Ronda lett a Batthyány tér, de nem ez a legnagyobb baj vele

Na, melyik a legszebb budai tér? Erre a kérdésre alighanem senkinek nem ugrik be elsőre a Batthyány, pedig ha felsoroljuk mik határolják, látszólag minden adottsága meglenne rá. Körben hangulatos házak, köztük a Szent Anna templom és két kis barokk épület, amelyeket a neobarokk foghíj-beépítések és a vásárcsarnok sem rondított el. Ráadásul negyedik irányban megnyílik az egész a Duna felé, és a hátteret az Országház adja.

Nem nagyon van ennél szebb Duna-parti tér a fővárosban. A többinél vagy az épületállománnyal van baj, vagy a vízhez kötődéssel, mely utóbbi azért itt sem nevezhető tökéletesnek, de még mindig százszor jobb, mint mondjuk a jóval felkapottabb Vigadó térnél.

Nyolcsávos barokk főtér

Hogy akkor mégis mi a baj vele?

Az, hogy a négy határoló fal közti terület nincs értelmesen kitöltve. Ez nem igazán az illetékes önkormányzatok hibája. A pompás adottságú teret ugyanis 1972-ben úgy tűnik végleg elszúrták. Ekkor épült ide a metrómegálló. Hogy miért? Csak.

A Parlamentet érinteni kellett, az alagút pedig épp itt ért Budára. Persze nem a felszíni üvegkockával van a baj – azt nem lenne olyan nehéz eltüntetni –, hanem hogy a megálló és hozzá kapcsolódó HÉV-végállomás miatt a tér közlekedési csomóponttá vált. Pedig semmi nem indokolja, hogy az a csomópont épp itt legyen. Nem laknak vagy dolgoznak itt tömegek, a buszoknak pedig kifejezetten nehéz kiküzdeniük magukat a térre vezető kis vagy épp túl forgalmas utcákon keresztül.

Mindenesetre most már nem lehet belőle idilli kis barokk teret csinálni, csak egy majdnem idillit. Az évtizedeken át tartó állapot azonban a majdnem idillitől is messze esett.

Egyrészt mert hihetetlenül elavultan van szervezve. A hetvenes évek világszerte hódító mobilitási őrülete – amely a gyors motorizált közlekedésnek rendelt alá minden más városszervezési szempontot –, gyakorlatilag megfojtotta a Batthyány teret.

Elég ránézni, hogy hány százaléka maradt meg hagyományos térfunkciónak az utak közt. Nem is csak az északnak és délnek tartó két-két sávval van a gond (hogy a sokat emlegetett rakpartproblémát most ne is boncolgassuk), hanem leginkább a tér közepén kialakított buszfordulóval, mely végképp egy logisztikai központtá alakítja az egészet.

Vajon kinek van kedve leülni egy padra pihenni úgy, hogy előtte is, mögötte is négy-négy sávon zajlik a forgalom? És akkor még szó sem esett a parkosítás minőségéről és a karbantartás hiányáról, ami aztán végképp elveszi az ember kedvét az ücsörgéstől.

Klassz tervek a megmentésre

2010 tavaszán aztán felbukkant a FŐMTER/S73 átalakítási terve, amely ugyan megtartotta volna a buszvégállomást, de alapjaiban álmodta volna újra a teret. Élhető, szerethető, működő köztér jelent meg a látványterveken, és egész ügyesen egyensúlyozott a közlekedési, zöldfelületi és a hagyományos nyílt terek iránti igények kielégítése közt.

Azután évekig nem történt semmi. Majd ősszel váratlanul elkerítették a tér egy részét. A váratlan tényleg váratlan volt: mint megtudtuk, maguk a terv készítői sem számítottak rá – igaz, úgy néz ki, nem is az ő elképzelésük valósul meg. Legalábbis egyelőre nem.

Ami most zajlik (illetve ebben a pillantban éppen szünetel), az egy olyan ideiglenes beavatkozás, amely nem érinti komolyan a tér szerkezetét. Végrehajtásához nem kell beavatkozni a közlekedési vonalakba, a közművekbe, nem kell bonyolult engedélyeket beszerezni. Amolyan ráncfelvarrásnak tűnik.

Hogy mire jó ez? Hogy miért pont most van rá szükség? Mindkettőre csak találgatni tudjuk a választ.

Az alaposabb átalakítás tervezésében részt vevő S73 véleménye szerint egyáltalán nem gond egy ilyen bevatkozás: a hosszú távú rendezésig sem árt, ha helyre teszik a környezetet. Mintegy közterület-fenntartás gyanánt. Ha erre van keret (és hát mikor máskor jutna erre pénz mint a választások előtt), akkor legalább valamilyen pozitív változás történik.

Másfelől viszont felmerül, hogy egy ilyen ideiglenes megoldás elodázhatja a tényleges fejlesztést. Mindenki úgy tekintheti, hogy a Batthyány tér "ki van pipálva", holott csak egy hangulatjavító beavatkozás történt.

Ráncfelvarrás koncepció nélkül

Persze ezzel nem lenne semmi baj, ha szervesen folytatható lenne a másik tervben. A kis lépés is lépés, ha vezet valahova, de úgy tűnik ez teljesen más elrendezéssel számol, mint az alapos átalakítás. A Budavári Önkormányzat honlapjára feltöltött Gyarapodó kerület című dokumentumban mindkét átalakítás látható (a gyors beavatkozás az 57. oldalon, az alaposabb az 58-59-en).

Ez a gyors terv csak a buszforduló által határolt szigetre korlátozódik, minimális beavatkozással, miközben a komolyabb átalakítás – amely hangsúlyozom, szintén szerepel a Gyarapodó kerület összeállításban, vagyis a Budavári Önkormányzat által is propagált irány – egyik legfőbb eleme épp ennek felszámolása lenne.

A képet még összetettebbé teszi, hogy idén megkezdődik, és ha minden jól megy, jövőre be is fejeződik a villamosvonal meghosszabbítása a Margit hídig, amivel nem csak hosszú és közép-, de rövid távon is számolnia kell a tér átalakítóinak.

Az eddigi eredmények azonban nyomát sem mutatják olyan átfogó koncepciónak, amelyek mondjuk a Duna túlpartján a Belváros-Lipótvárosban tapasztalni a köztérfelújítások kapcsán. Bár ott sem megy minden zökkenőmentesen, véreznek el jó ötletek, nevetséges hibák csúsznak be, meg sajnálatosan módosulnak tervek a kerületi, fővárosi, sőt egyes projekteknél állami fejlesztések ütközése során, de mégis azt látjuk, hogy van valami vízió. Amivel legalább vitatkozni lehet. Vagy egyet nem érteni velük.

Itt sokkal kevésbé jelenik ez meg. Persze jóval kevesebbe is kerül – információink szerint 65 millió forint előirányzat szerepel céltartalékként a tér és környezetének rendezésére. Ennyiből valóban nem lehet világot megváltani. Ehhez képest szinte mellékes, hogy mennyire rémesen néz ki a félig átadott térkövezés, ahogy szép szervesen folytatódik a töredezett aszfaltban. Ha katonásan érne véget a térkősor, akkor sem adna választ azokra a problémákra, amelyek itt felvetődnek.

Persze ha legalább tudnánk pontosan mit akar a kerületi önkormányzat, miért pont most tartotta fontosnak ennek a foltnak a térkövezését és miért pont itt, akkor nem indulnának találgatások.

De sajnos nem tudjuk. Bár a sajtósukkal felvettük a kapcsolatot, ő cikkünk megjelenésig nem tudta elérni az illetékeseket.