Brutális rekorddal sokkol a német napenergia-termelés
Miközben idehaza hivatalosan és szakmai megfontolásból is csak a fanyalgásig jut el a magyar energetika, Németországban július 7-én egy ideig a teljes országos energiaigény 40 (!) százalékát a minimális fenntartási és üzemeltetési költségű szolárcellákból állították elő. Az új rekord: 23,9 GW, ami majdnem 12 paksi atomerőmű teljesítményének felel meg.
bungle 2016. 05. 11. 16:06 | #113
Ezek csak most jöttek rá? :D
0
VÁLASZ
lilaflexninja 2016. 05. 11. 15:18 | #112
A 444-et csak ne linkelgessük! http://magyaridok.hu/belfold/ki-penzeli-444-hu-t-656989/
On: de németben nincs rezsicsökkentés!
On: de németben nincs rezsicsökkentés!
0
VÁLASZ
bungle 2015. 02. 26. 11:17 | #109
Tíz éven belül a napenergia lehet a legolcsóbb energiaforrás Közép-Európában
http://444.hu/2015/02/25/tiz-even-belul-a-napenergia-lehet-a-legolcsobb-energiaforras-kozep-europaban/
http://444.hu/2015/02/25/tiz-even-belul-a-napenergia-lehet-a-legolcsobb-energiaforras-kozep-europaban/
0
VÁLASZ
norbertvincze 2014. 02. 12. 02:28 | #107
0
VÁLASZ
Tooni 2014. 01. 22. 20:45 | #106
"Valami bűzlik Dániában", mert
http://index.hu/tudomany/2014/01/22/egy_napig_a_szel_hajtotta_daniat/
:D
http://index.hu/tudomany/2014/01/22/egy_napig_a_szel_hajtotta_daniat/
:D
+1
VÁLASZ
norbertvincze 2014. 01. 08. 22:39 | #105
ha már így végszóra mindenki kikommentelte magát, leírom én is azt amit már korábban.
Lehet, hogy most a megújuló energiákkal kapcsolatban még vannak aggodalmak, és technikailag nem kivitelezhető teljesen a mögöttes szemlélet, de ahogy tudjuk a tudomány meghökkentő gyorsasággal fejlődik, és lehetséges, hogy ami miatt jelen pillanatban nem kifizetödő egy napenergiára épülő hálózatot létrehozni, az 5 év múlva már nem lesz kétség.
Tessék, hírek a Harvard egyetemről:
http://phys.org/news/2014-01-mega-battery-breakthrough-renewable-energy.html
Lehet, hogy most a megújuló energiákkal kapcsolatban még vannak aggodalmak, és technikailag nem kivitelezhető teljesen a mögöttes szemlélet, de ahogy tudjuk a tudomány meghökkentő gyorsasággal fejlődik, és lehetséges, hogy ami miatt jelen pillanatban nem kifizetödő egy napenergiára épülő hálózatot létrehozni, az 5 év múlva már nem lesz kétség.
Tessék, hírek a Harvard egyetemről:
http://phys.org/news/2014-01-mega-battery-breakthrough-renewable-energy.html
0
VÁLASZ
bungle 2014. 01. 06. 20:52 | #104
Na igen. :D
www.funpic.hu/hu/kategoriak/egyeb-rajz/46782_apukam-imadja-a-cukrot?categoryId=11&position=&large=1
www.funpic.hu/hu/kategoriak/egyeb-rajz/46782_apukam-imadja-a-cukrot?categoryId=11&position=&large=1
0
VÁLASZ
KakukkMarci56 2014. 01. 06. 19:13 | #101
"... a nép akarata fog érvényesülni!"
Na peersze!
A hét vicce.
Mint ez:
"alulról jövő kezdeményezés"
:-(
Na peersze!
A hét vicce.
Mint ez:
"alulról jövő kezdeményezés"
:-(
0
VÁLASZ
KakukkMarci56 2014. 01. 06. 18:33 | #98
#39 | Inhouse | 2014. 01. 04. szombat, 13:12 |
"A napenergia hasznosítása még így, több tíz év távlatából is gyerekcipőben jár.
A hatásfoka nagyon rossz."
Attól függ hogyan csinálod!...
Szerintem el lehet érni elegendően magas hatásfokot,
csak nem úgy kell számolni és csinálni, hanem magyarosan!...
Anno mikor ezzel a témával foglalkoztam rájöttem, hogy
a legtöbb ember "fordítva ül a lovon": a technikából indul ki és
onnan akar eljutni a szükségleteihez, pedig igazság szerint
a szükségleteit kellene JÓL felmérni/belőni és technikát keresni hozzá ...
Arra gondolok, hogy nem azt kell várni, hogy a Nagy Testvér
elénk tegye (a számunkra kedvező) tuti megoldást,
(pl. 90% hatásfokú napelemeket) mert ha lenne is ilyen, akkor sem tenné..
(hisz' azzal, a hozzá való függőségedet csökkentené!...)
Inkább azt kell megnézni, hogy valamely ésszerű szükségletet
milyen meglévő - tehát engedélyezett! - technikával lehet kielégíteni.
(jelen esetben a Nap energiájának hasznosítása...)
Tehát szerintem a napenergiát az alábbi módon célszerű (lehet!)
legoptimálisabban kihasználni (ha van pénz...):
1., ésszerü tájolású-, és felépítésű (pl. padlófűtés), nulla hőenergiás ház; (2020-tól szabvány!)
(ésszerü tájolás = észak-dél, széljárás stb. figyelembevétele,
ésszerü felépítésű = lehetőleg "kocka", és tetőteres..,
nulla hőenergiás = 30cm szigetelés, max 30% felületű korszerű nyílászárók, ...)
2., hőenergia gyűjtés: akár egyszerü, házi készítésű napkollektorokkal vizet melegíteni,
és azt 50%-ban paraffint tartalmazó (kannákban!), nagyméretű (30-40 m3-es!),
szigetelt (min. 50cm!) víztartályban egész nyáron összegyűjteni. (max. 40-50 C fok!)
(+ rásegítő fűtés, vegyestüzelésü kályha - a tartály vizét melegíti
a ház körüli szerves, éghető hulladékokkal, gezemicékkel, stb.)
3., hőcsöves napkollektor + 400 l-es tartály a használati melegvíz előállításhoz.
4., kb. 500W-os napelem - 120Aó akku - szünetmentes táp (5A) - vezérlőelektronika..
(a vezérlőelektronika ha már tele az akksi, akkor az áramot a speciális, házilagos átalakítású(?)
nagyméretű hűtőszekrényre kapcsolja, amelynek nagyméretű fagyasztóterében 10-15 liter víz van,
ami lefagyva tárolja a villamos energiát - úgyis szükség van "hidegre",
tehát akkor kell hűteni amikor van fölös áram... :-)
5., korszerű elektromos eszközök: energiatakarékos fényforrások, laptop(!), LCD tv,
vezérelt mikró-mosógép-porszívó: vagy egyik megy vagy a másik - időosztás...
(nagy áramlökéssel induló eszközök... inkább központi porszívó...)
6., kisteljesítményü szélgenerátor (felhős idő+éjszaka..)
(20m oszlopmagasság -már nem kell külön engedély hozzá!-,
lassú járású -ú.n. western tipusu lapátok-, 1m átmérőjű, max. 1kW-os szélkerék,
az idő 80%-ban min. 200W-ot termel... (legalábbis itt az alföldön),
vihar és villámvédelem!, bordás-szíj áttétel;
a 20m oszlopmagasság plusz haszna, hogy
"orkfelderítő és megvilágító" eszközök helyezhetők el rajta,
aminek 2025 körül igen nagy haszna lesz az első "orkháborúban"...
2010-es adat: Mo-on minden ötödik, 5 éves gyerek roma származású.
A cigánykultura egyik "alaptétele": "á párászttól lopni nem bün"!
5 éves + 10év + cigánykultura = tizenéves, tesztoszteronnal felspanolt,
cigánykultúráju orkok tömegtámadásai.
Munka nincs nekik + nem is igazán akarnak dolgozni,
de "há' nekem mé' nincs ojjan mobbilom?"...
következmény: rendszeresen és gyakran előforduló utcai, csoportos orktámadások.
"ná vén trottyos, ádd csák ide a mobbilod! Meg áz öszes pízédet, mert há nem, úgy meg...")
7., Értelmes, takarékos életvitel és eszközhasználat!
Na, szerintem így lehet nagy hatásfokkal kihasználni a napenergiát.
Ha e mellé még van egy fúrott kút
(hidrofor+házi víztisztító, külön mosó- és ivóvíz vezeték!),
akkor csak a propán-bután palack cseréje a rendszeres rezsi kiadás...
(Ja, és alacsony hőfokú vízből (40C) is lehet villamos áramot "kivenni"
Stirling motorral hajtott generátorral, vagy
alacsony forráspontú munkaközeggel hajtott (pl, éter) gőzturbinával.
De ezek házilagos kivitelezése - még jól felszerszámozottság esetén is - erősen kétséges...
Talán könnyebben járható út egy olyan generátor építése,
amit ezen > Cross and Spring Engine http://www.youtube.com/watch?v=bmjBTSdCiVg<
a videón látható szerkezet hajt.
(a "Spring Engine"... gk. motor lendkerék-fogaskoszorú, önidító bendix kisfogaskerék...)
"A napenergia hasznosítása még így, több tíz év távlatából is gyerekcipőben jár.
A hatásfoka nagyon rossz."
Attól függ hogyan csinálod!...
Szerintem el lehet érni elegendően magas hatásfokot,
csak nem úgy kell számolni és csinálni, hanem magyarosan!...
Anno mikor ezzel a témával foglalkoztam rájöttem, hogy
a legtöbb ember "fordítva ül a lovon": a technikából indul ki és
onnan akar eljutni a szükségleteihez, pedig igazság szerint
a szükségleteit kellene JÓL felmérni/belőni és technikát keresni hozzá ...
Arra gondolok, hogy nem azt kell várni, hogy a Nagy Testvér
elénk tegye (a számunkra kedvező) tuti megoldást,
(pl. 90% hatásfokú napelemeket) mert ha lenne is ilyen, akkor sem tenné..
(hisz' azzal, a hozzá való függőségedet csökkentené!...)
Inkább azt kell megnézni, hogy valamely ésszerű szükségletet
milyen meglévő - tehát engedélyezett! - technikával lehet kielégíteni.
(jelen esetben a Nap energiájának hasznosítása...)
Tehát szerintem a napenergiát az alábbi módon célszerű (lehet!)
legoptimálisabban kihasználni (ha van pénz...):
1., ésszerü tájolású-, és felépítésű (pl. padlófűtés), nulla hőenergiás ház; (2020-tól szabvány!)
(ésszerü tájolás = észak-dél, széljárás stb. figyelembevétele,
ésszerü felépítésű = lehetőleg "kocka", és tetőteres..,
nulla hőenergiás = 30cm szigetelés, max 30% felületű korszerű nyílászárók, ...)
2., hőenergia gyűjtés: akár egyszerü, házi készítésű napkollektorokkal vizet melegíteni,
és azt 50%-ban paraffint tartalmazó (kannákban!), nagyméretű (30-40 m3-es!),
szigetelt (min. 50cm!) víztartályban egész nyáron összegyűjteni. (max. 40-50 C fok!)
(+ rásegítő fűtés, vegyestüzelésü kályha - a tartály vizét melegíti
a ház körüli szerves, éghető hulladékokkal, gezemicékkel, stb.)
3., hőcsöves napkollektor + 400 l-es tartály a használati melegvíz előállításhoz.
4., kb. 500W-os napelem - 120Aó akku - szünetmentes táp (5A) - vezérlőelektronika..
(a vezérlőelektronika ha már tele az akksi, akkor az áramot a speciális, házilagos átalakítású(?)
nagyméretű hűtőszekrényre kapcsolja, amelynek nagyméretű fagyasztóterében 10-15 liter víz van,
ami lefagyva tárolja a villamos energiát - úgyis szükség van "hidegre",
tehát akkor kell hűteni amikor van fölös áram... :-)
5., korszerű elektromos eszközök: energiatakarékos fényforrások, laptop(!), LCD tv,
vezérelt mikró-mosógép-porszívó: vagy egyik megy vagy a másik - időosztás...
(nagy áramlökéssel induló eszközök... inkább központi porszívó...)
6., kisteljesítményü szélgenerátor (felhős idő+éjszaka..)
(20m oszlopmagasság -már nem kell külön engedély hozzá!-,
lassú járású -ú.n. western tipusu lapátok-, 1m átmérőjű, max. 1kW-os szélkerék,
az idő 80%-ban min. 200W-ot termel... (legalábbis itt az alföldön),
vihar és villámvédelem!, bordás-szíj áttétel;
a 20m oszlopmagasság plusz haszna, hogy
"orkfelderítő és megvilágító" eszközök helyezhetők el rajta,
aminek 2025 körül igen nagy haszna lesz az első "orkháborúban"...
2010-es adat: Mo-on minden ötödik, 5 éves gyerek roma származású.
A cigánykultura egyik "alaptétele": "á párászttól lopni nem bün"!
5 éves + 10év + cigánykultura = tizenéves, tesztoszteronnal felspanolt,
cigánykultúráju orkok tömegtámadásai.
Munka nincs nekik + nem is igazán akarnak dolgozni,
de "há' nekem mé' nincs ojjan mobbilom?"...
következmény: rendszeresen és gyakran előforduló utcai, csoportos orktámadások.
"ná vén trottyos, ádd csák ide a mobbilod! Meg áz öszes pízédet, mert há nem, úgy meg...")
7., Értelmes, takarékos életvitel és eszközhasználat!
Na, szerintem így lehet nagy hatásfokkal kihasználni a napenergiát.
Ha e mellé még van egy fúrott kút
(hidrofor+házi víztisztító, külön mosó- és ivóvíz vezeték!),
akkor csak a propán-bután palack cseréje a rendszeres rezsi kiadás...
(Ja, és alacsony hőfokú vízből (40C) is lehet villamos áramot "kivenni"
Stirling motorral hajtott generátorral, vagy
alacsony forráspontú munkaközeggel hajtott (pl, éter) gőzturbinával.
De ezek házilagos kivitelezése - még jól felszerszámozottság esetén is - erősen kétséges...
Talán könnyebben járható út egy olyan generátor építése,
amit ezen > Cross and Spring Engine http://www.youtube.com/watch?v=bmjBTSdCiVg<
a videón látható szerkezet hajt.
(a "Spring Engine"... gk. motor lendkerék-fogaskoszorú, önidító bendix kisfogaskerék...)
0
VÁLASZ
KakukkMarci56 2014. 01. 06. 18:07 | #96
#31 | VBK | 2014. 01. 04. szombat, 10:18 |
"Ha villanyautókkal akarunk autózni, az nagyszerű dolog lenne.
Tiszta lenne a városi levegő, csökkenne az energiafelhasználás...
Ha már eldöntöttük, hogy villanyautókat akarunk/és csinálunk,
akkor célszerű JÓL csinálni. "
"villanyautókkal autózni...akkor célszerű JÓL csinálni"
Anno amikor a debreceni busz kóórszerüsítést megcsinálták,
(a "korszerű" Volvó buszokkal) akkor rájöttem,
hogy semmi korszerű nincs ezekben a buszokban.
Ilyen buszokat a magyarok is csinálhattak volna - minden probléma nélkül.
(alacsonypadló? - nagy dolog...)
Sőt még jobbat is tud a magyar - ha hagyják!
(tehát az, hogy ezt a kommersz átlagszinvonalu buszt
nem magyar tulajdonú cégek tervezték ÉS építették,
az szerintem a hazaárulás egy minősített esete!
Na meg az is, akik megvették - Mr. 20millió...)
De nézzük csak milyennek is kellene lennie - szerintem -
egy valóban korszerűnek mondható helyijáratú(!)busznak?
Alacsonypadlós persze, de szerintem nem ez az egyetlen
- és legfontosabb! - paramétere a korszerűséget illetően.
Hanem inkább először is: energiatakarékos.
Nem egy 200-akárhány Le-s motor van benne,
hanem egy nagyobbacska személyautó motorja.
Hogy az nem elég? ("a hülyéknek nem is..")
Bőven elég az ahhoz, hogy max. 50km/ó sebességgel haladjon.
(tipikus sebességük 25-40km/ó! - mértem!)
Persze ilyenkor jön azzal "a hülye", hogy
a gyorsítás nagy energia/nyomaték többletigénye miatt kell bele
az a nagy (környezetpusztító/energiazabáló, többszáz lóerős) motor.
Na kérem, itt jön az első korszerűsítési lehetőség!
Egy (vagy több??) energiatároló egységet kell elhelyezni a járműben
amelyben felhalmozódik a fékezési és az üresjárati energia.
(buszmegálló/közl. lámpa = 1,5-2perc!)
Ebből a fékezési- és "holtidő" energiatároló egységből nyert energiával
kell gyorsítani induláskor a buszt.
Jelen technológiai fejlettségünkön az energiatároló egységnek
a lendkerék vagy a szuperkondenzátor jöhet szóba - technikailag!
De ha a gazdaságosságot is belevesszük a képletbe,
akkor kizárólag a lendkerekes energiatárolás az optimális.
Persze nem az '50-es évek, Oerlikon színvonalán
(3 tonnás acél lendkerék, vill. motoros hajtás, motor-generátor a lendkeréken,
összhatásfok 30-35%!, lásd. Google a barátod...),
hanem a mai technológiai színvonalon: kompozit-anyagú lendkerékkel...
(ötödannyi súly, négyszerannyi energiatárolás!)
Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a kompozit-lendkerékből
csak induláskor kell (érdemes...) energiát kivenni,
akkor belátható, hogy a szükséges kompozit-lendkerék
mérete, tömege és "többletköltsége" tényleg elenyésző
a több évtizedes élettartama alatt hozott megtakarításhoz képest...!
(és úgy gyorsul mint egy trolibusz!)
(persze a "Standard Oil" nem örülne
a 8 literes BUSZ! fogyasztásnak a huszon-valahány liter helyett...)
Másodszor: (valóban korszerűnek mondható helyijáratú(!)busz)
Fedélzeti elektronika - a 2000-es évek színvonalán!
Ez szerintem azt kell jelentse - a 2000-es évek szinvonalán! -, hogy
a fedélzeti számítógép (többszörözött, nagymegbízhatóságu, ipari sz.g.!)
minden üzemi adatot loggol, és a program MI-ja
a legoptimálisabb működésben tartja a busz üzemét.
(tehát nem csak a motor, légkondi stb. mint ma...)
Vagyis a fedélzeti számítógép programja
a korábbi tapasztalatokat összevetve a pillanatnyi külső/belső adatokkal
(GPS, központtól kapott forgalmi helyzet, terhelés, útirány...!)
beavatkozik ahol szabad és gyorsabban-lassabban üzenetet küld
a buszvezetőnek a vezetőállásban lévő monitorra.
(plusz a megállókban elküldi a központnak
az üzemállapot/történet backup frissítést - fekete doboz...)
Harmadszor: (valóban korszerűnek mondható helyijáratú(!) busz)
A Frankfurti módszer.
Anno olvastam, hogy a '90-es években Frankfurt-ban
kipróbálták - sikerrel! - azt a buszvezénylési módszert,
hogy a helyijáratu buszok nem a primitív körbe-körbe módon jártak,
hanem egy központi számítógép által megadott útvonalon.
Ez technikailag úgy történt, hogy
a buszmegállókban a kedves utas az elektronikus bérlettel
(induktív kapcsolódással) aktiválta a célállomás-megjelölő panelt.
Ezután a térkép azon részét megérintette ahová utazni akar.
Ekkor egy üzenet ment ki a buszmegállóból (rádióadón-napelem!)
a központi számítógépnek, ami kiszámolta
melyik busznak legoptimálisabb oda érkeznie,
és ezt az utasítást ki is küldte annak a busznak,
ami megjelent a buszvezető monitorján. (plusz GPS segítség/felügyelet...)
A végeredmény:
- senkinek sem kellet max. 5 percnél többet várni sehol a buszra,
- sosem volt tömegnyomor a buszon,
- és ugyanannyi idő alatt célhoz ért mindenki mint korábban.
(mint amikor a buszok, a primitív körbe-körbe módon jártak...)
De így ugyanazt a teljesítményt kevesebb busszal
és kevesebb energiafelhasználással érték el!
(akkori, hagyományos buszokkal...)
És ebben a fenti három, valóban korszerűnek mondható,
helyijáratu(!) busz technikában semmi "NASA-technika" nincs!
Ezt itthon, saját erőből is meg lehet(-ne) csinálni (itt a profit!),
ennek megvalósításához van elég (kihasználatlan!) nagytudásu, ötletes szakember.
(gépipari, elektromos/elektronikus, számítástechnikai, programozói szaki)
Csak két dolog nincs hozzá:
magyar befektetői tőke és (főleg!)
ENGEDÉLY a nyugati elnyomóinktól...!
Anno Magyarország mindent elő tudott állítani:
a szentgotthárdi kaszagyártól a Mikroelektronikai vállalatig (Pille!)
mindent meg tudtunk csinálni - pedig sok szemét komcsi szk. fékezett!...
(Dutra traktor!, Dömper (kevésből sokra..!), Csepel tgk, Balaton kombájn,
Pannónia (P10-P21), Danivia, Berva, Tünde, Dongó, Ikarus,
Rába-MAN katonai teherautó, olajkályha, Lehel hűtő, alapanyagok!
BHG-BRG magnó, Orion-Videoton tv-k; a világon az elsők között
készült el Csepelen a saját fejlesztésű! NC és CNC gép! )
stb. stb. stb. (minden, minden ami kellhet .. !)
(minőségi/modernségi kifogást - ha volt..- nem fogadok el:
nem a mérnökökön múlott... fejétől bűzlik a hal...)
:-(
(Az igazi Magyar ember megmutatja mit tud - ha hagyják!...
lásd pl.: Masat - Magyar készítésű mini műhold.
Egyszerre ment fel a lengyel, és a Spanyol mini műholdakkal:
a lengyel be sem indult, a Spanyol meg rövid idő után megszűnt működni.
A Masat - Magyar(!) készítésű mini műhold nemcsak, hogy hibátlanul müködött,
hanem többszörösen túlteljesítette az előírt működési időt úgy, hogy
közben sokkal több és többféle! mérést végzett,
mint az a másik kettő.. izé.. :-/ végzett vóna, ha működtek vóna... :-)
... na, ETTŐL FÉLNEK ... !)
Ma meg, már csak gomb nyomogatásra alkalmas a magyar szakember... :-(
(suzuki, opel, audi, mercedes, stb.)
Tudtátok, hogy egy sikeres/keresett piaci termék profitjának
80%-a a termék szabadalmi-jog tulajdonosáé, és
20%-a a gyártóé... (kínai, magyar melós!)
Tudtátok, hogy egy átlag kínai munkás
kb. 3000 jüant keres havonta, ami kb. 100eFt...
(itt van Kín-a..? ezért jönnek ide sorban a "stratégiai cégek"?...!)
Kossuth rádió, reggel, riport Orbán Viktor miniszterelnökkel:
"riporter:
... ehhez az kell, hogy a bérek folyamatosan emelkedjenek.
O.V.:
Nem, szerintem ha valaki többet dolgozik, akkor többet is fog keresni."
Hmm...
1., Hogy dolgozzon többet a szerencsétlen melós, a mindennapi(!...) 10-12óra mellett??
2., Ha meg rájön valami trükkre/módszerre amivel többet tud termelni,
akkor nem többet fog keresni, hanem felemelik a normát... !
Vagyis minimálbéres rabszolgaságra vagyunk ítélve.
:-(
(egyébként a szavazólapon azt ikszelném be, hogy: EGYIK SEM!
de azért pontosan tudom, hogy milyen kéne...!)
Na, szebb jövőt - mint ami kinéz!...
"Ha villanyautókkal akarunk autózni, az nagyszerű dolog lenne.
Tiszta lenne a városi levegő, csökkenne az energiafelhasználás...
Ha már eldöntöttük, hogy villanyautókat akarunk/és csinálunk,
akkor célszerű JÓL csinálni. "
"villanyautókkal autózni...akkor célszerű JÓL csinálni"
Anno amikor a debreceni busz kóórszerüsítést megcsinálták,
(a "korszerű" Volvó buszokkal) akkor rájöttem,
hogy semmi korszerű nincs ezekben a buszokban.
Ilyen buszokat a magyarok is csinálhattak volna - minden probléma nélkül.
(alacsonypadló? - nagy dolog...)
Sőt még jobbat is tud a magyar - ha hagyják!
(tehát az, hogy ezt a kommersz átlagszinvonalu buszt
nem magyar tulajdonú cégek tervezték ÉS építették,
az szerintem a hazaárulás egy minősített esete!
Na meg az is, akik megvették - Mr. 20millió...)
De nézzük csak milyennek is kellene lennie - szerintem -
egy valóban korszerűnek mondható helyijáratú(!)busznak?
Alacsonypadlós persze, de szerintem nem ez az egyetlen
- és legfontosabb! - paramétere a korszerűséget illetően.
Hanem inkább először is: energiatakarékos.
Nem egy 200-akárhány Le-s motor van benne,
hanem egy nagyobbacska személyautó motorja.
Hogy az nem elég? ("a hülyéknek nem is..")
Bőven elég az ahhoz, hogy max. 50km/ó sebességgel haladjon.
(tipikus sebességük 25-40km/ó! - mértem!)
Persze ilyenkor jön azzal "a hülye", hogy
a gyorsítás nagy energia/nyomaték többletigénye miatt kell bele
az a nagy (környezetpusztító/energiazabáló, többszáz lóerős) motor.
Na kérem, itt jön az első korszerűsítési lehetőség!
Egy (vagy több??) energiatároló egységet kell elhelyezni a járműben
amelyben felhalmozódik a fékezési és az üresjárati energia.
(buszmegálló/közl. lámpa = 1,5-2perc!)
Ebből a fékezési- és "holtidő" energiatároló egységből nyert energiával
kell gyorsítani induláskor a buszt.
Jelen technológiai fejlettségünkön az energiatároló egységnek
a lendkerék vagy a szuperkondenzátor jöhet szóba - technikailag!
De ha a gazdaságosságot is belevesszük a képletbe,
akkor kizárólag a lendkerekes energiatárolás az optimális.
Persze nem az '50-es évek, Oerlikon színvonalán
(3 tonnás acél lendkerék, vill. motoros hajtás, motor-generátor a lendkeréken,
összhatásfok 30-35%!, lásd. Google a barátod...),
hanem a mai technológiai színvonalon: kompozit-anyagú lendkerékkel...
(ötödannyi súly, négyszerannyi energiatárolás!)
Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a kompozit-lendkerékből
csak induláskor kell (érdemes...) energiát kivenni,
akkor belátható, hogy a szükséges kompozit-lendkerék
mérete, tömege és "többletköltsége" tényleg elenyésző
a több évtizedes élettartama alatt hozott megtakarításhoz képest...!
(és úgy gyorsul mint egy trolibusz!)
(persze a "Standard Oil" nem örülne
a 8 literes BUSZ! fogyasztásnak a huszon-valahány liter helyett...)
Másodszor: (valóban korszerűnek mondható helyijáratú(!)busz)
Fedélzeti elektronika - a 2000-es évek színvonalán!
Ez szerintem azt kell jelentse - a 2000-es évek szinvonalán! -, hogy
a fedélzeti számítógép (többszörözött, nagymegbízhatóságu, ipari sz.g.!)
minden üzemi adatot loggol, és a program MI-ja
a legoptimálisabb működésben tartja a busz üzemét.
(tehát nem csak a motor, légkondi stb. mint ma...)
Vagyis a fedélzeti számítógép programja
a korábbi tapasztalatokat összevetve a pillanatnyi külső/belső adatokkal
(GPS, központtól kapott forgalmi helyzet, terhelés, útirány...!)
beavatkozik ahol szabad és gyorsabban-lassabban üzenetet küld
a buszvezetőnek a vezetőállásban lévő monitorra.
(plusz a megállókban elküldi a központnak
az üzemállapot/történet backup frissítést - fekete doboz...)
Harmadszor: (valóban korszerűnek mondható helyijáratú(!) busz)
A Frankfurti módszer.
Anno olvastam, hogy a '90-es években Frankfurt-ban
kipróbálták - sikerrel! - azt a buszvezénylési módszert,
hogy a helyijáratu buszok nem a primitív körbe-körbe módon jártak,
hanem egy központi számítógép által megadott útvonalon.
Ez technikailag úgy történt, hogy
a buszmegállókban a kedves utas az elektronikus bérlettel
(induktív kapcsolódással) aktiválta a célállomás-megjelölő panelt.
Ezután a térkép azon részét megérintette ahová utazni akar.
Ekkor egy üzenet ment ki a buszmegállóból (rádióadón-napelem!)
a központi számítógépnek, ami kiszámolta
melyik busznak legoptimálisabb oda érkeznie,
és ezt az utasítást ki is küldte annak a busznak,
ami megjelent a buszvezető monitorján. (plusz GPS segítség/felügyelet...)
A végeredmény:
- senkinek sem kellet max. 5 percnél többet várni sehol a buszra,
- sosem volt tömegnyomor a buszon,
- és ugyanannyi idő alatt célhoz ért mindenki mint korábban.
(mint amikor a buszok, a primitív körbe-körbe módon jártak...)
De így ugyanazt a teljesítményt kevesebb busszal
és kevesebb energiafelhasználással érték el!
(akkori, hagyományos buszokkal...)
És ebben a fenti három, valóban korszerűnek mondható,
helyijáratu(!) busz technikában semmi "NASA-technika" nincs!
Ezt itthon, saját erőből is meg lehet(-ne) csinálni (itt a profit!),
ennek megvalósításához van elég (kihasználatlan!) nagytudásu, ötletes szakember.
(gépipari, elektromos/elektronikus, számítástechnikai, programozói szaki)
Csak két dolog nincs hozzá:
magyar befektetői tőke és (főleg!)
ENGEDÉLY a nyugati elnyomóinktól...!
Anno Magyarország mindent elő tudott állítani:
a szentgotthárdi kaszagyártól a Mikroelektronikai vállalatig (Pille!)
mindent meg tudtunk csinálni - pedig sok szemét komcsi szk. fékezett!...
(Dutra traktor!, Dömper (kevésből sokra..!), Csepel tgk, Balaton kombájn,
Pannónia (P10-P21), Danivia, Berva, Tünde, Dongó, Ikarus,
Rába-MAN katonai teherautó, olajkályha, Lehel hűtő, alapanyagok!
BHG-BRG magnó, Orion-Videoton tv-k; a világon az elsők között
készült el Csepelen a saját fejlesztésű! NC és CNC gép! )
stb. stb. stb. (minden, minden ami kellhet .. !)
(minőségi/modernségi kifogást - ha volt..- nem fogadok el:
nem a mérnökökön múlott... fejétől bűzlik a hal...)
:-(
(Az igazi Magyar ember megmutatja mit tud - ha hagyják!...
lásd pl.: Masat - Magyar készítésű mini műhold.
Egyszerre ment fel a lengyel, és a Spanyol mini műholdakkal:
a lengyel be sem indult, a Spanyol meg rövid idő után megszűnt működni.
A Masat - Magyar(!) készítésű mini műhold nemcsak, hogy hibátlanul müködött,
hanem többszörösen túlteljesítette az előírt működési időt úgy, hogy
közben sokkal több és többféle! mérést végzett,
mint az a másik kettő.. izé.. :-/ végzett vóna, ha működtek vóna... :-)
... na, ETTŐL FÉLNEK ... !)
Ma meg, már csak gomb nyomogatásra alkalmas a magyar szakember... :-(
(suzuki, opel, audi, mercedes, stb.)
Tudtátok, hogy egy sikeres/keresett piaci termék profitjának
80%-a a termék szabadalmi-jog tulajdonosáé, és
20%-a a gyártóé... (kínai, magyar melós!)
Tudtátok, hogy egy átlag kínai munkás
kb. 3000 jüant keres havonta, ami kb. 100eFt...
(itt van Kín-a..? ezért jönnek ide sorban a "stratégiai cégek"?...!)
Kossuth rádió, reggel, riport Orbán Viktor miniszterelnökkel:
"riporter:
... ehhez az kell, hogy a bérek folyamatosan emelkedjenek.
O.V.:
Nem, szerintem ha valaki többet dolgozik, akkor többet is fog keresni."
Hmm...
1., Hogy dolgozzon többet a szerencsétlen melós, a mindennapi(!...) 10-12óra mellett??
2., Ha meg rájön valami trükkre/módszerre amivel többet tud termelni,
akkor nem többet fog keresni, hanem felemelik a normát... !
Vagyis minimálbéres rabszolgaságra vagyunk ítélve.
:-(
(egyébként a szavazólapon azt ikszelném be, hogy: EGYIK SEM!
de azért pontosan tudom, hogy milyen kéne...!)
Na, szebb jövőt - mint ami kinéz!...
0
VÁLASZ
Zolee60 2014. 01. 05. 22:04 | #95
Szia!
Az első pontnál jó a logikai lánc, amin elindultál. Egy kis bökkenője azért akad. Lehet, te nem láttál közelről ilyen napelem telepeket. Én igen. Egészen közelről. Részt vettem a napelemtartó konzolok telepítésében és az elektromos alapszerelésben.
Ezek a napelemfarmok ahol csak lehet, szélerőművek mellett/ alatt vannak elhelyezve. Azt a területet másra úgy sem nagyon lehet használni (esetleg legeltetésre, kaszálónak, stb), ahol a szélkerekek vannak. Szóval ami kiesik onnan energia a napelemek hómentesítésére, azt nagy valószínűséggel a szél energiájából simán visszanyerik.
Persze ez nem biztos, hogy mindenhol így van megoldva. Én csak két telepet láttam. Azok viszont mind ilyen módon voltak kombinálva.
Szép napot!
Az első pontnál jó a logikai lánc, amin elindultál. Egy kis bökkenője azért akad. Lehet, te nem láttál közelről ilyen napelem telepeket. Én igen. Egészen közelről. Részt vettem a napelemtartó konzolok telepítésében és az elektromos alapszerelésben.
Ezek a napelemfarmok ahol csak lehet, szélerőművek mellett/ alatt vannak elhelyezve. Azt a területet másra úgy sem nagyon lehet használni (esetleg legeltetésre, kaszálónak, stb), ahol a szélkerekek vannak. Szóval ami kiesik onnan energia a napelemek hómentesítésére, azt nagy valószínűséggel a szél energiájából simán visszanyerik.
Persze ez nem biztos, hogy mindenhol így van megoldva. Én csak két telepet láttam. Azok viszont mind ilyen módon voltak kombinálva.
Szép napot!
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 05. 20:24 | #94
oszama:
Az előző hozzászólásodban azt írtad, hogy üzembiztos lesz valami, ha a tulajdonos egyben a fogyasztó is. Hát ez eléggé nagy hülyeség. Valami akkor lesz üzembiztos, ha MŰKÖDIK, amikor SZÜKSÉG VAN rá.
1. bekezdés: Egy hóesés szépen befedi a napelemeket, onnantól a teljesítményük=0. A google képkeresőn írd be: snowfall Photovoltaic farm.
Ami pedig ezt a csodálatos linket illeti. Az a fűtőpanel négyzetméterenként 180W teljesítényt igényel. A napelemek teljesítménye 150W/m^2 kör van. Szóval, ha megy a fűtőpanel is, akkor bizony 30W-tal többen fogyaszt, mint termel. Megesik, hogy egész télen fagypont alatt van a hőmérséklet. És van, hogy folyamatosan havazik. (Bár félek egyre ritkábban látunk ilyet.)
2. bekezdés: Teszem azt?! Mondhatnál egy példát, aminek 1 eredménye ugyanaz, 2 valószínűsége nagyobb, 3 nem omlasztaná össze a villamoshálózatot akkor, ha napelemekkel termelnénk az áramot.
4. bekezdés: Oké, de a kérdés még mindig az, hogy vajon 20 évvel ezelőtt amikor a házat (és a háztető dőlésszögét) tervezte az építészmérnök, vajon gondolt-e arra, hogy 20 év múlva Günter szeretne napelemet tenni a tetőre?
Szerintem eléggé egyértelmű a válasz. Ha már napelem, akkor érdemes azokat egy napelemfarmra tenni. Jobban be lehet tájolni, kevesebb inverter kell...
5. bekezdés: Pontosan erről van szó! Ezért nem használják! Eredmény: a tetőre szerelt napelemek többet vannak árnyékban, így még kevesebbet, mint azok a napelemek, amelyek fotovoltaikus farmokon vannak.
6. bekezdés: Úgy látom kevered az állami tulajdon és a monopólium fogalmát. Attól hogy valami nincs állami kézben, még nem jeleni azt, hogy több termelő és árverseny lesz. És megfordítva is igaz: Attól, hogy valami állami kézben van, még nem jelenti azt, hogy monopólium.
Pl.: A francia állam kezében van a Renault. Nem jelenti ez azt, hogy az autógyártás monopól lenne.
És az sem feltétlen igaz, hogy ami nincs állami kézben, az majd olcsóbb/hatékonyabb lesz! Jó menedzsmentet az állami vállalatokhoz is lehet találni...
7. bekezdés:
Annyira azért nem jár macerával. Salak nem is képződik, csak hamu. Az meg nem túl sok, mehet a kukába. Egy haverom használ ilyet. Nem szólakozik fahasogatással sem, csak megveszi zsákban a pelletet, és beönti a kazánba. A többit a kazán automatikája intézi...
8.bekezdés:
Szerintem gyorsan híre menne, hogy értékes. És akkor már azt is viszik.
Egyébként eléggé elrugaszkodtunk attól, amiről Bubi66-tal vitatkoztam. Eleve nem Magyarországról volt szó, hanem Németországról, és nem is a jelenről, hanem a jövőről. Bubi66 látott valami képet, ahol egy villanyautót vezeték nélküli töltőn töltötték. Én pedig rámutattam arra, hogy ez inkább egy amolyan trendi PR-fogás. Ha már villanyautókat akarunk a jövőben (amit egyébként támogatok); akkor azt érdemes célszerűen alkalmazni.
Nem úgy töltjük, hogy az energia 20-30%-ka elvész a trendi indukciós/ mikrohullámú/akármilyen töltőnk miatt, hanem úgy töltjük, hogy minél kevesebb vesszen el!
És ha ezt az "ósdi, megunt" kábel tudja; hát akkor az a jó választás!
Az előző hozzászólásodban azt írtad, hogy üzembiztos lesz valami, ha a tulajdonos egyben a fogyasztó is. Hát ez eléggé nagy hülyeség. Valami akkor lesz üzembiztos, ha MŰKÖDIK, amikor SZÜKSÉG VAN rá.
1. bekezdés: Egy hóesés szépen befedi a napelemeket, onnantól a teljesítményük=0. A google képkeresőn írd be: snowfall Photovoltaic farm.
Ami pedig ezt a csodálatos linket illeti. Az a fűtőpanel négyzetméterenként 180W teljesítényt igényel. A napelemek teljesítménye 150W/m^2 kör van. Szóval, ha megy a fűtőpanel is, akkor bizony 30W-tal többen fogyaszt, mint termel. Megesik, hogy egész télen fagypont alatt van a hőmérséklet. És van, hogy folyamatosan havazik. (Bár félek egyre ritkábban látunk ilyet.)
2. bekezdés: Teszem azt?! Mondhatnál egy példát, aminek 1 eredménye ugyanaz, 2 valószínűsége nagyobb, 3 nem omlasztaná össze a villamoshálózatot akkor, ha napelemekkel termelnénk az áramot.
4. bekezdés: Oké, de a kérdés még mindig az, hogy vajon 20 évvel ezelőtt amikor a házat (és a háztető dőlésszögét) tervezte az építészmérnök, vajon gondolt-e arra, hogy 20 év múlva Günter szeretne napelemet tenni a tetőre?
Szerintem eléggé egyértelmű a válasz. Ha már napelem, akkor érdemes azokat egy napelemfarmra tenni. Jobban be lehet tájolni, kevesebb inverter kell...
5. bekezdés: Pontosan erről van szó! Ezért nem használják! Eredmény: a tetőre szerelt napelemek többet vannak árnyékban, így még kevesebbet, mint azok a napelemek, amelyek fotovoltaikus farmokon vannak.
6. bekezdés: Úgy látom kevered az állami tulajdon és a monopólium fogalmát. Attól hogy valami nincs állami kézben, még nem jeleni azt, hogy több termelő és árverseny lesz. És megfordítva is igaz: Attól, hogy valami állami kézben van, még nem jelenti azt, hogy monopólium.
Pl.: A francia állam kezében van a Renault. Nem jelenti ez azt, hogy az autógyártás monopól lenne.
És az sem feltétlen igaz, hogy ami nincs állami kézben, az majd olcsóbb/hatékonyabb lesz! Jó menedzsmentet az állami vállalatokhoz is lehet találni...
7. bekezdés:
Annyira azért nem jár macerával. Salak nem is képződik, csak hamu. Az meg nem túl sok, mehet a kukába. Egy haverom használ ilyet. Nem szólakozik fahasogatással sem, csak megveszi zsákban a pelletet, és beönti a kazánba. A többit a kazán automatikája intézi...
8.bekezdés:
Szerintem gyorsan híre menne, hogy értékes. És akkor már azt is viszik.
Egyébként eléggé elrugaszkodtunk attól, amiről Bubi66-tal vitatkoztam. Eleve nem Magyarországról volt szó, hanem Németországról, és nem is a jelenről, hanem a jövőről. Bubi66 látott valami képet, ahol egy villanyautót vezeték nélküli töltőn töltötték. Én pedig rámutattam arra, hogy ez inkább egy amolyan trendi PR-fogás. Ha már villanyautókat akarunk a jövőben (amit egyébként támogatok); akkor azt érdemes célszerűen alkalmazni.
Nem úgy töltjük, hogy az energia 20-30%-ka elvész a trendi indukciós/ mikrohullámú/akármilyen töltőnk miatt, hanem úgy töltjük, hogy minél kevesebb vesszen el!
És ha ezt az "ósdi, megunt" kábel tudja; hát akkor az a jó választás!
+1
VÁLASZ
o$zama 2014. 01. 05. 15:04 | #92
Öntsünk tiszta VBK-t a pohárba :D
"Meg tudod mondani biztosan, hogy a jövő hónapban nem fog hirtelen havazni?"
A havazásnak mi köze van a a napsütéses órák számának? A napelemek és napkollektorok nem csak a direkt sugárzást hasznosítják, hanem a szórt fényt is.
Ha attól félsz, hogy a hó betakarja a napelemedet, akkor alkalmazd ezt:
http://thermaltt.com/ProdottoSingoloV.aspx?M=2&IDLingua=2&ID=4&IDCat=27&IDP=31
"Szerinted Kim Dzsongun meg tudja szórni rakétákkal Európát?"
A lényeg a példámban nem Kim Dzsongun, hanem bármely váratlan katasztrófa.
"Továbbá, maradjunk a tényeknél! Paks a hazai termelés kb 50%-át adja. Mivel sokat importálunk, ezért a fogyasztásnak kb a 40%-át."
Mea culpa mea maxima culpa.
"Hiszen nem biztos, hogy Günter 20 évvel ezelőtt úgy tervezte a házát, hogy a tetők pont optimális tájolásúak legyenek a napelemeknek."
A tervezést valszeg mérnök ember végezte, akit arról ismersz meg, hogy a maximális kihasználhatóságra tervez, ami jelen esetben az optimális tájolás.
"Ráadásul és még nem láttam tetőre szerelt forgatható/döntögethető napelemeket."
A kérdés az, hogy megéri egy mozgó alkatrészt beépíteni egy ilyen háztartási rendszerbe (ami eléggé megnöveli a karbantartási költségeket), vagy inkább x%-kal nagyobb elnyelő felületet épít, esetleg minőségi cuccot alkalmaz a "Made in PRC" helyett.
"Egyébként attól még, hogy nincs állami kézben, nem feltétlen lesz olcsóbb."
Több termelő és az így kialakult árverseny, vagy az egy termelő és az így létrejött monopol helyzet generálja az "olcsóságot"?
"az üzemeltetés költsége általában kisebb; kb egyformán tiszták"
És a faelgázosítás megtérülésének számításánál azt is figyelembe vetted, hogy a fát meg kell venni, ki kell szállítani, a fát fel kell darabolni*, a darabokat pedig tárolni, a kazánt ki kell salakolni*, a salakot tárolni kell tudni, vagy felhasználni?
*ezek mind a te idődből mennek el és mint tudjuk az idő pénz
Ezek költsége ezek szerint alacsonyabb, mint a hőszivattyú és annak primer oldalának működtetése. És természetesen minkét megoldás azonos mértékben automatizálható.
" szerintem kevés parkoló van a csepeli kiserdőben"
Persze aki lelopja a kábelt az ott abban a pillanatban tüzet gyújt, hogy leégesse róla a szigetelést. A "kiserdő" csak egy kifejezés, lehet nincs is Csepelen kiserdő.
"akkor miért nem félsz attól is, hogy a parkolókból a vezetéknélküli indukciós töltőket lopják el"
Mert fogalma sincs mi van benne. És védelmük is egyszerűbben megoldható, pl. beépítik az aljzatbetonba.
"Meg tudod mondani biztosan, hogy a jövő hónapban nem fog hirtelen havazni?"
A havazásnak mi köze van a a napsütéses órák számának? A napelemek és napkollektorok nem csak a direkt sugárzást hasznosítják, hanem a szórt fényt is.
Ha attól félsz, hogy a hó betakarja a napelemedet, akkor alkalmazd ezt:
http://thermaltt.com/ProdottoSingoloV.aspx?M=2&IDLingua=2&ID=4&IDCat=27&IDP=31
"Szerinted Kim Dzsongun meg tudja szórni rakétákkal Európát?"
A lényeg a példámban nem Kim Dzsongun, hanem bármely váratlan katasztrófa.
"Továbbá, maradjunk a tényeknél! Paks a hazai termelés kb 50%-át adja. Mivel sokat importálunk, ezért a fogyasztásnak kb a 40%-át."
Mea culpa mea maxima culpa.
"Hiszen nem biztos, hogy Günter 20 évvel ezelőtt úgy tervezte a házát, hogy a tetők pont optimális tájolásúak legyenek a napelemeknek."
A tervezést valszeg mérnök ember végezte, akit arról ismersz meg, hogy a maximális kihasználhatóságra tervez, ami jelen esetben az optimális tájolás.
"Ráadásul és még nem láttam tetőre szerelt forgatható/döntögethető napelemeket."
A kérdés az, hogy megéri egy mozgó alkatrészt beépíteni egy ilyen háztartási rendszerbe (ami eléggé megnöveli a karbantartási költségeket), vagy inkább x%-kal nagyobb elnyelő felületet épít, esetleg minőségi cuccot alkalmaz a "Made in PRC" helyett.
"Egyébként attól még, hogy nincs állami kézben, nem feltétlen lesz olcsóbb."
Több termelő és az így kialakult árverseny, vagy az egy termelő és az így létrejött monopol helyzet generálja az "olcsóságot"?
"az üzemeltetés költsége általában kisebb; kb egyformán tiszták"
És a faelgázosítás megtérülésének számításánál azt is figyelembe vetted, hogy a fát meg kell venni, ki kell szállítani, a fát fel kell darabolni*, a darabokat pedig tárolni, a kazánt ki kell salakolni*, a salakot tárolni kell tudni, vagy felhasználni?
*ezek mind a te idődből mennek el és mint tudjuk az idő pénz
Ezek költsége ezek szerint alacsonyabb, mint a hőszivattyú és annak primer oldalának működtetése. És természetesen minkét megoldás azonos mértékben automatizálható.
" szerintem kevés parkoló van a csepeli kiserdőben"
Persze aki lelopja a kábelt az ott abban a pillanatban tüzet gyújt, hogy leégesse róla a szigetelést. A "kiserdő" csak egy kifejezés, lehet nincs is Csepelen kiserdő.
"akkor miért nem félsz attól is, hogy a parkolókból a vezetéknélküli indukciós töltőket lopják el"
Mert fogalma sincs mi van benne. És védelmük is egyszerűbben megoldható, pl. beépítik az aljzatbetonba.
0
VÁLASZ
o$zama 2014. 01. 05. 14:27 | #91
Az üzembiztonság abban rejlik, hogy minden fogyasztó egyben termelő is. A saját igényét képes kielégíteni és plusszot is termel a hálózatba azoknak akiknek nincs, vagy meghibásodott/kiesett a központjuk.
"Nem véletlen, hogy az USA...akkor arra szükségét érezné elég erőszakosan reagálni"
Az USA minden témában úgy érzi, hogy szükséges az erőszakos reagálás, még ha az csak egy másik országban elindított kutatóprogram az atomenergia témában.
"Nem véletlen, hogy az USA...akkor arra szükségét érezné elég erőszakosan reagálni"
Az USA minden témában úgy érzi, hogy szükséges az erőszakos reagálás, még ha az csak egy másik országban elindított kutatóprogram az atomenergia témában.
0
VÁLASZ
lorem_ipsum 2014. 01. 05. 11:56 | #89
méz sem? :(
de azert kristalycukor helyett csak jobb ha azt teszem a teaba, nem?
de azert kristalycukor helyett csak jobb ha azt teszem a teaba, nem?
0
VÁLASZ
Inhouse 2014. 01. 05. 11:30 | #88
1. Ez elég nagy marhaság. Szerencsére nem tudja/akarja megszórni, DE, ha megszórná és igaz lenne amit írsz, akkor a kis Günter mondaná az apjának: Apa, nézd a hülye magyarokat, náluk már alig van áram, én meg simán Xbox-ozok nappal! :)
Egy atomcsapás után a regionálisan működő napelem szigetek jelentősége is elenyészik lassan, a túlélés, az élelemre és egyéb létfenntartáshoz szükséges alapelemekre korlátozódik. Valószínűleg nem villanykályhával fognak fűteni, hanem a legősibb tűzzel működő megoldások lesznek elővéve. Továbbiakban egy atom nem atom, atomot atom követ. Ha nem is lesz vége azonnal a világ nagy részének, akkor is keletkezik némi lassan oszló porfelhő, káosz, anarchia (céltalan rombolás, fosztogatás) ami miatt nem fog működni, vagy nem lesz otthon, hogy élvezze az áldásos működést. Ráadásul még ez sem kell, elég egy hófelhő, hó, esőfelhő, sötét hozzá...
3. Ez a hőszivattyú sem mindenható. Nagy bekerülési költség, új háznál már eleve ehhez illeszkedő házat építve, kedvező területen esetleg. Drága és elég jelentős az üzemeltetési díja, meghibásodás esetén a javítási költség...
Szerintem többet érhet új háznál a félig földbe épített hobbitlak! :)
Egy atomcsapás után a regionálisan működő napelem szigetek jelentősége is elenyészik lassan, a túlélés, az élelemre és egyéb létfenntartáshoz szükséges alapelemekre korlátozódik. Valószínűleg nem villanykályhával fognak fűteni, hanem a legősibb tűzzel működő megoldások lesznek elővéve. Továbbiakban egy atom nem atom, atomot atom követ. Ha nem is lesz vége azonnal a világ nagy részének, akkor is keletkezik némi lassan oszló porfelhő, káosz, anarchia (céltalan rombolás, fosztogatás) ami miatt nem fog működni, vagy nem lesz otthon, hogy élvezze az áldásos működést. Ráadásul még ez sem kell, elég egy hófelhő, hó, esőfelhő, sötét hozzá...
3. Ez a hőszivattyú sem mindenható. Nagy bekerülési költség, új háznál már eleve ehhez illeszkedő házat építve, kedvező területen esetleg. Drága és elég jelentős az üzemeltetési díja, meghibásodás esetén a javítási költség...
Szerintem többet érhet új háznál a félig földbe épített hobbitlak! :)
0
VÁLASZ
imki 2014. 01. 05. 10:29 | #87
"Ez ugyanolyan üzembiztos, mint az internet."
Picit OFF leszek most:
Így van, pontosan ugyanolyan üzembiztos a jelenlegi felállásában, mint az internet.
Ami viszont gyanítom nem tudsz, hogy az internet sem a "mindenki hálózata", hanem igenis központosított rendszer (valamilyen szinten legalábbis). Itt érthetően van leírva a lényege:
http://hu.wikipedia.org/wiki/DNS-gy%C3%B6k%C3%A9rz%C3%B3na
Nem véletlen, hogy az USA egy nyilatkozata szerint, ha támadás érné valamely ország részéről a linkben írt root névszervereket, akkor arra szükségét érezné elég erőszakosan reagálni ( http://www.networkworld.com/news/2007/020807-rsa-cyber-attacks.html ). Ez nem véletlen, hiszen egyrészt már 1-2 szerver hosszabb időre történő blokkolása is legalábbis nagy lassulást okozhat a hálózatban (lokálisan akár leállást is). Másrészt azt is tudni kell, hogy a névszerverek feletti ellenőrzés joga az ő kezükben van, meg a szerverek nagy hányadát is ők üzemeltetik. Igen, amit most ide írtam, annak a kérése ha jól nézem, először épp a H névszerveren ment keresztül, ami a 128.63.2.53 IP címen fut, és Maryland államban, Aberdeen-ben található, és az Egyesült Államok Hadserege (US Army) alá tartozó un. Army Research Laboratory üzemelteti.
Itt megnézheted, hogy egy adott domainre keresve a te lekérésed éppen akkor milyen útvonalat járt be, míg eljutottál a célállomásra:
http://www.dnswatch.info
Tény, hogy a 13 névszerver nem 13 helyen van, hanem szépen elosztva 242 helyre. De ez a 242 helyszín még mindig elég kis töredéke a több milliárd egyéb neten lévő számítógépnek, ahhoz, hogy központosított rendszerről beszélhessünk. Túlterheléses támadásokkal (amelyhez nem kell rakéta) bizony erősen le lehet terhelni ezeket a szervereket is, ami meg is béníthatja az Internet működését. Itt egy cikk ennek elemzéséről: http://index.hu/tech/2012/03/30/kinyirhatja-e_az_anonymous_az_internetet/
---
ON
Amit mondani akartam:
Igen, sok kicsi van a napelemes hálózatban is. De ahhoz, hogy ezek valóban együtt tudjanak működni, szükséges azok összehangolása, ami központi vezérlés nélkül nem fog menni.
Ráadásul sokra mész vele, ha a Güntheréknél is van napelem, meg ha Föld túloldalán is van, de nincs összekapcsolva egymással. Amíg Günthernél süt a Nap, mindenkinek lesz áram a házában. A túloldalon meg nem lesz. Utána ha változik a helyzet (pl. forog a Föld, ami azért - valljuk be - néha szokása ezt csinálni), akkor Güntherék kérhetnek ugyan a szomszéd Hanstól áramot, de annak sem lesz. Mert olyankor áramot csak a golyóbis túloldaláról lehetne szerezni, mert ott süt a Nap.
Tehát én annyiban módosítanám a felvetésedet, hogy szép és jó dolog a napelem. Viszont amikor süt a nap, túl sokat termel, ami egy országos hálózat esetén nem jó. Amikor meg nem süt, akkor nuku áram. Akkor lenne ez jó, ha lenne egy világméretű hálózat, és ha Güntheréknél süt a napocska, akkor a fölös energiát át tudják passzolni mondjuk Peruba vagy Japánba. Viszont egy ekkora hálózatot kiépíteni nem kis költség, ráadásul ilyen távolságokon elég nagy vesztesége van az energia szállításának. De amint feltaláltuk a szupravezetőt, máris nem lesz ilyen gond, és már építhetjük is a rendszert. ;)
Ami még talán hasznos lehet, az a más által említett elektromos autók töltése. A napelemeknél részben az a gond, hogy nappal túl sokat termel, nagy a fölösleg, amit a hálózat nem tud kezelni (ezért is nem szeretik az áramszolgáltatók). Viszont ilyenkor központi helyeken lehetne tölteni az aksikat, amelyek cserélhetőek lennének. Tehát ha a "benzinkútra" bemegy Günther, akkor nem benzint tankol, hanem kicseréli az autójában lévő aksit, és a régit meg odaadja (azok meg felteszik a töltőre, és ha éppen sok az áram a rendszerben, akkor töltik őket).
Ez részben ellensúlyozhatná a napelemes rendszer problémáját (bár kiküszöbölni nem tudná ez sem).
Egyébiránt inkább VBK-val értek egyet. Jó dolog ez a napelem, de még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy ki tudja váltani a megszokott energiaforrásokat. Pl. én az atomerőműveket erőltetném inkább. Sokkal jobb, mint a szén/olaj/gáztüzelésű, meglehetősen tiszta, és akárhogy nézzük, még mindig elég biztonságos. Nem értem a németeket, miért zárták be az atomerőműveik jó részét. Ilyen ez, ha a nép elkezd pánikolni és agy nélkül követel valamit. Ésszerűtlen baromságokat csinálnak olyankor.
Picit OFF leszek most:
Így van, pontosan ugyanolyan üzembiztos a jelenlegi felállásában, mint az internet.
Ami viszont gyanítom nem tudsz, hogy az internet sem a "mindenki hálózata", hanem igenis központosított rendszer (valamilyen szinten legalábbis). Itt érthetően van leírva a lényege:
http://hu.wikipedia.org/wiki/DNS-gy%C3%B6k%C3%A9rz%C3%B3na
Nem véletlen, hogy az USA egy nyilatkozata szerint, ha támadás érné valamely ország részéről a linkben írt root névszervereket, akkor arra szükségét érezné elég erőszakosan reagálni ( http://www.networkworld.com/news/2007/020807-rsa-cyber-attacks.html ). Ez nem véletlen, hiszen egyrészt már 1-2 szerver hosszabb időre történő blokkolása is legalábbis nagy lassulást okozhat a hálózatban (lokálisan akár leállást is). Másrészt azt is tudni kell, hogy a névszerverek feletti ellenőrzés joga az ő kezükben van, meg a szerverek nagy hányadát is ők üzemeltetik. Igen, amit most ide írtam, annak a kérése ha jól nézem, először épp a H névszerveren ment keresztül, ami a 128.63.2.53 IP címen fut, és Maryland államban, Aberdeen-ben található, és az Egyesült Államok Hadserege (US Army) alá tartozó un. Army Research Laboratory üzemelteti.
Itt megnézheted, hogy egy adott domainre keresve a te lekérésed éppen akkor milyen útvonalat járt be, míg eljutottál a célállomásra:
http://www.dnswatch.info
Tény, hogy a 13 névszerver nem 13 helyen van, hanem szépen elosztva 242 helyre. De ez a 242 helyszín még mindig elég kis töredéke a több milliárd egyéb neten lévő számítógépnek, ahhoz, hogy központosított rendszerről beszélhessünk. Túlterheléses támadásokkal (amelyhez nem kell rakéta) bizony erősen le lehet terhelni ezeket a szervereket is, ami meg is béníthatja az Internet működését. Itt egy cikk ennek elemzéséről: http://index.hu/tech/2012/03/30/kinyirhatja-e_az_anonymous_az_internetet/
---
ON
Amit mondani akartam:
Igen, sok kicsi van a napelemes hálózatban is. De ahhoz, hogy ezek valóban együtt tudjanak működni, szükséges azok összehangolása, ami központi vezérlés nélkül nem fog menni.
Ráadásul sokra mész vele, ha a Güntheréknél is van napelem, meg ha Föld túloldalán is van, de nincs összekapcsolva egymással. Amíg Günthernél süt a Nap, mindenkinek lesz áram a házában. A túloldalon meg nem lesz. Utána ha változik a helyzet (pl. forog a Föld, ami azért - valljuk be - néha szokása ezt csinálni), akkor Güntherék kérhetnek ugyan a szomszéd Hanstól áramot, de annak sem lesz. Mert olyankor áramot csak a golyóbis túloldaláról lehetne szerezni, mert ott süt a Nap.
Tehát én annyiban módosítanám a felvetésedet, hogy szép és jó dolog a napelem. Viszont amikor süt a nap, túl sokat termel, ami egy országos hálózat esetén nem jó. Amikor meg nem süt, akkor nuku áram. Akkor lenne ez jó, ha lenne egy világméretű hálózat, és ha Güntheréknél süt a napocska, akkor a fölös energiát át tudják passzolni mondjuk Peruba vagy Japánba. Viszont egy ekkora hálózatot kiépíteni nem kis költség, ráadásul ilyen távolságokon elég nagy vesztesége van az energia szállításának. De amint feltaláltuk a szupravezetőt, máris nem lesz ilyen gond, és már építhetjük is a rendszert. ;)
Ami még talán hasznos lehet, az a más által említett elektromos autók töltése. A napelemeknél részben az a gond, hogy nappal túl sokat termel, nagy a fölösleg, amit a hálózat nem tud kezelni (ezért is nem szeretik az áramszolgáltatók). Viszont ilyenkor központi helyeken lehetne tölteni az aksikat, amelyek cserélhetőek lennének. Tehát ha a "benzinkútra" bemegy Günther, akkor nem benzint tankol, hanem kicseréli az autójában lévő aksit, és a régit meg odaadja (azok meg felteszik a töltőre, és ha éppen sok az áram a rendszerben, akkor töltik őket).
Ez részben ellensúlyozhatná a napelemes rendszer problémáját (bár kiküszöbölni nem tudná ez sem).
Egyébiránt inkább VBK-val értek egyet. Jó dolog ez a napelem, de még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy ki tudja váltani a megszokott energiaforrásokat. Pl. én az atomerőműveket erőltetném inkább. Sokkal jobb, mint a szén/olaj/gáztüzelésű, meglehetősen tiszta, és akárhogy nézzük, még mindig elég biztonságos. Nem értem a németeket, miért zárták be az atomerőműveik jó részét. Ilyen ez, ha a nép elkezd pánikolni és agy nélkül követel valamit. Ésszerűtlen baromságokat csinálnak olyankor.
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 05. 09:48 | #86
1 bekezdésedre a válasz:
Mit értesz az alatt, hogy üzembiztos?
Nálam az üzembiztosság ezt jelenti: Számíthatok rá, hogy termelni fog a következő órában, holnap is, a jövő héten is, a következő hónapban is...
Ez egy atomerőműre igaz. Beindítják őket pl január elsején, akkor az kb november 31-ig leadja azt a teljesítményt, amire tervezték (esetleg a következő és november végéig termel, ha két évente kell üzemanyagot cserélni/átrakni).
És ez igaz a napelemre is? Meg tudod mondani biztosan, hogy a jövő hónapban nem fog hirtelen havazni?
Ha Kim Dzsongun rakétáival inkább az elektromos hálózatot támadja, akkor szerinted nem omlana össze a hálózat akkor is, ha napelemekből, szélturbinákból jön az áram? (Bár ahhoz elég, ha csak egy ködös, szélcsendes napunk van.)
Az, hogy egy fenyegetés/veszély mekkora két dologtól függ. 1 Mekkora szívás, ha bekövetkezik? 2 Mekkora eséllyel következhet be? Szerinted Kim Dzsongun meg tudja szórni rakétákkal Európát? Jó, ha a japán szigetekig el tudnak lőni! És szerinted célja Kimdzsongunnak megtámadni Európát? Abban a pillanatban vége az ő diktátori aranyéletének is!
Továbbá, maradjunk a tényeknél! Paks a hazai termelés kb 50%-át adja. Mivel sokat importálunk, ezért a fogyasztásnak kb a 40%-át. Hogyan jött ki neked, hogy Paks kiesése után az ország 90%-a elsötétül?
2. bekezdés:
Ha a napelemeket nem koncentráltan (egy sokhektáros területen) helyezed el, hanem a lakóházak tetején, akkor a napelemek kapacitás-kihasználtsága TOVÁBB CSÖKKEN! Hiszen nem biztos, hogy Günter 20 évvel ezelőtt úgy tervezte a házát, hogy a tetők pont optimális tájolásúak legyenek a napelemeknek. Ráadásul és még nem láttam tetőre szerelt forgatható/döntögethető napelemeket. Pedig a napelem farmokon ilyenek vannak.
Az erőművek karbantartása és üzemeltetése csak akkor állami feladat, ha az állami kézben van. Légyen az napelem-farm, atomerőmű, vagy bármi más.
És a hálózat karbantartása és üzemeltetése is csak akkor állami feladat, ha az állami kézben van.
Egyébként attól még, hogy nincs állami kézben, nem feltétlen lesz olcsóbb.
3. bekezdés:
Én nem érzem azt, hogy fikáztam volna a hőszivattyúkat. Csupán azt mondtam, hogy egy fagázosító kazán a legtöbbször jobb megoldás. (A jobb megoldás alatt az értem, hogy 1 beruházási költsége kisebb--> több pénzed marad a bankban/befektetési alapoknál...; 2 az üzemeltetés költsége általában kisebb; kb egyformán tiszták,)
Azt viszont nem állítottam, hogy mindig rossz megoldás a hőszivattyú. (A Széchenyi fürdő elfolyó termálvize pl állati jó kis hőforrás! Ki is használják rendesen.)
Megjegyzés: Függetlenül a te és Bubi66 német-mániájától a COP sem német eredetű, hanem angol. Coefficient of performance-nak a rövidítése.
4. bekezdés:
Nem Magyarországról volt szó. Nem vagyok pesti, de szerintem kevés parkoló van a csepeli kiserdőben. De, ha már attól félsz, hogy a (leendő) villanyautók töltőkábelét ellopják a parkolókból a cigányok, akkor miért nem félsz attól is, hogy a parkolókból a vezetéknélküli indukciós töltőket lopják el? Pedig az szép nagy fogás lenne! A nagy réztekercsekért és a szép nagy vasmagért/hűtőbordákért biztos sokat kapnának ezek a színes(bőrű) színesfém-kereskedők...
Mit értesz az alatt, hogy üzembiztos?
Nálam az üzembiztosság ezt jelenti: Számíthatok rá, hogy termelni fog a következő órában, holnap is, a jövő héten is, a következő hónapban is...
Ez egy atomerőműre igaz. Beindítják őket pl január elsején, akkor az kb november 31-ig leadja azt a teljesítményt, amire tervezték (esetleg a következő és november végéig termel, ha két évente kell üzemanyagot cserélni/átrakni).
És ez igaz a napelemre is? Meg tudod mondani biztosan, hogy a jövő hónapban nem fog hirtelen havazni?
Ha Kim Dzsongun rakétáival inkább az elektromos hálózatot támadja, akkor szerinted nem omlana össze a hálózat akkor is, ha napelemekből, szélturbinákból jön az áram? (Bár ahhoz elég, ha csak egy ködös, szélcsendes napunk van.)
Az, hogy egy fenyegetés/veszély mekkora két dologtól függ. 1 Mekkora szívás, ha bekövetkezik? 2 Mekkora eséllyel következhet be? Szerinted Kim Dzsongun meg tudja szórni rakétákkal Európát? Jó, ha a japán szigetekig el tudnak lőni! És szerinted célja Kimdzsongunnak megtámadni Európát? Abban a pillanatban vége az ő diktátori aranyéletének is!
Továbbá, maradjunk a tényeknél! Paks a hazai termelés kb 50%-át adja. Mivel sokat importálunk, ezért a fogyasztásnak kb a 40%-át. Hogyan jött ki neked, hogy Paks kiesése után az ország 90%-a elsötétül?
2. bekezdés:
Ha a napelemeket nem koncentráltan (egy sokhektáros területen) helyezed el, hanem a lakóházak tetején, akkor a napelemek kapacitás-kihasználtsága TOVÁBB CSÖKKEN! Hiszen nem biztos, hogy Günter 20 évvel ezelőtt úgy tervezte a házát, hogy a tetők pont optimális tájolásúak legyenek a napelemeknek. Ráadásul és még nem láttam tetőre szerelt forgatható/döntögethető napelemeket. Pedig a napelem farmokon ilyenek vannak.
Az erőművek karbantartása és üzemeltetése csak akkor állami feladat, ha az állami kézben van. Légyen az napelem-farm, atomerőmű, vagy bármi más.
És a hálózat karbantartása és üzemeltetése is csak akkor állami feladat, ha az állami kézben van.
Egyébként attól még, hogy nincs állami kézben, nem feltétlen lesz olcsóbb.
3. bekezdés:
Én nem érzem azt, hogy fikáztam volna a hőszivattyúkat. Csupán azt mondtam, hogy egy fagázosító kazán a legtöbbször jobb megoldás. (A jobb megoldás alatt az értem, hogy 1 beruházási költsége kisebb--> több pénzed marad a bankban/befektetési alapoknál...; 2 az üzemeltetés költsége általában kisebb; kb egyformán tiszták,)
Azt viszont nem állítottam, hogy mindig rossz megoldás a hőszivattyú. (A Széchenyi fürdő elfolyó termálvize pl állati jó kis hőforrás! Ki is használják rendesen.)
Megjegyzés: Függetlenül a te és Bubi66 német-mániájától a COP sem német eredetű, hanem angol. Coefficient of performance-nak a rövidítése.
4. bekezdés:
Nem Magyarországról volt szó. Nem vagyok pesti, de szerintem kevés parkoló van a csepeli kiserdőben. De, ha már attól félsz, hogy a (leendő) villanyautók töltőkábelét ellopják a parkolókból a cigányok, akkor miért nem félsz attól is, hogy a parkolókból a vezetéknélküli indukciós töltőket lopják el? Pedig az szép nagy fogás lenne! A nagy réztekercsekért és a szép nagy vasmagért/hűtőbordákért biztos sokat kapnának ezek a színes(bőrű) színesfém-kereskedők...
+2
VÁLASZ
norbertvincze 2014. 01. 05. 00:39 | #85
b+, mire leírtam kidobott. Már nem írom le mégegyszer, majd máskor reagálok.
0
VÁLASZ
o$zama 2014. 01. 04. 23:46 | #84
Nem olvastam végig az összes hozzászólást uh lehet h már voltak.
1. A családi házakra és egyéb létesítményekre felhelyezett napelem "erőmű" 1000x üzembiztosabb, mint bármelyik atomerőmű. Pl. Kim Dzsongun úgy gondolja h megszórja Európát egy kis rakétacsordával (minden ország kap egyet-egyet), akkor a mi paksi atomerőművünk eltalálásával lekapcsolja a villanyt Magyarország 90%án. Eközben 'Günter', mint a legnagyobb németországi villamos energia termelő kilövésével csak 'Günter' marad áram nélkül, vagyis mégse, mert a másik "erőmű" (pl. a szomszédé) fedezi azt az energiát, amit 'Günter' igényel. Ez ugyanolyan üzembiztos, mint az internet. Nem 1 nagy központ van, hanem kismillió kicsi, amik át tudják venni a "kiesők" munkáját.
2. A fent vázolt "napos" energiahálózat kis központjainak telepítése, üzemeltetése és karbantartása nem állami feladat (hiszen magánterületen, lakóházon van elhelyezve), tehát nem állami költségvetésből finanszírozandó, maximum támogatható.
3. Volt olyan hozzászólás, amelyik fikázza a hőszivattyút, ami nem baj csak tudni kellene indokolni miért is nem jó. Valaki azzal jött, hogy drága a kútfúrás, meg 2 m mélyre elég lefúrni. A legkisebb "kút" amivel eddig találkoztam 20 m mély, de itthon a 100asok az általánosak (geotherm). Tudni kéne azt is, hogy a miért szeretnél lefúrni. A földenergiáért (mint a legtöbben hazánkban), vagy a termál energiáért (mint a Szegeden épülő rendszer), ahol mélyebb a kút és magasabb hatásfok és vissza is kell sajtolni azt.
A COP mint sok más mérnöki fogalom a németektől ered, ahol az erőművek (régen szén, jelenleg atom) annyi energiát termeltek, hogy az ottani panellakásokba elektromos felületfűtés volt a jellemző (ahogy nálunk a tagos lemez radiátor). Azért alkották meg a "jósági fok" fogalmat, hogy az egyszerű 'Günter' megértse.
4. Valaki azzal jött, hogy a kábeles villamosenergia töltés a tuti, mert sokszázalék a hatásfoka. Hozzáteszem: Mindaddig, amíg a töltővezetéket valamelyik integrációra váró egyed meg nem nyúzza a csepeli kiserdőben.
1. A családi házakra és egyéb létesítményekre felhelyezett napelem "erőmű" 1000x üzembiztosabb, mint bármelyik atomerőmű. Pl. Kim Dzsongun úgy gondolja h megszórja Európát egy kis rakétacsordával (minden ország kap egyet-egyet), akkor a mi paksi atomerőművünk eltalálásával lekapcsolja a villanyt Magyarország 90%án. Eközben 'Günter', mint a legnagyobb németországi villamos energia termelő kilövésével csak 'Günter' marad áram nélkül, vagyis mégse, mert a másik "erőmű" (pl. a szomszédé) fedezi azt az energiát, amit 'Günter' igényel. Ez ugyanolyan üzembiztos, mint az internet. Nem 1 nagy központ van, hanem kismillió kicsi, amik át tudják venni a "kiesők" munkáját.
2. A fent vázolt "napos" energiahálózat kis központjainak telepítése, üzemeltetése és karbantartása nem állami feladat (hiszen magánterületen, lakóházon van elhelyezve), tehát nem állami költségvetésből finanszírozandó, maximum támogatható.
3. Volt olyan hozzászólás, amelyik fikázza a hőszivattyút, ami nem baj csak tudni kellene indokolni miért is nem jó. Valaki azzal jött, hogy drága a kútfúrás, meg 2 m mélyre elég lefúrni. A legkisebb "kút" amivel eddig találkoztam 20 m mély, de itthon a 100asok az általánosak (geotherm). Tudni kéne azt is, hogy a miért szeretnél lefúrni. A földenergiáért (mint a legtöbben hazánkban), vagy a termál energiáért (mint a Szegeden épülő rendszer), ahol mélyebb a kút és magasabb hatásfok és vissza is kell sajtolni azt.
A COP mint sok más mérnöki fogalom a németektől ered, ahol az erőművek (régen szén, jelenleg atom) annyi energiát termeltek, hogy az ottani panellakásokba elektromos felületfűtés volt a jellemző (ahogy nálunk a tagos lemez radiátor). Azért alkották meg a "jósági fok" fogalmat, hogy az egyszerű 'Günter' megértse.
4. Valaki azzal jött, hogy a kábeles villamosenergia töltés a tuti, mert sokszázalék a hatásfoka. Hozzáteszem: Mindaddig, amíg a töltővezetéket valamelyik integrációra váró egyed meg nem nyúzza a csepeli kiserdőben.
-2
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 22:18 | #82
Aha, szóval a napelemek mögött az a szemlélet áll, hogy "úgy fogyasszunk/úgy éljünk, hogy a következő generációk is jól éljenek, egészséges környezetben, stb".
Szerinted a napelemek gyártása mennyire környezetbarát? Szerinted a napelemek mennyi veszélyes hulladékkal járnak? Szerinted a szélturbinákban lévő neodímium bányászata mennyire környezetbarát.
Szerinted gazdaságilag mennyire fenntartható egy 100Ft/ kWh körüli villamos energiaár? Szerinted ilyen áramárak mellett bárkinek is megfogja érni pl a hőszivattyú? Vagy a villanyautó?
Ha vannak igazán jó ötletek, akkor a hulladékok (pl fémek) újrahasznosítása az! Sajnos az újrahasznosítás nagyon energiaigényes tud lenni, így olcsóbb néha bányászni a fémeket, és nem a hulladékból kinyerni. Ha nincs olcsó villamos energia, akkor nincs újrahasznosítás sem!
Az pedig, hogy -általad definiált- posztmodern gondolat lenne a környezetvédelem, történelmi tévedés.
Környezetvédelmi törvények vannak a Talmundban, Hammurapi törvényeiben, a római jogban ...
Pedig ezek mind ipari forradalom előtti társadalmak voltak.
Kvantummechanika posztmodern lenne? Miért is? Te a posztmodernt úgy definiáltad, mint egy régi értékeket megkérdőjelező szemléletet.
Ez a kvantummechanikára nem igaz. Szerves fejlődése volt a 19. századi matematikának és fizikának. Lineáris algebra nélkül, vagy a Maxwell törvények nélkül sohasem születhetett volna meg.
És gőzöm sincs, hogy miben kérdőjelezné meg a klasszikus fizikát! Esetleg ezt megválaszolhatnád.
És miért gondolod, hogy a kvantummechanika nem materialista? Hiszen minden hatáshoz valamilyen anyagi létezőt rendel!
Az elektromágneses sugárzáshoz a fotont (megadván tömegét, energiáját), tömegvonzáshoz a gravitont...
Amikor az elméleti kémikus két atommag közti kötés erősségét próbálja megbecsülni, az miért is nem materialista szemléletű? Amikor az elméleti kémikus azon gondolkodik, hogy hogyan gerjeszti egy adott hullámhosszúságú fény a molekulapályákat, az miért is lenne idealista? Arra próbál rájönni, hogy egy elektron (anyagi dolog) merre kóvályog az atommagok körül!
Az egész kvantummechanika akkortájt született meg, amikor Planck a fekete test problémát egy ANYAGI dolog (foton) segítségével oldotta meg, Born pedig arra próbált választ adni, hogy miért "keringhetnek" az elektronok (tömeggel rendelkező anyagi dolgok), az atommag körül. (Gondolom az atommagot is vehetjük anyagi dolognak.)
Szerinted a napelemek gyártása mennyire környezetbarát? Szerinted a napelemek mennyi veszélyes hulladékkal járnak? Szerinted a szélturbinákban lévő neodímium bányászata mennyire környezetbarát.
Szerinted gazdaságilag mennyire fenntartható egy 100Ft/ kWh körüli villamos energiaár? Szerinted ilyen áramárak mellett bárkinek is megfogja érni pl a hőszivattyú? Vagy a villanyautó?
Ha vannak igazán jó ötletek, akkor a hulladékok (pl fémek) újrahasznosítása az! Sajnos az újrahasznosítás nagyon energiaigényes tud lenni, így olcsóbb néha bányászni a fémeket, és nem a hulladékból kinyerni. Ha nincs olcsó villamos energia, akkor nincs újrahasznosítás sem!
Az pedig, hogy -általad definiált- posztmodern gondolat lenne a környezetvédelem, történelmi tévedés.
Környezetvédelmi törvények vannak a Talmundban, Hammurapi törvényeiben, a római jogban ...
Pedig ezek mind ipari forradalom előtti társadalmak voltak.
Kvantummechanika posztmodern lenne? Miért is? Te a posztmodernt úgy definiáltad, mint egy régi értékeket megkérdőjelező szemléletet.
Ez a kvantummechanikára nem igaz. Szerves fejlődése volt a 19. századi matematikának és fizikának. Lineáris algebra nélkül, vagy a Maxwell törvények nélkül sohasem születhetett volna meg.
És gőzöm sincs, hogy miben kérdőjelezné meg a klasszikus fizikát! Esetleg ezt megválaszolhatnád.
És miért gondolod, hogy a kvantummechanika nem materialista? Hiszen minden hatáshoz valamilyen anyagi létezőt rendel!
Az elektromágneses sugárzáshoz a fotont (megadván tömegét, energiáját), tömegvonzáshoz a gravitont...
Amikor az elméleti kémikus két atommag közti kötés erősségét próbálja megbecsülni, az miért is nem materialista szemléletű? Amikor az elméleti kémikus azon gondolkodik, hogy hogyan gerjeszti egy adott hullámhosszúságú fény a molekulapályákat, az miért is lenne idealista? Arra próbál rájönni, hogy egy elektron (anyagi dolog) merre kóvályog az atommagok körül!
Az egész kvantummechanika akkortájt született meg, amikor Planck a fekete test problémát egy ANYAGI dolog (foton) segítségével oldotta meg, Born pedig arra próbált választ adni, hogy miért "keringhetnek" az elektronok (tömeggel rendelkező anyagi dolgok), az atommag körül. (Gondolom az atommagot is vehetjük anyagi dolognak.)
0
VÁLASZ
Nas 2014. 01. 04. 22:13 | #81
Erre nagyon tömören tudok válaszolni:
A) Mozgás fontossága egy biológus szemével.
Nagyon fontos. Nem a versenyszerű sport, mert az kikészíti a szervezetet, de a rendszeres testmozgást (elég 2-3 naponta, mert elhúzódó a hatása) senki sem spórolhatja meg büntetlenül. Sportoljon mindenki olyasmit, amit szeret, és akkor nem kínlódás. Lehetőleg minden végtag, izomcsoport legyen átmozgatva, de ez a legtöbb természetes mozgásformánál (futás, úszás, stb.) teljesül is. A sakk és a horgászat NEM sport, de a tempós sétálás már igen. Gyerekeknek a csont- és izomfejlődés, az agyi érés, a koordináció, az egyensúlyérzék fejlődése, a finom motoros mozgások fejlődése, stb. miatt a mozgás kulcsfontosságú (!!!) - nem véletlenül nem tudnak megülni a seggükön. Normális intenzitású testmozgásnál felesleges energiaitalokat, izotóniás italokat, extra táplálékkiegészítőket, neadjisten fehérjekoncentrátumokat, stb. fogyasztani. Alap: Ne piszkálj bele a szervezeted működésébe, jobban tudja, hogy mire van szüksége, mikor és hogyan.
B) Táplálkozás hogyanja egy biológus szemével.
Egyél mindent, de mindenből keveset. Étkezz változatosan és rendszeresen (napi 3 főétkezés + 2 "szinten tartó" étkezés), a legtöbbet magas rosttartalmú növényi táplálékból fogyassz (gyümölcsök, zöldségek, olajos magvak, gabonafélék). Minél kevésbé előre feldolgozott, adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, stb. felturbózott egy étel, annál egészségesebb (nyilván). Sót módjával, finomított cukrot semmit (nem, az agávészirup, a nyírfacukor, fruktóz és a méz sem jó, szokjon le mindenki az édességekről, csak az a megoldás). Folyadékot (lehetőleg vizet) legalább naponta 1.5 litert, ha kell (pl. melegben), többet is. Kerülni kell a szélsőségeket, sem a vegetáriánus koszt, sem a húszabálás nem egészséges. Ha van valamilyen betegsége valakinek (cukorbetegség, vese-, epekő, vitaminhiány, köszvény, stb.), akkor vegye komolyan az orvosa utasításait, és ne egyen olyat, ami nem ajánlott. Alap: inkább kevesebb, de jó minőségű alapanyagokból készült ételt együnk.
+1 Akármit csinálsz, ha sokat stresszelsz (bármin, akár a táplálkozásodon is), meg fogsz betegedni. Pont. A stresszt muszáj mindenkinek megpróbálni kezelni valahogy.
+ bónusz Nem szabad felülni a mindenféle méregtelenítős, lúgosítós, stb. divatirányzatoknak. Erre ugyanaz vonatkozik mint amit a mozgásnál leírtam: a szervezeted jobban tudja magát menedzselni saját magától, kár belekontárkodni a működésébe. Pláne olyan baromságokkal, amik a nyilvánvaló biológiai tényeknek is ellentmondanak.
Ezeket a szabályokat viszont mindenki tudja, az egészséges életmód nem valamiféle titkos tanok gyűjteménye, amit csak a beavatottak ismerhetnek. Betartani viszont már sokkal nehezebb még ezeket az egyszerű irányelveket is, szóval inkább erre kéne törekedni. Ha valaki mindent betart, amit itt leírtam (+ nem iszik (vagy csak nagyon módjával) alkoholos italokat, nem kávézik, drogozik, pláne nem dohányzik), az már bőven elég, hogy egészséges maradjon. Ha viszont nem tartja be, akkor semmilyen csodagyógymód, csodapirula nem fogja ezt pótolni.
A) Mozgás fontossága egy biológus szemével.
Nagyon fontos. Nem a versenyszerű sport, mert az kikészíti a szervezetet, de a rendszeres testmozgást (elég 2-3 naponta, mert elhúzódó a hatása) senki sem spórolhatja meg büntetlenül. Sportoljon mindenki olyasmit, amit szeret, és akkor nem kínlódás. Lehetőleg minden végtag, izomcsoport legyen átmozgatva, de ez a legtöbb természetes mozgásformánál (futás, úszás, stb.) teljesül is. A sakk és a horgászat NEM sport, de a tempós sétálás már igen. Gyerekeknek a csont- és izomfejlődés, az agyi érés, a koordináció, az egyensúlyérzék fejlődése, a finom motoros mozgások fejlődése, stb. miatt a mozgás kulcsfontosságú (!!!) - nem véletlenül nem tudnak megülni a seggükön. Normális intenzitású testmozgásnál felesleges energiaitalokat, izotóniás italokat, extra táplálékkiegészítőket, neadjisten fehérjekoncentrátumokat, stb. fogyasztani. Alap: Ne piszkálj bele a szervezeted működésébe, jobban tudja, hogy mire van szüksége, mikor és hogyan.
B) Táplálkozás hogyanja egy biológus szemével.
Egyél mindent, de mindenből keveset. Étkezz változatosan és rendszeresen (napi 3 főétkezés + 2 "szinten tartó" étkezés), a legtöbbet magas rosttartalmú növényi táplálékból fogyassz (gyümölcsök, zöldségek, olajos magvak, gabonafélék). Minél kevésbé előre feldolgozott, adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, stb. felturbózott egy étel, annál egészségesebb (nyilván). Sót módjával, finomított cukrot semmit (nem, az agávészirup, a nyírfacukor, fruktóz és a méz sem jó, szokjon le mindenki az édességekről, csak az a megoldás). Folyadékot (lehetőleg vizet) legalább naponta 1.5 litert, ha kell (pl. melegben), többet is. Kerülni kell a szélsőségeket, sem a vegetáriánus koszt, sem a húszabálás nem egészséges. Ha van valamilyen betegsége valakinek (cukorbetegség, vese-, epekő, vitaminhiány, köszvény, stb.), akkor vegye komolyan az orvosa utasításait, és ne egyen olyat, ami nem ajánlott. Alap: inkább kevesebb, de jó minőségű alapanyagokból készült ételt együnk.
+1 Akármit csinálsz, ha sokat stresszelsz (bármin, akár a táplálkozásodon is), meg fogsz betegedni. Pont. A stresszt muszáj mindenkinek megpróbálni kezelni valahogy.
+ bónusz Nem szabad felülni a mindenféle méregtelenítős, lúgosítós, stb. divatirányzatoknak. Erre ugyanaz vonatkozik mint amit a mozgásnál leírtam: a szervezeted jobban tudja magát menedzselni saját magától, kár belekontárkodni a működésébe. Pláne olyan baromságokkal, amik a nyilvánvaló biológiai tényeknek is ellentmondanak.
Ezeket a szabályokat viszont mindenki tudja, az egészséges életmód nem valamiféle titkos tanok gyűjteménye, amit csak a beavatottak ismerhetnek. Betartani viszont már sokkal nehezebb még ezeket az egyszerű irányelveket is, szóval inkább erre kéne törekedni. Ha valaki mindent betart, amit itt leírtam (+ nem iszik (vagy csak nagyon módjával) alkoholos italokat, nem kávézik, drogozik, pláne nem dohányzik), az már bőven elég, hogy egészséges maradjon. Ha viszont nem tartja be, akkor semmilyen csodagyógymód, csodapirula nem fogja ezt pótolni.
+1
VÁLASZ
norbertvincze 2014. 01. 04. 21:34 | #80
nem zavar,
hát sajnálom :)
Amúgy volna még két témakör, hátha érdekel hobbi szinten írogatni, persze csak, ha van kedved hozzá. Nem tizen oldalas tudományos cikkre gondolok, hanem olyan általánosan emészthető összegzésre inkább, téma rövid átfogó leírására, közhasznú tippekre, stb
Mozgás fontossága egy biológus szemével.
Táplálkozás hogyanja egy biológus szemével.
?
hát sajnálom :)
Amúgy volna még két témakör, hátha érdekel hobbi szinten írogatni, persze csak, ha van kedved hozzá. Nem tizen oldalas tudományos cikkre gondolok, hanem olyan általánosan emészthető összegzésre inkább, téma rövid átfogó leírására, közhasznú tippekre, stb
Mozgás fontossága egy biológus szemével.
Táplálkozás hogyanja egy biológus szemével.
?
0
VÁLASZ
norbertvincze 2014. 01. 04. 21:28 | #79
bölcsészes, mert a tudomány ilyen aspektusban nem tárgyalja önmagát.
integrált gondolkodásban ilyen felfogások vannak.
premodern (a felvilágosodás előtti világ) [pre-racionális]
modern (a felvilágosodott, tudományos-materiális világ) [racionális]
posztmodern (az előző kettőt integráló, és azokat meghaladó) [posztracionális]
mondok egy példát.
természeti népek világnézetét, értékrendjét, és kultúráját tekintve premodern kategoriába soroljuk, mert a világnézetük animisztikus, értékrendjüket tekintve harmóniában élnek a természettel, nincs fejlett tudományuk, stb.
jelen kor nyugati fogyasztói társadalma, kiemelkedik a premodern világképből a felvilágosodásnak és a materiális tudománynak köszönhetően. Ugye itt minden teljesen átalakul, a természeti népek felfogásához képest. Fogyasztunk, uralkodunk a földön, technikai világban élünk, stb. Ennek a világnak vezető ereje a materiális tudomány és szemlélet, és minden erre épül.
a posztmodern pedig minden olyan szemlélet és gondolkodásmód ami a modern értékrendet, szemléletet megkérdőjelezi, és meghaladja azt.
"nem azt mondom, hogy a napelem és sok más megújuló energiaforrással foglalkozó iparág tárgyi valóságában már posztmodern, mert nem az, viszont a mögötte álló szemlélet már az."
zöld energiák iparága a newtoni fizikának köszönhetően jött létre, viszont a mögöttes szemlélet az posztmodern. A modern fogyasztói gondolkodást meghaladja, mert úgy tekint a jövőbe, hogy úgy fogyasszon, hogy ne ártson vele magának, se a környezetének.
posztmodern pl a kvantumfizika, amely a modern materialista tudomány alapjain túl akar haladni, szűk neki a newtoni világkép, így azt magába integrálva meghaladja azt.
és hogy mi köze gondolkodásmódnak és a világképnek a tudományhoz? A tudomány és a technika, olyan színvonalon tart amilyen éppen az adott kollektív felfogás, világkép (tudatszint). Ezért ez a bölcsészeti köntös.
integrált gondolkodásban ilyen felfogások vannak.
premodern (a felvilágosodás előtti világ) [pre-racionális]
modern (a felvilágosodott, tudományos-materiális világ) [racionális]
posztmodern (az előző kettőt integráló, és azokat meghaladó) [posztracionális]
mondok egy példát.
természeti népek világnézetét, értékrendjét, és kultúráját tekintve premodern kategoriába soroljuk, mert a világnézetük animisztikus, értékrendjüket tekintve harmóniában élnek a természettel, nincs fejlett tudományuk, stb.
jelen kor nyugati fogyasztói társadalma, kiemelkedik a premodern világképből a felvilágosodásnak és a materiális tudománynak köszönhetően. Ugye itt minden teljesen átalakul, a természeti népek felfogásához képest. Fogyasztunk, uralkodunk a földön, technikai világban élünk, stb. Ennek a világnak vezető ereje a materiális tudomány és szemlélet, és minden erre épül.
a posztmodern pedig minden olyan szemlélet és gondolkodásmód ami a modern értékrendet, szemléletet megkérdőjelezi, és meghaladja azt.
"nem azt mondom, hogy a napelem és sok más megújuló energiaforrással foglalkozó iparág tárgyi valóságában már posztmodern, mert nem az, viszont a mögötte álló szemlélet már az."
zöld energiák iparága a newtoni fizikának köszönhetően jött létre, viszont a mögöttes szemlélet az posztmodern. A modern fogyasztói gondolkodást meghaladja, mert úgy tekint a jövőbe, hogy úgy fogyasszon, hogy ne ártson vele magának, se a környezetének.
posztmodern pl a kvantumfizika, amely a modern materialista tudomány alapjain túl akar haladni, szűk neki a newtoni világkép, így azt magába integrálva meghaladja azt.
és hogy mi köze gondolkodásmódnak és a világképnek a tudományhoz? A tudomány és a technika, olyan színvonalon tart amilyen éppen az adott kollektív felfogás, világkép (tudatszint). Ezért ez a bölcsészeti köntös.
0
VÁLASZ
imki 2014. 01. 04. 20:53 | #77
Passzív házzal kombinálva viszont a csöves hőszivattyú egész jó lehet. Igazából tényleg minimális költséggel képes megfelelő hőmérsékletet tartani még nálunk hidegebb éghajlaton is. Ráadásul nálunk az Alföldön elég sok helyen magasan van a talajvíz, tehát megéri lefúrni. Egy sima házat befűteni talán nem mindig elég, vagy csak nagyobb berruházással. De egy passzív ház esetében már bőséggel elég lehet annyi is.
/Áramtermelésre meg mint mondtam is, röntgen-, gamma- és kozmikus sugárzásból spec "napelem" segítségével nyert áram a megoládás. Külön előny, hogy ebben az esetben (az ózonpajzs és a mágneses mező megszüntetése után) eleve úgy is a föld alá kell költöznünk, ahol nem csak, hogy kisebb a hőingadozás, hanem a hőszivattyű csöveit sem kell már annyira mélyre fúrni! ;)) /
/Áramtermelésre meg mint mondtam is, röntgen-, gamma- és kozmikus sugárzásból spec "napelem" segítségével nyert áram a megoládás. Külön előny, hogy ebben az esetben (az ózonpajzs és a mágneses mező megszüntetése után) eleve úgy is a föld alá kell költöznünk, ahol nem csak, hogy kisebb a hőingadozás, hanem a hőszivattyű csöveit sem kell már annyira mélyre fúrni! ;)) /
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 20:40 | #74
Most vettem észre, hogy te is írtál a hőszivattyúkról...
Hát igen, oltári nagy mázli kell ahhoz, hogy a telked adottságai jó legyen a talajos hőszivattyúhoz! Persze, ha mázlid van, akkor azt ki is kell használni...
Ami a levegősöket illeti: Igaz, hogy működnek -20 fokban, de ha kint túl hideg a hőforrás, akkor leromlik a COP-je. (Magyarul 1 kWh villamos energiával már nem 4 kWh hőt fog bevinni a házba, hanem csak mondjuk 2 kWh-át. És figyelembe véve, hogy a villamos energia sokkal értékesebb (és drágább), mint a hő, ezért túl hideg éghajlaton a levegősök már nem érik meg az árukat.
Meg aztán, ha a faelgázosítós beruházási költsége sokkal kisebb a hőszivattyúnál, és általában az üzemeltetése is, akkor célszerű azt választani.
Hát igen, oltári nagy mázli kell ahhoz, hogy a telked adottságai jó legyen a talajos hőszivattyúhoz! Persze, ha mázlid van, akkor azt ki is kell használni...
Ami a levegősöket illeti: Igaz, hogy működnek -20 fokban, de ha kint túl hideg a hőforrás, akkor leromlik a COP-je. (Magyarul 1 kWh villamos energiával már nem 4 kWh hőt fog bevinni a házba, hanem csak mondjuk 2 kWh-át. És figyelembe véve, hogy a villamos energia sokkal értékesebb (és drágább), mint a hő, ezért túl hideg éghajlaton a levegősök már nem érik meg az árukat.
Meg aztán, ha a faelgázosítós beruházási költsége sokkal kisebb a hőszivattyúnál, és általában az üzemeltetése is, akkor célszerű azt választani.
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 20:24 | #73
Klassz dolog a hőszivattyú, ha van egy rakás fölös pénzed, és nem tudod mire költsd. De akkor inkább adok egy bankszámlaszámot :-) Meg akkor is jó, ha van a kertedben valami olyan közeg, ami bazinagy hőkapacitású + jó hővezető + télen sem túl hideg.
Ha valami mediterrán, óceáni éghajlatú országban élnénk, akkor is jó lenne a hőszivattyú, mert akkor jó lenne hőforrásnak a levegő is.
Szerintem Franciaország déli részén sokan használják. Az áram nagyon olcsó arra fele. Túl hideg sincs...
Ha valami mediterrán, óceáni éghajlatú országban élnénk, akkor is jó lenne a hőszivattyú, mert akkor jó lenne hőforrásnak a levegő is.
Szerintem Franciaország déli részén sokan használják. Az áram nagyon olcsó arra fele. Túl hideg sincs...
0
VÁLASZ
Nas 2014. 01. 04. 20:20 | #72
(Bocs, azért nem priviben válaszolgatok, mert lehet, hogy olvassa valaki, aki viszont vállalná, és akkor meg tud keresni, én sajnos ezt így a közeljövőben biztosan nem tudom bevállalni. - Max. ha építesz nekem egy labort, és fizeted a béremet, hogy tovább dolgozhassak. :D)
0
VÁLASZ
Nas 2014. 01. 04. 20:17 | #71
:D Nekem ő nem fog engedélyt adni erre, mert nem vagyok még olyan szinten a táplálékláncban. Ehhez hivatalos felkérésnek kell jönnie, amit aztán leoszt egy min. 50 éves, 30 éve a pályán lévő osztályvezetőnek vagy tudományos tanácsadónak. (Ennek egyébként az az oka, hogy amit ők mondanak (akármekkora baromság is), abba kevésbé mernek belekötni, ezáltal kevésbé veszélyezteti a dolog az intézet hírnevét, szóval valahol érthető.) Szerinted miért nem nagyon nyilatkozik senki erről a témáról a praktizáló kutatók közül? :)
0
VÁLASZ
Tooni 2014. 01. 04. 20:17 | #70
Hőszivattyú témában sokat beszéltem egy barátommal, (ő is a faelgázosításra esküszik, most ilyen kazánnal fűt és nem bír betelni vele :D ) és az a helyzet, hogy a megfelelő adottságú helyeken bizony nagyon is megéri bele fektetni.
Kétféleképp oldják meg a hőcserét: vagy egy nagyon mély lyukat fúrnak, vagy a csöveket egy területen fektetik le, úgy, mint a padlófűtést. Mivel nála túl mélyre kell lefúrni a talajvízig, ezért nem éri meg, ráadásul sziklás talaj.
Szóval minél közelebb van a felszínhez talajvíz, minél lazább a talaj, annál kevesebb a költség és nagyobb a hatásfok is.
Csodát azonban nem kell várni tőle, forró vizet nem képes előállítani, de hőmérséklet szinten tartásához, vagy eléréséhez príma. A levegős szivattyúk meg úgy ahogy mondtad, fordított légkondi, kb -20 fokig működnek.
Kétféleképp oldják meg a hőcserét: vagy egy nagyon mély lyukat fúrnak, vagy a csöveket egy területen fektetik le, úgy, mint a padlófűtést. Mivel nála túl mélyre kell lefúrni a talajvízig, ezért nem éri meg, ráadásul sziklás talaj.
Szóval minél közelebb van a felszínhez talajvíz, minél lazább a talaj, annál kevesebb a költség és nagyobb a hatásfok is.
Csodát azonban nem kell várni tőle, forró vizet nem képes előállítani, de hőmérséklet szinten tartásához, vagy eléréséhez príma. A levegős szivattyúk meg úgy ahogy mondtad, fordított légkondi, kb -20 fokig működnek.
0
VÁLASZ
Nas 2014. 01. 04. 20:11 | #68
Ja, de hőtermelő erőműre gondoltam (lehet, hogy inkább fűtésközpontot kellett volna írnom). Egyébként végül is a hőerőművekben is hőenergiát alakítunk villamos energiává, csak nyilván ahhoz nem elég langyi-bangyira melegíteni a vizet.
Mindegy. A lényeg, hogy még mindig a kazán a legjobb. Köszi! (Nekünk nagyon propagálták anno a fizkém tanáraink a hőszivattyút.)
Mindegy. A lényeg, hogy még mindig a kazán a legjobb. Köszi! (Nekünk nagyon propagálták anno a fizkém tanáraink a hőszivattyút.)
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 20:11 | #67
Idézlek:
1.idézet
" és minden olyan új szemlélet, elmélet aminek már szűk a jelenlegi modern felfogás, és igen erőteljesen már a jövőbe mutat meghaladva a modern-t, az poszt-modern megnevezést illetik."
Hát, lehet, hogy bennem van a hiba, de nekem ez nagyon bölcsészes halandzsának tűnik! Mi alapján lesz egy személetnek/elméletnek túl SZŰK a modern felfogás? És szeretném tudni, hogy mit is jelent az, hogy "modern felfogás"? Mármint valami pontos definíciót!
2. idézet
"nem azt mondom, hogy a napelem és sok más megújuló energiaforrással foglalkozó iparág tárgyi valóságában már posztmodern, mert nem az, viszont a mögötte álló szemlélet már az."
Oké, de miért lenne a "mögötte álló szemlélet" posztmodern? És mit értesz "mögötte álló szemléleten?
1.idézet
" és minden olyan új szemlélet, elmélet aminek már szűk a jelenlegi modern felfogás, és igen erőteljesen már a jövőbe mutat meghaladva a modern-t, az poszt-modern megnevezést illetik."
Hát, lehet, hogy bennem van a hiba, de nekem ez nagyon bölcsészes halandzsának tűnik! Mi alapján lesz egy személetnek/elméletnek túl SZŰK a modern felfogás? És szeretném tudni, hogy mit is jelent az, hogy "modern felfogás"? Mármint valami pontos definíciót!
2. idézet
"nem azt mondom, hogy a napelem és sok más megújuló energiaforrással foglalkozó iparág tárgyi valóságában már posztmodern, mert nem az, viszont a mögötte álló szemlélet már az."
Oké, de miért lenne a "mögötte álló szemlélet" posztmodern? És mit értesz "mögötte álló szemléleten?
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 19:50 | #63
Ha jól emlékszem, valami hőszivattyú-erőműt emlegettél, ezért gondoltam, hogy áramot akarsz belőle kinyerni.
Ha eléggé mélyre leásol, akkor (kb 2 méter körül) már nem hűl le 0°C alá a talaj. Ha még mélyebbre ásol, akkor pedig egyre melegebb hőforrásod lesz a geotermikus gradiens miatt. Persze a geotermikus gradiens 5 fok köröl van 100 méterenként. És mivel eléggé drága lefúrni a mélybe, így nem is éri meg. Szóval nem hiszem, hogy 2-3 méternél érdemes mélyebbre fúrni.
Nem hiszem, hogy Magyarországon megérik az ilyen családiházas talajos hőszivattyúk az árukat. Azt viszont el tudom, képzelni, hogy délebbre megérné a légkondicionálókat télen fordítva üzemeltetni (nyilván sokkal olcsóbb a levegőt használni hőforrásnak, mint a mélyen lefúrni). (Elvégre a légkondi is egy hőszivattyú). De ehhez Magyarországon túl hideg van...
Szerintem sokkal olcsóbb, ha veszel egy automata pelletkazánt. Vagy egy faelgázosítós kazánt (ha már védjük a környezetet)
Ha eléggé mélyre leásol, akkor (kb 2 méter körül) már nem hűl le 0°C alá a talaj. Ha még mélyebbre ásol, akkor pedig egyre melegebb hőforrásod lesz a geotermikus gradiens miatt. Persze a geotermikus gradiens 5 fok köröl van 100 méterenként. És mivel eléggé drága lefúrni a mélybe, így nem is éri meg. Szóval nem hiszem, hogy 2-3 méternél érdemes mélyebbre fúrni.
Nem hiszem, hogy Magyarországon megérik az ilyen családiházas talajos hőszivattyúk az árukat. Azt viszont el tudom, képzelni, hogy délebbre megérné a légkondicionálókat télen fordítva üzemeltetni (nyilván sokkal olcsóbb a levegőt használni hőforrásnak, mint a mélyen lefúrni). (Elvégre a légkondi is egy hőszivattyú). De ehhez Magyarországon túl hideg van...
Szerintem sokkal olcsóbb, ha veszel egy automata pelletkazánt. Vagy egy faelgázosítós kazánt (ha már védjük a környezetet)
0
VÁLASZ
Deddy 2014. 01. 04. 19:29 | #60
Szinte minden szóba került már a kommentek között, talán a legfontosabb dolgot leszámítva. Ez pedig az, hogy ha legjobb tudásunk szerint megteszünk mindent egyrészt az eszközeink hatékonyságának növelésében (úgy fogyasztási, mint termelői oldalon), másrészt pedig gőzerővel elkezdünk a megújuló energiaforrások kiépítésére koncentrálni, hosszútávon akkor se tudjuk fenntartani még a jelenlegi fogyasztási viszonyokat sem. Ha fejreállunk, akkor sem.
Egy út marad még, ez pedig a fogyasztás racionalizálása, azaz a jelentős mértékű önkorlátozás. Ezt vagy megtesszük magunktól, szervezett formában, vagy megtetetik velünk a külső tényezők, viszonylag nagyobb döccenő árán (ami akár a polgárháború vagy anarchia kategóriákat is érintheti).
Nagyon kivonatos összefoglaló erről itt, kifejezetten a magyar viszonyokra finomhangolva, egy fizikus előadásában (aki egyúttal az ELTE-n egyetemi tanár, ha jól tudom): http://youtu.be/KbB2cEpspzk
Egy út marad még, ez pedig a fogyasztás racionalizálása, azaz a jelentős mértékű önkorlátozás. Ezt vagy megtesszük magunktól, szervezett formában, vagy megtetetik velünk a külső tényezők, viszonylag nagyobb döccenő árán (ami akár a polgárháború vagy anarchia kategóriákat is érintheti).
Nagyon kivonatos összefoglaló erről itt, kifejezetten a magyar viszonyokra finomhangolva, egy fizikus előadásában (aki egyúttal az ELTE-n egyetemi tanár, ha jól tudom): http://youtu.be/KbB2cEpspzk
+1
VÁLASZ
Nas 2014. 01. 04. 19:16 | #58
Nem is azt írtam, hogy áramot kellene vele termelni, hanem hogy kiegészítő megoldásként alkalmas lehet pl. a fűtési energiaigény egy részének kiváltására. A hő is energiát hordoz, amit termel, ráadásul ha fűtésre használják, ezt már nem is kell átalakítani. Ha elég mélyre leásna az ember, akkor sem jó a talaj?
0
VÁLASZ
Nas 2014. 01. 04. 19:11 | #56
Elolvastam, aranyos vagy, és kedvem még lenne is hozzá, de az a helyzet, hogy kirúgnak a munkahelyemről, ha én ilyesmit csinálok, mert nálunk az a szabály (ez komolyan benne van a szervezeti és működési szabályzatunkban), hogy "a téma fokozott politikai és társadalmi érzékenysége" miatt kizárólag főigazgatói engedéllyel lehet kutatóként nyilatkozni ilyen kérdésekben. Itt is csak azért tehetem ezt meg, mert névtelenül megy a dolog.
+1
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 19:10 | #55
Hőszivattyút szerintem kicsit kevered.
A hőszivattyú mindig fogyasztja az áramot, és sohasem termeli! Tehát hőszivattyús erőmű nincs, és nem is lesz.
A hőszivattyú egyébként ugyan az, mint a légkondi és a hűtőszekrény. Úgy működik, hogy a hidegebb helyről hőt von el (így az egy kicsit még hidegebb lesz, lásd hűtőszekrény belseje); és az elvont hőt a melegebb helyen leadja.
Namost ha belegondolunk, ez így egyenlőre erősen növeltük vele a világ rendezettségét, csökkent az entrópia! Ez pedig nem megy "büntetlenül", nem mehet végbe az ilyen folyamat spontán! Na ezért kell az áram! Körülbelül úgy működik, hogy 1 kWh villamos energiát elfogyaszt a hőszivattyú pumpája, cserébe viszont 3-4 esetleg 5 kWh HŐt szállít a szobába.
Egyébként, nem hülyeség a hőszivattyús fűtés, de igazán csak akkor éri meg, ha a hőforrásod hőmérséklete nem hűl le télen sem túlzottan, és jó nagy a hőkapacitása. Például, ha termál-forrás a kertedben :-); akkor arra ráépítesz egy jó nagy hőszivattyút, és az egész utca minden házát fűtheted vele.
De kicsiben, vagy úgy, hogy a talaj a hőforrás, nem igazán éri meg. Télen túlságosan lehűl, és akkor már romlik a hatásfoka (azaz jósági foka, COP)
A hőszivattyú mindig fogyasztja az áramot, és sohasem termeli! Tehát hőszivattyús erőmű nincs, és nem is lesz.
A hőszivattyú egyébként ugyan az, mint a légkondi és a hűtőszekrény. Úgy működik, hogy a hidegebb helyről hőt von el (így az egy kicsit még hidegebb lesz, lásd hűtőszekrény belseje); és az elvont hőt a melegebb helyen leadja.
Namost ha belegondolunk, ez így egyenlőre erősen növeltük vele a világ rendezettségét, csökkent az entrópia! Ez pedig nem megy "büntetlenül", nem mehet végbe az ilyen folyamat spontán! Na ezért kell az áram! Körülbelül úgy működik, hogy 1 kWh villamos energiát elfogyaszt a hőszivattyú pumpája, cserébe viszont 3-4 esetleg 5 kWh HŐt szállít a szobába.
Egyébként, nem hülyeség a hőszivattyús fűtés, de igazán csak akkor éri meg, ha a hőforrásod hőmérséklete nem hűl le télen sem túlzottan, és jó nagy a hőkapacitása. Például, ha termál-forrás a kertedben :-); akkor arra ráépítesz egy jó nagy hőszivattyút, és az egész utca minden házát fűtheted vele.
De kicsiben, vagy úgy, hogy a talaj a hőforrás, nem igazán éri meg. Télen túlságosan lehűl, és akkor már romlik a hatásfoka (azaz jósági foka, COP)
0
VÁLASZ
Nas 2014. 01. 04. 19:04 | #54
Nem. A DNS-törések a legveszélyesebbek az UV hatásai közül. Az antenna-komplexek elég jól védve vannak (nyilván azt sem úgy kell elképzelni, hogy áll a szerencsétlen klorofill egyedül a napviharban...), illetve a fotoszintetikus elektron-transzport láncban, meg a downstream folyamatokban is vannak "túlfeszültségvédő szelepek", hogy az esetleges többletenergia ne a rendszer széthullásához vezessen. Ki van ez találva. :)
A DNS-, illetve pláne a kromoszómatörést viszont nagyon nehezen, sokszor egyáltalán nem lehet helyrehozni, ehhez képest viszont elég könnyen bekövetkezik direkt UV fény hatására. (Ezért lehet hatékonyan sterilizálni UV fénnyel, mert annak a nukleinsav-károsító hatását nincs az a mikroorganizmus, ami kibírja, hiába antibiotikum-rezisztens, stb.) Ezért van az, hogy aki sokat szolizik, annak rohadt gyorsan öregszik a bőre. Embernek az UV a látását tudja még nagyon tönkretenni, mert a szem ugye ráadásul fókuszálja a káros sugárzást (is).
A DNS-, illetve pláne a kromoszómatörést viszont nagyon nehezen, sokszor egyáltalán nem lehet helyrehozni, ehhez képest viszont elég könnyen bekövetkezik direkt UV fény hatására. (Ezért lehet hatékonyan sterilizálni UV fénnyel, mert annak a nukleinsav-károsító hatását nincs az a mikroorganizmus, ami kibírja, hiába antibiotikum-rezisztens, stb.) Ezért van az, hogy aki sokat szolizik, annak rohadt gyorsan öregszik a bőre. Embernek az UV a látását tudja még nagyon tönkretenni, mert a szem ugye ráadásul fókuszálja a káros sugárzást (is).
0
VÁLASZ
norbertvincze 2014. 01. 04. 18:56 | #53
ezt csak úgy, most találtam..
https://scontent-a-iad.xx.fbcdn.net/hphotos-ash3/933976_717190991633310_751886944_n.jpg
https://scontent-a-iad.xx.fbcdn.net/hphotos-ash3/933976_717190991633310_751886944_n.jpg
0
VÁLASZ
norbertvincze 2014. 01. 04. 18:50 | #49
Nas, majd nézd már meg légyszíves az izés postafiókodat.
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 18:48 | #48
imki, pont az a lényeg a növények fotoszintézisén, hogy csak gerjesszen bizonyos molekulákat a fény, és ne szakítsa el. Ha túl nagy energiájú foton (magyarul túl rövid hullámhosszú fény) éri, akkor az tönkreteszi a -fényt felvevő- Magnézium-porfirin komplexet.
Ezért gyárt a növény olyan molekulákat is, amelyek "feláldozzák magukat", védve a fotoszintézishez nélkülözhetetlen Mg-porfirint az uv fénytől.
Ezért gyárt a növény olyan molekulákat is, amelyek "feláldozzák magukat", védve a fotoszintézishez nélkülözhetetlen Mg-porfirint az uv fénytől.
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 18:39 | #46
:D Tudom, hogy viccnek szántad, de az igazi vicc az, hogy -azt hiszem- volt is "ilyen"
De olyan anyagot kerestek, amely lágyabb gamma sugarakat bocsátott ki. Körülbelül olyan lágyat, mint amit a röntgen készülékek tudnak. Néhányszor 10 nanométer lehetett a hullámhossza, de nm emlékszem rá (Az anyag egy-két éves felezési idejű volt.)
És ehhez kerestek olyan félvezetőt, ahol a vezetési sáv és a vegyértéksáv közötti energia különbsége egyenlő volt a radioaktív anyag által kibocsátott lágy gamma fotonok energiájával.
Ezekből a félvezetőkből "nap"elemet készítettek, amik persze nem tudtak áramot leadni a napsugaraktól, viszont a gamma és röntgen sugarakkal már működtek. Szépen körbevették a radioaktív cuccot ezekkel a "nap"elemekkel és működött is.
Persze a gyakorlatban nem vállt be, mert sokkal egyszerűbb a radioaktív bomlás hőjét használni egy termoelemmel... ((Műholdakat érdemes ilyenekkel üzemeltetni, ha túl távol kering a naptól.))
De olyan anyagot kerestek, amely lágyabb gamma sugarakat bocsátott ki. Körülbelül olyan lágyat, mint amit a röntgen készülékek tudnak. Néhányszor 10 nanométer lehetett a hullámhossza, de nm emlékszem rá (Az anyag egy-két éves felezési idejű volt.)
És ehhez kerestek olyan félvezetőt, ahol a vezetési sáv és a vegyértéksáv közötti energia különbsége egyenlő volt a radioaktív anyag által kibocsátott lágy gamma fotonok energiájával.
Ezekből a félvezetőkből "nap"elemet készítettek, amik persze nem tudtak áramot leadni a napsugaraktól, viszont a gamma és röntgen sugarakkal már működtek. Szépen körbevették a radioaktív cuccot ezekkel a "nap"elemekkel és működött is.
Persze a gyakorlatban nem vállt be, mert sokkal egyszerűbb a radioaktív bomlás hőjét használni egy termoelemmel... ((Műholdakat érdemes ilyenekkel üzemeltetni, ha túl távol kering a naptól.))
0
VÁLASZ
norbertvincze 2014. 01. 04. 18:29 | #45
kösz a felvilágosítást, és akkor msot mi lesz? vagy nem lesz megoldva a probléma?
posztmodern-t arra értendő, hogy minden ami felvilágosodással, iparosodással, materializmus szemléletével kezdődött, azt ugye modern-nek nevezzük. Minden ami az előtt volt, azt pre-modern megnevezést visel, és minden olyan új szemlélet, elmélet aminek már szűk a jelenlegi modern felfogás, és igen erőteljesen már a jövőbe mutat meghaladva a modern-t, az poszt-modern megnevezést illetik.
nem azt mondom, hogy a napelem és sok más megújuló energiaforrással foglalkozó iparág tárgyi valóságában már posztmodern, mert nem az, viszont a mögötte álló szemlélet már az.
És arra céloztam a korábbi kommentembe, hogy pl lehet még nem nőtte ki magát a napelem iparága jelen napjainkban, és vannak körülmények amik miatt még nem kifizetődő, vagy nem teljesen megvalósítható, de lehet a közeljövőben betör valami új tudományos felfedezés, ami rövidtávon átírja az addigi hozzáállásunkat, és hiedelmeinket napelemmel kapcsolatban.
posztmodern-t arra értendő, hogy minden ami felvilágosodással, iparosodással, materializmus szemléletével kezdődött, azt ugye modern-nek nevezzük. Minden ami az előtt volt, azt pre-modern megnevezést visel, és minden olyan új szemlélet, elmélet aminek már szűk a jelenlegi modern felfogás, és igen erőteljesen már a jövőbe mutat meghaladva a modern-t, az poszt-modern megnevezést illetik.
nem azt mondom, hogy a napelem és sok más megújuló energiaforrással foglalkozó iparág tárgyi valóságában már posztmodern, mert nem az, viszont a mögötte álló szemlélet már az.
És arra céloztam a korábbi kommentembe, hogy pl lehet még nem nőtte ki magát a napelem iparága jelen napjainkban, és vannak körülmények amik miatt még nem kifizetődő, vagy nem teljesen megvalósítható, de lehet a közeljövőben betör valami új tudományos felfedezés, ami rövidtávon átírja az addigi hozzáállásunkat, és hiedelmeinket napelemmel kapcsolatban.
0
VÁLASZ
imki 2014. 01. 04. 17:56 | #43
"De még ezeknek a fotonoknak az energiája sem elég egy kémiai kötés felbontásához, csak annak meglazításához"
Látod, akkor csak nem hiábavaló dolog az ózonréteg pusztítása. Ha sikeresen megszüntetnénk az ózonpajzsot, akkor egyből rendelkezésünkre állna kellő mennyiségű és erejű foton a napelemek hatékony működéséhez. ... Esetleg a mágneses pajzsunkat is kikapcsolhatnánk, és onnantól már maradéktalanul ki tudjuk használni a világűrből jövő elektromágneses sugárzások energiáját! ;)
Látod, akkor csak nem hiábavaló dolog az ózonréteg pusztítása. Ha sikeresen megszüntetnénk az ózonpajzsot, akkor egyből rendelkezésünkre állna kellő mennyiségű és erejű foton a napelemek hatékony működéséhez. ... Esetleg a mágneses pajzsunkat is kikapcsolhatnánk, és onnantól már maradéktalanul ki tudjuk használni a világűrből jövő elektromágneses sugárzások energiáját! ;)
0
VÁLASZ
Nas 2014. 01. 04. 16:01 | #42
Ehhez a napelem-témához biológus szemmel csak annyit tennék hozzá, hogy direkt a kedvetekért átszámoltam: a fejlett, edényes növények molekuláris fotoszintetikus gépezetének elméleti maximális hatásfoka (a fotoszintézis szempontjából legjobban hasznosítható 240 kJ/einstein energiájú, 678 nm-es, monokromatikus fényen, a hőveszteségtől, valamint a fluoreszcenciából, konverziókból, a rendszer saját energiaigényéből, stb. származó energiaveszteségektől eltekintve, energiatakarékosabb C3-as szén-dioxid fixációs stratégiájú növényt nézve) kb. 23 %. Ha nem monokromatikus fényt, hanem napfényt veszünk, és a veszteségeket is figyelembe vesszük, akkor a valós hatékonyság olyan 5 %. És ez egy baromi jó biológiai rendszer hatékonysága, aminek a hatékonyságát meg sem tudják (és soha nem is fogják tudni) közelíteni a mesterséges, nagyüzemi módszerek. Ezek a 40-50 %-os hatékonyságok csalókák, valamit biztos, hogy nem számolnak bele - mondjuk a rendszer üzemeltetéséhez kellő saját energiaigényt...
Mert tegyük hozzá azt is, hogy a felszínt elérő sugárzás fele esik a 400-800 nm tartományba, a többi IR. Kémiai változás előidézésére energetikai okokból az IR nem alkalmas, marad tehát a 400-800 nm-es tartomány (minél kisebb a hullámhossz, annál nagyobb energiájú a sugárzás, ugye, tehát ezen belül sem egyformán hatékonyak a különböző hullámhosszok), aminek csak egy kis szelete a jól hasznosítható tartomány. De még ezeknek a fotonoknak az energiája sem elég egy kémiai kötés felbontásához, csak annak meglazításához, szóval "csak" reakcióképes molekulákat lehet velük előállítani, amik egy megfelelő rendszerben tovább tudnak alakulni. Erre a Földön a növényeknek van a legjobb, legtökéletesebb (és legbonyolultabb...) rendszerük, aminek a szintetikus előállításáról mi legfeljebb csak álmodozhatunk.
Mert tegyük hozzá azt is, hogy a felszínt elérő sugárzás fele esik a 400-800 nm tartományba, a többi IR. Kémiai változás előidézésére energetikai okokból az IR nem alkalmas, marad tehát a 400-800 nm-es tartomány (minél kisebb a hullámhossz, annál nagyobb energiájú a sugárzás, ugye, tehát ezen belül sem egyformán hatékonyak a különböző hullámhosszok), aminek csak egy kis szelete a jól hasznosítható tartomány. De még ezeknek a fotonoknak az energiája sem elég egy kémiai kötés felbontásához, csak annak meglazításához, szóval "csak" reakcióképes molekulákat lehet velük előállítani, amik egy megfelelő rendszerben tovább tudnak alakulni. Erre a Földön a növényeknek van a legjobb, legtökéletesebb (és legbonyolultabb...) rendszerük, aminek a szintetikus előállításáról mi legfeljebb csak álmodozhatunk.
+2
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 13:49 | #41
Egyet értek!
Annyival még kiegészíteném, hogy a napelemek hatásfoka nem fog a jövőben sem túl nagy lenni. A napelemek hatásfokát nem technikai problémák korlátozzák, hanem fizikai törvények. Be lehet -kellő PR-os meg marketinges csinnadrattával- jelenteni 40 meg 50%-os hatásfokú napelemeket. Csak el kell hallgatni azt az apróságot, hogy ezt mindig monokromatikus (egy hullámhosszú) fénnyel érik el. A természetes (nap)fénynél (aminek nagy része infravörös, és benne van minden hullámhossz az infrától az ultraibolyáig) már sokkal rosszabb lesz a hatásfokuk (így alacsonyabb a teljesítményük is)
Annyival még kiegészíteném, hogy a napelemek hatásfoka nem fog a jövőben sem túl nagy lenni. A napelemek hatásfokát nem technikai problémák korlátozzák, hanem fizikai törvények. Be lehet -kellő PR-os meg marketinges csinnadrattával- jelenteni 40 meg 50%-os hatásfokú napelemeket. Csak el kell hallgatni azt az apróságot, hogy ezt mindig monokromatikus (egy hullámhosszú) fénnyel érik el. A természetes (nap)fénynél (aminek nagy része infravörös, és benne van minden hullámhossz az infrától az ultraibolyáig) már sokkal rosszabb lesz a hatásfokuk (így alacsonyabb a teljesítményük is)
+1
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 13:39 | #40
Tooni, ez a trolling or stupid képet köszönöm, marha jó :-)! Remélem megértette glosshide is...
Glosshide: Próbáld meg figyelmesen végigolvasni a hozzászólásokat. Arról vitatkoztam Bubival, hogy villamos ENERGIÁT nem célszerű wireless módokon továbbítani (a parkolóban ácsorgó autókba). Márpedig, ha energiát akarunk továbbítani, akkor az a cél, hogy minél kisebb legyen a veszteség, és minél olcsóbb legyen a továbbítás eszköze.
Glosshide: Próbáld meg figyelmesen végigolvasni a hozzászólásokat. Arról vitatkoztam Bubival, hogy villamos ENERGIÁT nem célszerű wireless módokon továbbítani (a parkolóban ácsorgó autókba). Márpedig, ha energiát akarunk továbbítani, akkor az a cél, hogy minél kisebb legyen a veszteség, és minél olcsóbb legyen a továbbítás eszköze.
0
VÁLASZ
Inhouse 2014. 01. 04. 13:12 | #39
Sajnos ez is csak egy PR cikk lehet. A napenergia hasznosítása még így, több tíz év távlatából is gyerekcipőben jár. A hatásfoka nagyon rossz. Drága legyártani, drága üzemeltetni, és nincs kiforrva, vagyis sűrűn változik, hogy mit is kellene venni hozzá, aztán az is elavul és így tovább, de még a legújabb is árnyéka szinte bármilyen más energia előállító módszernek. Az 50 évvel ezelőtti napelem hatásfoka ma már vicc kategória, miért is üzemeltetnék ezeket ma is? A napelemek ár/érték arányán és hatásfokán túl az energia tárolása a legnagyobb rákfenéje az egésznek. Az akkus technika nem megfelelő, nincs ma még ehhez tökéletes akkutípus. Azt pedig újat leakasztani a szögről nem egyszerű, ezt bemondani, hogy simán megoldják (csak most épp nem érnek rá, azért nincs még persze) kb. akkora rálátást enged a dologra, mint az atomenergia/atomerőmű ellen tüntető válasza arra, hogy honnan lesz az atomerőmű leállítása után áram a háztartásában? Hát az áram a konnektorból jön!
Próbálkoztak már sok mindennel, olvasztott sóval, meg gravitációs megoldásokkal, de ezekkel sem lettek sokkal sikeresebbek.
Persze, ha a fúziós erőmű beindulna megoldódna az emberiség manapság óriásira nőtt problémája, de attól is nagyon messze vagyunk.
Az akkukkal kapcsolatban minden évben felreppen egy hír, ahol meglebegtetik az új típusú nagyon olcsón előállítható, hosszú élettartamú, gyorsan feltölthető, nagy energiát tárolni tudó, stb. akkut, aztán soha többet nem lesz róla szó. Addig marad a drága, sok nem zöld/ritka anyagot igényelő, rövid élettartamú, kevés ciklust elviselő, viszonylag lassan tölthető, pl. az olajszármazékokhoz képest elenyésző energiát tárolni tudó, nagy méretű/nehéz, stb. akku. Persze be lehet tudni az egészet az olajlobbi hatékony meggyőző/eltüntető módszerének, de sajnos valószínűleg még erre sincs szükség, egyszerűen még nem megy ez. Természetesen lehet, hogy ez lesz jövő, de nem így, ez most még inkább csak bohóckodás, és átverés, a gyártók/döntéshozók pénzt látnak benne, a többiek meg fizetik. Vagy mindenki költözzön a sivatagba, vagy jobb, ha marad valami más megoldás is a háza körül a napelem mellett.
Próbálkoztak már sok mindennel, olvasztott sóval, meg gravitációs megoldásokkal, de ezekkel sem lettek sokkal sikeresebbek.
Persze, ha a fúziós erőmű beindulna megoldódna az emberiség manapság óriásira nőtt problémája, de attól is nagyon messze vagyunk.
Az akkukkal kapcsolatban minden évben felreppen egy hír, ahol meglebegtetik az új típusú nagyon olcsón előállítható, hosszú élettartamú, gyorsan feltölthető, nagy energiát tárolni tudó, stb. akkut, aztán soha többet nem lesz róla szó. Addig marad a drága, sok nem zöld/ritka anyagot igényelő, rövid élettartamú, kevés ciklust elviselő, viszonylag lassan tölthető, pl. az olajszármazékokhoz képest elenyésző energiát tárolni tudó, nagy méretű/nehéz, stb. akku. Persze be lehet tudni az egészet az olajlobbi hatékony meggyőző/eltüntető módszerének, de sajnos valószínűleg még erre sincs szükség, egyszerűen még nem megy ez. Természetesen lehet, hogy ez lesz jövő, de nem így, ez most még inkább csak bohóckodás, és átverés, a gyártók/döntéshozók pénzt látnak benne, a többiek meg fizetik. Vagy mindenki költözzön a sivatagba, vagy jobb, ha marad valami más megoldás is a háza körül a napelem mellett.
+2
VÁLASZ
Tooni 2014. 01. 04. 12:41 | #38
http://www.allmystery.de/i/t733832_typO67l_Not-sure-if-trolling-or-just-stu.jpg
Itt most nem adatátvitelről van szó, hanem töltőfeszültség generálásáról megfelelően nagy elektromos/elektromágneses térerőben.
Itt most nem adatátvitelről van szó, hanem töltőfeszültség generálásáról megfelelően nagy elektromos/elektromágneses térerőben.
+1
VÁLASZ
glosshide 2014. 01. 04. 12:27 | #36
Ezennel kihirdetem a kommentviadal győztesét!
Gratulálunk, látom hogy minden energiádat abba fektetted be, hogy a többiek is láthassák: Te jobban tudsz mindent mindnyájunknál.
Most, hogy sikerült elérned az eufóriával megtűzdelt orgazmust, törölgesd meg a végét, mert elég kellemetlen ha beleragad a gatyusba.
A végére egy kérdés: neked van mobiltelefonod, vagy egyéb vezetéknélküli eszközöd? Mert a hozzászólásaid alapján tuti valami tárcsás bakelit-matuzsálemed van otthon, mert nyilvánvaló, hogy a vezeték nélküli átvitelnek sokkal rosszabb a hatásfoka, mint a 99,9999.... %-os vezetékes átvitelé...
Gratulálunk, látom hogy minden energiádat abba fektetted be, hogy a többiek is láthassák: Te jobban tudsz mindent mindnyájunknál.
Most, hogy sikerült elérned az eufóriával megtűzdelt orgazmust, törölgesd meg a végét, mert elég kellemetlen ha beleragad a gatyusba.
A végére egy kérdés: neked van mobiltelefonod, vagy egyéb vezetéknélküli eszközöd? Mert a hozzászólásaid alapján tuti valami tárcsás bakelit-matuzsálemed van otthon, mert nyilvánvaló, hogy a vezeték nélküli átvitelnek sokkal rosszabb a hatásfoka, mint a 99,9999.... %-os vezetékes átvitelé...
-2
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 11:18 | #35
Jogos, a nokia árulja, nem az apple... http://www.nokia.com/global/innovation/wireless-charging/wireless-charging/" target="_blank">http://www.nokia.com/global/innovation/wireless-charging/wireless-charging/
Az apple vackaihoz úgy tűnik a duracell gyártja a töltőt. http://appleinsider.com/articles/13/12/14/roundup-wireless-charging-options-for-apples-iphone" target="_blank">http://appleinsider.com/articles/13/12/14/roundup-wireless-charging-options-for-apples-iphone
Nem mintha változtatna a lényegen. A parkoló villanyautók vezeték nélküli töltése hülye ötlet. Drágább mint egy egyszerű kábel, hatásfokban sem érheti utol a kábelt.
Az apple vackaihoz úgy tűnik a duracell gyártja a töltőt. http://appleinsider.com/articles/13/12/14/roundup-wireless-charging-options-for-apples-iphone" target="_blank">http://appleinsider.com/articles/13/12/14/roundup-wireless-charging-options-for-apples-iphone
Nem mintha változtatna a lényegen. A parkoló villanyautók vezeték nélküli töltése hülye ötlet. Drágább mint egy egyszerű kábel, hatásfokban sem érheti utol a kábelt.
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 10:31 | #33
Még annyit megjegyzek, hogy az apple wireless akkumulátortöltője indukciós, és nem mikrohullámú. A hatásfoka (kicsi távolságnál lesz a legjobb) 86%, ami noha sokkal jobb, mint amit mikrohullámmal el lehet érni, DE még mindig sokkal rosszabb, mint a 99,9999....%-os vezetékes átvitelé.
-1
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 10:24 | #32
Nem mondtam semmit a magyar iparról, vagy igen?
Ha 15 évvel ezelőtt azt mondtad volna, hogy mobiltelefonnal lehet internetezni NEM néztelek volna hülyének!
Mert ennek SEMMILYEN FIZIKAI akadálya nincs! Egy korábbi hozzászólásomban már leírtam, de a kedvedért még egyszer leírom. Rádióhullámokkal információt továbbítani már (több mint) 100 éve tudunk. Internet már a 70-es évek óta van. Ahogy tranzisztor és nyomtatott áramkör is. Semmilyen fizikai akadálya nem volt annak, hogy egyre kisebb és kisebb tranzisztorokat gyártsanak.
Ha 15 évvel ezelőtt azt mondtad volna, hogy mobiltelefonnal lehet internetezni NEM néztelek volna hülyének!
Mert ennek SEMMILYEN FIZIKAI akadálya nincs! Egy korábbi hozzászólásomban már leírtam, de a kedvedért még egyszer leírom. Rádióhullámokkal információt továbbítani már (több mint) 100 éve tudunk. Internet már a 70-es évek óta van. Ahogy tranzisztor és nyomtatott áramkör is. Semmilyen fizikai akadálya nem volt annak, hogy egyre kisebb és kisebb tranzisztorokat gyártsanak.
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 10:18 | #31
Bubi, cseszheted, hogy mennyire jól lehet fókuszálni a mikrohullámot. Az adó (villamosenergiából mikrohullámot csinál) hatásfoka nem 100%. A vevő hatásfoka sem 100%. Még ha tudod is fókuszálni, akkor is sokat veszítesz ezen. Az ilyen rendszerek hatásfoka (még ha jól fókuszálják akkor is) szar! Mit gondolsz pl a mikrohullámú sütők mekkora hatásfokkal dolgoznak?
Nézd, el kell dönteni mi fontos, mi nem. Ha villanyautókkal akarunk autózni, az nagyszerű dolog lenne. Tiszta lenne a városi levegő, valamivel csökkenne az energiafelhasználás a villanymotorok ó hatásfoka miatt... Ha már eldöntöttük, hogy villanyautókat akarunk/és csinálunk, akkor célszerű JÓL csinálni.
Ha egy -parkolóban álló- villanyautót fel lehet tölteni úgy,
1 párszáz forintos kábel egyik végét bedugjuk a kocsiba, másik végét a befalazott röfibe, és 99,99999...%-os hatásfokkal megy az áram a hálózatból a kocsi akkumulátorához,
vagy úgy, hogy:
2 drágán veszünk egy nagy teljesítményű, villamos energiát mikrohullámmá alakító berendezést, és drágán veszünk egy másik (mikrohullámú sugárzást árammá alakító) berendezést, és "élvezzük a max 60-70%-os hatásfokot. (Nézz utána mennyi az apple wireless akkumulátortöltőinek a hatásfoka!)
Akkor szerintem rohadtul egyértelmű, melyik megoldást is kell választani.
Egyébként marhára érdekelne, miért ragaszkodsz ennyire a wireless töltőrendszerhez? Eleve bonyolultabb, így drágább, mint egy nyavalyás kábel. És soha sem lesz a hatásfoka sem olyan jó, mint amilyen a vezetékes energia átvitelé (magyarul dróté).
Nézd, el kell dönteni mi fontos, mi nem. Ha villanyautókkal akarunk autózni, az nagyszerű dolog lenne. Tiszta lenne a városi levegő, valamivel csökkenne az energiafelhasználás a villanymotorok ó hatásfoka miatt... Ha már eldöntöttük, hogy villanyautókat akarunk/és csinálunk, akkor célszerű JÓL csinálni.
Ha egy -parkolóban álló- villanyautót fel lehet tölteni úgy,
1 párszáz forintos kábel egyik végét bedugjuk a kocsiba, másik végét a befalazott röfibe, és 99,99999...%-os hatásfokkal megy az áram a hálózatból a kocsi akkumulátorához,
vagy úgy, hogy:
2 drágán veszünk egy nagy teljesítményű, villamos energiát mikrohullámmá alakító berendezést, és drágán veszünk egy másik (mikrohullámú sugárzást árammá alakító) berendezést, és "élvezzük a max 60-70%-os hatásfokot. (Nézz utána mennyi az apple wireless akkumulátortöltőinek a hatásfoka!)
Akkor szerintem rohadtul egyértelmű, melyik megoldást is kell választani.
Egyébként marhára érdekelne, miért ragaszkodsz ennyire a wireless töltőrendszerhez? Eleve bonyolultabb, így drágább, mint egy nyavalyás kábel. És soha sem lesz a hatásfoka sem olyan jó, mint amilyen a vezetékes energia átvitelé (magyarul dróté).
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 09:54 | #29
Ezt a hozzászólást már tegnap el akartam küldeni, de valamiért nem sikerült.
Bámulatos, mennyire tudja a média és az internet hülyíteni az embereket. ( Még most januárban is beszédtéma a júliusi rekord magas részaránya a napelemeknek. Noha ilyenkor, januárban a napelemek teljesítménye a béka segge alatt van. Ugyan erről a július 7-ről így is lehetett volna írni: (amit írok az mind leellenőrizhető tény)
1 2013 július hetedike vasárnapra esett, amikor a villanyfogyasztás eleve kicsi. Ilyenkor nem nagy kunszt 40% körüli arányt elérni a naperőműveknek, főleg, hogy a fosszilis erőműveket ilyenkor leszabályozzák a kis fogyasztás miatt. (A naperőműveket nem szabályozzák le, az ő áramukat kötelező átvennie a szolgáltatónak.)
2 A német napelempark összteljesítménye 34GW. Tehát még a verőfényes júliusi déli harangszónál sem tudta leadni a német napelempark a névleges teljesítményét, hanem annak csak 70%-át (23,9GW) Szemben mondjuk a paksi atomerőművel, amelyik 12 hónapból 11 hónapot csúcsteljesítményen mehet. Éjjel is, nappal is...
3 Ha eszünkbe jut, hogy télen is és éjjel is kell áram (villanybojler, hűtőszekrény, éjjel is üzemelő gyárak,...), akkor rájöhetünk, hogy fontos lenne éves átlagban értékelni a napelemeket. Figyelembe véve az éjszakákat, ködös novembereket, hólepte teleket. Hát éves szinten a németországi napelemek a névleges teljesítményüknek csupán 12%-át tudják leadni. Am
3 Ha eszünkbe jut, hogy télen is és éjjel is kell áram (villanybojler, hűtőszekrény, éjjel is üzemelő gyárak,...), akkor rájöhetünk, hogy fontos lenne éves átlagban értékelni a napelemeket. Figyelembe véve az éjszakákat, ködös novembereket, hólepte teleket. Hát éves szinten a németországi napelemek a névleges teljesítményüknek csupán 12%-át tudják leadni. Ami nagy szívás. Ezek szerint az a 34GW-nyi napelem németországban csupán 35,7 TWh villamos energiát képes leadni.
(Hogy lássul mennyi is ez, a bővítés után Paks ennél többet fog termelni évente)i nagy szívás. Ezek szerint az a 34GW-nyi napelem németországban csupán 35,7 TWh villamos energiát képes leadni.
(Hogy lássul mennyi is ez, a bővítés után Paks ennél többet fog termelni évente)
Bámulatos, mennyire tudja a média és az internet hülyíteni az embereket. ( Még most januárban is beszédtéma a júliusi rekord magas részaránya a napelemeknek. Noha ilyenkor, januárban a napelemek teljesítménye a béka segge alatt van. Ugyan erről a július 7-ről így is lehetett volna írni: (amit írok az mind leellenőrizhető tény)
1 2013 július hetedike vasárnapra esett, amikor a villanyfogyasztás eleve kicsi. Ilyenkor nem nagy kunszt 40% körüli arányt elérni a naperőműveknek, főleg, hogy a fosszilis erőműveket ilyenkor leszabályozzák a kis fogyasztás miatt. (A naperőműveket nem szabályozzák le, az ő áramukat kötelező átvennie a szolgáltatónak.)
2 A német napelempark összteljesítménye 34GW. Tehát még a verőfényes júliusi déli harangszónál sem tudta leadni a német napelempark a névleges teljesítményét, hanem annak csak 70%-át (23,9GW) Szemben mondjuk a paksi atomerőművel, amelyik 12 hónapból 11 hónapot csúcsteljesítményen mehet. Éjjel is, nappal is...
3 Ha eszünkbe jut, hogy télen is és éjjel is kell áram (villanybojler, hűtőszekrény, éjjel is üzemelő gyárak,...), akkor rájöhetünk, hogy fontos lenne éves átlagban értékelni a napelemeket. Figyelembe véve az éjszakákat, ködös novembereket, hólepte teleket. Hát éves szinten a németországi napelemek a névleges teljesítményüknek csupán 12%-át tudják leadni. Am
3 Ha eszünkbe jut, hogy télen is és éjjel is kell áram (villanybojler, hűtőszekrény, éjjel is üzemelő gyárak,...), akkor rájöhetünk, hogy fontos lenne éves átlagban értékelni a napelemeket. Figyelembe véve az éjszakákat, ködös novembereket, hólepte teleket. Hát éves szinten a németországi napelemek a névleges teljesítményüknek csupán 12%-át tudják leadni. Ami nagy szívás. Ezek szerint az a 34GW-nyi napelem németországban csupán 35,7 TWh villamos energiát képes leadni.
(Hogy lássul mennyi is ez, a bővítés után Paks ennél többet fog termelni évente)i nagy szívás. Ezek szerint az a 34GW-nyi napelem németországban csupán 35,7 TWh villamos energiát képes leadni.
(Hogy lássul mennyi is ez, a bővítés után Paks ennél többet fog termelni évente)
+2
VÁLASZ
bubi66 2014. 01. 04. 09:50 | #28
A mikrohullám jól fókuszálható . Egy aszfaltba épített adóegység fölé beáll az autó , megkeresi a vevőegységet és sugároz , biztos meg lehet oldani , hogy ne szóródjon 30 méteres körzetben , nem is lenne így hatékony .
Persze ha egy cicis beűlne a motor alá melegedni .... abból lehet hogy sültmacska lenne . De ha csak ezen bukna meg a dolog , szerintem meg tudnák oldani egy automata dokkolórendszerrel is , az érzékelők és a robottechnika ennél bonyolultabb dolgokra is képes már most is . Az biztos , hogy a jövő autóját nem konnektorból kell majd feltölteni és nem kábellel .
Persze ha egy cicis beűlne a motor alá melegedni .... abból lehet hogy sültmacska lenne . De ha csak ezen bukna meg a dolog , szerintem meg tudnák oldani egy automata dokkolórendszerrel is , az érzékelők és a robottechnika ennél bonyolultabb dolgokra is képes már most is . Az biztos , hogy a jövő autóját nem konnektorból kell majd feltölteni és nem kábellel .
-1
VÁLASZ
bubi66 2014. 01. 04. 09:38 | #27
Nézd , nem akarok ezen vitatkozni veled , mindenre lehet ellenérvet találni . Ha 15 éve azt vizionálom neked , hogy egy mobiltelefonnal majd lehet videózni meg internetezni és akár videotelefonként is használhatod pontosan ilyen hülyének néztél volna . Fejlődik a világ ...lehet hogy nem veszed észre ?
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 04. 09:22 | #26
Huh, szeretsz kicsit rébuszokban beszélni! Egyébként mi a fene az a "posztmodern technológia"?
A "szuperokos" japánok... Mint az később kiderült, a szuperokos japánoknál nem kötelező hidrogén-rekombinátorokat -nagy felületű, vékony platinalemezeket- elhelyezni az erőműben. Innentől már borítékolható a gázrobbanás. Az is kiderült, hogy a "szuperokos japánoknál" nem gond ha egy elárasztásnak kitett helyen az üzemzavari pumpákat nem közvetlenül egy dízelmotor hajtja, hanem a dízelmotort generátorra kötik, és villanyszivattyúval keringetik a vizet.
Fukusima: A radioaktivitás szerencsére egy MÉRHETŐ fizikai mennyiség (mértékegysége: Bq)! Ha valami mérhető, akkor az összehasonlítható is. Az urán eléggé nagy mennyiségben van jelen a Földön. Ráadásul meg van az a tulajdonsága, hogy szeret feldúsulni bizonyos anyagokban. Ilyen anyag pl a SZÉN, és pl a FOSZFÁT. Mivel az urán leányelemei szintén radioaktív alfa-bomlók, ráadásul rövid a felezési idejük, ezért a szén és a foszfát műtrágya erősen radioaktív. (Egy kupac szénhez odanyomsz egy gm detektor nagyon meg fogsz lepődni!)
UGYAN ANNYI radioaktivitást, amennyit a fukusimai erőmű a környezetbe juttatott, a mezőgazdaság kb 3 ÉV alatt szintén a környezetbe juttatja a radioaktív foszfát műtrágyával.
Mivel a szén is radioaktív az urán és (tórium) bomlástermékei miatt, ezért a szénerőművek is jelentős radioaktivitást juttatnak a levegőbe. A szénerőműveknek együtt kb egy évtized kell, hogy akkora radioaktivitást juttassanak a levegőbe, mint amennyit fukusima kibocsátott. (Ráadásul, amíg a fukusimai erőmű bétabomló HASADÁSI termékeket bocsátott ki, addig a foszfát műtrágyában és a szénben alfa bomló elemek vannak. Ez utóbbi sokkal rosszabb)
(Az ilyeneket persze nem a grünen vagy a greenpeace kiadványaiban lehet olvasni...)
A "szuperokos" japánok... Mint az később kiderült, a szuperokos japánoknál nem kötelező hidrogén-rekombinátorokat -nagy felületű, vékony platinalemezeket- elhelyezni az erőműben. Innentől már borítékolható a gázrobbanás. Az is kiderült, hogy a "szuperokos japánoknál" nem gond ha egy elárasztásnak kitett helyen az üzemzavari pumpákat nem közvetlenül egy dízelmotor hajtja, hanem a dízelmotort generátorra kötik, és villanyszivattyúval keringetik a vizet.
Fukusima: A radioaktivitás szerencsére egy MÉRHETŐ fizikai mennyiség (mértékegysége: Bq)! Ha valami mérhető, akkor az összehasonlítható is. Az urán eléggé nagy mennyiségben van jelen a Földön. Ráadásul meg van az a tulajdonsága, hogy szeret feldúsulni bizonyos anyagokban. Ilyen anyag pl a SZÉN, és pl a FOSZFÁT. Mivel az urán leányelemei szintén radioaktív alfa-bomlók, ráadásul rövid a felezési idejük, ezért a szén és a foszfát műtrágya erősen radioaktív. (Egy kupac szénhez odanyomsz egy gm detektor nagyon meg fogsz lepődni!)
UGYAN ANNYI radioaktivitást, amennyit a fukusimai erőmű a környezetbe juttatott, a mezőgazdaság kb 3 ÉV alatt szintén a környezetbe juttatja a radioaktív foszfát műtrágyával.
Mivel a szén is radioaktív az urán és (tórium) bomlástermékei miatt, ezért a szénerőművek is jelentős radioaktivitást juttatnak a levegőbe. A szénerőműveknek együtt kb egy évtized kell, hogy akkora radioaktivitást juttassanak a levegőbe, mint amennyit fukusima kibocsátott. (Ráadásul, amíg a fukusimai erőmű bétabomló HASADÁSI termékeket bocsátott ki, addig a foszfát műtrágyában és a szénben alfa bomló elemek vannak. Ez utóbbi sokkal rosszabb)
(Az ilyeneket persze nem a grünen vagy a greenpeace kiadványaiban lehet olvasni...)
+2
VÁLASZ
norbertvincze 2014. 01. 04. 02:34 | #25
sztem várjuk ki a végét, a mai rohamosan fejlődő technikában rövidtávon radikális fejlesztéseket lehet produkálni, szóval ki tudja, hogy mit forgatnak a németek a fejükben (pláne, hogy ők sem hülyék).
Egyébként az-az ország aki mondjuk most fejleszti az áramhálózatát az még a modern technológiába kellene fektessen, amikor már számtalan posztmodern technológia bontakozik ki?
és ha már itt tartunk, akkor valaki hozzáértő szaki írhatna egy kis összegzést, hogy a fokushimai erőmű még miért mérgezi/szennyezi a földet? és miért nem tudnak a szuper okos japánok tenni semmit?
Egyébként az-az ország aki mondjuk most fejleszti az áramhálózatát az még a modern technológiába kellene fektessen, amikor már számtalan posztmodern technológia bontakozik ki?
és ha már itt tartunk, akkor valaki hozzáértő szaki írhatna egy kis összegzést, hogy a fokushimai erőmű még miért mérgezi/szennyezi a földet? és miért nem tudnak a szuper okos japánok tenni semmit?
0
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 03. 22:44 | #24
1: Hogyne, az Apple is forgalmazott ilyen akkutöltő divatvackokat.
Sokkal egyszerűbb az akkumulátor töltése, ha Stefan a parkolóban megfogja a kábelt a kis kezével, és bedugja a kocsiba! Persze meglehet ezt oldani egy -elegánsan aszfalt alá rejtett- nagy teljesítményű rezgőkörrel és antennával, amit a felette kb fél méterrel álló autóra fókuszálunk, és egy másik -autóba rejtett- rezgőkörrel+antennával+egyenirányítóval+feszültségátalakítóval, DE -ahogy azt az előző hozzászólásomban írtam- ez így drága, és rossz hatásfokú. Bár nyilván "oltárira trendi".
2: Bubikám, amíg az éjjel-nappal működő atomerőművek 9-13 forintért adnak 1 kWh villamos energiát (profittal, leszerelési költséggel, hulladékkezelési költséggel együtt), és a német naperőművek 100 forintért; addig szerintem jobban járnak az emberek, ha éjfél és hajnali 5 közötti (fogyasztási mélyvölgyben) töltik az akksikat az emberek. Nem véletlenül működnek ilyenkor a villanybojlerek is! Ilyenkor a legolcsóbb az áram. A kínálat ugyanis nem tud olyan könnyen lecsökkenni, mint a kereslet.
3: (Nem azt akartam sugallni, hogy neked kell megtalálni a választ. Pusztán butaságokat irkálsz...
Egyáltalán mit értesz az alatt, hogy "kisebb lokális rendszer"? Miből gondolod, hogy ha az országos hálózatot szétszabdaljuk sok kis rendszerre, akkor az kevésbé terelődik le?
A német "hálózatnak" pont az a baja, hogy kisebb rendszerekből épül fel! Minden ki szövetségi államnak megvan a saját hálózata minimális kapcsolattal a szomszédos államra. A német hálózatnak pont az a baja, hogy NEM TUDJA ELSZÁLLÍTANI a fölösleges áramot pl Schleswig-Holsteinből egészen mondjuk Baden-Würtenbergbe, mert nincs igazi országos hálózat! Csak sok kis lokális rendszer.
4: Én NEM az ólom akkumulátorokról beszéltem, azoknál már most van hatékonyabb. Én a villamosenergia elektrokémiai formában való tárolásáról beszéltem...
5: Idézlek: "ők a legérettebbek ehhez a radikális változtatáshoz" ... "... van pénzük eszük is hozzá..."
A német zöldpárt sikeresen összemosta a SZÖKŐÁR halottjainak számát, a nukleáris balesettel. Ennyire képes éretten gondolkodni egy átlag német...
Ami pedig a "legendás" német szakértelmet illeti, hát... Jó néhány közeli ismerősöm ment ki Németországba az Erasmus ösztöndíjjal. Van közülük vegyészmérnök, villamosmérnök, gépészmérnök, orvos hallgató. Egyikőjük sem volt oda a látottaktól! Kimondottan szar a német egyetemi színvonal. Bár most, hogy itt a bolognai rendszer + minden hülyét felvesznek Magyarországon is, itt is gondok vannak.
És abban sem vagyok biztos, hogy pénzük is van hozzá. A német nehézipart igencsak sújtja a dráguló villany (már a külföldre való kitelepüléssel fenyegetőznek). A 3. legnagyobb német alumínium-termelő tavaly(előtt?) be is csődölt.
Az, hogy "lekapcsolták az atomerőműveket" nem igaz! Az atomerőműveik EGY RÉSZÉT kapcsolták le, és nagyon úgy tűnik, hogy szénerőművekkel váltják ki.
Sokkal egyszerűbb az akkumulátor töltése, ha Stefan a parkolóban megfogja a kábelt a kis kezével, és bedugja a kocsiba! Persze meglehet ezt oldani egy -elegánsan aszfalt alá rejtett- nagy teljesítményű rezgőkörrel és antennával, amit a felette kb fél méterrel álló autóra fókuszálunk, és egy másik -autóba rejtett- rezgőkörrel+antennával+egyenirányítóval+feszültségátalakítóval, DE -ahogy azt az előző hozzászólásomban írtam- ez így drága, és rossz hatásfokú. Bár nyilván "oltárira trendi".
2: Bubikám, amíg az éjjel-nappal működő atomerőművek 9-13 forintért adnak 1 kWh villamos energiát (profittal, leszerelési költséggel, hulladékkezelési költséggel együtt), és a német naperőművek 100 forintért; addig szerintem jobban járnak az emberek, ha éjfél és hajnali 5 közötti (fogyasztási mélyvölgyben) töltik az akksikat az emberek. Nem véletlenül működnek ilyenkor a villanybojlerek is! Ilyenkor a legolcsóbb az áram. A kínálat ugyanis nem tud olyan könnyen lecsökkenni, mint a kereslet.
3: (Nem azt akartam sugallni, hogy neked kell megtalálni a választ. Pusztán butaságokat irkálsz...
Egyáltalán mit értesz az alatt, hogy "kisebb lokális rendszer"? Miből gondolod, hogy ha az országos hálózatot szétszabdaljuk sok kis rendszerre, akkor az kevésbé terelődik le?
A német "hálózatnak" pont az a baja, hogy kisebb rendszerekből épül fel! Minden ki szövetségi államnak megvan a saját hálózata minimális kapcsolattal a szomszédos államra. A német hálózatnak pont az a baja, hogy NEM TUDJA ELSZÁLLÍTANI a fölösleges áramot pl Schleswig-Holsteinből egészen mondjuk Baden-Würtenbergbe, mert nincs igazi országos hálózat! Csak sok kis lokális rendszer.
4: Én NEM az ólom akkumulátorokról beszéltem, azoknál már most van hatékonyabb. Én a villamosenergia elektrokémiai formában való tárolásáról beszéltem...
5: Idézlek: "ők a legérettebbek ehhez a radikális változtatáshoz" ... "... van pénzük eszük is hozzá..."
A német zöldpárt sikeresen összemosta a SZÖKŐÁR halottjainak számát, a nukleáris balesettel. Ennyire képes éretten gondolkodni egy átlag német...
Ami pedig a "legendás" német szakértelmet illeti, hát... Jó néhány közeli ismerősöm ment ki Németországba az Erasmus ösztöndíjjal. Van közülük vegyészmérnök, villamosmérnök, gépészmérnök, orvos hallgató. Egyikőjük sem volt oda a látottaktól! Kimondottan szar a német egyetemi színvonal. Bár most, hogy itt a bolognai rendszer + minden hülyét felvesznek Magyarországon is, itt is gondok vannak.
És abban sem vagyok biztos, hogy pénzük is van hozzá. A német nehézipart igencsak sújtja a dráguló villany (már a külföldre való kitelepüléssel fenyegetőznek). A 3. legnagyobb német alumínium-termelő tavaly(előtt?) be is csődölt.
Az, hogy "lekapcsolták az atomerőműveket" nem igaz! Az atomerőműveik EGY RÉSZÉT kapcsolták le, és nagyon úgy tűnik, hogy szénerőművekkel váltják ki.
+2
VÁLASZ
bubi66 2014. 01. 03. 21:34 | #22
1 : azért mert a német Stefan nem fog szarakodni a kábellel , ha nem lesz automata akkor marad a régi bömösénél és inkább hetente tankolja amúgy mikrohullámmal lehet így energiát átvinni ..... ha jól emlékszem
2 : Soppingolásnál nem kell teletölteni az akksit csak ha már ott van hát ad a rendszer de ennek az automatizálása a legegyszerűbb feladat . Miért nem az olcsóbb éjszakai árammal tölt ... hát mert éjjel nem süt a nap így napenergia sincs ... a poszt a napenergiáról szól , ha olvastad volna .
3 : nem . nem a hálózatot akarom az akksikról ellátni , de ha tömegesen állnak le a benzinről és térnek át az elektromos áramra akkor egy országos rendszer erősen leterhelődhet így ezt kisebb lokális rendszerek láthatnák el amik akár függetlenek is lehetnek az országos vezetékhálózattól .... de mindenre ne én találjam meg már a választ .
4 : nem vagyok fejlesztőmérnök , de hogy az ólom akksinál lesz hatékonyabb megoldás az egész biztos . Amúgy nemrég volt egy cikk amiben elégé újszerű akkukisérletekről írtak .
sg.hu/cikkek/91003/ujabb_lepes_a_litium_levego_akkuk_fele
Azért németországban , mert talán ők a legérettebbek ehhez a radikális változtatáshoz és ezt legjobban az bizonyítja , hogy az atomerőműveket is képesek voltak lekapcsolni , meg tudták oldani van pénzük eszük is hozzá és a német talán már elég környezettudatos , hogy ilyen lépéseket megtegyen , ha először többe is kerül mint az eredeti változat . Persze , hogy mikor lesz ez , még csak jósolni sem tudom , de szerintem 30 éven belül már jelentős átállás lesz ...szerintem .
2 : Soppingolásnál nem kell teletölteni az akksit csak ha már ott van hát ad a rendszer de ennek az automatizálása a legegyszerűbb feladat . Miért nem az olcsóbb éjszakai árammal tölt ... hát mert éjjel nem süt a nap így napenergia sincs ... a poszt a napenergiáról szól , ha olvastad volna .
3 : nem . nem a hálózatot akarom az akksikról ellátni , de ha tömegesen állnak le a benzinről és térnek át az elektromos áramra akkor egy országos rendszer erősen leterhelődhet így ezt kisebb lokális rendszerek láthatnák el amik akár függetlenek is lehetnek az országos vezetékhálózattól .... de mindenre ne én találjam meg már a választ .
4 : nem vagyok fejlesztőmérnök , de hogy az ólom akksinál lesz hatékonyabb megoldás az egész biztos . Amúgy nemrég volt egy cikk amiben elégé újszerű akkukisérletekről írtak .
sg.hu/cikkek/91003/ujabb_lepes_a_litium_levego_akkuk_fele
Azért németországban , mert talán ők a legérettebbek ehhez a radikális változtatáshoz és ezt legjobban az bizonyítja , hogy az atomerőműveket is képesek voltak lekapcsolni , meg tudták oldani van pénzük eszük is hozzá és a német talán már elég környezettudatos , hogy ilyen lépéseket megtegyen , ha először többe is kerül mint az eredeti változat . Persze , hogy mikor lesz ez , még csak jósolni sem tudom , de szerintem 30 éven belül már jelentős átállás lesz ...szerintem .
-1
VÁLASZ
VBK 2014. 01. 03. 21:07 | #21
1.probléma: "Megoldják az energia vezetékmentes átadását a töltőegység és a gépjármű között"
Miért is jó ez? Azért mert sokkal drágább az ilyen rendszer egy egyszerű kábelnél, vagy azért mert a vezetéknélküli energiaátvitelnek a hatásfoka is rossz?
2.probléma: "Amíg Stefán dolgozik/vásárol, addig feltöltődik az akkumulátor..."
Hát tekintve, hogy az akkumulátorok mekkora feszültséget és áramerősséget bírnak ki igen csak sokáig kell shoppingolnia Stefánnak, ha ezalatt fel akarja tölteni az akkumulátort. És biztos, hogy Stefán a drága nappali árammal szeretné tölteni az autóját? Vagy inkább az olcsó éjszakaival szeretné tölteni?
3. probléma: Ha nem értettelek félre te az egész elektromos hálózatot akarod a villanyautók akkumulátoraival kiegyensúlyozni. Ha napos az idő, és pörögnek a szélkerekek, akkor az emberek feltöltik a villanyautójuk akksiját, ha meg nem termelnek eleget a szélkerekek és naperőművek, akkor gondolom a hálózat a villanyautók akksijából fogja visszavenni áramot...
Mivel az akkumulátorok csak véges számú feltöltés-merítés ciklust bírnak ki; vajon beleegyeznek ebbe a hálózat-kiegyenlítősdibe a villanyautók tulajdonosai?
4.probléma
"kifejlesztenek egy hatékonyabb akkut ( mint a lítium levegő ...vagy hasonló )"
Á, nem is tudtam, hogy ez ilyen egyszerű! Egyébként a redukciós elektródpotenciálok, és a relatív atomtömegek eléggé behatárolják az akkumulátorok elméleti energiasűrűségét. ((Bár mondjuk egy lítium/fluor alapú akkumulátor jó választás lenne azoknak, akik nem félnek a haláltól :-)
Amúgy miért gondolod, hogy Németországban fog először elterjedni a villanyautó?
Miért is jó ez? Azért mert sokkal drágább az ilyen rendszer egy egyszerű kábelnél, vagy azért mert a vezetéknélküli energiaátvitelnek a hatásfoka is rossz?
2.probléma: "Amíg Stefán dolgozik/vásárol, addig feltöltődik az akkumulátor..."
Hát tekintve, hogy az akkumulátorok mekkora feszültséget és áramerősséget bírnak ki igen csak sokáig kell shoppingolnia Stefánnak, ha ezalatt fel akarja tölteni az akkumulátort. És biztos, hogy Stefán a drága nappali árammal szeretné tölteni az autóját? Vagy inkább az olcsó éjszakaival szeretné tölteni?
3. probléma: Ha nem értettelek félre te az egész elektromos hálózatot akarod a villanyautók akkumulátoraival kiegyensúlyozni. Ha napos az idő, és pörögnek a szélkerekek, akkor az emberek feltöltik a villanyautójuk akksiját, ha meg nem termelnek eleget a szélkerekek és naperőművek, akkor gondolom a hálózat a villanyautók akksijából fogja visszavenni áramot...
Mivel az akkumulátorok csak véges számú feltöltés-merítés ciklust bírnak ki; vajon beleegyeznek ebbe a hálózat-kiegyenlítősdibe a villanyautók tulajdonosai?
4.probléma
"kifejlesztenek egy hatékonyabb akkut ( mint a lítium levegő ...vagy hasonló )"
Á, nem is tudtam, hogy ez ilyen egyszerű! Egyébként a redukciós elektródpotenciálok, és a relatív atomtömegek eléggé behatárolják az akkumulátorok elméleti energiasűrűségét. ((Bár mondjuk egy lítium/fluor alapú akkumulátor jó választás lenne azoknak, akik nem félnek a haláltól :-)
Amúgy miért gondolod, hogy Németországban fog először elterjedni a villanyautó?
+1
VÁLASZ
bubi66 2014. 01. 03. 20:19 | #19
Szerintem meg a németek készülnek valamire ...csak egy tipp ...
Kiépítenek egy országos kis termelők által olcsó üzemeltetés mellett ellátott rendszert , kifejlesztenek egy hatékonyabb akkut ( mint a lítium levegő ...vagy hasonló ) és átállítják a gyártósoraikat elektromos autók gyártására és ezzel egyidőben lemondják a kőolaj rendeléseiket ... Persze lehet hogy hülyeség , de egyben megoldják az áram tárolását is a több millió autó akkumulátoraiban . Megoldják az energia vezetékmentes átadását a töltőegység és a gépjármű között ...Stefán beáll a parkolóba töltésmódra kapcsolja a BMW-t vagy automatikusan érzékeli a verda hogy van áram , amíg dolgozik vagy vásárol szépen feltölti és egy számlára felírja , hogy menyit vett fel és mint egy telefonszámlát kiszámlázza Stefánnak .
Egyelőre ez még utópia úgy , mint 15 éve az , hogy telefonon internetezzünk
Kiépítenek egy országos kis termelők által olcsó üzemeltetés mellett ellátott rendszert , kifejlesztenek egy hatékonyabb akkut ( mint a lítium levegő ...vagy hasonló ) és átállítják a gyártósoraikat elektromos autók gyártására és ezzel egyidőben lemondják a kőolaj rendeléseiket ... Persze lehet hogy hülyeség , de egyben megoldják az áram tárolását is a több millió autó akkumulátoraiban . Megoldják az energia vezetékmentes átadását a töltőegység és a gépjármű között ...Stefán beáll a parkolóba töltésmódra kapcsolja a BMW-t vagy automatikusan érzékeli a verda hogy van áram , amíg dolgozik vagy vásárol szépen feltölti és egy számlára felírja , hogy menyit vett fel és mint egy telefonszámlát kiszámlázza Stefánnak .
Egyelőre ez még utópia úgy , mint 15 éve az , hogy telefonon internetezzünk
0
VÁLASZ
exortus 2014. 01. 03. 18:10 | #18
Az atomerőmű viszont éjjel nappal megy, a napelem pedig energiatárolás nélkül eléggé egy problémás dolog. Nyilván fejlődni fog a dolog, de jelenleg még önmagában nem lehet csak napelemmel ellátni az áramigényeket(vagy csak nagyon drágán). Én amúgy az atomerőművet sem tartom egy problémamentes dolognak(leginkább azért, mert a hosszú megtérülési idő és a nagy mennyiségű egy tételben kockáztatott tőke nagy pénzügyi kockázat).
0
VÁLASZ
odabaxok 2014. 01. 03. 17:47 | #16
félreértesz kicsit, nem a fejlődést akarom hátraltatni... kell a nap és egyéb energia, csak még fejlődnie kell és lehet fokozatosan is átállni, meg így is, hogy mindent a nyakadba varrnak (ahogy írtad Te is a mikroprocesszora se volt mindenkinek, csak mikor már kifizetődött, akkor volt ott mindehol)
0
VÁLASZ
bubi66 2014. 01. 03. 16:47 | #14
Persze ha a nem kimerülő alatt 100 vagy 200 évet értünk akkor jó az atom , de ha ennél hosszabb távon gondolkodunk persze nem magunkra hanem a következő 10 , 100 , vagy 1000 generációra akkor már más a helyzet . Az igaz , hogy ennyire előre senki nem tervez de attól még azt el kell fogadni , hogy ilyen távlatokban mai tudásunk szerint egyedül a nap képes ellátni a föld energiaigényét ... a fúziós erőművet még fel kell találni ....
Abban igazad van , hogy egyelőre az atom alaperőművek a leggazdaságosabbak a folyamatos , tervezhető energiaszolgáltatásuk révén , de mint kiegészítő erőmű inkább szolár , mint gáz vagy szén .
A másik az , hogy ez a technológia még csak most indul és ki tudja hova fejlődik , mivel kombinálják , annak idején a mikroprocesszort is csak a számítógépekbe használták ma már a konyhai robotgépben is van .
Abban igazad van , hogy egyelőre az atom alaperőművek a leggazdaságosabbak a folyamatos , tervezhető energiaszolgáltatásuk révén , de mint kiegészítő erőmű inkább szolár , mint gáz vagy szén .
A másik az , hogy ez a technológia még csak most indul és ki tudja hova fejlődik , mivel kombinálják , annak idején a mikroprocesszort is csak a számítógépekbe használták ma már a konyhai robotgépben is van .
0
VÁLASZ
odabaxok 2014. 01. 03. 16:35 | #11
tiszta és nem kimerülő.. attól még, ha valaki lerak egy napcellát az nem fog örökké működni, azt is egyszer ki kell dobni valahova.. szóval ennyit a tisztaságról és nem kimerülésről... :) ...és igen pénzt kell fizetni, ha újat veszel, de ha jó a régi akkor minek is? :)
nem is akarok ezen vitatkozni, de azért ennek is két oldala van, az az atomenergia is vannak pozitíviumai (és akárhány olyan emberrel beszéltem, aki a témáról tanult, mind védte/védi), és én ez mellett az oldal mellett tettem le a voksomat...
..még a konkrét témához.. a németek, azért zárják be az atomerőműveiket, mivel japánban voltak a földrengések és ugye nem tettek jót nekik, de Németországban nincsenek földrengések.. igazából nem kéne ilyentől félniük... és amúgy az energiát, amit ezekkel a megujuló energiaforrásokkal nyernek, azt most atom helyett szénből nyerik.. szént égetni környezet-tudatosabb? :)
nem is akarok ezen vitatkozni, de azért ennek is két oldala van, az az atomenergia is vannak pozitíviumai (és akárhány olyan emberrel beszéltem, aki a témáról tanult, mind védte/védi), és én ez mellett az oldal mellett tettem le a voksomat...
..még a konkrét témához.. a németek, azért zárják be az atomerőműveiket, mivel japánban voltak a földrengések és ugye nem tettek jót nekik, de Németországban nincsenek földrengések.. igazából nem kéne ilyentől félniük... és amúgy az energiát, amit ezekkel a megujuló energiaforrásokkal nyernek, azt most atom helyett szénből nyerik.. szént égetni környezet-tudatosabb? :)
0
VÁLASZ
bubi66 2014. 01. 03. 16:15 | #10
Persze lehet fanyalogni . hogy csak nyáron , meg csak nappal , de azért csak-csak ez a jövő a tiszta és ki nem merülő energiaforrás . Hogy mennyit kell a lakósságnak fizetni .... persze hogy kell , ha egy ország atomerőművet épít azt is a lakósságnak kell megfizetni , nem a Merkel vagy Orbán béréből vonják .
0
VÁLASZ
koviivan19 2014. 01. 03. 14:58 | #9
http://www.welt.de/wirtschaft/article122558956/Wie-der-Staat-den-Strom-immer-teurer-macht.html
Aki nem tud németül annak is azt hiszem beszédes a cikk elején a grafika:)
OLyan 100 forint KWH-ja az áramnak és mennyivel lesz ez drágább:) Illetve ez is egy átlag csupán,és mennyire van manipulálva a közfelháborodást elkerülendő:) Érdemes elgondolkodni a kommenteket miért tiltották le:)
Aki nem tud németül annak is azt hiszem beszédes a cikk elején a grafika:)
OLyan 100 forint KWH-ja az áramnak és mennyivel lesz ez drágább:) Illetve ez is egy átlag csupán,és mennyire van manipulálva a közfelháborodást elkerülendő:) Érdemes elgondolkodni a kommenteket miért tiltották le:)
0
VÁLASZ
odabaxok 2014. 01. 03. 13:12 | #7
egy kis angol tudás szükséges, de a témába vágó cikk:
http://www.spiegel.de/international/germany/high-costs-and-errors-of-german-transition-to-renewable-energy-a-920288.html
http://www.spiegel.de/international/germany/high-costs-and-errors-of-german-transition-to-renewable-energy-a-920288.html
0
VÁLASZ
Tooni 2014. 01. 03. 12:46 | #1
Az "egy ideig" pár óra volt, ráadásul vasárnapi 40%, ami kisebb a hétköznapinál.
http://i1.wp.com/cleantechnica.com/files/2013/07/2013-7-7-SolarPowerOutput1.jpg
Upsz, csak a fanyalgásig jutottam :D
http://i1.wp.com/cleantechnica.com/files/2013/07/2013-7-7-SolarPowerOutput1.jpg
Upsz, csak a fanyalgásig jutottam :D
0
VÁLASZ