Izé

Ez a felmeres hülyeség. Itt egy normális, és sokkal reálisabb, ami a tapasztalataimmal is egybevág:
http://www.ef.de/epi/

Így van. Amíg az ügyfél elégedett és a főnök rendesen fizet :).

igazad van, neked csak arról kell tudnod, amit a főnököd eléd rak (magyarul), hogy tanuld meg.

Valószínű pont erről beszéltem. Miért kell nekem feltétlenül tudnom olyan dolgokról, amik még évek múlva sem lesznek fellelhetők az országban?
Azért mert a 10 millió itt élő ember közül van 100 000 tehetős, akiből van 5 csodabogár, aki szeretne ilyet? Ez nem piac.
Mire ott fog tartani egy ilyen cucc, mint egy napkollektor, hőszivattyú, talajkollektor, geotermikus fűtés, addigra lesz szakirodalma. Nem hiszem, hogy 20 éve olyan sokat tudtak a szakemberek a napkollektorokról. Ma meg alapvető eszköz ha megújuló energiát szeretnél használni. Kialakultak a hozzá szükséges beszerzési csatornák, szaktudás, háttértámogatás és egyebek. Amíg itthon dolgozok addig nekem ez elég. Az idő eldönti, hogy mik azok a technikák amik meghonosodnak és onnantól lehet rá piacot építeni és szakembereket képezni.

na ez pont kapóra jön, akkor biztos tudsz segíteni, hol lehetne erről részletesebb információt találni magyarul:

http://www.forbes.com/sites/williampentland/2013/08/14/redox-power-plans-to-roll-out-dishwasher-sized-fuel-cells-that-cost-90-less-than-currently-avai lable-fuel-cells/

előre is köszi

Ez megint elég sarkos :)
Ezek még az előző rendszerben élő "szakik".
Bármilyen megújuló energiás fűtést/hűtést megtervezek neked. Magyarországi viszonyokkal és az európai trendekkel is tisztában vagyok. Messze nem vagyok mindenben pro, de ezek egyike sem újdonság már és tudom hol kell utána nézni a méretezésüknek a beépítési lehetőségeiknek, a várható megtérülésnek, stb. Ez nem űrtechnika, hogy két hete kitalálta a NASA és tőlük kell 500 oldalnyi dokumentációt elkérni, aminek a fele kvantummechanika. Ezek régóta létező dolgok, amik folyamatosan fejlődnek és szivárognak le a hétköznapi életbe.

nos, én is pont ezekről a mérnökökről beszélek. arról a tetőszigetelő szakmérnökről, aki győzköd a magastetőről, mert nem tudja, hogy már van megbízható technológia a lapostető szigetelésére is. arról a gépészről, aki lebeszél a megújuló energiáról, mert azt a rendszert ő nem tudná megtervezni, és inkább azt mondja, hogy huncutság. arról a mérnökről, aki még mindig úgy tervezi az elektromos hálózatot a házamban, hogy ha megkérdezem mennyire érdemes pár intelligensebb megoldást használni, csak bután pislog. arról az építés-vezetőről (építőmérnök), aki még mindig azon akar spórolni, hogy á nem kell ide kiviteli terv, megcsinálja ő a házat eng-tervből is. arról a beruházóról, aki nem tartja fontosnak részletes projekt-tervet csinálni, mert úgyse szoktuk betartani.

egyébként pontosan tudom, hogy ezek a vállalati, pontokért folyó mérnök képzések milyen színvonalúak. félmüveltek tartják tudatlanoknak.

Tudok én is sarkosabban fogalmazni: Kell olyan szakember is, aki dolgozik és abból él meg.
Nem lehet mindenki kutató, termékfejlesztő meg manager. Kell az a paraszt is, aki a végfelhasználó számára elérhetővé teszi ezeket a fejlesztéseket. Mire erre a szintre elér egy újdonság már az összes gyártó lefordította a használó anyanyelvére és 100 oktatást megtartott belőle. Az általánosítás pont a ködre utal. Nem minden mérnök atomfizikus. Millió féle terület van. Aki megtervezi a házadba a villamos hálózatot, a riasztót, a fűtést, a kertedbe az öntözést az is mérnök. Aligha nem nem tudnád magad megoldani, rá vagy szorulva a tudására. Neki mégsem kell ismernie, hogy áll éppen az anyagkutatás, nem kell differenciálegyenletekkel dolgoznia, mégis tökéletesen megoldja a problémát, amit te nem tudnál, meg nem tudná a CERN-ben dolgozó fizikus se (vice verza).

Sőt, a dolog pikantériája, hogy mivel külföldi nevem van, anyanyelvi nyelvhasználónak hittek alapból, de a nyelvvizsgát kőkeményen behajtották rajtam is.

A versenyszférában dolgozom, és amellett, hogy kérik a nyelvvizsga bizonyítványodat, még szóban és írásban is megbizonyosodnak afelől, hogy biztos a papíron leírt szinten használod a nyelvet. De az első feltétel a nyelvvizsga megléte, és utána állnak szóba veled. El tudom képzelni, hogy ez nem mindenhol megy így, nálunk ez van.

ezzel szemben a valóság az, hogy a versenyszférában soha nem kérnek nyelvvizsgát, viszont elkezdenek külföldiül beszélgetni veled, és fölötte furcsán néznének rád, hogyha egy angolul feltett kérdésre válasz helyett előhúznád a nyelvvizsga papírodat.

persze ha hivatalnok vagy, megkapod szépen a plusz pénzt a papírodra, de az másik történet.

persze, annyiban igazad van, hogy harmad osztályú szakemberekre is néha szükség van, aki beéri azzal, amit elé raknak, és nem akar utána olvasni, több oldalról tájékozódni. amikor arról beszélünk, hogy Mo. hatékonysága kb. a 40 %-a az osztrák hatékonyságnak, az jórészt ebből származik. hogy a legújabb know-how-k, módszertanok, technológiák el sem jutnak idáig, mert az angolul van. aztán csodálkozol, hogy pont az egyharmadát keresed, mint egy hasonló pozícióban levő osztrák, és nyávogsz, hogy ezek csak gyarmatnak tartanak bennünket. pedig magunkat tesszük gyarmattá, a tájékozatlanságunkkal, tudatlanságunkkal.

ja, és hogy nem bízol internetes tartalmakban? talán nem tudtad, hogy nem csak a blikk olnline, hanem például a harvard business journal is internetes tartalom. és nem emlékszem, hogy lenne magyar változata...

Nem értek egyet azokkal, akik szerint egy munkához kizárólag a nyelvtudás, és nem a nyelvvizsga kell. Mindkettő kell. Ugyanis a munkaadónak luxus lenne boldog-boldogtalant behívni az állásinterjúra, nyelvvizsga bizonyítvány nélkül, "majd most meglátjuk, meg tudsz - e szólalni" alapon. A nyelvvizsga bizonyítvány kérése egy előszűrés. Hangsúlyozom, nem garancia a használható nyelvtudásra, viszont ha használható nyelvtudásod van, akkor a nyelvvizsga sem okoz gondot.

De ha csak híreket akarsz ellenőrizni, akkor is észreveheted hogy akármilyen nemzetiségű valaki, ha meg akarja osztani a véleményét másokkal akkor angolul szoktak írni. Tehát nem csak műszaki, IT, stb téren hanem híreknél is direkt ezt a nyelvet használják. PL youtube, és más közösségi oldalak. Egyébként csak a médiából, fordító véleményétől függ mit fogsz hallani.

Persze attól függ hol dolgozol. De pl http://phys.org/ oldal és mások igen gyorsan beszámolnak az új fejlesztésekről, kutatásokról, stb. És ilyenkor mindegy milyen nyelven beszél a kutató ezeket angolul dokumentálják, hozzák nyilvánosságra, stb. Tehát ha valaki naprakész akar lenni, illetve érdeklik az új kutatások akármilyen téren akkor az angol elengedhetetlen.

Műszaki életben, IT, amúgy is ez az alap nyelv. Nagyon egyszerű, és érdemes ezért megtanulni. Persze magyarul is meg lehet sokmindent találni, de ha már tanulni, továbbképezni, másokkal a világon dumálni, kivesézni egy témát azon belül ami érdekel, azt angolul csinálják szinte mindenhol.

Valsz vannak más területek amik lehet más nyelvet használnak, de az ipari forradalom óta ez az alap nyelve ezeknek a dolgoknak. Előtte a német volt.

Ha tanulni akarsz, vagy fejlődni, utánnanézni dolgokank sokszor angolul találsz meg dolgokat, vagy nagyságrendekkel jobban magyarázzák el, sokrétűbben.

Otthon az a gond hogy mindent lefordítanak. Ha megnézel más országokat a mozikban sokszor csak felírat van. És így ráveszik az embereket hogy tanuljanak nyelveket. Ez nem a magyar nyelv, vagy kultúra ellen van hanem a kommunikációt segíti elő más nemzetiségű hasonló érdeklődésű emberekkkel. Ami meg igen jól jöhet. Nem kell irodalmi fordítást csinálni, tökéletesen beszélni, de hogy megértsétek egymást jó egy közös nyelv.

Sok szakmára igaz lehet amit írsz, de nem mindenki kutató/fejlesztő, inkább ezen emberek és cégek termékeit használó szakember. Itt meg bőven elég annyira naprakész lenni, amit a gyártók közzé tesznek, illetve a szaklapokban megjelenik.
Másrészt a szakmámmal kapcsolatban nem guglizok. A legritkábban bízok internetes tartalomban ha komoly témáról van szó. Bármi kell, ott a könyvtár, sz@rásig tele magyar nyelvű szakirodalommal, ugyanis rengeteg dolog van, ami az évek során nem, vagy csak alig változik, mert alapvető fizikai törvényszerűségekre épül.
Egyébként meg te továbbfejlődésről beszélsz. A diplomát az elért teljesítményért kapják az emberke, nem azért, amit elérhetnek. Azt majd az élet (munakaadó) jutalmazza azzal, hogy alkalmaz, elismer és megfizet, vagy büntet azzal, hogy nem néz semmibe.

csinálok majd egy grafikont ami azt ábrázolja, hogy: a spanyolok, a németek, olaszok, portugálok stbstb és a magyarok átlagosan hányadikok szoktak lenni az ilyen-olyan grafikonon. Szintén lehet majd szörnyülködni hogy jujjjj de hülyék vagyunk mi magyarok. Persze én ugyan olyan hitelesen fogom ezt elkészíteni mint ahogy általában ezek a grafok születnek. Mindegy... Blogokra jó lesz.. nő a látogatottság, ami jól mutat a grafikonon.

Ott tévedsz, hogy nem veszed észre, hogy nincs szakmai tudás nyelvtudás nélkül. A világ élenjáró tudása ugyanis jellemzően idegen nyelven érhető el. Nézd meg, mit kapsz ha egy szak-témára magyarul guglizol, és mit kapsz, ha angolul. Ég és föld. Bármilyen szakmában vagy, az élenjáró tudást csak úgy tudod megszerezni, ha folyamatosan követed, mi történik a világban. És ezt senki nem fogja a kedvedért magyarra fordítani.

Ja, mielőtt ezzel próbálnál érvelni, a hazai egyetemek kb. 20-50 évvel ezelőtti szaktudást adnak át. Igen, azért, mert az oktatók sem tudnak eléggé idegen nyelveket, és ők sem tudják naprakészen követni, hol tart a saját szakmájuk.

Ezzel nem értek egyet, több sebből vérzik a dolog.
Először is leszögezem, hogy ez a kormány sok jót nem tett az országgal és annak lakosságával (az előzőek sem), viszont ez a javaslatuk igen is logikusnak tűnik.
Azt állítod, hogy így nehezebb lesz külföldi vállalathoz menni dolgozni. Miért is?
Ha multihoz akarsz menni dolgozni, vagy úgy érzed szükséges x, y, vagy z idegennyelv, akkor megtanulod és leteszed a nyelvvizsgát.
Azt mondod, hogy nem lesz pénz nyelvtanfolyamra. Miért? most van? Ha előírják, hogy kell, akkor van pénz, ha nem, akkor nincs? Azon egyetemisták, akik megkapják a diplomájukat, mert van nyelvvizsgájuk nem az egyetemen tanulták meg az idegennyelvet. Vagy középiskolában, vagy emelt szintű érettségivel idegen nyelvből, vagy nyári szünetekben nyelvsuliban saját (vagy apu/anyu pénzéből). Az egyetemi nyelv oktatás egy vicc, hacsak nem valami nyelvész szakon vagy. Akkor hogy van ez?
De mondom a lényeget:
A jelenlegi rendszer egy nyelvvizsgabizonyítvánnyal felülírja a te x év alatt megtanult, elsajátított szakmai tudásodat.
Elvégezetd a szakot, kiválóan szerepeltél a záróvizsgán, szakmailag nem tudnak beléd kötni, de nem kaphatsz diplomát, mert nincs nyelvvizsgád. Jelenleg ezzel kb. ezt mondják: Az az építész kókler és hülye a tervezéshez, akinek nincs angol nyelvvizsgája.
És ha ő nem akar külföldi cégnél dolgozni? A nyelvvizsga hiánya értéktelenné teszi a diplomáját. Mi lenne ha a cég válogatna, hogy az adott munkakörbe szükséges-e a nyelvtudás, vagy sem. Elég egy jó szakember, vagy egy angolul is beszélő jó szakember kell? Munkaköre válogatja.

Ettől még jó dolog legalább egy idegen nyelv ismerete és fontosnak is tartom, csak kezeljük már helyén a dolgokat.

Persze a lettek, litvánok, észtek tudnak oroszul, a szlovákok csehül, a csehek szlovákul, a szlovének szerbül, a hollandok angolul vagy németül, de holland nyelv a két nyelv keveréke, a skandinávok megint nagyon áthallásosak, viszont legnagyobb arányban(100 %) a horvátok tudnak idegen nyelveket (szerbül), csak még akkor nem voltak uniósok mikor ez készülhetett....

Én nem mondanám, hogy utálom a szinkronos filmeket, de ha tehetem akkor eredeti nyelven nézek mindent, angol és román nyelvű filmekhez felirat sem kell, a japán éppen folyamatban van(szeretném megtanulni)... még muszály felirattal(angol) nézzem az animéket(ami véleményem szerint sokkal rosszab angol szinkronnall) ...de pl. latin nyelvekkel könnyű, a legtöbb román vagy romániai magyar aki tud is románul, az 1-2 hónap alatt tanul meg olaszul vagy spanyolul, így könnyű feltornázni az ismert nyelvek számát...

Valamint az internet világában, kínlódni nyelvtanfolyamokkal, a gugli, a gugli fordító, a TeCső, a feliratozások fordítóprogramok, meg akármi letölthető, garantáltan használhatóbb mint valami csoportos anonim alkoholisták makogása. Érdekel még valakit a papír???, egy állásinterjún nyelvtudást kérnek, azt mondod beszélsz angolul, akkor felhívnak telefonon váratlanul angolul aztán mik mak hogy muk What? most akkó beszélsz vagy nem?

azon most fölösleges dekázni, hogy a diploma megszerzéshez nem kell majd nyelvvizsga, sokan már így is rég az államvizsga után szerzik meg (ahol engedik), addig pedig elvannak egy igazolással. Ha két nyelvvizsga kéne a diplomához az összes egyetemista kint lenne tüntetni. Még egy: a nyelvvizsga messze NEM EGYENLŐ a nyelvtudással. Mindenkinek a saját érdeke, hogy nyelvet tanuljon, öngondoskodás, előrelátás, következetesség ésatöbbi. Az meg már nonszensz, hogy nyelvvizsgát VESZNEK, diploma mellé. minden ugye az állam hibája, meg a túl magasan szálló sültgalamboké, de mi magunk sosem vagyunk hibásak, mi nem tehetünk róla. A negyven év alattiakról beszéltem.

Sziasztok, én éltem Szlovéniában és Szlovákiában is. A szlovén 92% is elég túlzás, de a szlovák 80% pedig nevetséges! Természetesen tényekre alapul, és ki is jöhet az eredmény, mert magyar és roma nyelvet is beleveszik, de nem ártana olyan felmérést is csinálni, ahol a világot is érdeklö, nevezzük használható nyelvtudásnak, mérnék. (angol, német, spanyol, francia, etc). Szerintem böven a középmezönyben zárnánk.

Mindezt a fantasztikus statisztikát tetézve, múltkor olvastam az egyik újságban, hogy el akarják azt is törölni, hogy a diploma megszerzésének feltétele legyen a nyelvvizsga. Ergo baromira nem lesz lehetőséged elhelyezkedni egy külföldi vállalatnál sem, hacsak nem a szüleid által összekuporgatott pénzből, vagy a nehezen megkeresett diákmunkádból nem mész el egy nyelvtanfolyamra. Ja és így csökkentik az esélylét a külföldre vándorlásnak, csak azt felejtik el, hogy senki nem akar itthon megrohadni kb. 100ezer Ft keresetből, ezért inkább nem eszik, de majd tanul nyelvet saját pénzén.

Hajrá ész!

Viszont jó ötletnek tartom ezt az EU forrásból finanszírozott nyelvtanulási lehetőséget. Annak, aki nulláról kezdi a nyelvet arra nem alkalmas, hogy felkészítse őt a nyelvvizsgára, azonban arra bőven jó, hogy megszerettesse az emberekkel a nyelvtanulást és aki komolyan gondolja az órák lejárta után folytathatja a tanulást, ha megvannak hozzá a kellő feltételek. Apum fizette be magát 54 évesen filléres összegért angolra, illetve toborozta maga mellé pár 50-60 év körüli barátját. Sosem késő elkezdeni. Vicces volt a szitu, hogy anno én járkáltam utána a matek-fizika füzetemmel, hogy segítsen (mer' ahhoz ért), most viszont ő jött nagy "mamlaszként", hogy menjek vele fogalmazást írni. :))

Én kifejezetten utálom a szinkronizált filmeket, amikor csak lehetőség van rá (szinte mindig), eredeti hanggal nézem őket. Ebből kifolyólag véleményem szerint tv-ben is nyomathatnának feliratos filmeket (nem egy országban tesznek így). Nem ártana senkinek, esetleg más időpontban ugyanazt leadni szinkronosan is, hogy Mari néni, aki már nem lát olyan jól, ő is élvezhesse az "előadást".

Amúgy ne csodálkozzunk ezen, mikor már arra is törvény van, hogy a rádiók nem sugározhatnak kevesebb magyar nyelvű zenét, mint angolt. Nevetséges. Míg mások előre, mi visszafelé haladunk a korral.

Vajon mennyi lenne angolhon eredménye, ha kivennék belőle a bevándorlókat?
Baromság ez az egész. Ismét egy félrevezető statisztika a birkáknak.
Francia 51%? Nem beszélsz franciául, leköpnek. Szarnak a nyelvekre.

szerintem egy komoly ok, hogy az átleg belekényelmesedett abba, hogy minden szinkronizált... talán túl jó a magyar szinkron(sokak szerint benne van a top 3-5-ben, mások szerint A legjobb)... de szerintem még így sem lehet jobb, mint az eredeti hang(ok, portugál vagy holland filmet inkább néznék szinkronnal mint felirattal- de az én bajom, hogy sértik a fülem)

Ez jó nagy hülyeség. Nem az 50-60 éveseket kellett volna megkérdezni, hanem, minimum 40től lefelé.
Mondjuk nagyapám 3 idegen nyelvet is beszél, most tanulja a negyediket, de ő a kisebbség ebben.

Nemrég olvastam, hogy az Angolok nem nagyon tanulnak idegen nyelvet, ugyanis az angollal mindenhol megértetik magukat. Szóval kérdezzék meg a 20-40 éveseket, úgy hitelesebb.