palinkaman 2013. 07. 01. 12:21 | #7
Igazából ilyen "elengedett reakciókban", mint az égés valószínűleg előfordul mindkét folyamat, gerjesztés és ionizáció is, sőt, az ilyent többkomponensű plazmák (sokféle atom molekula gerjesztése, ionizációja) vizsgálatánál ez kimondottan gondot jelent a jelenségek leírásában: sokféle gerjesztett/ionizációs állapot, illetve ionok és molekulaionok szuperpozíciójaként lakul ki maga a láng.
0
VÁLASZ
palinkaman 2013. 07. 01. 12:04 | #6
Youtube-on milliószám vannak kísérletek ahol a gyertyalángot mágnesekkel buzerálják.
0
VÁLASZ
Hellrider 2013. 06. 30. 17:57 | #5
A gyertyaláng nem is plazma. Egy nagyon egyszerű kísérlettel meg is bizonyosodhatsz róla. A plazmának van egy olyan tulajdonsága, hogy kölcsönhatásba lép a mágneses térrel. Gyertyaláng esetében nem tapasztaltam ilyet, szóval az biztos nem plazma. A láng nem más, mint felizzított gáz, elektronjai nem szakadnak le az atommagról, csak gerjesztődnek, ezért világít.
0
VÁLASZ
palinkaman 2013. 06. 29. 16:15 | #3
Jaja, pont most dolgozunk egyen, csak szonikus csavarhúzó nélkül nehezen tudjuk szerelni, plusz a WC pumpa is mindig a homlokára ragad R2D2-nak, amitől idegesítő fémes hangja lesz, és állandóan világuralomra akar törni, az ezüst 3PO-król meg ne is beszéljünk. :)
+1
VÁLASZ
palinkaman 2013. 06. 29. 12:23 | #1
Az anyag 4. halmazállapota: a plazma (elektronokra, és ionokra szétesett atomok forró elegye). Manapság elég intenzíven kutatják egyrészt, mert szeretnék megismerni az univerzumot 99%-an alkotó halmazállapotot (ugyanis a napban, csillagokban, szupernovákban is plazma halmazállapotú az anyag), másrészt a fúziós energiatermelés földi megvalósításához is fontos lenne ismerni a tulajdonságait.
Érdekes, hogy a világegyetemmel ellentétben Földi körülmények között viszonylag ritkán fordul elő a plazma: gyertyaláng, villám, ívheggesztés, fénycsövek.
Érdekes, hogy a világegyetemmel ellentétben Földi körülmények között viszonylag ritkán fordul elő a plazma: gyertyaláng, villám, ívheggesztés, fénycsövek.
+1
VÁLASZ