Izé

Kenyér és cirkusz! Illetve cirkusz és bevétel! A normális emberek szempontjából abszolút jogos felvetés, hogy miért nincsenek értelmes műsorok (mondjuk az, hogy régen az egyetlen csatornán voltak színházi közvetítések nem jelent semmit, mert akkor úgy gondolták, hogy kultúra is kell a népnek, de úgyse volt mást nézni, szóval akkor ezt nyomták le az emberek szemén), miért van annyi bűnügyi hír a híradóban, miért van szükség annyi barátok köztre, szappanoperára, VV-re, stb. Ez teljesen jogos, csak sajna értelmetlen kérdés a TV világával kapcsolatban. Illetve a bulvár tv-vel kapcsolatban. Mert a kereskedelmi tv a bevételről szól. Semmi másról. Műsorsávok, 18-50 korosztály, reklámbevétel, nézettség. Ezek a szent mantrák. Semmi más nem számít. Azt mondják, és ebben nem vagyok biztos, hogy erre van igény. Na most ez nagy kérdés számomra, hogy mire lenne igény. De nagyjából arra van igény, amit elénk tolnak. bár szerintem, az igényt alakítani is lehetne, de olcsóbb a szart lenyomni a torkunkon.

Amit felvetettél, hogy a valóságsók és a hasonlók szennyek az teljes mértékben igaz, de egyrészt a napi munkában megfáradt emberek este már nem vágynak tartalmas és gondolkodtató műsorokra, nem vágynak arra, hogy további agyi munkát kelljen végezniük, hogy megértsenek egy műsort. a legegyszerűbb, legkönnyebben emészthető, agyi munkát nem igénylő szórakozás kell. Mint, amikor mondjuk egy napi zabálás után, este már csak egy könnyű joghurtra vágyik az ember. Bár többet nézem én is a natgeot, mint a többit, azért engem is szórakoztat mondjuk a valóvilág, bár nem tartom valóságosnak. Inkább egy műsor, amin jó anyázni, jó röhögni. És itt a következő

Jó anyázni. Annyi gondja van az embereknek, hogy jól esik kiengedni a gőzt, és anyázni aurélión, lucecitán, vagy épp berényi miklóson. jobb, mint azon anyázni, hogy az asszony nem vett hagymát a szalonnához.

És a végső és egyben legszomorúbb érv az egyre jobban satnyuló bulvár média mellett:
Az embereket birkaságban és félelemben kell tartani. Mert addig sem gondolkoznak, minél butábbak annál jobban vezethetőbbek, illetve minél jobban beléjük vágjuk az ideget, hogy milyen szar a világ (híradó) annál jobban nő bennük a belső para, és annál többet fogyasztanak, mert a mára gondolnak. Sajnos ez így van, az emberek 99%-a buta, vagy hagyja magát megvezetni, nem akar gondolkozni, nem akar megvilágosodni, a többi birkasegg után akar kullogni, mert így könnyebb az élet, így könnyebb elviselni a hétköznapokat, illetve kevesebbel is beéri és így boldogabb. És az az igazság, hogy szerintem, bár nem jó ez, de ezt nem is kell megváltoztatni, az emberek többségének nem is kéne felnyitni a szemét, nem is kell, hogy okosabbak legyenek, hogy rájöjjenek nagy igazságokra, mert akkor mindenki harcolna mindenkivel, illetve az igazság boldogtalanná tesz. Az emberek többségét boldog tudatlanságban kell tartani, mint valami mohát a fán. Éljen szaporodjon kicsit legyen boldog, és ennyi. Na ezt szolgálja ki pompásan a bulvár média, és ez az igazi lehetőség a tv-ben, nem a kultúra.

Számomra az a durva és érthetetlen, hogy egyszerűen nincs senki ma kis hazánkban, aki látná a tv-zésben rejlő lehetőséget. Bebukott, kiöregedett, tehetségtelen majmok és az apuka által beprotezsált friss diplomások diktálják a trendet és alakítják ezen szórakozási forma szokásait. Nem hiszem el, hogy nem tűnik fel senkinek, hogy mekkora része a társadalomnak ül le nap, mint nap a tv elé, hogy bámulják a nagy semmit. Mert valljuk be, hogy jóformán mindent megnézünk, amit elénk tolnak. Legyen az mexikói szappanopera szintjén lévő hazai gagyisorozat, hétköznapi(azok közül is a parasztabb forma)emberekről szóló valóságsó vagy retardált önjelölt "színészek" által eljátszott szituációs feladatsor. És mi nézzük, sőt akadnak, akik élvezik is. Bevallom egy-egy részt én is megnézek, de hát könyörgöm örökké nem nézhetek spanyol focit és orángután párzást esti levezetésként.:)
Olyan nézettségi rekordokat lehetne dönteni egy jó filmmel(na nem a Krokodil Dándival), vidám showműsorral, ami végre nem szaros tehetségkutató vagy "híres" emberek táncikálásáról, versengéséről szól, méltán ismert és elismert emberekkel történő beszélgetős műsorokkal, igényes, nívós sorozatokkal. Tudom, hogy talán a nosztalgia beszél belőlem, de régen azért voltak alternatívák. Tudom, hogy az is megosztotta a tömeget, de volt "Játék határok nélkül", "Fábry show", "Friderikusz show", "Frei dosszié", "Desszert",stb. Egyik- másik a maga korában úttörő, sok esetben szórakoztató, érdekes volt. Ami manapság érdekes vagy szórakoztató, azt beb.sszák éjjel kettőre, hogy véletlenül se lássa az idióta. Szóval, most jelenleg moslék az egész, kezdve Vilibácsitól, Berkin kersztül egészen eddig a lantos farokig.

Az előző kommentemet arra írtam, hogy ezzel a viselkedésével - bár (látszólag) felszabadultan él - elszigeteli magát. Persze. De az ilyeneknek nem is barátok szerzése a célja.
Egy "normális" világban is foglalkoznának vele az emberek, mert az emberek mindennel foglalkoznak, ami bármilyen módon eltér a megszokottól. Kíváncsisággal, elutasítással, beletörődéssel, undorral, de valahogy fordulunk a környezetünk anomáliái felé. Épp falun ennél kevésbé kirívó viselkedésért, kinézetért is már megnézés / megszólás jár. A városiaknak általában magasabb az ingerküszöbük, mert többféle szituációval, emberrel találkoznak, ezért egyre szélsőségesebbnek kell lenni, ha ezt a küszöböt át akarja ugrani valaki, hogy felhívja magára a figyelmet. Az a szánalmas, ha valaki ezért bármire képes, még saját magát lejáratni is, ahogy a "művész úr" teszi.

De azért egy normális világban, nem is foglalkoznának velük. Lakna a falu szélén, mint bolond, és kész. Csak ugye, kell a szenzáció, meg a bulvár, ezért felkapják, az emberek röhögnek rajta, aztán ott pusztuljon éhen amúgy, ha már nem érdekes.

Ne nyald, nyeld! :)

Exhibicionista embereknek csak az számít, hogy foglalkozzanak velük, hogy ne legyenek olyanok mint az "átlag".

fú bakker hányingerem lett...

Van némi igazság abban, amit mond olykor, csak valahogy kerge az ember, lehet, hogy a "normális" világba nem illik bele. Azért még én is irigylem, hogy szarik mindenbe és mindenkibe, a kérdés az ilyen embereknél, akik kívül esnek az átlagon az, hogy mennyire boldog. Mert ideig óráig az, mert nem érdekli mások véleménye, csak egyszer eljön az a pont, amikor meg lehet, hogy vágyna valami normális kapcsolatra, normális életre, csak addigra már késő, mert nem állnak vele szóba. Szóval ez a megvilágosodott művész élet nagyon magányos és amúgy boldogtalan élet tud lenni.

Na azért Benkő-mestert ne hasonlítsuk Alekoszhoz meg ilyenekhez. Az egyik egy falu bolondja a másik meg hiába kergült meg azért még is egy világhírű művész. Bár Benkőnél ezt a megkergülést erősen idézőjelbe tenném, ő megvilágosult. Szarik mindenre és mindenki véleményére :) valahol irigylem bevallom :D
https://www.youtube.com/watch?v=8jyvKdlYljI

Azért jó, hogy vannak tanítómesterek

Alekosz meg szambázni tud. :D
http://www.ize.hu/comments.php?post_id=26972

Egyébként nekem is ez jutott eszembe, hogy tényleg van olyan nő, aki ennek a visszataszító, undorító génhulladéknak odaadja magát?

Van nő, aki ennek az embernek szétteszi a lábát vajon? Összeállhatna Alekosszal, kb. egy szinten vannak minden téren, bár a Benkő legalább lantolni tud.