Izé

"Hegycsúcs... aztán majd jön a lankás rész"? Bla-bla.
Iskolája válogatja. És jó- (vagy bal-) szerencse dönti, ki hová kerül.
XX (> 18) éven felüliek, őszintén, átmennétek a vizsgán, ha Ma, vagy holnap kellene körmölni?
Pitagorász tételtől a ... nemtudommiig

:/ Szokásos...fejétől bűzlik a hal + inkompetens, unott emberek végeznek nekik nem való munkát. Sajnos bármelyik közintézményre ráillik Magyarországon. :S

el volt foglalva azzal, hogy sporttagozatos osztályt csináljon (mikor a városban vagy kettő ilyen iskola is volt eleve); és szétrobbantsa az osztályainkat. aztán jegelte a történetet a felháborodás láttán és mert nem sokkal később meghalt az egyik osztálytársunk. (azért felső tagozatra csak megcsinálta a vén ká. rakat pénzt adtak az "iskolának" érte..)

Mondjuk az ilyenekre nem igaz, hogy egy iskolaigazgató nem tud odafigyelni... -,-

az még legalább gerincesnek is volt mondható. a gumigerinc is gerinc. nálunk fennen hirdette (ráadásul) a jobbik képességű, ángélust oktató tanárnéni - aki vagy kémnek vagy kettőskémnek készülhetett, mert nem akkor lett oroszból átképezve; csak jött a rendszerváltás -, hogy nem fogad magántanítványokat (az volt a furcsa gyerekfejjel is, hogy tilos is volt, mégis folyton "előre"-védekezett). hálistennek égett mint a rongy - bár meg nem büntették - mikor egy kiskecseg 96%-ot ért el egy olyan témazárón, aminek az anyagát elfelejtette leadni a mi "terror tanárnénink". de még a kémtanérnéni csoportjában sem lettek jó eredmények. naná. ők nem oldották meg tantónénivel közösen az általa kidolgozott kérdéssort magánórák keretében. :-D :-p

:D Nem volt szerencsére. De számtalan frissen végzett, fiatal tanerőt láttam nyelvet tanítani, akikről sütött, hogy utálják az egészet, csak azért vállalták el a tanítást, mert nem kaptak jobb állást, és igyekeznek minél kevesebb energiabefektetéssel megúszni a dolgot. Volt olyan, aki a nyalizós szülőkkel rendelkező kedvenceinek megengedte, hogy tegezzék, a többieknek viszont csókolomozniuk kellett (egy osztályon belül).

a matekot szerettem. amíg meg nem utáltatták velem. ehh..

(idegen-nyelv: és volt olyan tanárnénid aki csak kettővel járt előbb fejezetileg a tankönyvben mint az osztály, és a tanári asztal alatt meg-megnézte az angol-magyar kisszótárban, hogy a magyarul feltett szónak valóban az angol megfelelőjét mondja-e a 40 percen keresztül feleltetett delikvens? ;-) azért csak 40 percig kínozta mert késett 3 percet, aztán ordított még két és felet.. /magánéleti gondok gyötörték. cölibátus.. ;-D/)

Jó, hát így érthető, ha nem szeretted meg a matekot. Az idegennyelv-tanárokkal nekem is hasonló tapasztalataim voltak.

nem ugyanazok tanítottak :o)

a matektanarak az én esetemben (általános felsőtől) fölényeskedő, kiskedvences, seggnyalásszerető, leadom az anyagot, de isten ments, hogy meg is tanítsam (attól meg főleg, hogy meg is értessem) - típusúak voltak. (amelyik nem, az fél évet bírt, aztán húzott elfelé a tanári kollektívából - és sajnos arra az időre sem becsültük meg, mint osztály, mert fuldoklóként jöttünk fel hol a terror tengeréből, hol a teszek rá tavából, amit a többi azonso szakos tanár csinált..).

idegennyelv-oktatás dettó. amelyik tanárnéninek/tanárnőnek nem volt stikkje, az valahogy nem tanítani, hanem magánórákat tartani akart (tehát legjobb esetben azt akit addigra nem untatott, terrorizált halálra egy korábbi angol/német tanár /kezdetben oroszból átképezve/ azzal foglalkozott, a többit meg egy legyintéssel elintézte..)

"a matekot nagyobb arányban feledi el az ember, ha nem foglalkozik számokkal - és erre rátesz egy lapáttal, ha angolul tanultad (ha nem tudod mihez kötni később az angolul megtanult egységnyi anyagokat, akkor az mintha nem is lenne..."

Azzal egyetértek, hogy középiskolás szinten nem kell még angolul tanítani a tárgyakat. Azt elég egyetemen elkezdeni, majd a doktori képzésben általánossá tenni (ahogy most is működik). Angolt viszont emelt óraszámban, illetve inkább valahogy hatékonyabban, használat-centrikusabban kéne tanítani, mert amit jelenleg a legtöbb iskolában idegennyelv-tanítás címén csinálnak, az semmire nem jó.
Viszont az nem igaz, hogy a matekot nagyobb arányban feledi el az ember. A már emlegetett, nyakló nélkül megtanultatott töri évszámok és egyéb lexikális adatok felezési ideje nálam pár hét volt az érettségi után. Utáltam is sokáig a történelmet. Most, hogy öregszem, és kezd érdekelni, meg magam járok utána, látom, hogy mennyire másként, az összefüggésekre koncentrálva kéne azt a tárgyat is tanítani.

"Az egyetemi oktatást sem kell túldimenzionálni, hiszen nem a végzettségnek, hanem a rendesen elvégzett munkának van (a szememben) becsülete. Jó autószerelő > trehány sebész."

Nyilván. Írtam is, hogy a szakmát nem az egyetemen fogja senki megtanulni. De ha még azt sem képes valaki tisztességesen elvégezni, az alapokat megszerezni, akkor eléggé kétséges, hogy később, amikor jóval nagyobb önállóság és tudás kell már a szakmája műveléséhez, megállja a helyét.

Az a baj, hogy döntéshozó szerepben túlnyomó többségben humán beállítottságú emberek vannak, akik (néhány kevés kivételtől eltekintve) eleve irtóznak a reáliáktól, mert soha nem volt bennük sikerélményük, ezért képtelenek felfogni, hogy jó is lehet ezekkel foglalkozni. Egyszer már kitárgyaltuk ezt valamelyik posztnál, de tényleg az van sajnos, hogy szinte sikk hülyének lenni a természettudományokhoz (vagy legalábbis kevésbé ciki, mint humán területen műveletlennek lenni). Pedig ugyanolyan fontos ez is MINDENKI számára mint pl. a történelem ismerete, ráadásul talán még gyakorlati szempontból is használhatóbb tudást ad.
Ha már történelem - zsákszámnyi évszám felesleges, összefüggések nélküli bemagoltatása nem tudom, miért kevésbé fárasztó és felesleges, mint egy érdekes matekpélda vagy kémiai / fizikai számolós feladat megoldásán gondolkodni. Utóbbi - ha másra nem is használja valaki az így megszerzett tudást - legalább fejleszti a logikai, kombinációs készséget, előbbi max. az ülőgumókat, mégis előbbi "tudásnak" nagyobb valahogy a becsülete (vagy legalábbis a képviselőinek nagyobb a szája...). Ennek kéne megváltoznia, amihez mondjuk kétségtelen, hogy karizmatikus, felkészült, emberileg is példamutató pedagógusok kellenek már az általános iskolától kezdve.

Kapcsolódik... :)
http://images.forwallpaper.com/files/thumbs/preview/25/254638__bender-fry-leela-futurama-futurama_p.jpg

Arról egyébként nem is beszélve, hogy a felsőoktatásba be nem jutottak esetleg nagyobb eséllyel találnának melót, teszem azt szakmunkásként. Egy jó szaki aranyat ér. Jut eszembe... :D
http://d24w6bsrhbeh9d.cloudfront.net/photo/a6w2ErA_700b.jpg
Az egyetemi oktatást sem kell túldimenzionálni, hiszen nem a végzettségnek, hanem a rendesen elvégzett munkának van (a szememben) becsülete. Jó autószerelő > trehány sebész.
Visszatérve az érettségihez... Amivel végképp nem tudok mit kezdeni az a korábbi (manapság gyakran hangoztatott) vélemény, miszerint a jelenlegi rendszer a korábbival ellentétben a gondolkodásra ösztönöz. (:D) Lényegében régen csak magoltak a diákok. Nos... aki írt valaha matek központit az talán másképp látja :) Másrészről a természettudományok tanulásának megvan egyfajta dinamizmusa. Néha előbb csak elfogadja az ember, hogy mi van, aztán később látja meg az összefüggéseket. Aztán bejáratódik ez az út. Ehhez viszont kell az, hogy legyen mire alapoznia, legyen mögöttes tudás, amire támaszkodhat. Ha ezt értik magolás alatt, akkor nagy bajban vagyunk. Régen sem kellett őrült zseninek lenni egy érettségihez, de nem volt olyan kérdés, hogy ha egy kiló narancs 20 [Ft], akkor fél kiló mennyi... Fáj.
A középszintű oktatásban kulcsfontosságúnak tartanám a reál tárgyakat. Nem a saját preferenciáim miatt, hanem mert ezt tartom olyan területnek, amivel aránylag "gyorsan" látványos eredményeket lehet elérni. Egy jól összerakott kísérletet még egy kisgyerek is megért a maga szintjén. Teszem azt diffegyenletet mögé tenni meg már tud később, ha szüksége lesz rá. Arról pedig nem is beszélve, hogy a piacnak szemmel láthatóan ilyesmire van igénye. Persze lehet, hogy 10 év múlva egy újabb világválság közepén pszichológusok tömegére lesz nagy igény.
Nem mondom, hogy a töri vagy az irodalom felesleges, sőt... része az általános műveltségnek. Viszont inkább csak szemléletformáló ereje miatt tartom fontosnak, mintsem gyakorlati értéke kapcsán. Patyi bácsi a régiek elmondása szerint ezt mondta a műegyetemi diákjainak: "a legfontosabbak: erkölcsi tartás 50 %, általános műveltség 25%, szakmai tudás 25%." Nem akarom ezt értékelni, de egy biztos: eltolódtak a súlyok, ráadásul nem is egymás között :)

Így van, bőven elég lenne 5-6 egyetem, és reálisabban kéne felmérni azt is, hogy adott szakon hány embernek van értelme diplomát adni. Az érettségi-felvételiről: emlékszem, nekünk még központit kellett írni, nem ám a saját iskolánkban, a minket tanító tanárok mellet, hanem teljesen idegen környezetben, egyetemi tanárok felügyelete alatt. A biológiát az ELTE-n, a kémiát a BME-n írtam meg gimisként. A feladatsor kb. az OKTV első fordulójának nehézségi szintje volt, és ha már gondolkodnod kellett rajta, akkor nem tudtad befejezni időben. (Mint egy normális egyetemi vizsgán...) Arra már nem emlékszem, hogy a százalékos határok mik voltak, de az biztos, hogy a sikeres felvételihez legalább 80-90 %-ot el kellett érni. Viszont nem is buktunk ki az egyetemről tömegével... Most meg már elnézést, de olyan segghülye embereknek adnak diplomát, hogy azt sem értem, a középiskolát hogyan tudták elvégezni. Tudnék mesélni, interjúztattam frissen végzetteket, amikor hirdettünk meg pozíciót... Nihil.
Jó, tudom, hogy a politikusoknak épp ez volt a demagóg céljuk, hogy nagy tömegek diplomához jussanak, de nagyon magunk alatt vágjuk a fát ezzel + becsapnak egy csomó embert azzal, hogy a semmire papírt adnak a kezükbe.

Kevesekkel találkoztam, akik ne élvezték volna, ha megértenek valamit - gondolok itt pl. kísérletekre, stb. Látványos, szerethető dolgokat is be lehet mutatni különösebb infrastruktúra és tekintélyes háttértudás nélkül is. Élmény az ilyen annak aki végzi és annak, aki hallgatja egyaránt. Másrészről minél több dologra jön rá az ember, ez annál inkább habitussá (vagy inkább "skill-é") válik, ráadásul nem is riad vissza újabb kihívásoktól. Lényegtelen, hogy milyen nyelven történik mindez. (Törit pl. én sem oktatnék angolul, csak reál tárgyakat - ahogy egyébként írtam is.)
Szerintem sokan egyszerűen csak félnek a természettudományoktól, ami talán annak is az eredménye, hogy ott kevésbé nézőpont kérdése, hogy valami jó, vagy sem. Mondanám, hogy objektív - szemben a közgázzal, történelemmel, stb. :P
A tanári állományt nem tudom általánosságban megítélni. Akárhogy is... szóval inkább tanítson hasznos (értsd: sokakat foglalkoztatni tudó) dolgot egy tanár kevésbé érdekfeszítő módon, mint fordítva. A cél az lenne, hogy kompromisszum nélkül tanuljanak hasznos tárgyakat. Lehet baromi érdekes egy hárfa-esztétika órát, de (nagy volumenben) sok értelme nincs.

Ez pedig nettó hülyeség (pláne a töri kontextusában :D ):
"a matekot nagyobb arányban feledi el az ember, ha nem foglalkozik számokkal"

bár tanárfüggő ez is mint sokminden más is (értsd valahogy reál tárgyakból még rosszabb az eresztés, mint egyébként, no offense), de saját tapasztalataim alapján állíthatom, hogy a matekot nagyobb arányban feledi el az ember, ha nem foglalkozik számokkal - és erre rátesz egy lapáttal, ha angolul tanultad (ha nem tudod mihez kötni később az angolul megtanult egységnyi anyagokat, akkor az mintha nem is lenne..

angolul gyorsabban elfelejted mikor már nem vagy benne a mindennapi history/math/biology/physics classokat a magyarba meg nehezen fogod tudni beleilleszteni. és az nem megy, hogy egyszerre a kettőt (már csak azért mert duplán megtanulni felesleges, és értelmetlen is akkor). már közvetlenül érettségi után is pl. ókori történelemben is hatalmas lyukak voltak a tudásomban, főleg magyarul. és akkor mentem felvételezni szóban töriből is. :-p mikor felajánlották, hogy a kötelező körökön felül választhatok beszédtémát 1, ókori görög társadalmi berendezkedés 2, szabadon választott témakör. bizony fix 2-es volt. :-) azért 1945-től végigvezetve 1956-on át lakitelekig (háborúvesztéstől-padlássöprésen-forradalmon át a a demokratikusnak mondott változásig) hálásabb téma volt. :-) (a görögöt is tudtam volna abszolválni, de soha nem lett az integráns tudásom része, mert annak idején angolul tanultam meg.)

úgyhogy nem kell elszaladni azzal a bizonyos lóval.

az érettségi újabban egy vicc (átvettük az angol-szintesdi módit; lásd GCE és GCSE); a poroszos tanítást megfejelték egy nyakatekert fassággal. kb. mintha belefingtak volna a markukba és a társadalom képébe "dobták" volna. olyan ez az egész. de ezen nem segítene az angol. és a magasabb reál óraszám sem. valahogy motiválatlan és/vagy görcs tanárok oktatják többségében a matekot/kémiát/fizikát egy pár évtizede akik nemhogy megszerettetni nem tudják a többséggel, de megnemutáltatni sem a tárgyukat.

"reál tárgyak magas óraszámban, angolul."

NOPE.

Azt gondolom, hogy olyan 5-6 egyetem és másfélszer ennyi főiskola bőven elég lenne egy ekkora országba. A nemzetközi irányelvekkel ugyan szembemegy, de talán működőképes lenne a magyar oktatás. Az eredeti keretet pedig (oktatási ÉS kutatási) fejlesztésre nyugodtan el lehetne költeni, vannak hiányosságok.
Ne vegye senki sértésnek, de... szóval amit szintén furcsállok az pont az érettségi. Egy ideje minden évben megcsinálom a matek feladatokat - betartva az arra érvényes szabályokat (idő, segédeszköz, stb.). [Megjegyzem, az "új négyjegyűből" egy amőba is átmenne...]. A középszintű érettségi egész egyszerűen kritikán aluli. Az emelt miatt sem értem, hogy miért prüszkölnek. Nyilván nem kell, hogy minden középiskolás potenciális Fields-érmes legyen, de átesni sem kellene a ló másik oldalára. Valaha jók voltunk ezekben, mint matek, fizika és társai, ma viszont...
Az oktatáspolitikai koncepcióm egyszerű: reál tárgyak magas óraszámban, angolul. :)

Sajna én már letettem róla, hogy a szakmámban helyezkedjek el, próbáltam sokáig, de marketing téren elég nehéz, ha nincs protekció ismeretség, akkor szinte lehetetlen. De van jó munkám, amit szeretek, lehet, hogy még jobban is jártam.

A szakmát úgysem az egyetemen fogod semelyik területen megtanulni, az arra kell, hogy jó alapokat szerezz a további fejlődésedhez (illetve hogy egyáltalán el tudj indulni). Az, hogy ki milyen sikeres lesz, a tehetségén, szorgalmán és kitartásán múlik elsősorban. Sok sikert neked is! :)

Tök felesleges. Termelik nyakló nélkül a diplomásokat, akiknek a 90 %-a utána úgysem tud elhelyezkedni a szakmájában. (De persze ha már diplomája van, akkor derogál neki más munkát végezni, akármilyen gagyi is a papírja, meg semmi tudása nincs hozzá. Ezért (is) van ennyi munkanélküli.)
Ez viszont kitolás azzal is, aki valóban az adott szakmát szeretné művelni, és ezért ment egyetemre, mert így az ő diplomája is kevesebbet ér, meg azzal is, akinek csak a papír kellett, mert ő meg feleslegesen cseszik el 5-(10) évet az életéből.
Ha csak a biológus szakmát nézem, 5 (6) egyetem indít ilyen típusú képzést (amiből max. 1 (2) az, ami minőségi, a levelező képzést indító intézetek ezen a területen eleve komolytalanok), és évente közel 1300 embernek adnak diplomát (na, a BSc papír még az, aminek (legalábbis természettudományos területen) az égegyadta világon semmi értelme, értéke nincs). Ebből elárulom, hogy itthon a max. 30-40 fog a szakmában állást találni (a szánalmas protekciósokkal együtt, akiket apuci-anyuci benyom valahova). A maradék 97 %-ból kb. 100 ember elmehet orvoslátogatónak és egyéb (szó szerint) kurvulós munkákra, de 90 %-uk abszolút nem tud mit kezdeni a diplomájával. Ennek aztán van értelme...

Na azért az keményebb lehetett, mármint biológusnak tanulni, meg doktorálni, mint nekem a külker. Mondjuk az az igazság, hogy nekem az a három és fél év is bőven elég volt, pont azért mert láttam, milyen a színvonal, nem igazán éreztem úgy, hogy én most aztán igazi értelmiségi leszek. A szakmát mondjuk megtanultam, tanítottak új dolgokat, voltak tantárgyak, amiket kifejezetten élveztem szerettem, de még két-három évig nem bírtam volna, nem is a tanulás miatt, hanem az oktatás, az emberek, az agyatlanság miatt.

Most néztem meg a felvin, hogy 82 felsőoktatási intézmény van ma Magyarországon. Tök kemény. :)

"...vagy meg kéne tervezni, hogy egy szakma 5 év múlva még mindig keresett lesz-e."
Ebből elég komoly oktatáspolitikai zűr szokott lenni, ha ugyanezt egy politikus mondja. :)

Oké. Nem azt írtam, hogy a főiskolákon nem tanítanak értelmes dolgokat, csak hogy nem lehet azért összevetni a követelményrendszert egy jó egyetemével. No offense, vannak viszont szar egyetemek is, amiknél a jobb főiskolák minőségibbek.

(Doktorált (NEM schmidtpali-féle...) biológus vagyok egyébként, saját kutatással, emberekkel, rég túlvagyok már az egyetemen. Ha "nagy" leszek, nyugdíjas leszek. :) )

Ja, azért a főiskolákon is tanítanak értelmes és nehéz dolgokat, nem csak az egyetemeken :)

Jó hát azért is írtam, hogy nem egy műszaki... persze vannak nehéz szakok, ahol nagyon sokat kell tanulni, ezzel tök egyetértek. Csak gondolom, nem is a mérnök vagy fizikus vagy épp orvostanhallgatók azok a típusok, akik ellébecolják az időt és a vizsgák előtt kapnak észhez Meg egyáltalán azért sírnak, hogy jajj vizsgaidőszak, jajj nem írtam puskát. Én az átlag, mondjuk gazdasági szakokra gondolom azt, hogy azt végig lehet csinálni különösebb idegeskedés és parázás nélkül. A nehezebb szakokon meg seggelni és tanulni kell rendesen, de mondjuk aki biológusnak megy, az már eleve olyan típus volt a középiskolában, hogy tanult sokat, annak azért nem meglepetés. Vagy igen? Nem tudom, az én iskolám nekem könnyűnek tűnt. Te hova mit tanulsz mi leszel ha nagy leszel?

Az biztos, hogy boldog boldogtalan főiskolára meg egyetemre akar járni, illetve akart, mert mostanában azért szűntek meg szakok meg helyek, meg mindenkinek diploma kellett, és csak úgy jöttek az ilyen művelődésszervező, meg idegenforgalmi, meg hr-es, meg gazdasági az agráron szakok, és iskolák, pusztán azért, mert mindenki sokat akart keresni azzal, hogy nekem van egy diplomám. Közben meg a "rendes" szakmát adó diplomával se biztos, hogy úgy keres, és azt dolgozza az ember, amit kéne. Pl. én se. amikor középiskolában végeztem akkor volt nagy dolog, hogy közgázra menni, na évente végzett is rengeteg közgázos az egyetemen, aztán sokuk mehetett könyvelni mérlegképesen a közgáz diplomájával. Valóban inkább szakmákat kéne tanítani, vagy meg kéne tervezni, hogy egy szakma 5 év múlva még mindig keresett lesz-e.

Azért erről kérdezz meg egy BME-s mérnököt vagy egy ELTE TTK-s fizikust / biológust / vegyészt is... Nálunk azok is vért pisáltak vizsgaidőszakban, akik nem voltak épp hülyegyerekek, akiket a legjobb gimikből, a legjobb eredményekkel vettek fel, és az egyetemet sem a sörpult mellől végezték... Egyébként azzal egyetértek, hogy aki felsőoktatásba jár, az tudja már megtanulni a tananyagot. Semmi értelme nincs ennek, amit most csinálnak, hogy minden hülyét felvesznek, aztán marokszámra szórják ki őket már az első félévtől kezdve. (Most azon szintén lehetne vitatkozni, hogy minek a betanultatásának van értelme, és minek nincs, de a képességnek, hogy nagyobb mennyiségű tudásanyagot el tudjon sajátítani valaki, meg kell lennie.)

hát ahova én jártam nem volt gagyi, jó nem egy műszaki egyetem, vagy a közgáz. Egyszerűen csak, aki nappalira jár, annak azért illik tudni megtanulni a tananyagot, főleg, hogy van rá három hónapja a vizsgákig. Ha meg netán kicsit okos az ember és figyel az előadásokon, az meg azért fél siker. Szerintem egy átlagos képességű ember, azért el tud végezni egy főiskolát, egyetemet, főleg ha ez az összes dolga. Ezért nem értem sokszor ezt a vizsgaidőszak parát. Jó aki csak bulizik, nem jár be, nem csinál semmit, az igencsak betojik két nappal a vizsga előtt.

BGF Külker. főiskola két év külker alap, egy év marketing szakirány.

Főiskolán? Bármit tanult, el tudom képzelni, hogy így ment a dolog. Még egyetemek között is sok a gagyi, a főiskoláknál pedig a jobb gimnáziumokban is többet követelnek...

Ha nem titok, megkérdezhetem, hogy mit tanultál főiskolán?

Érettségi: semmi tanulás. Főiskola: semmi tanulás + pótvizsgák. Nálam mindkettő könnyen ment, minimálisnál is kevesebb tanulással. Egyiknél se értettem mire vannak úgy oda, a főiskolán is a vizsgaidőszakban, sokan összefosták a bokájukat, hogy jajj jajj, nem tudom, nem tanultam, de ott is csak a leghülyébbek nem mentek át. És mindkettőre tanulni kéne folyamatosan, nem az utsó pillanatban észbe kapni, ha valaki esetleg nehezebb felfogású. Egyik sem nehezebb, vagy könnyebb.

érecségi!!!44444néty

Társas alapmotívumok? Most komolyan? :)

Azért az érettséginek megvannak azok a "hátrányai", amiket egy vizsgaidőszak alatt sem sírtam vissza. Az baj vele, hogy túlmisztifikálják. Az érettségin tényleg csak a legostobábbak nem mennek át.
Viszont egy ilyenre nem tanítanak meg felkészülni... ezalatt az előadás módot, a tanulási módszereket értem. Matamatikánál pedig elsősorban a logikus gondolkodást kellene megtanítani, de azt már általános iskolában.