Izé

Még nem olvastam el a cikket, szóval nem tudom, hogy milyen kajákról van szó, de nagyjából minden kajában vannak ízfokozók, ha nincsenek, akkor is vannak (só, cukor dögivel), úgyhogy ez a hátrányos és közmunkás gyerekeket is érinti.

Viszont miért újdonság ez? A chips-csoki-ropi féle kaják mindig is ilyenek voltak. Ha az ember elkezdi enni a csipszet, nem tudja abbahagyni, aztán csokit kell rá ennie, aztán arra meg csipszet. De anyu is ezt csinálja otthon, amikor valami sütit csinál, tesz bele sót, cukrot, meg ami kell, ahhoz, hogy finom legyen. Mert az a lényeg, hogy finom legyen, és együnk még. Kicsiben is, ipari méretben is.

Az holt egyértelmű, hogy nagyon sok ember nem azért eszik, mert éhes, hanem mert a felturbózott ízekkel akarja kényeztetni magát, tényleg mint ha csak drogos lenne (chips zabálás továbbra is). Unatkozik, boldogtalan, kell egy kis öröm, és a mesterséges ízek, vagy a természetesek is akár, örömforrásként jelentkeznek. Viszont már 2000 éve is használtak ilyeneket a rómaiak, csak ők valami fonnyasztott erjesztett rohasztott hal levét használták, amitől állítólag mindennek fenséges íze volt, és jó drágán is adták. Szóval nem újdonság ez szerintem.

Amúgy meg nem az élelmiszeripar csinál ezzel belőlünk drogost, hanem mi magunk nem tudjuk visszafogni magunkat. Jó dolog ráfogni másra, hogy bakker hát csak azért zabálok, mert ízfokozók vannak a kajában. Ja mert amúgy nem zabálnék mi? (oké mondjuk répát tényleg ritkán zabál az ember marokszámra)

Ugyanaz a kategória, mint a videojáték-ipar: pszichológusok és teszterek hadseregével munkálkodik azon, hogy rávegyen minket a minél nagyobb függőségre, szépen hazavágja a valóságérzékelésünket.
Sajnálatos.

Na ezt is megértük .... 2014 -ben ez a legnagyobb problémánk a táplálkozás terén , hogy túl finomakat eszünk . Gondolom az ország hátrányos térségeiben élő munkanélküliek vagy közmunkások gyerekeinek is ez a legnagyobb problémájuk .

https://www.youtube.com/watch?v=9E_vlYEoW-Y
:D