Izé

Az analízis egy informatikusnak nem cél, hanem eszköz, valamint a műszaki alapműveltség része.

Aki nem hiszi el annak köze sincs a felsőoktatáshoz. A matek még kell is, de analízis olyan szinten mint ahogy tanultuk nem kell csak talán kutatómunkákhoz, speciális feladatokhoz.

Haver ELTE Progmat, és 3 másik diploma után programozóként dolgozik, de nem igazán volt még dolga ilyesmikkel. De ha valaki tud mondani olyan infós munkát ami nem túl speciális, tehát max 0.0001%-a az infósoknak találkozik ilyesmivel, akkor elhiszem.

Grafikánál is max az alap sin, cos, fügvények vannak.

Mint mondtam ez még egy olyan tantárgy ami azért fontos az IT-hez, de már ez is messze nem arról szól hogy infósnak tanítsanak. És akkor nézzük a többi tantárgyat....

Tehát most az életre készítenek fel, és iskola után rögtön ellátod a feladatod, vagy be kell tanítani?

Máshol pl az iskola után a munkahelyek kapnak pénzt, juttatást, stb ha a munkásokat továbbképzik, és ilyen oktatások, képzések nagyon jól működnek. Tehát elkezd dolgozni a szakterületén, és továbbképzi magát. Pár neves Egyetemtől eltekintve nem tudok sok ilyenről otthon.

De ha valakinek van ismerőse az IBM E-busines részlegnél, akkor kérdezze meg mit szólnak az iskolák tanárainak, diákjainak felkészültségéről. Mert mikor oktattak nállunk rendesen bekérdezték a tanárokat is mert senki nem tudta, és erre hozzájuk fordult hogy ezt nekik biztos kell tudniuk, és csak utánna döbbent le hogy a tanárok még talán kevésbé értik....

Nem folytatom, de szerintem ez elszomorító mit tartanak manapság tanításnak.

Műszaki infó szakon kb fele a végzősöknek csak magolt.

Az a haverom akit meg folyamatosan buktatgattak, és alig 2-es el átment most svájcban bankok rendszereit védi, fejleszti.

A gond hogy az emberek azt nézik hová tudnak elmenni, és nem azt hová szeretnének. Tehát selejtet fognak gyártani nagyrészt. Akit nem vettek fel infóra, vagy olyan szakra ahová akart volna, akkor elmentek tanárnak, vagy más szakokra ahol még bejuthattak. Mert ugye az embert a papír teszi, és ha nincs diploma akkor már lenéznek. Tehát mindenféleképp el akar valamit végezni mégha útálja is.

És hiába a nagy diplomaáradatnak, nem látom hogy a kutatóintézetek, fejlesztések annyira elszaporodtak volna. Márpedig a cégek 99%-a nagyrészt droid, és egy maréknyi ember vezeti az irodából.

De nem csak ezzel van a gond manapság. Az is gáz hogy őskövületek tanítanak sokszor elavult szarokat. Infó szakon pl kb 60%-a felesleges volt, és 10-20 évvel volt csak elmaradva a világtól.
http://www.youtube.com/watch?v=iG9CE55wbtY

Ne aggódj nem fog furcsán festeni... illetve pont az a cél. Régen (valamikor a dínók korában, amikor én jelentkeztem egyetemre) az egyetemek tartottak külön felvételiket. Persze akkor is be lehetett jutni pontok alapján a középszerű helyekre, de a jobb egyetemekre még szín 5 ös érettségivel is csak úgy lehetett bejutni ha produkáltál valamit a felvételin.

Persze felvételivel simán be lehetett jutni bárhova ha rendesen megírtad még ha 2-es érettségid is volt. Ugyanis akkoriban az egyetemek nem az alapján válogatták a diákokat hogy ki mit produkált középiskolában, hanem a tudás alapján.

De nincs ez máshogy most se. A felvételit már rég eltörölték jóval a bsc mizéria meg credit rendszer előtt, így az okos dékánok és profok kifejlesztették a buktatás intézményét. Meg kell nézni a statisztikákat hány embert húztak meg (akár százalékosan is) akkor és most.

Főleg mérnök szakok esetében sokkal inkább számít a logikai mint sem a magolási készség, és valljuk be egy érettségin nem lehet eldönteni hogy valaki beseggelte a tananyagot vagy érti is amit csinál. Ezért felvesznek boldog boldogtalant, és az első félév úgymond a felvételi. Majd te is megtapasztalod, hogy akinek az első félév megvan csont nélkül annak már kicsi a valószínűsége hogy nem jut el a diplomáig.. Akik meg bukdácsolnak már az első félévben, örülhetnek ha a 3. félévig eljutnak.

És ez így van jól. Csak azért mert valakit utált a tanár pl mint engem a töritanárom, az ne döntse már el hogy lesz e diplomája e vagy sem. Kerüljön be, mutassa meg mire képes, ha hülye hozzá meg úgyis megbukik.

Ja és tapasztalatból mondom, az hogy valaki szín ötös középiskolában még nem jelenti azt hogy lesz 2esnél jobb jegye az egyetemen :) Ezért sem látom én sem értelmét annak hogy az érettségi döntse el ki mehet és ki nem egyetemre. Ha bekerülsz úgy is kiderül mire vagy jó.

Ez így van
Én mérnökinformatikusnak jelentkeztem, itt 240 volt a ponthatár (államira!). A két felvételi tantárgy a matek és az informatika volt, infóból emelt szint kell hozzá. Ha matekozik kicsit az ember, kiderül hogy 50-50% a matek és az emelt infó érettségin már bejuttat 250 ponttal. Viszont egy 50%-os emelt informatikát az is simán össze tud hozni aki a programozás részét teljesen kihagyja a feladatsornak. Elég szomorú hogy olyanok is bejutnak erre a szakra akik egy betűt nem tudnak programozni. Persze nyilván azért jönnek ide hogy megtanulják, de azért ehhez a szakmához tényleg kell a szakértelem, na meg elég furcsán fognak festeni az olyan emberek mellett akik 400+ ponttal kerültek be, és eleve értenek a programozáshoz.

Anno 410 pontot kellett elérnem, melyet sikerült is, most meg 280 volt a határ, amit kb. egy tintába fetrengő majd az érettségire ráfekvő újszülött megtud csinálni. Az én képzésemhez KELL az egyéni érdeklődés (egyetemet megelőző) a tudományág után, mert ebből vagy nagyon jó az ember, vagy használhatatlanul béna... Sok csoporttársam, akik fizetősök, azok meg azért vannak ott, mert rímelt a pszichológiára :D. Megjegyzem, én csoportom 18 fős, ebből rajtam kívül 2 államis van... Látszik is. Kevesebb, de jobb egyetemi végzettségű ember kell, ezzel a kis ponthatárral nem segítik ezt elő...

Asztalos szakmát szeretném elvégezni egyetem után, vagy MA mellett. De nem merek konkrétan a szakmunkás képzőkbe jelentkezni, mert naponta vernek meg/rabolnak ki ott embereket... Nem egy barátom jár oda. Ezért nincsenek "szakemberek." a 17-24 éves korosztály nem házhoz menni a lófaszért, még ha ez sokaknak nem is tetszik.

Én idén érettségiztem, most megyek egyetemre, és elmondhatom hogy az a 240 pont tényleg olyan mennyiség, amit még a hülye is össze tud kaparni. Persze azért rengeteg szakon magasabb a ponthatár, a komoly intézményekben még mindig vannak 400 feletti ponthatárral rendelkező szakok, de jópár szak ponthatára bizony 240 lett idén. Persze ettől szerintem hiába kerülnek be egy szakra többen, a túljelentkezés miatt úgyis csak x embert vesznek fel ebből, úgyhogy ez gyakorlatilag nem volt jó semmire, csak megint a feszültséget keltik vele.

A képzések forintosítása valóban "húzós kérdés", viszont elsődleges és megkerülhetetlen. Hogy miért? Ez az egyetlen elem állami oldalról, ami nagyban tudja befolyásolni a felsőoktatás színvonalát. Ha az állam korlátlan összegeket fordít a felsőoktatásban részt venni szándékozók költségeinek megtérítésére - értsd, közoktatás szerűen mindenkinek kifizeti - akkor az egyenes ágon a színvonal romlásához vezet, hiszen boldog boldogtalan állami pénzen tanulhat, az egyetem meg úgyis felveszi, ha kifizetik neki.

Ha viszont az állam meghatározza, hogy mennyit szándékozik a felsőoktatásra költeni, akkor azt célszerű a valóban kiemelkedő teljesítményt nyújtók képzésére fordítani. A szigorúan körülhatárolt támogatási keret minőségi versenyt szül, ha megfelelő bekerülési szűrőket állítunk fel. Persze meg lehet határozni, hogy melyik területen hány támogatott szükséges, hiszen nyilvánvalóan kevesebb okleveles zeneszerző kell egy országba, mint mechatronikai mérnök. Viszont aki ilyen keretek között kerül be a képzési rendszerbe, az egyrészt "minőségi alapanyag" - ami, legyen ez bármennyire is elitista álláspont, mégis csak jobb kiindulási alap, mint egy minimálpontos felvételiző - és nagyobb valószínűséggel lesz hasznos a végeredmény is. Ha az államnak van pénze, azt költse felelősségteljesen. Az állam legyen itt (is) jó gazda.

Hogy egy életszerű példát hozzak, maradva a vesszőparipámnál, a mérnököknél. Egy motorfejlesztésben részt vevő mérnök munkája gazdasági szempontból nagyobb potenciállal bír, mint egy "egyszerű" számítógépes analíziseket futtató valamilyen mérnöké (nem tudom sajnos, hogy pontosan milyen munkakörben foglalkoztatják őket). Természetesen mindegyik igényel szakspecifikus képzést, viszont nem azonos szintűt, márpedig BSc szinten a kettő gyakran együtt üldögél az órákon, és előfordulhat, hogy a diplomájukban is ugyanaz a végzettség fog szerepelni...nagy valószínűséggel más eredménnyel. Nagyobb összegeket mernék tenni arra is, hogy az egyiket 240 ponttal vették fel állami helyre, a másikat meg esetleg 460-nal.

Nem azt akarom mondani, hogy a 240 ponttal felvettet ne képezzük. Képezzük. Ne egyetemi keretek között - már ha meg akarjuk őrizni az egyetemi végzettségi értékállóságát, vagy ne állami pénzen.

3 órája küldtem én is egy Magyar Nemzet posztot (amióta izé tag vagyok, azóta itt nem lehetett olvasni ilyen cikket) Remélem a moderátor átengedi és kivesézhetünk egy jobb oldali nézőpontot is.

szögezzük le, h a hülyeség jogát fenntartom :P én csak eszembejutási sorrendben leírtam a dolgaimat, 'szt kész.

de neked is mondom, h igazából mi a legtöbb dologban egyetértünk.
pl: "Aki tanulni akar, valóban tanuljon, de állami pénzen csak addig, ameddig az indokolt." pipa.
kommented utolsó harmada is pipa.

ez már nem annyira.
"ha az 1. piaci szempontból kifizetődő 2. a befektetéshez képest jelentős mértékben hozzájárul"
ez már húzós kérdés, mert sztem nem lehet (meg veszélyes is) mindennek meghatározni az értékét ft-ban. nem lehet mindig mindent racionalizálni. én amúgyis olyan vagyok, h nem mindig az árát nézem mindennek. bizonyos területeken akkor így nem lenne képzés ilyen alapon? pl zenészek, sportolók, írók, festők,s tb? mert gondolom egy sportoló tuti nem annyi értéket termel, mint egy mérnök. nem akarom kiforgatni, amit írtál, de szerintem érted, h mit akarok mondani.
jó, nyilván törekedjünk a gazdaságosságra meg megtérülésre, de ne ez legyen már az egyetlen szempont; ne azért legyen felsőoktatás, h gazdaságos legyen.

ezt írtam: Japánt: 2. vh-ban szarrábombázták őket. ők befektettek a tudásba, és most hol is járnak hozzánk képest?

te ezt írtad: A japánok a tudásba fektettek be

szóval mi azonos állásponton vagyunk.

én nem teszek egyenlőséget a tudás és a mo-i felsőoktatás közé. az, h relatíve szar az oktatás, arról többek között ott FENT tehetnek, ezért sürgetek mindig változ(tat)ást. ez egy sokszereplős egyenlet, ha csak egy tényezőhöz nyúlunk (pl csökkentjük a bemenetet), és a többit változatlanul hagyjuk, akkor nem lesz minőségbeli javulás.

"Több évig taníttatják a diákokat"
ezt én is leírtam, h nem attól lesz valaki húdeokos, mert 5 éven keresztül heti 40 órában ott ült az egyetemen (v akárhol). tapasztalatból tudom, h vannak felesleges tárgyak, a hasznosakra meg gyakran kevés idő jut. annó erre a tanáraim is panaszkodtak, de mondták, h el vannak lehetetlenítve, nagyon kevés a mozgásterük, mert hülye a szabályozást (fent az íróasztal mögül mondják meg, h na...)

szóval, a további félreértések elkerülése végett, én nem a mostani rendszer fenntartását akarom, hanem átgondoltabb, jobbat szeretnék

Valóban, semmiképpen nem középszerű teljesítményű fiatal az, aki ilyen eredményt elér egy sporteseményen, viszont a felsőoktatás szempontjából teljesen irreleváns. Ez olyan, mintha valaki azért juthatna ki Olimpiára, mert jó matekból.

Amiről írsz, az egy valós probléma, de ezzel már egyetemi keretek között kell foglalkozni. A kapukon belül, nem a bejáratnál. Ennek ellenére azért nem ártana egyfajta minőségi szűrést felállítani már a bejáratnál is, legalább megpróbálni csökkenteni a kapukon belülre kerülő problémás esetek számát. Mert azért azt hiszem, abban megegyezhetünk, hogy a minimállal felvett tanuló kisebb valószínűséggel fog törekedni a tudása gyarapítására és elvárt szintre fejlesztésére.

Az a baj, hogy - mint írtam is - sok példát tudnék mondani, nem egy kiragadottat.
Egyetem puskázni az tud, akit hagynak. Terem ajtajából zh írást nézve több tízéves tanári tapasztalat nélkül is azonnal ki lehet szúrni.
Egyébként csak arra reagáltam, hogy kár leírni egyből azt, akinek nem kitűnő minden féléve.

A japánok a tudásba fektettek be, nem a mindenáron felsőoktatási papírt mindenkinek programba.
Itt rengeteg oklevél van, -régebbi- középszintű oktatásnak megfelelő tudással. Ennek, így, nem látom értelmét.
A főiskolák színvonala le van züllesztve a technikumokéra, az egyetemek el nem hanyagolható része meg a főiskoláéra.
Több évig taníttatják a diákokat, a szakmájuk szempontjából teljesen jelentéktelen tantárgyakból -azért? hogy- a szakmai tantárgyakra már ne maradjon idő. Ezt nem furcsállod?

Az általad leírt problémát orvosolhatná egy jól kialakított felvételi rendszer, erre azért vannak megfelelő pedagógiai fogások. Ki lehetne szűrni azt a szűk réteget, akinek a szellemi képességei és a személyisége is olyan, hogy minőségi szakembert lehessen kinevelni belőle.

Kicsit összekeveredtek a dolgok :)

Érettségi után valóban nincs más út, ezzel kapcsolatban írtam is az előző kommentemben. Az is igaz, hogy ezzel részben a munkanélküliség problémáját is orvosolni akarják, ez viszont csak tüneti kezelés, nagyon más oldalról - munkaidő, munkabér és termelési kapacitás együttes vizsgálatával és módosításával - lehetne ezt kezelni, de ez messzire vezetne, nem is mennék bele.

A hozzászólásod második részével nagyobb problémáim vannak. Aki tanulni akar, valóban tanuljon, de állami pénzen csak addig, ameddig az indokolt. Szerintem egy képzés akkor indokolt, ha az 1. piaci szempontból kifizetődő 2. a befektetéshez képest jelentős mértékben hozzájárul az állam bármilyen irányú fejlődéséhez. Egy minimumpontszámmal meghirdetett állami támogatású képzés ebből csak az elsőt teljesíti. Egy minimális pontszámmal, "nincs más" alapon felvett tanár vagy mérnök soha nem fog olyan érdemi munkát végezni, amihez valóban szükség lenne a magas szinten elsajátított egyetemi ismeretekre. Te sem szeretnéd, ha az éppen csak átbukdácsoló járműgépész tervezné a felfüggesztést az autódba, vagy az alapfokú pedagógiai ismereteket csak vizsgára bemagoló tanárnéni buktatná a gyereket töriből általánosban...

Ez is egy kiragadott példa a sok közül, ami -szerintem- nem feltétlenül reprezentálja a jó átlagot.
Ennek lehet oka:
-az oktatási intézmény csak papírt ad, de nem tudást
-a gyereknek jó keresztapja volt
-a gyerek kitűnően tudott puskázni
-stb.

vagy a fentiek együtt.
Az életre valóság/gyakorlatiasság egyéni adottság; ennél a pontnál elértük, a vissza a legalább egy éves sorkatonaságot pontot. Az általad említett kevésbé életrevaló egyénekből -jó esetben- ott valamennyire embert faragtak.

Tökéletes megoldás úgy sem lesz. Ha valaki 4,5-5 átlagot hoz az nem biztos, hogy okos is. Tud magolni az biztos és szorgalmas is. (Viszont az nem jó mikor a hülyeség szorgalommal párosul) Volt ilyen osztálytársam több is. Végig ötös átlag (bőgött, ha valami csak 4-es lett), de takarításon kívül más munkát nem bíznék rá, gondolkodni nem tud. (példa angol óráról: This is an elephant. Ekkor a szín ötös tanuló megkérdi, hogy pingvinnel hogy van?) Ezt most finanszírozni fogják. Ha valaki mondjuk 3-4-es, mert csak azt sajátította el amiről azt gondolta, hogy hasznos is lesz az élete során az kiesik a támogatottak köréből. Persze van bőven az ellenkezőjéből is a fent említetteknek, őket hasznos támogatni.
A probléma ott van, hogy már mindenhová diplomásokat keresnek. A diplomás minimálbért drasztikusan kellene emelni. Akkor azokban a munkakörökben, ahová szakmunkás kell, szakmunkást foglalkoztatnának és nem mindenki a diplomát hajszolná.
A másik kérdés a nyelvvizsga. A munkahelyek kb. felénél nem is lenne rá szükség, de kérik. Miközben a bevándorlási hivatalban nem tud senki angolul (Személyes tapasztalat, ügyintéző jött a kis szótárral és úgy próbált ügyet intézni. Koreai cégvezető tudott angolul ez volt a szerencse, mert ha még úgy sem, akkor nem tudom mit csináltak volna vele a hivatalban. Nem reklámozom a pontos helyet).
Mindenki diplomát szeretne, közben ha kell egy burkoló vagy vízvezeték szerelő akkor ők már két napi munkáért elkérik a magyar átlagkeresetet számla nélkül. Ennek sem így kéne lenni. Kellenek az országnak a szakmunkások is.
Nem olyan régen olvastam egy cikket talán itt volt, hogy az amerikaiak 8x%-a úgy meg a felsőoktatásba, hogy nem tud alapvető matematikai műveleteket és nem tudnak rendesen olvasni. Nemsokára mi is idáig jutunk. Ez meg annak köszönhető, hogy nem mernek buktatni az iskolák. Sok bukás, rossz statisztika, egyre kevesebb tanuló = iskolabezárás.

Gyakorlatilag a saját példád mutatja, hogy a jelenlegi rendszer miért nem életszerű. A legnagyobb probléma ezzel csak az, hogy miközben színvonalában és funkciójában az alapfokú egyetemi diploma átvette az érettségi szerepét - még néhány év, mielőtt "döntenél" - a társadalmi megítélése nem alkalmazkodott ehhez, a gazdasági is csak részben. Társadalmi szempontból a végzett egyetemista még mindig egyfajta "elit", nagy gazdasági mutatók szempontjából a felsőfokú végzettségűek aránya a lakosságban még mindig a fejlettség egyik jelzőszáma, miközben a munkáltató tisztában van a valós piaci értékével.

Lényegében erre a helyzetre világít rá valamilyen formában a miniszterelnök is - szembemenve egyébként ezzel részben kormánya korábbi kommunikációjának, és hasonló megoldást is javasol - egy köztes szint beépítését -, mint amit te is igényelnél.

Igen, muszáj! Vedd úgy, hogy ez a napi bünti.
Neszeeeeee!
http://i.imgur.com/x4GIy.gif
http://m.cdn.blog.hu/va/varanus/image/Fabius/k%C3%A9p/orb%C3%A1n-gdp.gif
http://m.cdn.blog.hu/va/varanus/image/Fabius/k%C3%A9p/orb%C3%A1n%20bilux.gif
:)

pár dolgot én is hozzáfűznék a témához, összevissza sorrendben.

érettségi után nem nagyon van más lehetőség, ezt már mások leírták ide többször, mert sima érettségivel nem nagyon lehet értelmes munkát találni (sok munkaadó, tehát a PIAC, kér ettől magasabb végzettséget). és mivel nincs lehetőség, ezért mennek kényszerből egyetemre (ezzel felhigítva a felsőpktatásban résztvevők színvonalát---ezért mert mindig az egyetemisták szidalmazása, etc). nekem az is meggyőződésem, h a mindenkori kormány nem tudja kezelni ezt a munkanélküliség dolgot, ezért tartja bent a felsőoktatásban az embereket. mert valljuk, rohadtul több munkaképes és dolgozni akaró ember van az országban, mint amennyi munkahely, és velük valamit kezdeni kell. munkát nem tudunk nekik adni, segélyt nem akarunmk adni, hmm, hát akkor menjenek egyetemre. nincs más alternatíva. lehet halmozni a papírokat, meg mittomén, de ha egyszer nincs annyi munkahely, akkor nincs. (ú, erről vajon kik tehetnek? biztos az egyetemisták [irónia].)

szóval nagyon sürgősen be kéne vezetni egy olyan rednszert, ahol a piac együttműködik a képzőkkel, és olyan tudást adnak a hallgatónak, amit a piacon fel tud gond nélkül használni. és az nem megoldás, h ne járjanak egyetemre, meg legyen önköltséges stb. egészen addíg, amig kvóta-alapú támogatás van, addig megmarad a tömegképzés, és nem lesz minőségi képzés.

MO-n általános tévhit: nem attól lesz vki jó szakember, stb, ha heti 40 órát tanul az egyetemen. szóval ha abszolút naprakész és korszerű tudást adnának az egyetemen, és lenne lehetőség együttműködni a piaccal (tehát a leednő munkaadókkal), akkor sokkal gazdaságosabban lehetne képzést nyújtani, a szó összes értelmében.

még annyit, h aki tanulni akar, az hadd tanuljon már. ha más nem, legalább az első év legyen ingyenes. arról nem beszélve, h aki odateszi magát, az olyan szellemi képességeket sajátít el, amit biztos, h az élet minden területén használni tud (szemben az utálok-tanulni hozzáállással)

ami engem végtelenül zavar és elszomorít, h továbbra is megvan az a tendencia, h MO-n nincs igény a magas szellemi színvonalra. "minek jár egyetemre", "nem kell az, hülyeség" "én pénzemből ne tanuljon" stb, mennek a szlogenek. nem véletlen, h régóta az értelmes emberek, kutatók stb mennek innen elfele. ezért van ilyen fos országunk, mert nincs igény erre, h valaki művelt, széleslátőkörű legyen. így rengeteg szellemi potenciál egyszerűen elpazarlódik, ha a valóban tehetséges emberek egyáltalán nem kapnak lehetőséget. korábban is mondtam, most is mondom, h nézzétek meg pl Japánt: 2. vh-ban szarrábombázták őket. ők befektettek a tudásba, és most hol is járnak hozzánk képest?

végszó: lehet egekig emelni a ponthatárokat, önköltségessé tenni a képzést, stb, akkor sem fog változni semmi (ha mégis, tuti, h nem pozitív irányba) a fenti okok miatt. én így látom.

Muszáj már az IZÉ oldalain is ennek a mocsadék tolvaj köcsögnek a gusztustalan pofáját látni?

Ez igaz, szép és jó. Én is a középszerű érettségivel rendelkező emberek sorát bővítettem anno, ráadásul elvégeztem 4 sulit köztük egy főiskolát is (4 szakmám van+ angol közép nyelvvizsga). Éreztem én, hogy nem kell az a főiskola mert úgysem én leszek a szakma bajnoka és így is lett. De kérdem én, hogy akkor mégis mi a francot kellett volna tanulnom? Van alternatíva? Elmehettem volna például szakmunkások közé asztalosnak vagy mit bánom én, de van egy óriási probléma (számomra legalábbis az): képtelen vagyok szakmunkás parasztok, értelmi nullák között tevékenykedni. A szakács képzés is már bőven elég volt, azt hittem ott sorvad szét az agyam az engem körülvevő szellemi mélyrepüléstől. Agyhalál..
Senki ne várja el az emberektől, hogy majmok között tanuljon/dolgozzon, vannak akik egész egyszerűen képtelenek rá. Ezért is nem leszek soha szakács, nem fogok szakácsként dolgozni sehol és nem azért mert rossz szakács vagyok hanem mert nem bírom elviselni azt a közeget (meg amúgy tényleg nem vagyok egy szuper szakács :D). 10-ből 9 közeli ismerősöm vagy barátom programozó, mérnök stb.. nagyon észreveszem az intelligenciakülönbséget egy szakmunkás és egy mérnök között (persze itt is ott is akad okos illetve bunkóparaszt). A baj az, hogy van kb 4 féle lehetőséged: 1. főiskola, 2. okj-s képzés (nem ér szart se),3. szakmunka (majmok és tahó cigányok között, szellemi emésztőgödörben tevékenykedni egy gyorstalpalón, nagy karrier), 4. hagyod a francba a sulit és elmész utcaseprőnek.
Természetesen magamra vállalom, az én hibám, hogy nem tudtam hamarabb eldönteni mi iránt is érdeklődöm igazán ezért most tanulom a szoftverfejlesztést, webdesign-t és concept designt-t.
Én bevallom balfasz voltam mert körbejártam minden sulit "hátha". Értelme az egésznek nem sok volt, de ismerek egy csomó embert akik a megfelelő lehetőségek hiánya miatt választották a felsőoktatást. Egész egyszerűen nincs egy korrekt alternatíva az intellektuális(abb) környezetre vágyó fiataloknak. Akik középszerű átlaggal végzik el a fősulit azok sem mind hasznavehetetlenek. Gyakran értelmes emberek példás értékrenddel akiknek nem volt jobb lehetőségük egy laza felsőoktatásnál. Valahogy a fősuli és az okj-s képzés közé kéne szorítani egy olyan fajta iskolarendszert (?) amely biztosít egy megfelelő, minőségi képzést 200-300 ponttal rendelkező fiataloknak. Tudom ezt a célt szolgálja most a felsőfokú szakképzés, de én már végeztem el olyat és tapasztalatból mondom, hogy egy nagy nulla az egész.

Ó, sajnos elég sok példát tudnék mondani, miszerint valaki végig négyes-ötös volt az egyetemen, van nyelvvizsgája meg ösztöndíjjal volt itt meg itt és közben világra szóló szakmai baromságokat beszél, viszonylag gyakran. Kár felsőoktatási intézmény meg jegyek alapján bárkit is bekategorizálni - bár azt is megértem, hogy valami alapján muszáj szűrni.
Semmit nem jelent, hogy valakinek kettesek vannak az indexbe végig, mert lehet, hogy sokkal belevalóbb és rátermettebb egy pozícióra, mint az, aki végigseggelte a 3-5 évet köztársasági ösztöndíjjal és két értelmes mondatot nem tud elgagyogni vagy ha sikerül az is marhaság ;).

A felvételihez: szó szerint felvételit kell íratni mindenhol az elvárt szintnek megfelelően. Van ötven helyünk, írja meg mindenki a legjobb tudása szerint és az ötven legjobb bekerül, a többi nem.

Amit leírsz, az csak részben igaz. A minimumponton felvett hallgatók jelentős részére valós piaci igény van, miközben az általuk megszerzett tudás átadásához végeredményben nem lenne szükséges 4,5-5 évig egyetemre járatni őket állami pénzből.

Sajnos nem tudok jobb példát, mint a mérnökök, erről vannak ismereteim. A két legnagyobb német tulajdonú autógyár tömegesen foglalkoztat diplomásokat olyan munkakörökben, amik korábban az akkori technikumi szintű képzéssel is betölthetők lettek volna. Kell hozzájuk jellemzően egy kis számítástechnikai ismeret, minimális szakismeret, de komplex, magas szintű tudást igénylő szellemi munkát nem végeznek, miközben a klasszikus egyetemi képzés eredendően azért azt szolgálta volna.

Persze el lehet ezt a helyzetet fogadni, ugyanúgy elértéktelenedik a BA-BSc diploma is, mint korábban az érettségi. Még afelett is szemet lehetne hunyni, hogy ez nem egy kívánatos tendencia. Majd találnak ki egy újabb szintet az eddigiek fölé. A probléma az, hogy ma nagyon sok - egyébként mondvacsinált - szempontból meghatározó az, hogy egy adott országban milyen a lakosság képzettsége, vagy épp - ahogy korábban írtam - egy adott vállalatban milyen a foglalkoztatottak képzettsége. Gondoljunk csak az ország és cégbesorolásokra, és ezeken keresztül azok gazdasági megítélésére.

Nagyon sokszor csak a számadat számít, nem a mögötte lévő tartalom. A 30% felsőfokú képzettségű szép szám, hogy mögötte mi van, az más kérdés...

Az okfejtésed díjazom, hogy akinek ne adj isten nincs jó nyelvérzéke, az minden bizonnyal "végig linkeskedte az egyetemet". Jah, szerintem retardált is.

Az Unió felé való megfelelési vágyunk egyébként részben érthető. Egyfajta tendencia ez, ami elvileg a fejlett államok sajátja lenne. Ezekben az államokban ugyebár jellemzően a tényleges mezőgazdasági és ipari termelést az adott ország gazdasági struktúrájában felváltja a szolgáltatási szektor. Foglalkoztatási szempontból nem feltétlenül - az nem is előnyös - de a hozzáadott érték-teremtés szempontjából és GDP-arányosan mindenképp.

A szolgáltatási szektor pedig korábban jellemzően magasabb arányban igényelt klasszikus értelmiségieket, akiket a felsőoktatás képez. Na nem a banki kisasszonyt, hanem a hátsó irodában üldögélő gazdaságelemzőt, hitelelemzőt, mérnökéknél meg a tervezőmérnököt.

A dolog ott csúszott el, amikor a felsőfokú végzettség automatikus bérszínvonal-emelkedést eredményezett, miközben a vállalatnál foglalkoztatott alkalmazottak képzettségi szintje egyfajta presztízskérdéssé vált. Értsd, ha a vállalati kimutatásokban 20% a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak aránya, a céged "jobb". Minden szempontból "jobb". Jobb tőzsdén, jobb a nemzetközi piacokon, jobb állambácsinál.

Az eredmény az lett, hogy boldog boldogtalan megy a felsőoktatásba a több pénz reményében, aztán utólag rádöbben, hogy az egyetemen kettesre is alig megtanult ismereteket még ha tudná, akkor sem kellene alkalmaznia, a bére pedig pusztán azért lesz magasabb az átlagnál, mert a nemzetközi vállalat képes megfizetni. Vállalaton belül még így is jócskán el fog maradni a tényleges szellemi munkát végző - és így minőségi felsőoktatást igénylő - emberekéhez képest.

Egyébként meg tényleg nem kell egyetemre menni, középfokú végzettséggel lehetsz a következő nemzeti fejlesztési miniszter (Németh) vagy akár Magyarország 6. köztársasági elnöke (Schmitt).

Milyen szakember lesz aki csak 240 pontot ér el hozzászólóknak:

Egy kormány rendelet: "Az Olimpiákon, Paralimpiákon, Siketlimpiákon és Sakkolimpiákon elért 1-6. helyezés 500 pontot ér a jelentkezőnek", ha eléri a felvételihez szükséges 240 illetve 200 pontot. Azaz maximális pontszámmal kerül be akármelyik egyetemre, akár gépészmérnök is lehet. Forrás: http://www.mefs.hu/fooldal/hirarchivum/item/1157-tobb-pluszpont-jar-a-kiemelkedo-sporteredmenyekert.
Én úgy gondolom, hogy aki már az olimpián 1-6 helyezést ér el az már nem "középszerű teljesítményű fiatal".

Úgy hallom, hogy sok helyen elég az is az elutasításhoz, ha a jelentkező elmondja, hol tanult.

Amúgy teljesen egyetértek, sok gyerek azért megy oda, hogy ellébecoljon még pár évig és úgy gondolja, a diploma megnyit előtte minden ajtót. De legalábbis a nagyobb besorolási bér miatt. Aztán, amikor végképp elfogynak a lehetőségek és beérné valami "egyszerűbb" munkával is, mit kap? "Sajnálom, de ön túlképzett erre a munkára"

Ritka az, amikor Vityával egyetértek, de ez azok közé tartozik. Erre iszom is valamit.

Abban teljesen igaza van, hogy véget kell vetni a közepes tehetségű fiatalok egyetemi képzésének, mert az teljesen értelmetlen költségpazarlás és a fiatalok számára is félrevezetés. Hiszen olyan reményeket ébreszt az esetlegesen szerzett diploma, aminek semmilyen valós alapja nincsen. Nem akad értelmes foglalkoztató, aki ezeket a fiatalokat alkalmazná. Mert felmérve a képességeiket, nem felelnek meg a munkáltatói igényeknek. Aztán sértődötten mehetnek mosogatónak Londonba, eladónak egy butikba, uzw. Egyesek szidják a HR-est, hogy még csak be sem hívta, csak visszaírt, hogy sorry. De mire, amikor ilyeneket ír? "Elvégeztem az egyetemet, de a diplomát még nem kaptam kézhez". Most hogy és miért vegyek fel egy olyan embert, aki végig linkeskedte az egyetemet, még a nyelvvizsgáját sem tudta letenni? Amikor van olyan jelentkező is, akinek kezében a diplomája, 3 nyelvvizsgája van, és az egyetem mellett gyakornokoskodott, tapasztalatokat szerzett!
Gondolkodjatok gyerekek, és vegyétek észre, hogy a piac diktál!

Nagyon egyszerű kérdés: ha mindenki diplomás lesz, ki a franc fog dolgozni?

A másik: Magyar Bálint, és bandája igen sok kárt tett már ebben az országban. Nem kellene végre abbahagyni, s visszavonulni a mi zsebünkből kilopott pénzen épült kastélyaikba?

Végül: Egyenes beszéd? Inkább interaktív gyűlölködés. Mint a többi hasonló médium...

Na, megvolt a mai gyűlölködő köpködés, Matuzsálem bá? Azért csak óvatosan, tudod a második stroke már a mostaninál is jobban a padóra küld!

Nagyon jó kérdéseket tettél fel. Első körben:
-Kinek is kell egy magyar társadalomnak megfelelni? A saját érdekeinek, vagy mások (EU, stb.) érdekeinek?
-Miért kell másoknak megfelelni? Mert ránk kényszerítik, vagy netán lenne választási lehetőségünk, csak a döntéshozók valami miatt nem a jól felfogott nemzeti érdekek irányába elkötelezettek?

Ezek a kérdések -a többi tagállamban bevezetett intézkedések alapján- számomra nem teljesen egyértelműek.

Második körben:
Nincs, nincs szükség szakbarbárok képzésére! A kisebbik baj az oktatásukra költött pénz, a nagyobb baj akkor van, ha a szakmájukban (itthon) elhelyezkednek. (Lehet fújolni, de sajnos ez így van.) Az első példádban ráadásul egy szakmát említettél meg, a második viszont nem szakma, hanem HIVATÁS. Szerintem a legnagyobb gyomrost évek óta ezen, a pedagógusképzési vonalon kapja az ország.

Harmadik körben: Sajnos már nincs idegrendszerem az említett úriemberhez. Úgy gondolom, túl sok gyalázatot csináltak eddig, ezért ezt a részt nem véleményezem.

Én több szempontból is "értetlenül" nézek a kérdéskörre, ezért is küldtem be napi témának.

Egyrészt ami ellen a miniszterelnök felszólal, az részben a saját kormányzatának a célzott politikája, miszerint regionális ipari gyártóközpont akarnak lenni. Az ennek megfelelő ipari igényt a jelenlegi rendszer tökéletesen kielégíti.

Kérdem én ezek után - tőlem szokatlanul - a lehető legegyszerűbben...valóban szükség van-e állami pénzen minimum ponthatáros képészmérnököt képezni a képzési idő 1,5-szereséig, ha az kettessel végzi a matematikát, és éppen csak átbukdácsol gépszerkezettanból? Minőségi pedagógus lesz-e a 240 ponttal felvett kisasszonyból, aki nem mehetett kommunikációra, ezért jelentkezett magyartanárnak?

Normális-e, hogy ezt a tendenciát Magyar Bálint természetesnek tekinti, normális-e, hogy ezt az igényt a gyártóközpontok gerjesztik, normális-e, hogy így akarunk megfelelni az Uniós vállalásnak?

Ebben teljesen egyetértek Viktorral! 4.3-4.5 "célirányos**" tantárgyi átlag alatt ne lehessen már tovább héderelni az állam pénzén! Szerény véleményem szerint, általánosítva és jó közelítéssel egy mostani egyetemi képzés egy 25 évvel ezelőtti főiskolai képzésnek, a főiskolai képzés meg egy anno technikumi képzésnek felel meg. Például akkoriban 4-es mat./fiz. átlaggal meg sem mertek pályázni egy műszaki egyetemi szakra, mert ha valamilyen oknál fogva még fel is vették a diákot, az első félévben garantáltan kivágták, mit macskát **arni. Nem azért, mert számszerűleg nem volt jeles középiskolában, hanem mert egyszerűen alkalmatlan volt az egyetemi képzés elégséges elsajátítására.

Az állami felsőoktatási képzésben vissza kellene térni erre a szintre, aki meg lusta/nem tud tanulni, menjen libát legeltetni/ a saját keresetéből fizesse a különböző fizetős szakokat - ez utóbbi is meglehetősen jó motiváló erő.

Az más kérdés, hogy az általános iskolákban újra meg kellene tanítani tanulni a gyerekeket, a középiskoláknak pedig ki kellene lépni a kötelező gyerekmegőrző szerepből. Úgyhogy csak a ponthatárok azonnali megemelésével néhány generációt jól megszívathat.

A fenti leírás alapján, szerény véleményem szerint OV. első körben többet használna az oktatásügynek (ezzel együtt az ország fennmaradásának*) ha visszaadná a pedagógusok -liberálisok által elvett- régi jogait, hogy tudjanak nevelni; ha kell, nyugodtan képen törölhesse a kedves tanulót anélkül, hogy utána bocsánatot kelljen kérnie egy taknyos kölyöktől. Erre szerintem nagy szükség lenne -én is kaptam nem egyszer, ha otthon még panaszkodtam is, ott is elkenték a számat.

*egy nemzetet pénz adóssággal nem lehet eltakarítani, "ostoba" emberek nevelésével viszont annál inkább
**a felsőoktatási intézmény profilja szerinti/előírt alap humán/reál tantárgyak

Bocs a szófosásért!