Izé

www.youtube.com/watch?v=emHAoQGoQic

www.funpic.hu/hu/kategoriak/egyeb-rajz/44466_?categoryId=11&position=&large=1

http://on.ted.com/LSmith

Igazad van, de semmi sem állandó. Mindig lesznek olyan őrültek, akik imádnak csavarokat elhelyezni egy motorban, én is ilyen vagyok, csak nem motorokkal. Aki imád festeni és nincs közönsége, annak rá kell jönnie, hogy az elképzelései nincsenek összhangban a realitással, de ez nem jelenti azt, hogy fel kell adni. Nyárspolgárok meg mindig lesznek, mert vannak, akik immunisak az észre, senki se tudja, miért.
Nem ennyire polárisan kell szerintem gondolni ezt, hogy "ha mindenki a vágyainak élne", hanem, hogy nem ártana kicsit annak is élni. Az álmodozás csak álmodozás. A videó üzenete szerintem nem a pénz felszámolása, mert a pénz praktikus, nem kell 250 kenyeret vinni egy marháért, hanem odaviszek egy papírfecnit és minden rendben van. Szerintem az ilyen videó ki akarja nyitni az emberek elméjét kicsit, hogy ne felejtsék már el, hogy nem ez az élet, és ez az, amivel nagyon egyet tudok érteni. Gyerekkoromban se értettem, hogy a felnőttek miért mennek minden nap ÖNSZÁNTUKBÓL napi 10 órákat dolgozni, nagy idiótának gondoltam az összeset, mert semmi szükség erre az élethez. Heti pár óra munka elég, ha elérsz oda, de azt nem városban fogod elérni. Sokszor izzadtam vért azért, hogy most egy picivel könnyebb életem legyen, volt, amikor 12 órás gyári állásba menekültem, olyan kemény volt. De minden perce megérte.

A gazdaság szerintem nem omlik olyan könnyen össze (békés keretek közt), most is van már tizenvalahány önellátófalu Magyarországon, ahol némelyikben gyakorlatilag már zárt a gazdaság. Olaszországban 500 fős ilyen város van, egyetlen export termékük az áram, import termékük nincs, belső fizetőeszközük saját van. Jó tudna lenni ez, ha a sok vak meg süket nem hinne el mindent, amit a tudatába programoznak. Ne menjünk bele. :) Sokan valamiért tényleg képtelenek önálló gondolatot előállítani, mindig csak kondíciók közt válogatnak, amiket mások kínálnak fel nekik mint ismeretet. De ha felteszel nekik egy olyan kérdést, amire nem lehet válaszolni akadémiai tudásra alapozva, elmebetegnek néznek, és ez a faj teszi ki a Föld népességének legalább 90%-át. (Mióta ezt tudom, azóta nem vallom magam embernek.)

Másfelől ott van az, hogy kellenek repülők, meg minden, amihez vastag gazdaság kell, de nem hiszem, hogy ez ne menne olyan keretek közt is, ahol ez a nyerészkedő lelkű faj kezelhető létszámon van tartva, és most nem az országok vezetéséről beszélek, hanem végig a polgárokról. Amúgy szerintem a világgazdaság ~80%-a teljesen szükségtelen parazita-gazdaság, gondolj csak arra, mi mindenre költenek teljesen feleslegesen, de világszinten gondolkodj. A pénz nagyon frankó dolog, az nem frankó, ahogy használják már 1000 éve. Az ember alapvetően nem lusta, mert ha két hétig nem csinálsz semmit, megőrülsz. Minden más munkának mondható, ami vagy termel profitot, vagy nem. Kis ügyességgel termel. Egyszerűen csak át kell szinkronizálódni vagy transzformálódni a vegetálásból a teremtő hozzáállás irányába és az egyszerűen megváltoztatja az egész köréd épült infrastruktúrát, ha csak picit, akkor is. Sok ilyen ember nagy csudákra képes, és szerencsére az internetnek hála egyre többen vannak.

Még ha csak annyit venne el.. :)

Van igazság abban amit mondasz, de a videó üzenete - forget the money - akkor is utópisztikus. Egyrészt, valóban mit csináljon, aki imád festeni, de nem kap az alkotásaiért pénzt az életben, másrészt pedig kinek lesz a vágya és életcélja csavarokat elhelyezni egy motorban egy autó összeszerelő üzemben? Ha mindenki a vágyainak élne, a modern gazdaság összeomlana, az emberek vágyainak, kedvteléseinek többsége ugyanis egyszerűen nem értékteremtő. Ha pedig az, akkor hatalmas befektetéseket kíván, hogy aztán értéket teremtsen, amit a legtöbben nem engedhetnek meg maguknak.

Egyszerűen olyan világot élünk - már régóta - amiben az emberek túlnyomó többségének a munka nem jelent és nem is jelenthet kedvtelést, pusztán létfenntartási szükséglet, ami mellesleg 8-10-12 órát elvesz az életéből.

Az pénz majd akkor nem fog számítani, ha nem azért cserébe kerül kenyér az asztalra...

"Mit csinálnál az életben, ha nem a pénz számítana?"
arra próbálnám rávezetni azon keveseket, akik hajlanak még a jóra, hogy NEM A PÉNZ SZÁMÍT!!
alighanem megfeszítene a kapzsi többség

(lehetne, hogy az iskariótim nő jegyen? egy jó nő. valami haszna legyen az emancipációnak..)

Értem, amit mondasz. Ott beszélünk el, hogy már kezdettől "hivatalos" dolognak állítod be a kedvtelést. A kedvteléshez nem kell pénz, semmi köze hozzá. De lehet olyan jól csinálni, hogy azért fizessenek. Itt a pénz csak bónusz, mert hát kapitalista világban élünk, nem árt előrelátóan kinézni a hobbyt. Időbeli korlát meg akkor van, ha túl nagyot akarsz harapni egyszerre. Nem hiszem el, hogy ne legyen valakinek havonta 5-10 órája, hogy valami felemelő foglalatosságnak álljon neki TV nézés vagy sörivás helyett.

Mondok egy példát. Mondjuk kitalálsz egy módot, hogy állíts elő áramot. Kivitelezés közben tanulod az elektronikát és megvásárlod hozzá a felszerelést. Igaz, hogy rámegy minden szabadidőd és apránként bele kell sajtolni valahogy 50.000 forintot, de utána nem kell fizetni az áramért. De ha már nem kell fizetni áramért, akkor a melegvízért se, mert magadnak tudod melegíteni. Az ajándék az egészben, hogy megérted közben az elektronok lelki világát, ami persze undi, fúj, mert az iskolában jó előre elintézték, hogy irtózz a természettudományoktól. (Azt a fizikát én se tanultam egy perci se.) A 30-40.000 forint megtakarítás, amit ezzel elérsz, megint új kapukat nyit. De foglalkozhatsz kazánkészítéssel, gyöngyfűzéssel, bármivel, ami elkap, csak CSINÁLJ valamit.

Csak rá kéne jönnie mindenkinek, hogy kapott egy agyat, meg képzeletet, meg mellé egy olyan világot, ahol a gondolkodást szűk keretek közé szorítják és cirkuláltatják állítólagos lehetetlenségek és kivitelezhetetlenségek közt. Ez a film teljesen hétköznapi dolgokról beszél, és az a tragikus, hogy ezt már senki nem érti.

Nem teljesen ugyanarról beszélünk szerintem, és valahol a videó is ferdít egy kicsit. Amennyire a környezetemben tapasztalom, a legtöbb ember számára a bemeneti oldalon jelent akadályt a pénz ahhoz, hogy azzal foglalkozzanak, amivel szeretnének, ami érdekli őket. Nem az a probléma, hogy az érdeklődési körük önmagában mennyire jövedelmező, hanem az, hogy jellemzően anyagi (+ időbeli) korlátai vannak annak, hogy egyáltalán elkezdhessenek azzal foglalkozni, esetleg olyan szintre jussanak, hogy jövedelmezővé tegyék azt.

Ne érts félre, épp azt mondom, hogy a szerencse itt nem játszik. Nyilván számít, hogy az ember Ugandába születik-e vagy ide, de normális polgári körülmények közt szerintem a szerencse oszt vagy szoroz a legkevésbé. Én nem vagyok gazdag és viszonylag nehéz és megterhelő szellemi munkát végzek kevés pénzért, de én vagyok a főnököm és a magam parancsára roskadok össze, ha úgy van. Inkább csinálom ezt, mint tegyük fel dupla ennyi pénzért végezni 5x könnyebb munkát. A munkám a szépségéért és kihívásaiért csinálom, és külön szerencse, hogy még fizetnek is érte. Én soha nem tenném, épp ezért tanultam meg. :D Szóval.... nem az anyagi jólét itt a lényeg, hanem hogy valamennyire tudd, mit miért csinálsz, és megéri-e neked. Ha nem, kezdj el utánanézni annak, ami már régóta ott motoszkál a fejedben. Először 10x-es munkáért 1x-es lesz a megtérülés, de ez megfordul idővel és exponenciálisan növekszik, ha élvezed a kutatást. Később, ha a hobbyd pénzt is ér, elkezdhetsz új motoszkálásoknak utánanézni és univerzálissá válik a tudásod, mert érted már a rendszereket. Mondjuk ez idegesítő, mert mindenki hozzád fog fordulni mindenért, akkor is, ha nem tudják felkapcsolni a villanyt. És soha ne "változtass", hanem hozzáadj, ezt akkor értettem meg, amikor épp agyagozni tanultam. Én is fiatal vagyok még, nem vagyok 30 se.

Azt mondják, ha el tudod képzelni, akkor meg is tudod valósítani. De nem a képzeletünk szab határokat, hanem a pénz. Tehát ha nem lenne pénz akkor.....

Akkor te is szerencsésnek mondhatod magad szerintem. Előfordulhat, hogy én rosszul választottam meg az érdeklődési köreimet, de sajnos a kíváncsiságom és az érdeklődésem aktivitása kevés ahhoz, hogy igazán ezeknek tudjak élni, bármennyire is elhatároztam. Jellemzően sajnos mindegyiknek pénzügyi akadályai vannak. Bár tény, én fiatal vagyok még, van időm változtatni.

A lehetőség mindig adott, kíváncsiságnak hívják. Van, akinél ez nincs. Azt belátom, hogy 3 gyerekkel meg minimálbérrel nehéz, de elhatározás kérdése, hogy az elkövetkező években lefelé vagy felfelé vezet az irány. Én azt látom a környezetemben, hogy mindig előbbre való a passzivitások kiélése, a nyivákolás, a "nemtudom", a "mindegy", mint elgondolkozni azon, hogy tehetném jobbá a következő órám/napom. Az álmoknak élni és következetesen cselekedni igencsak messze vannak egymástól.
Válaszolva a kérdésedre, azzal foglalkozom, megélek belőle, erre készültem, amikor mesterséget választottam. De ezeket nem az iskolában tanították meg nekem, hanem magamtól tanultam meg, erre van az internet, nem csak baráttokközt előzetest nézni. Persze jó adag kíváncsiság is kellett mindig, de ahogy írtam, akinek az nincs, ne csodálkozzon a körülményein, mert mindennek van mögöttes tartalma, ami alapján okosan lehet következtetni. A hobbyt mesterséggé csiszolni és abból megélni csak azoknak nagy mutatvány, akik mindig lusták voltak magukért megdolgozni, mert mindig kívülről várták a megváltást, közben ott telt el a szemük előtt pillanatról pillanatra az élhetőbb élet lehetősége.

Es mi a helyzet ha csinalsz valamit, ami nem tetszik, aztan hozzaszoksz es megszereted?

Tanulod, vagy aktívan azzal is foglalkozol? Esetleg megteheted, hogy abból élsz? Nem mindegy. Igaz, sokaknak az sem adódik meg, hogy tanulják. Örülök, hogy kapásból jelentkezett itt 3 ember, akinek úgy tűnik, sikerült elérni azt, amiről a videóban szó van, de én nagyon kevés ilyet tapasztalok a közvetlen környezetemben. És nem azért, mert az emberek nem szeretnének az álmaiknak élni, hanem azért, mert többnyire nincs hozzá lehetőségük, elsősorban az anyagiak miatt.

Újabb és újabb dolog, amit MÉG szeretünk. Minek megállni egynél? Jelenleg a harmadik mesterséget tanulom, amit szeretek. Tudok még ezek mellett ~3-at, amit csinálhatnék, ha annyira lekötne. Szerintem ott a baj, hogy az emberek zöme nem ért semmihez, még ahhoz se, amit szakma gyanánt beleverdestek a fejébe, mert az se érdekli, meg más se. Valamiért nem mindenkit érdekel a körülötte lévő világ, amit meg én nem értek. A bevételorientált gondolkodásodra egyébként ott a válasz a videóban 0:36-nál. ;) Szóval igazából az illúzió a TE készülékedben van igencsak.

Nekem az az érzésem, hogy ez csak illuzió. Szerintem ha azt csinálnánk amit szeretünk napi 8 órában akkor előbb utóbb ráunnánk és ujabb és ujabb dolog jönne amiröl azt gondoljuk hogy tudnánk csinálni egész életünben és így tovább..
Én spéci ezért nem merek belevágni abba amit igazán szeretnék csinálni és persze azért is mert nem fizetne ugy mint a mostani melóhelyem:)

"Mit csinálnál az életben, ha nem a pénz számítana?"
Hogy mit? Pontosan ugyanezt, amit most csinálok....szerencsés lennék?

Pontosan eszerint élek, de hozzáteszem szerencsém van, hogy csinálhatom amit szeretek anélkül, hogy éhen halnék.

Tök jó a video üzenete, miszerint szenteld annak az életed, amit szívesen csinálnál, légy a mestere, és majd megfizetik. A probléma csak az, hogy addigra háromszor éhen halsz hajléktalanként.

Nagyon kevesen vannak a környezetemben, akik a szenvedélyüknek tudnak élni, és sajnos azok sincsenek sokkal többen, akik legalább szabadidejükben foglalkozhatnak a valódi érdeklődési körükkel, még akkor sem, ha elvileg azért dolgoznának. Szomorú...

Ne gondolkozz.
Ha gondolkoztál, ne mondd el.
Ha elmondtad, ne írd le.
Ha leírtad, ne írd alá.
Ha aláírtad, ne lepődj meg.

Végig az járt a fejemben, hogy bámulatos kampányt látok a kapitalizmustól.

Feltalálnék egy alternatív fizetőeszközt, ami számítana.... :)

Nem járnék be melózni. :D