Izé

Elolvastam őket... azért Jakarta-ban, Kuala Lumpur-ban vagy Vientiane-ban esetleg Hanoi-ban vagy hasonló nagyvárosban élő gyermekek a gyermekmunka megszüntével hozzájúthatnának az okatáshoz(már ha van elég hely annyi gyereknek a meglévő iskolákban-nem a kisvárosokra és/vagy falvakra gondoltam, és a művelődésez már elég egy TV, rádió, számítógép vagy akár telefon is, a tudás mindenhol ott van, csak olyanok kellenek akiket érdekel is, persze olvasnia azért meg kell tanuljon, de a 4 osztály is nagy előrelépés lenne sok esetben) ...tény hogy az általunk megszokott olcsó termékek ára felszökne... és nem csak a kínai cuccok, nike, adidas, stb. mind keleten dolgoztat, sőt mivel talán sokszázezer ember kerülne jobb helyzetbe, ők is nagyobb fogyasztókká válhatnának, ami megemelné az élelmiszer és akár az elektronikai cikkek árát(a szegénység csökkenése miatt keleten a középosztály helyzete is javulhatna, ami megnövelné ezek fogyasztását is) ...ez nyugaton inflációt okozhatna, de sok cég talán visszaköltözne nyugatra(részben a növekvő szállítási költségek miatt részben a munkaerő drágulása miatt) ami új munkahelyeket jelentene nyugaton... az igények növekedésével a termelésnek is növekednie kell... aminek végül valószínüleg nem mi, hanem a természet látja kárát

Neked meg azt kéne megértened, hogy a művelődés fejlődése nem egy lépés, hanem egy hosszabbb folyamat. Aminek a példámban írt magyar (vagy a videóban jelzett svéd) történés csak egy részlete. Mint ahogy a kínai/indiai helyzet is csak egy része a folyamatnak. Van, ahol itt tartanak a folyamatban, van, ahol ott, stb. És a folyamat helyzete az esetek többségében elég szoros összefüggésben van az anyagi helyzettel.

Azt az egyet kéne végre megértened, hogy sem a 20. század második felének magyar lakossága, sem a videóban említett svéd család helyzete nem hasonlítható össze a videóban nélkülöző csoportokként emlegetett favelák lakosaival, vagy a gazdaságilag legelmaradottabb területeken élő, félnapi járásra vízért járó emberek helyzetével. A maga társadalmi kontextusaiban sem a magyar, sem a svéd család nem a társadalom perifériáin, vagy korabeli szegénységi küszöb alatt élő család volt. Utóbbiak számára ugyanis az idő és magánvagyon hiánya a sokadik akadálya az önálló művelődésnek. Kár ezen tovább vitatkozni, nem is szeretném folytatni.

"1. ő otthagyta az iskolát, ráadásul középszinten, tehát nem 0 műveltségi szinttel vágott neki az életnek"
És ez most a témával kapcsolatban mit is befolyásol? A műveltség nem abban nyilvánul meg, hogy VAN vagy NINCS. Nem egy kétállású kapcsoló, hanem mértéke van. Épp arról beszélünk, hogy növeli-e a műveltség MÉRTÉKÉT a jobb anyagi helyzet. Tehát ebben a példában növelte volna? Igen. Szóval most mellémentél de nagyon.

"2. érdekes módon az a baszott nagy iparosodás addigra már jórészt végbement az országban"
Nem fogod elhinni, de attól, hogy iparosodtunk, a 60-as években még sok helyen nem volt érezhető hatása. Csak megsúgom neked, hogy a falvak villamosítása 1968-ban ért véget (ez azt jelentette, hogy 68-ban már be volt vezetve az utolsó faluba is a villany - de nem azt, hogy minden háztartásban volt). Nekünk pl. 78 környékén lett meg az első mosógépünk, pedig városban laktunk egy panelben.

"India és Kína valóban fejlődik. Periférikusan, koncentrált területeken, célirányosan bizonyos társadalmi rétegekre kiterjesztve."
Igen, és ez már most húzza magával a többi területet. Mint ahogy annak idején Svédországban is történt. Meg nálunk is - lásd fentebb.

"hogy nem tartom érdemesnek arra, hogy foglalkozzak vele"
Én az egész hozzászólásoddal, sőt, az azt megelőzőekkel is így voltam. Igazából esélyesnek tartom, hogy már te sem tudod, hogy mivel is vitatkozol. (Ezt egyébként korábban már többször is észrevettem rajtad.)
De látod, nekem még erősebbek az idegeim. Ezért válaszolok. :)

Szerencsés embernek érzem magam, hogy kötélből vannak az idegeim.

Egyrészt a gimnáziumot 15 évesen otthagyó szülődnek biztos sok idejét elvette a művelődéstől a meló, de: 1. ő otthagyta az iskolát, ráadásul középszinten, tehát nem 0 műveltségi szinttel vágott neki az életnek 2. érdekes módon az a baszott nagy iparosodás addigra már jórészt végbement az országban, oszt nézdmá', mégse volt ideje művelődni.

India és Kína valóban fejlődik. Periférikusan, koncentrált területeken, célirányosan bizonyos társadalmi rétegekre kiterjesztve. Jellemzően egyébként náluk is azzal kezdődik ez, hogy elkezdik iskolába járatni azt, akinél elő szeretnék idézni, hogy művelt állampolgár, ezáltal jó fogyasztó és minőségi munkaerő legyen. Náluk sem azzal kezdték, hogy adtak jól fizető állásokat a mezőről berángatott, gyárat nem látott embereknek, hogy aztán azok jó sok könyvet tudjanak venni maguknak.

A Szibériás meg Kongós részekre nem vagyok hajlandó válaszolni, az olyan szinten demagóg hozzáállás, hogy nem tartom érdemesnek arra, hogy foglalkozzak vele.

"Ahol tömegesen megtűrt gyermekmunka van"
A 60-as években egyik szülőm 15évesen ott kellett hagyja a gimnáziumot és neki kellett állnia napi 8 órában dolgozni a gyárban, hogy tudjon enni a család (pedig a nagyszüleim is dolgoztak). Nem volt egyedül ezzel akkoriban, sok hasonló gyerek volt még vele együtt ilyen helyzetben.
Vajon a művelődéséhez hozzájárult volna, ha nem kell dolgoznia napi 8 órát, hanem elvégezheti a gimnáziumot? A helyes válasz: igen.
Mik vannak, mi...?!

Indiában az utóbbi években erősen visszaszorult a gyerekmunka (törvény már van rá, és kezdenek odafigyelni rá, bár még csak az elején járnak). És a nyomor sem olyan mértékű már arrafelé, mint mondjuk a 70-es években. És hihetetlen, de ott is az figyelhető meg, hogy az általános műveltség és a műveltség iránti igény együtt növekedett a gazdasággal. Mint ahogy Kínában is, meg megannyi más helyen. Ugyanez játszódott le a kistigrisek országaiban, de Japánban is. Mint amit a videóban említ Svédország esetében. Vagy ami zajlik Brazíliában is.

"még mindig ott tartunk, hogy növelheted akármeddig a jövedelmét, ha azt nem tudja művelődési eszközökre költeni, vagy abból iskolába járatni a gyerekét"
Nos. Ha elmegyek Szibériába és rohadt sok pénzem van, és igényem van egy könyvtárra, akkor veszek könyveket még ott is. Akár egy egész könyvárat berendeztetek a saját házamban. Akár magántanítókat fogadok fel a gyerekem mellé. De akár Kongó őserdejében is megtehetem ezt. Hiszed vagy sem, a 21. században élünk, pénzen minden megvehető mindenhol.

Következtetés:
Egy adott csoport vagyoni helyzetének növelése magával hozza a műveltség iránti igényét, ezáltal pedig magával hozza az ahhoz szükséges feltételek megteremtését is. Mint ahogy ha egy csoport vagyoni helyzete növekszik, úgy ott megjelennek a különféle szolgáltatások, új termékek, stb. A művelődés is egy szolgáltatás, ami szintén megjelenik nekik.

Ahol tömegesen megtűrt gyermekmunka van, ott jellemzően nincs megfelelő közoktatás. Ha betiltanák a gyermekmunkát, tudod, mi lenne? Kurvasok gyerek az utcákon. HA a termelő ott akarna maradni, és drágább, felnőtt munkaerőt alkalmazna, akkor a megnövekedett munkabéreket jó eséllyel ráterhelné a termékeire, aztán egyből nem lenne olyan olcsó a "kínai". HA ott akarna maradni. Ha meg nem akar, akkor tovább áll oda, ahol olcsóbban is termelnek neki.

Ettől függetlenül még mindig ott tartunk, hogy növelheted akármeddig a jövedelmét, ha azt nem tudja művelődési eszközökre költeni, vagy abból iskolába járatni a gyerekét.

Remélem visszatérsz rá még, és elolvasod. Egyetlen dologban van szerintem igazad, hogy támogatni kell a fejlődést. A szerves fejlődést.

Ehhez képest mit mond az előadó?

"Köszönjük iparosítás, acélipar, erőmű, kémiai üzem, hogy időt adtál nekünk olvasni." Ezek után én is leírom még egyszer. Azokon a területeken, ahol nincs iparosodás, acélipar, kémiai üzem, erőmű, meg hasonló időspóroló tényezők, ott a legtöbbször sajnos az idő a sokadik tényező, ami miatt az emberek nem tudnak a művelődésükkel foglalkozni.

"Lehet, hogy te nem veszed észre, de a megnyilvánulásaidból az tűnik ki"
Lehet, hogy te nem veszed észre, de ez a topik nem kettőnkről szól. Legalább ezt ne offoljuk már szét. Köszi.

Emerond hozott fel most egy olyan dolgot, ami tökéletesen alátámasztja azt, amit írtam. Gyerekmunka. Ugyanez működik felnőtek esetében is - nyilván kisebb mértékben. Nagyon fején találta a szöget.

Lehet rosszul látom, de szerintem nem "éri" meg bizonyos réteget fejleszteni.
Egy egyszerű példa. Ki fogja elvégezni a piszkos munkát, ha mindenki vezérigazgató lesz. Sarkított, de Te is azért tanultál, hogy lehetőség szerint normális munkakörülmények között dolgozz, és kényelmesen tartsd el a családod. Szerintem nem véletlen a tudatos butítás.
Kellenek a hangyák, akik rabszolgamód csinálják azon feladatokat, amik a felső x személy luxusát fedezik. Miért is érné meg nekik, hogy más is olyan életszinvonalon éljen mint ők?

Mellesleg csak arra nincs időd, amire Te magad nem szánsz elég időt. Csak kényelmesebb azt mondani, hogy nincs rá időm, mintsem rászánni azt az 5 percet.
Amit viszont itt látok, már amikor több naponta fellépek "benézni". Több mint 5 éve nem létem be kb. Azonban itt állandóan ugyanazokat az embereket látom. Erre van idő? :) Parázs vitákat folytattok olyan dolgokról, amiről nem biztos hogy kellene. Biztos van fontosabb is, mint itt dekkolni, és várni a másik reakcióját a kommentemre.

Találkozunk 5 év múlva. :) akkor lesz rá elegendő időm.

Senki nem hozta fel még a gyermekmunkát? Sokan azért nem járnak az állami(és általában ingyenes) iskolákba, mert a család fenntartásához dolgozniuk kell, be kell segítsenek, hogy ne éhezzenek... ha azonban a gyermekmunkát betiltanák(és nem csak szóban) akkor a munkaerő lecsökkenne, ami felvinné a munkaerő értékét, ami növelné a fizetésék reálértékét, a gyermek nem éheznének és járhatnának iskolába... persze ezt a korrupcó jó esélyel derékbatörné... először talán az országok vezetőinek atitüdjén kéne változtatni... jó vicc...

...az igény megvan a tanulásra és a továbblépésre... de hulljon a férgese, sehol sincs tökéletes egyenlőség, mindenhol lesznek léhűtők és törtetők... és most nem azt mondom, hogy segítetnünk kéne, de ha tényleg ezt akarjuk(akarjuk?) akkor nem hagyhatjuk, hogy egyes szervezetek, vagy személyek akívan gátolják az "előrehaladást" ...megint más kérdés, hogy ezen országok milyen áron fogják behozni azt az 20-50-100 éves lemaradást amiben vannak... sok állatfaj és erdőség fogja ennek kárát látni... és valószínüleg ezt nehezebb lesz megakadájozni mint a lemaradottak felzárkóztatásának problémáját(ezért nem teljesen értem miért aggódik a Rosling úr), csak idő kérdése...

najo... -.- akkor mégegyszer(ez már nem regény, 4 sorban... Btw. van valami limit itt az Izé-n vagy random mennek a kukába a kommetjeim? vagy valami page reload?) ...szóval, szerintem a lényege az előadásnak nem a mosógép, hanem hogy meg kellene adjuk a lehetőséget a fejlődésre(amit az említett radikális zöldek esetenként elleneznek), mivel sok nagy elme vész oda környzetének hála(elmennek ácsnak vagy pásztornak)... persze ez mind csak szöveg, de 37 év múlva talán jobb lesz a helyzet és többen érhetik el azt amire képesek lennének...

Sajnálom, ha nem tetszik az igazság. :)
Borzasztóan unipolárisan vagy csak képes gondolkodni. "Minden tettünket az ösztönök vezérlik. Pont. A nők azért kapnak kevesebb fizetést, mert kevesebbet kérnek. Pont. A műveltség attól függ, hogy kinek mennyire könnyítik meg az életét a civilizációs vívmányok. Pont. Párválasztásánál a nőknek elsősorban a pénz számít. Pont. Stb." Komolyan azt hiszed, hogy a világ ilyen egyszerűen működik...? O.o Nem látod, ami a szemed előtt van...? O.o

Lehet, hogy te nem veszed észre, de a megnyilvánulásaidból az tűnik ki, hogy képtelen vagy átlátni, ha egy jelenséget egynél több tényező befolyásol (márpedig a dolgok 99 %-a ilyen...). És erre nem csak én, hanem vagy 3-4 másik ember is felhívta már a figyelmedet, de tudom, mindenki hülye, csak te vagy helikopter...

Egy "beszélünk" kimaradt az első mondatomból.

Nem, nem mi el egymás mellett. Úgy semmiképp nem, ahogy azt te gondolod.

Hosszú távon vagyoni helyzetet javítani úgy lehet, ha gazdaságot fejlesztünk munkahelyteremtéssel. Ehhez már önmagában kell egy réteg, aki elég művelt ahhoz, hogy képes legyen elvégezni a munkát, vagy hajlandónak mutatkozik arra, hogy a munkához jutás reményében megszerezze az ahhoz szükséges tudást, tehát igényli a művelődést. A vagyoni helyzet hosszú távú javulása tehát ebben a helyzetben nem az okozója, hanem következménye a művelődésnek.

Abban talán végre egyetértünk, hogy a külső beavatkozásra történő élethelyzet javítás semmilyen formában nem szül művelődési igényt.

Svédország azért volt pocsék példa az előadó részéről, mert amikor ott megjelent a mosógép, a felszabadult idő eltöltésére létezett alternatívaként a művelődés. Azért, mert létezett közoktatás, ami bizonyította, hogy általa javítható az élethelyzet, ezért volt igény a művelődésre, és azért, mert széles körben hozzáférhetőek voltak a szintén közismert művelődési eszközök, pl. a könyv.

Csak jól sejtettem, hogy elbeszéltünk egymás mellett. Most pl. tök ugyanazt írtad le, amit én, csak kicsit más megközelítésből, és más szavakkal. Egyedül annyi talán a különbség, hogy szerintem a vagyoni helyzet javítása (nem közvetlen segély útján) hosszú távon javíthatja a művelődés iránti igényt is, és nem csak ezközt adhat neki. Ahogy észreveszem, te inkább rövid távon írtad, amit. Rövid távon nincs hatása ezeknek a művelődésre. Generációk alatt viszont már igen. (Valószínűleg itt beszéltünk el egymás mellett.)

Azt én is látom, hogy nem ugyanarról beszélünk, csak van egy olyan érzésem, hogy te nem is a videóban bemutatott témáról beszélsz. Teljesen igaz, hogy minél jobbak az ember életkörülményei - tehát több a pénze, és több a szabadideje -, annál több lehetősége van művelődni. HA van rá igénye, HA vannak a közelében művelődésre alkalmas intézmények, HA vannak számára elérhető, művelődést támogató eszközök.

Azoknál, akiknek nincs mosógépük, és a kézi mosás sok szabadidejüket elveszi, jellemzően egyik fent említett HA sem teljesül, következésképpen akármennyi szabadidejük és vagyonuk lesz hirtelen, jó eséllyel nem művelődésre fogják azt fordítani.

A rómás meg középkoros "példáidat" nem tartottam reagálásra érdemesnek, az utolsó kérdésedre viszont készséggel válaszolok, bár azt gondoltam, kiolvasod hosszú soraimból.

Nézzük tehát a kérdést: "??? Erre milyen példát tudnál hozni? Teszem azt egy átlagember ha hirtelen szerez egy jól fizető álllást, akkor azért kezd el utána mondjuk Arany költeményeket olvasni, vagy hegedűn játszani, mert ezzel jobb adminisztrátor esetleg többet kereső orvos lesz belőle? Vagy mire gondolsz?"

Namármost jól fizető állást szerezhet ugyan "egy átlagember", de ez az "átlagember" valószínűleg nem egy közművek nélküli odúból mászott elő még előző nap, szóval lényegében köze nincs a kézi mosás miatt szabadidejétől megfosztott emberekhez.

Hogy segítsek értelmezni a mondatot, amire reagálva kérdeztél, erre gondolok:

Ha a korábban általam említett afrikai törzsnek tetszenek az életkörülményeim, a sok, mindennapi életet megkönnyítő vagyontárgy, fogyasztási cikk, akkor két lehetőségem van. Az első az, hogy odaadom őket neki is, csak úgy, "ajándékba". Meg sem fog fordulni a fejében, hogy könyvet ragadjon a felgyülemlett szabadidejében, vagy iskolába menjen, mert továbbra sem látott olyat. A második lehetőségem, hogy építek neki egy iskolát, meg viszek neki néhány könyvet, és elmagyarázom, hogy ha művelődik, ugyanazokat saját magának is megteremtheti. Gyakorlatilag összekapcsolom a művelődés iránti igényt a jobb élethelyzet iránti igénnyel.

Egy favelában más a helyzet. Az ott élő tömegek valamilyen formában ismerik a művelődés eszközeit, ugyanakkor a saját társadalmi berendezkedésük működését is. Náluk tehát kialakulhat az összefüggés maguktól is, hogy ha tanulok, javíthatok a körülményeimen. A probléma csak az, és ezt sajnos az élet visszaigazolja, hogy ha külső segítséggel javítasz az életkörülményeiken fogyasztási javak formájában, attól még ugyanúgy nem fognak önszántukból művelődni. Vagy azért, mert az iskolába továbbra sem engeded be őket, és könyvet továbbra sem tudnak maguknak venni, vagy azért, mert ha amúgy is javítanak a helyzetükön, minek dolgozzanak ők érte művelődés formájában.

A vagyon átruházása tehát nem alakítja ki az igényt, csak eszközt adHAT a meglévő igény kiteljesedésére.

"Tényleg kezdem én is feleslegesnek érezni, hogy koptassam a billentyűzetet."
Tudod, én is. Főleg, miután kiderült számomra, hogy nem is arra reagálsz, amit írok, a kérdésre sem válaszolsz, sőt, igazából nem is arról beszélsz, amiről én. De legalább sokat írtál...

Biztos naiv vagyok, de valahol mélyen él bennem a remény, hogy nem felesleges vitatkozni :D

Tényleg kezdem én is feleslegesnek érezni, hogy koptassam a billentyűzetet.

Tudod az a helyzet, hogy azok az emberek, akiknek saját erejükből nem telik mosógépre, vagy bármilyen háztartási berendezésre, ami napi tevékenységet könnyíthetne meg, nem azért nem olvasnak, mert a mosás miatt nincs rá idejük. Jellemzően azért nem olvasnak - vagy művelődnek bármilyen egyéb, számunkra megszokott formában - mert a művelődés minden formája anyagilag és/vagy fizikálisan elérhetetlen a számukra. Tehát iskola jó eséllyel nincs elérhető közelségben - ami egyes területeken akár több napi JÁRÁST (nem autóutat, abban arrafelé nem gondolkodnak) jelent -, vagy ha van is, egyszerűen nem nyitják meg számukra a közoktatást. A könyv, színház, mozi, koncert szintén vagy ismeretlen fogalom, vagy megfizethetetlen.

Ha egy afrikai törzsnek adsz egy mosógépet meg egy sütőt, biztos rohadtul fog neki örülni, de a kézi mosás meg a tűzrakás miatt felszabadult idejét a büdös életben nem fogja nyugati mintájú művelődésre használni, mert iskolaépület a közelben nincs, könyvet meg maximum valamelyik expedíció/humanitárius szolgálat tagjánál látott.

A gazdag várost körülölelő nyomornegyedben - pl. egy favelában - talán árnyaltabb a helyzet, hiszen számukra az oktatás és művelődés világa nem ismeretlen. Igaz, sokszor ez csak annyiban merül ki, hogy tudják, hogy más jár iskolába, esetleg olvas könyvet. Ha te az élethelyzetét egyik napról a másikra használati tárgyakkal megkönnyíted, attól továbbra sem lesz sem pénze, sem lehetősége, sem motivációja/perspektívája, hogy a felszabadult időt művelődéssel töltse, egyszerűen azért, mert nem lát olyan mintákat a környezetében - nem úgy szocializálódik - ami miatt szükségét látná annak. Nem kell messzire menni példákért, az európai kisebbségeket általában pontosan azért éri támadás, mert a társadalom javítja az élethelyzetüket, ők mégsem akarnak az istennek se művelődni. Sem ők nem látják szükségét, sem a társadalom nem kéri tőlük ezt az "ellenszolgáltatást" a jobb életkörülményekért cserébe.

"Olyannal viszont még nem sűrűn találkoztam, hogy mesterségesen megnöveltük a jövedelmét egy szegény csoportnak, és abból tömegesen könyvet kezdtek vásárolni, meg iskolát építeni."
Mit értesz itt mesterséges alatt? Sima pénzadományozást? Mert az valóban nem működik. Mert ugye az valójában nem valódi életszínvonal-növelés, hanem csak látszatintézkedés, segélyezés.
Amikor egy réteg/csoport életszínvonala és létbiztonsága valóban növekszik (teszem azt fejlődik), olyankor általában jellemzőbb rá, hogy többet foglalkozik a műveltségével, stb. Egyrészt mert több ideje van rá, hogy kiélje mondjuk pl. a művészi hajlamait, vagy hogy regényt olvasson, másrészt azért, mert anyagilag is megteheti, hogy ezzel foglalkozzon.
Pl. az ókori Rómában nagyobb volt az olvasni tudók aránya, mint a középkor elején. Jellemzőbb volt a művelődés is. A gazdagabb rétegeknél még inkább. De gondolj csak a középkori gazdag itáliai kereskedővárosokra, hogy mennyiben volt más ilyen szempontból, mint mondjuk egy nyugat-angliai átlag település.

"A műveltség iránti igényesség, meg úgy általában a művelődésre való hajlam akkor alakul ki, ha az ember attól látja az életminősége javulását."
??? Erre milyen példát tudnál hozni? Teszem azt egy átlagember ha hirtelen szerez egy jól fizető álllást, akkor azért kezd el utána mondjuk Arany költeményeket olvasni, vagy hegedűn játszani, mert ezzel jobb adminisztrátor esetleg többet kereső orvos lesz belőle? Vagy mire gondolsz?

Hagyd már abba a hisztit... :)

Hiába magyarázod neki...azt hiszi, a világ úgy működik mint egy kávédaráló, hogy bedobod a felső nyíláson a kávébabokat, alul meg kihúzod azt, amit a szemekből szeretnél nyerni... Lineárisnál bonyolultabb összefüggésekről nem nagyon lehet beszélgetni vele...

Előre leszögezem, arról nem vagyok hajlandó vitázni, hogy melyik kulturális örökség komolyabb és ez mennyire függ össze a könnyebb megélhetéssel. Tudniillik adott terület kulturális öröksége éppúgy lehet a nehéz megélhetésre adott válaszok összessége, mint egy Mozart-szerzemény. Minden kultúrát illik saját kontextusában szemlélni és megítélni, legalábbis szerintem.

A jövedelem és művelődésre való hajlam kapcsolatát én továbbra sem látom. Olyannal már találkoztam, hogy humanitárius szervezetek iskolát építettek gazdaságilag elmaradott területre, és meggyőzték a családokat, hogy engedjék el a földeken dolgozó gyerekeiket az iskolába egy jobb élet reményében. Kvázi belátható perspektívát kínáltak a művelődésen keresztül a jobb élet irányába. Olyannal viszont még nem sűrűn találkoztam, hogy mesterségesen megnöveltük a jövedelmét egy szegény csoportnak, és abból tömegesen könyvet kezdtek vásárolni, meg iskolát építeni. Jellemző, hogy inkább még több mesterséges növekedést várnak, miközben az igényességük megmarad.

A műveltség iránti igényesség, meg úgy általában a művelődésre való hajlam akkor alakul ki, ha az ember attól látja az életminősége javulását. Ha nekem közszolgáltatásokkal meg fogyasztási eszközökkel megnövelik az életszínvonalamat, attól valóban könnyebbek lesznek bizonyos szempontból a mindennapjaim, de semmi nem fog ösztönözni a művelődésre, hiszen anélkül jutottam hozzá a jobb életkörülményekhez.

"Előbb költi az őt követő generációra, ha van rá lehetősége."
Ezzel pont azt írtad, amire gondoltam. A magasabb jövedelem lehetővé fogja tenni ennek a csoportnak is, hogy egyre többen művelődjenek. Ha nem is ő maga, de a gyereke. (A videón sem arról volt szó, hogy a nagyi lett hűde művelt. Hanem arról, hogy segítette vele a gyereke műveltté válását.)

"ha a művelődést elősegítő intézmények és eszközök is rendelkezésre állnak"
Azok pedig csak akkor válnak elérhetővé, ha van rá keret (jövedelem), és van rá igény.
Márpedig egy gettóban nem sok ember találsz általában, akiknek igénye lenne a kultúrára. Nyilván van kivétel, de kisebb arányban. Ahogy növeszik a jövedelem, úgy nő az igény is a kultúrára.
Ha megfigyeled, az utóbbi sokezer évben általában azok az államok hagytak hátra komolyab kultúrális örökséget, ahol a megélhetés is könnyebb volt.

Tudod, miért tud olvasni? Mert jó eséllyel megnyitják neki a közoktatás lehetőségét. Vagy ha neki nem is, az őt követő generációnak már igen. Nem az segít rajta, hogy felkapcsolják nála a villanyt, meg beállítanak a szobájába egy szekrényt. Még csak az sem, hogy engedik dolgozni, mert az jó eséllyel nem termel neki akkora jövedelmet, hogy a változó életkörülmények fenntartásán túl képezhesse is magát. Előbb költi az őt követő generációra, ha van rá lehetősége. Ezt a lehetőséget pedig jellemzően a közoktatás megnyitása, vagy olcsó oktatási anyagok biztosítása teremti meg neki, nem pedig az, hogy ezekhez van ideje hozzáférni a mosógép miatt.

A mosógép miatt felszabadult időt, meg a munka miatt felgyülemlett jövedelmet csak akkor lehet művelődésre fordítani, ha a művelődést elősegítő intézmények és eszközök is rendelkezésre állnak. Könnyebb ezek között a szegény csoportok között időt találni a művelődésre, és olcsó, hozzáférhető művelődést biztosítani, mint a felesleges időnkben művelődésre alkalmas helyet és eszközöket találni.

"de sem idejük, sem lehetőségük nem szabadul fen önerőből művelődni"
Ebben tévedsz. Manapság is a tehetősebb réteg az, amelyik olvasottabb, világlátottabb, többet tud a körülötte lévő dolgokról, műveltebb, stb. Ez igaz minden jövedelmi szinten nézve. Ha valaki ezelőtt putriban élt, az esélyes, hogy még olvasni sem tudott rendesen. Aki napi 8-10-12 órát gürizik a szalag mellett, de azért egy lakásban lakik normálisabb életkörülméynek között, az már esélyes, hogy tud olvasni, néha még művelődik is egy kicsit, van rá igénye. És így tovább.

Abban látom a problémát, hogy miért a fogyasztási javakon és bizonyos - szintén fogyasztáshoz köthető - jóléti szolgáltatásokon keresztül akarja nekik megnyitni az utat a művelődés felé. Hogy értsd, mire gondolok: ha egy favelát elkezdesz mesterségesen ellátni közüzemi szolgáltatásokkal meg "életminőséget javító", "időt megtakarító" eszközökkel, az nem oda fog vezetni, hogy marad idejük művelődni és magukkal foglalkozni. Az oda fog vezetni, hogy valószínűleg minimális bérezés mellett bevonják őket a munkaerőpiacra - már ha be tudják persze, hogy kitermeljék az előzőleg nekik juttatott javak ellenértékét. Igaz, a "társadalom hasznos tagjaivá válnak", hiszen dolgozni fognak, de sem idejük, sem lehetőségük nem szabadul fen önerőből művelődni. Nem hiszem, hogy nagyságrendileg javulni fog a közérzetük az új helyzetükben.

Ez a tipikus "adj halat, vagy tanítsd meg halászni" esete.

Furcsa, náluk ez máshogy csapódik le.
Mióta nálunk van az életet megkönnyítő mosógép, gáztűzhely, vasaló, számítógép, miegymás, mióta mindenhol folyik a víz a csapból, tekerésre működik a fűtés, azóta folyton azon rinyál sokmillió ember, hogy milyen kevés ideje van mindenre.
Lehet, nálunk éppen el kéne venni az ilyen emberektől a gépeket, és pár nap után rádöbbennének, hogy valójában milyen jó soruk is van...? :O

Nem erről volt szó... Arról, hogy a szegényeket ne a nyomor foglalja le - a puszta életben maradás -, hanem megadassék nekik is a lehetőség, hogy művelődjenek és a társadalom, emberiség hasznos tagjaivá váljanak. nyilván idealista kép, persze.

Az édesanyjának Svédországban tök jól működhetett az az idealista kép, amiről a végén beszél. Feltételezem, hogy ők rövid időn belül az "air people" kategóriába tartoztak. Egy brazil favelából azért kicsit hosszabb út vezet oda, és nem hiszem, hogy feltétlenül a gépesítés indítaná el őket azon az úton. Sőt, azt sem hiszem feltétlenül, hogy az "air people" az ideális végcélja az útnak.