Tudom, tudom. Én ne tudnám? :))
Hányadik napon teremtette Isten a dinoszauruszokat?
Egy dél-karolinai katolikus magániskola negyedik évfolyamának tudományórai tesztjében a kreacionista elmélet alapvetéseire kérdeznek rá - nincs evolúció, a Föld nem több milliárd, hanem csak párezer éves, stb. -, és az azokra rendre a tudományos tényekkel ellentétes válaszokat adó kisdiák meg is kapja a maga csillagos ötösét és száz százalékos értékelését.
kotta 2013. 05. 02. 08:30 | #174
Szeretnék egy számot küldeni a.. na, annak a másik embernek: http://www.youtube.com/watch?v=3khTntOxX-k
De ha óhajtod cáfolj, cáfolj, versenyezz, bélyegezz, mindörökké ámen. :-)
(UI: Látod: nem néztél utána. Tényleg nem.)
De ha óhajtod cáfolj, cáfolj, versenyezz, bélyegezz, mindörökké ámen. :-)
(UI: Látod: nem néztél utána. Tényleg nem.)
0
VÁLASZ
imki 2013. 04. 30. 12:59 | #173
"Und warum, "aranybogár"?"
Azt nem neked írtam. Egyébként meg: Warum nicht?
"a lényeg, hogy nem tagadta egyik sem, hogy érdekli az ügy."
Hú, ez ám az "érv"! :DDD
Képzeld, én sem tagadom, hogy érdekel az "ügy". Én is foglalkozom vallással, hittel, túlvilággal kapcsolatos dolgokkal, legendákkal, mitológiával és hasonlókkal. De ez még nem jelenti azt, hogy teista vagyok.
Az, hogy valaki foglalkozik a témával, és az, hogy a teizmus hívének állítják be (mint tudóst) azért nagyon nem egy kategória! Mondhatni erős csúsztatás (jelen esetben részedről). :)
"ez senkit és semmit sem igazol, csak azt,hogy a hit nem kizárólag a hülyék világa, ahogy azt olyan sokan felsőbbrendűen kinyilatkoztatjátok"
Ettől még:
1. Nem feltétlen kellett volna nekem írnod, amit írtál. Sehol nem írtam, hogy a hit a hülyék világa. Csak annyit, hogy a hívők általában hülyébbek, mint a nem hívők.
2. Ha már példát hozol, akkor legalább hozhattál volna olyat is, amelyiket nem lehet két perc alatt megcáfolni és nincs tele csúsztatásokkal.
"Egyéb ateista tévedések"
Kár volt ezzel jönnöd. Nem vagyok ateista. :)
Külön mókás a felhozott "érveidben", hogy legalább olyan szinten egy kalap alá veszi az összes ateistát, mint amit (fordított esetben) éppen a szemükre vetsz. LOL :)
"Mint ahogy a nem hívők között is ugyanolyan arányban vannak ókori szellemi szintű egymást püfölők, fejlődésben lemaradt alakok."
Lásd egy másik hozzászólásomat. A hívők általában alacsonyabb IQ-val rendelkeznek. Ezt több felmérés is igazota már. Ergo nem azonos arányban vannak a hülyék a hívők és a nem hívők között.
Senki nem mondta, hogy az ateisták között nincs hülye. Csak azt, hogy kevesebb. Ergo itt ha valakinek van tévhite kettőnk közül, az te vagy.
Na pá, nagyokos. ;)
Azt nem neked írtam. Egyébként meg: Warum nicht?
"a lényeg, hogy nem tagadta egyik sem, hogy érdekli az ügy."
Hú, ez ám az "érv"! :DDD
Képzeld, én sem tagadom, hogy érdekel az "ügy". Én is foglalkozom vallással, hittel, túlvilággal kapcsolatos dolgokkal, legendákkal, mitológiával és hasonlókkal. De ez még nem jelenti azt, hogy teista vagyok.
Az, hogy valaki foglalkozik a témával, és az, hogy a teizmus hívének állítják be (mint tudóst) azért nagyon nem egy kategória! Mondhatni erős csúsztatás (jelen esetben részedről). :)
"ez senkit és semmit sem igazol, csak azt,hogy a hit nem kizárólag a hülyék világa, ahogy azt olyan sokan felsőbbrendűen kinyilatkoztatjátok"
Ettől még:
1. Nem feltétlen kellett volna nekem írnod, amit írtál. Sehol nem írtam, hogy a hit a hülyék világa. Csak annyit, hogy a hívők általában hülyébbek, mint a nem hívők.
2. Ha már példát hozol, akkor legalább hozhattál volna olyat is, amelyiket nem lehet két perc alatt megcáfolni és nincs tele csúsztatásokkal.
"Egyéb ateista tévedések"
Kár volt ezzel jönnöd. Nem vagyok ateista. :)
Külön mókás a felhozott "érveidben", hogy legalább olyan szinten egy kalap alá veszi az összes ateistát, mint amit (fordított esetben) éppen a szemükre vetsz. LOL :)
"Mint ahogy a nem hívők között is ugyanolyan arányban vannak ókori szellemi szintű egymást püfölők, fejlődésben lemaradt alakok."
Lásd egy másik hozzászólásomat. A hívők általában alacsonyabb IQ-val rendelkeznek. Ezt több felmérés is igazota már. Ergo nem azonos arányban vannak a hülyék a hívők és a nem hívők között.
Senki nem mondta, hogy az ateisták között nincs hülye. Csak azt, hogy kevesebb. Ergo itt ha valakinek van tévhite kettőnk közül, az te vagy.
Na pá, nagyokos. ;)
0
VÁLASZ
thisisreal 2013. 04. 30. 11:22 | #170
Köszi a normális választ!
(tudod, akinek nem inge... :-) )
(tudod, akinek nem inge... :-) )
0
VÁLASZ
kotta 2013. 04. 30. 10:29 | #169
Nem.
(bár nem vagyok jogosult válszolni, mert nem vagyok sértődött :-) )
"dél-karolinai katolikus magániskola" - Ez nyilván egy kreacionista amcsi suli, ahol ezt várják el. Már az amcsitól sincs elragadtatva az ember (igen, tudom, pfúj, előítéletes vagyok), de a kreacionistákat meg ráadásként ritka nagy hülyéknek tartom. És igen, ettől még ők meg én is katkók vagyunk. Elférnek ők is, bár szerintem ez elég sajnálatos.
(bár nem vagyok jogosult válszolni, mert nem vagyok sértődött :-) )
"dél-karolinai katolikus magániskola" - Ez nyilván egy kreacionista amcsi suli, ahol ezt várják el. Már az amcsitól sincs elragadtatva az ember (igen, tudom, pfúj, előítéletes vagyok), de a kreacionistákat meg ráadásként ritka nagy hülyéknek tartom. És igen, ettől még ők meg én is katkók vagyunk. Elférnek ők is, bár szerintem ez elég sajnálatos.
0
VÁLASZ
thisisreal 2013. 04. 30. 10:21 | #168
Elnézést, ha ontopic leszek: a sértődött hívőket kérdezném, hogy ők is ezt tanítják a gyerekeiknek, ami a fenti "tudományos" dolgozatban látható?
0
VÁLASZ
kotta 2013. 04. 30. 09:57 | #167
Und warum, "aranybogár"?
Tőlem akár az összest nekiláthatsz tételesen bizonygatni, hogy hitt-e vagy sem: a lényeg, hogy nem tagadta egyik sem, hogy érdekli az ügy. Foglalkoztatta őket, komolyabban vették, gondolkodtak rajta, és vagy eljutottak valahova, vagy nem. (Ha kicsit jobban utánanézel, néhányból lelkipásztor lett, néhány egész életében templomba járt, néhány csak úgy otthon, de hitt, stb. Ha persze Neked az szimpatikusabb, hazudtold meg ezt is egyesével, egészségedre, de nehéz dolgod lesz az tuti.) Már említettem: ez senkit és semmit sem igazol, csak azt,hogy a hit nem kizárólag a hülyék világa, ahogy azt olyan sokan felsőbbrendűen kinyilatkoztatjátok.
Egyéb ateista tévedések: (Nem vészesek, hiszen ők csak dolgokat "ötletelnek" ki a vallásokról, egyházak működéséről, a hitről, miközben nem is ismerik még belépő szinten sem ezeket, és infók hiányában persze könnyű elcsúszni)
- a hit olyan, hogy mindenki tök ugyanazt és tök ugyanúgy KELL, hogy higgye, különben mindenki utálni és megvetni, kirekeszteni fogja az illetőt (Ha így volna, most is ókori szinten irtanák egymást az emberek. Persze, hogy van ilyen a világon ma is, de véletlenül sem általános. Mint ahogy a nem hívők között is ugyanolyan arányban vannak ókori szellemi szintű egymást püfölők, fejlődésben lemaradt alakok. Amúgy már az fura, hogy ezt mindig el kell magyarázni. A legbutább tévhit.)
- a legdurvább, kirekesztőbb és legostobább, fejlődni képtelen hívő közösség nyilvánvalóan a keresztény (bár a keresztényt még mindig millióféleképp árnyalhatnánk egyházakra lebontva, de hagyjuk) (Ez ki tudja miért, de világszinten jellemző vélemény. Ez van. Nyilván van indoka annak, aki így vélekedik, személyes szinten még akár jogos is, de elég felszínes vélemény.)
- néha nem ártana eldönteni, hogy miről is van szó: teremtésről vitatkozunk, egyházak működéséről, visszaéléseiről vitatkozunk, konkrétan valamelyik vallási irányzatról vitatkozunk, oktatásról, politikáról vitatkozunk, konkrét Józsipistákról mesélünk egymásnak, vagy csak szócsata meg számháború a lényeg, stb. (a legtöbb (nem a legtöbb: a neten az ÖSSZES) vita parttalan, csapongó, egy idő után indulatos és követhetetlen mindkét fél türelmetlensége és tiszteletlensége, kulturáltságának hiánya miatt. Irtó gyorsan szimpla hülyézésbe vált át.)
- hívővel nem lehet beszélni, vitatkozni, mert agymosott hülye az összes (Hát, no comment. Mondjuk úgy: kicsit "egyszerűbb" ezt szajkózni, mint pl. időt és értelmet szánni a témának.)
Nem ez az a fórum, de talán nem is a net az, ahol ezt normálisan meg lehetne vitatni, ha próbálkozna bárki, akkor is széttrollkodja egy nagyokos az tuti. Na pá.
Tőlem akár az összest nekiláthatsz tételesen bizonygatni, hogy hitt-e vagy sem: a lényeg, hogy nem tagadta egyik sem, hogy érdekli az ügy. Foglalkoztatta őket, komolyabban vették, gondolkodtak rajta, és vagy eljutottak valahova, vagy nem. (Ha kicsit jobban utánanézel, néhányból lelkipásztor lett, néhány egész életében templomba járt, néhány csak úgy otthon, de hitt, stb. Ha persze Neked az szimpatikusabb, hazudtold meg ezt is egyesével, egészségedre, de nehéz dolgod lesz az tuti.) Már említettem: ez senkit és semmit sem igazol, csak azt,hogy a hit nem kizárólag a hülyék világa, ahogy azt olyan sokan felsőbbrendűen kinyilatkoztatjátok.
Egyéb ateista tévedések: (Nem vészesek, hiszen ők csak dolgokat "ötletelnek" ki a vallásokról, egyházak működéséről, a hitről, miközben nem is ismerik még belépő szinten sem ezeket, és infók hiányában persze könnyű elcsúszni)
- a hit olyan, hogy mindenki tök ugyanazt és tök ugyanúgy KELL, hogy higgye, különben mindenki utálni és megvetni, kirekeszteni fogja az illetőt (Ha így volna, most is ókori szinten irtanák egymást az emberek. Persze, hogy van ilyen a világon ma is, de véletlenül sem általános. Mint ahogy a nem hívők között is ugyanolyan arányban vannak ókori szellemi szintű egymást püfölők, fejlődésben lemaradt alakok. Amúgy már az fura, hogy ezt mindig el kell magyarázni. A legbutább tévhit.)
- a legdurvább, kirekesztőbb és legostobább, fejlődni képtelen hívő közösség nyilvánvalóan a keresztény (bár a keresztényt még mindig millióféleképp árnyalhatnánk egyházakra lebontva, de hagyjuk) (Ez ki tudja miért, de világszinten jellemző vélemény. Ez van. Nyilván van indoka annak, aki így vélekedik, személyes szinten még akár jogos is, de elég felszínes vélemény.)
- néha nem ártana eldönteni, hogy miről is van szó: teremtésről vitatkozunk, egyházak működéséről, visszaéléseiről vitatkozunk, konkrétan valamelyik vallási irányzatról vitatkozunk, oktatásról, politikáról vitatkozunk, konkrét Józsipistákról mesélünk egymásnak, vagy csak szócsata meg számháború a lényeg, stb. (a legtöbb (nem a legtöbb: a neten az ÖSSZES) vita parttalan, csapongó, egy idő után indulatos és követhetetlen mindkét fél türelmetlensége és tiszteletlensége, kulturáltságának hiánya miatt. Irtó gyorsan szimpla hülyézésbe vált át.)
- hívővel nem lehet beszélni, vitatkozni, mert agymosott hülye az összes (Hát, no comment. Mondjuk úgy: kicsit "egyszerűbb" ezt szajkózni, mint pl. időt és értelmet szánni a témának.)
Nem ez az a fórum, de talán nem is a net az, ahol ezt normálisan meg lehetne vitatni, ha próbálkozna bárki, akkor is széttrollkodja egy nagyokos az tuti. Na pá.
0
VÁLASZ
imki 2013. 04. 29. 16:59 | #166
Lilith-et csak egy helyen említi a keresztény Biblia, de ott sem egyértelmű. Emlékeim szerint a héber verzióban és az apokrif iratokban van csak szó arról, hogy Ádámmal volt kapcsolata, meg hogy hogyan élt, stb. De ezzel szerintem ne zavarjuk össze szegényt. :) Viszont Lilith-nek nem voltak közös gyerekei Ádámmal, és Lilith nem is lett halandó. Elvileg még ma is élnie kell. A demonológia egyes tanai szerint például a kereszt egyáltalán nem zavarja Lilith gyermekeit (ezek démoni lények), mert ugye a jóanyjuk nem esett a bűnbe (nem evett a fáról), ezáltal nem is bűnös, ergo Dzsézusz nem tudja őt megváltani az eredendő bűnétől, nincs semmilyen ráhatása. De ez már a legendák másik véglete. ;)
0
VÁLASZ
Moot 2013. 04. 29. 16:46 | #165
Logikát keresni a bibliában teljesen felesleges. De úgy tűnik, az agymosás elérte azt a szintet egyeseknél, hogy a könyvet látják a hibátlan, ellentmondásokat nélkülöző magyarázatnak, és nem látják, vagy nem akarják látni (ezt nem fogom megérteni, felnőtt ember ép ésszel ilyet NEM tesz), esetleg félnek látni az igazságot.
0
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2013. 04. 29. 16:46 | #164
Mellesleg az is érdekelne, hogy mi a helyzet Lilith leszármazottaival.... Őt szánta eredetileg Isten Ádámnak. Vele azonos módon teremtette, vele egyenlőnek. Az ő gyerekei is megörökölték apjuk bűneit ?
0
VÁLASZ
imki 2013. 04. 29. 16:44 | #162
iGE-nek van egy jó kis gyűjteménye ezügyben. Kettő, ami épp idevág:
"Isten egy szadista állat. Nem tudok mást mondani egy olyan valakire aki elpusztítja az "összes" teremtményét özönvíz által. Ráadásul a nagy tisztítókúra sem jött össze neki, mert különben nem lett volna szükség Szodoma és Gomora elpusztítására később."
"Most még annyi jut eszembe, ha Isten nem haragudna, akkor Jézusnak nem kellett volna meghalnia egyesekért a kereszten, mert akkor eleve nem a bűneik alapján ítélne Isten, hanem simán megbocsátana, mert szeret."
Forrás:
http://vilagnezet.blog.hu/2008/11/23/p_dox_szolasmondas_es_bolcsesseg_gyujtemeny
:)
"Isten egy szadista állat. Nem tudok mást mondani egy olyan valakire aki elpusztítja az "összes" teremtményét özönvíz által. Ráadásul a nagy tisztítókúra sem jött össze neki, mert különben nem lett volna szükség Szodoma és Gomora elpusztítására később."
"Most még annyi jut eszembe, ha Isten nem haragudna, akkor Jézusnak nem kellett volna meghalnia egyesekért a kereszten, mert akkor eleve nem a bűneik alapján ítélne Isten, hanem simán megbocsátana, mert szeret."
Forrás:
http://vilagnezet.blog.hu/2008/11/23/p_dox_szolasmondas_es_bolcsesseg_gyujtemeny
:)
0
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2013. 04. 29. 16:43 | #161
Biztosan pénzfeldobással szokott dönteni... :)
Egyébként a halál az egy dolog... de hogy az összes nőnek fájdalmassá tette a szülést...??? Isten egy igazi paraszt... Sújtson le rám, ha nem így van... :)
Egyébként a halál az egy dolog... de hogy az összes nőnek fájdalmassá tette a szülést...??? Isten egy igazi paraszt... Sújtson le rám, ha nem így van... :)
0
VÁLASZ
imki 2013. 04. 29. 16:37 | #160
Külön érdekessége a dolognak, hogy ugye Ádámék bűnéért mi úgy vezeklünk, hogy meghalunk.
Mindeközben persze a Jóisten azt is mondotta volt, hogyaszongya:
"Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért és a fiak se ölettessenek meg az atyákért, hanem kiki az ő saját bűnéért ölettessék meg."
Most ilyenkor mi van? Ne ölettessenek meg a fiak az atyák vétkéért ... kivéve, ha éppen Isten úgy látja jónak? LOL :)
Mindeközben persze a Jóisten azt is mondotta volt, hogyaszongya:
"Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért és a fiak se ölettessenek meg az atyákért, hanem kiki az ő saját bűnéért ölettessék meg."
Most ilyenkor mi van? Ne ölettessenek meg a fiak az atyák vétkéért ... kivéve, ha éppen Isten úgy látja jónak? LOL :)
+2
VÁLASZ
zuu 2013. 04. 29. 16:36 | #159
Na jó, ha mindenkinek lehet, akkor már nekem is lenne egy kérdésem. Hogyan lehet megbízni egy istenhívő emberben, ha tudjuk, hogy nem a saját maga ura?
Imagi: ha neked azt parancsolná az istened, hogy ölj meg engem, akkor megtennéd?
Azt a választ nem fogadom el, hogy ilyet úgysem parancsolna, mert volt már rá példa.
Ha pedig azt válaszolnád, hogy : ha isten parancsolja, akkor biztosan megérdemlem, akkor gondolj arra, hogy te hogy állnál hozzá, ha egy muzulmánnak mondja ezt az istene.
Imagi: ha neked azt parancsolná az istened, hogy ölj meg engem, akkor megtennéd?
Azt a választ nem fogadom el, hogy ilyet úgysem parancsolna, mert volt már rá példa.
Ha pedig azt válaszolnád, hogy : ha isten parancsolja, akkor biztosan megérdemlem, akkor gondolj arra, hogy te hogy állnál hozzá, ha egy muzulmánnak mondja ezt az istene.
+1
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2013. 04. 29. 16:24 | #155
Azért az is szép dolog Istentől, hogy Ádám és Éva bűneiért az összes leszármazottjuk bűnhődik. Ezt hívom én igazi szeretetnek és megbocsájtásnak. :)
+1
VÁLASZ
Tooni 2013. 04. 29. 16:24 | #154
Próbakérdés!
Van-e az állatoknak lelke?
Amúgy dézsvü az egész, ugyanaz a lejárt lemez forog körbe a dézsarevüben.
http://www.ize.hu/comments.php?post_id=21563
Van-e az állatoknak lelke?
Amúgy dézsvü az egész, ugyanaz a lejárt lemez forog körbe a dézsarevüben.
http://www.ize.hu/comments.php?post_id=21563
0
VÁLASZ
bimbi 2013. 04. 29. 16:20 | #153
" Hiszen Isten nem ezt várja tőlem, sőt, egyenesen megtiltja, hogy a tudást, az önálló mérlegelés és tiszta szemmel látás képességét magamévá tegyem a tudás fájának gyümölcsének megízlelése által."
Arról meg nem is beszélve, hogy ha isten vágya az, hogy elvakultan higgyünk benne, akkor eleve teremthette volna az embert 'elvakultan istenhívő lénynek', és ezzel le is lett volna tudva mindörökre ez a kérdés. Valamiért mégsem így lett, heavycross talán tudja a választ...
Arról meg nem is beszélve, hogy ha isten vágya az, hogy elvakultan higgyünk benne, akkor eleve teremthette volna az embert 'elvakultan istenhívő lénynek', és ezzel le is lett volna tudva mindörökre ez a kérdés. Valamiért mégsem így lett, heavycross talán tudja a választ...
0
VÁLASZ
Moot 2013. 04. 29. 16:14 | #152
"Attól még hogy végtelen számú kérdés van csak 1 válasz."
És ezt az egy választ kutatja a tudomány. Kutatás, elmélet, bizonyítás. Ha nem sikerült, újra az egészet. Egyszer lesz eredmény.
Ezzel szemben a vallás: 2+2=4. Miért? Mert isten így akarta. Ez az az egy válasz, amit a vallás adni tud. Mert a biblia, isten, szentkönyv.
És ha már itt vagyunk, miattad regisztráltam, lenne két kérdésem:
Miért szent könyv a biblia? Mi különbözteti meg pl. a Gyűrűk Urától, miért szentebb az egyik a másiknál?
A keresztény istennek miért nincs saját neve? Mert ugye ott van Zeusz, Quetzalcoatl, stb. ők mind istenek, és van nevük, a keresztény isten meg csak Isten. Ez a kérdés régóta foglalkoztat
És ezt az egy választ kutatja a tudomány. Kutatás, elmélet, bizonyítás. Ha nem sikerült, újra az egészet. Egyszer lesz eredmény.
Ezzel szemben a vallás: 2+2=4. Miért? Mert isten így akarta. Ez az az egy válasz, amit a vallás adni tud. Mert a biblia, isten, szentkönyv.
És ha már itt vagyunk, miattad regisztráltam, lenne két kérdésem:
Miért szent könyv a biblia? Mi különbözteti meg pl. a Gyűrűk Urától, miért szentebb az egyik a másiknál?
A keresztény istennek miért nincs saját neve? Mert ugye ott van Zeusz, Quetzalcoatl, stb. ők mind istenek, és van nevük, a keresztény isten meg csak Isten. Ez a kérdés régóta foglalkoztat
0
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 04. 29. 16:13 | #151
Végülis csak a lényegi felvetésemre nem reagáltál. Tudatlannak és vakon követőnek kell lennem, hogy Isten szeretete velem maradjon? Ha Isten eredeti működését tekintem, akkor emberként nem tudhatok. Hiszen Isten nem ezt várja tőlem, sőt, egyenesen megtiltja, hogy a tudást, az önálló mérlegelés és tiszta szemmel látás képességét magamévá tegyem a tudás fájának gyümölcsének megízlelése által. Az Isten létébe vetett hit, és a hozzá való visszatérésre törekvés ezáltal következetesen megtagadja a tudást, így minden önálló gondolatot. Már persze a Te előbbi felsorolásodból kiindulva.
Más. Ha mindenki eleve rossznak születik - bár még mindig nem értem, hogy Ádám és Éva miért juthatott el a genetikai állománya továbbadásáig, ha egyszer elszakadt Istentől, de mindegy, ugorgyunk -, akkor miért várja a hívő, hogy halála után Isten birodalmában foglal helyet? Nem úgy volt, hogy elszakadtunk tőle? Vagy Isten annyira jóarc, hogy halálunk után visszafogad? Akkor mi értelme az egész földi szemétkedésnek? Érdekes ez az isteni szeretet, mit ne mondjak...
De látom én már. A kereszténység létjogosultságát az adja, hogy nincsenek benne lyukak. Ha meg van, akkor mégsincs, merthát egy "Istennel" kezdődő mondattal mindent meg lehet magyarázni. Persze, hogy így nincsenek lyukak.
Namármost ha én azt mondom, hogy az egész világunkat egy UFO robotjának a kutyája álmodja, abban sem lesznek lyukak. Minden azért van így, mert a kutya így álmodja. De ez a kutya ez még 100 évnyi történelmet sem álmodott nekünk. Sőt, egyedül Téged álmodik, és minden gondolatodat és életed minden mozzanatát a kutya álmodja hozzád. Mert ez a kutya ez ilyen végtelen hatalmas képzelőerővel bír. Akkor ez most egyenértékű lett a kereszténységgel? Sehol egy lyuk, és a rendszerben maradva mindent meg tudok magyarázni.
Más. Ha mindenki eleve rossznak születik - bár még mindig nem értem, hogy Ádám és Éva miért juthatott el a genetikai állománya továbbadásáig, ha egyszer elszakadt Istentől, de mindegy, ugorgyunk -, akkor miért várja a hívő, hogy halála után Isten birodalmában foglal helyet? Nem úgy volt, hogy elszakadtunk tőle? Vagy Isten annyira jóarc, hogy halálunk után visszafogad? Akkor mi értelme az egész földi szemétkedésnek? Érdekes ez az isteni szeretet, mit ne mondjak...
De látom én már. A kereszténység létjogosultságát az adja, hogy nincsenek benne lyukak. Ha meg van, akkor mégsincs, merthát egy "Istennel" kezdődő mondattal mindent meg lehet magyarázni. Persze, hogy így nincsenek lyukak.
Namármost ha én azt mondom, hogy az egész világunkat egy UFO robotjának a kutyája álmodja, abban sem lesznek lyukak. Minden azért van így, mert a kutya így álmodja. De ez a kutya ez még 100 évnyi történelmet sem álmodott nekünk. Sőt, egyedül Téged álmodik, és minden gondolatodat és életed minden mozzanatát a kutya álmodja hozzád. Mert ez a kutya ez ilyen végtelen hatalmas képzelőerővel bír. Akkor ez most egyenértékű lett a kereszténységgel? Sehol egy lyuk, és a rendszerben maradva mindent meg tudok magyarázni.
0
VÁLASZ
imki 2013. 04. 29. 16:11 | #150
Húú, micsoda "logikai" eszmefuttatás! Szerintem ne erőltesd tovább. :))
Egyébként a Biblia hol is írja, hogy a jó és a rossz tudásának fája nem csak simán a jó és a rossz tudásának fája volt? Csak mert úgy tűnik számomra, hogy a képzelgéseid köszönő viszonyban sincsenek nemhogy a realitással, de még a keresztény tanításokkal sem. :)
Egyébként a Biblia hol is írja, hogy a jó és a rossz tudásának fája nem csak simán a jó és a rossz tudásának fája volt? Csak mert úgy tűnik számomra, hogy a képzelgéseid köszönő viszonyban sincsenek nemhogy a realitással, de még a keresztény tanításokkal sem. :)
0
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2013. 04. 29. 16:06 | #148
A magasabb IQ-val rendelkező emberek gondolkodásmódjának az alapja a logika. És a logika azt diktálja, hogy nincs Isten. A logika és a hit nem fér meg egy helyen, sem egy emberben. Ezt egy keresztény sem fogja megérteni soha. :)
+3
VÁLASZ
imki 2013. 04. 29. 15:55 | #146
LOOOOOL.
Pont egy freeweb-es kamu idézetgyűjtemény? Viccnek is rossz. :)
Az általad linkelt oldalon lévő nevek:
- Egy része kapásból ateista (pl. Erwin Schroedinger magát ateistának vallotta, tehát az odafirkált idézetek ferdítenek, jó keresztény szokáshoz híven).
- Másik része az embereknek agnosztikus volt (Berzelius).
- Harmadik részük még csak-csak elhitte úgy-ahogy egy isten létét, de sok esetben nem egy megszemélyesített istenét. Pl. Planck is elvetette a keresztények istenét. Newton pedig voltaképpen igen sokat rettegett amiatt, hogy eretneknek bélyegzik a nézetei miatt - nem véletlenül.
- Negyedik részük (Newton, Kepler, stb.) nem az utóbbi 100-200 évben élt, hanem előtte, ahol ugye muszáj volt (a fenemód "toleráns" keresztény hatalom miatt) mindenkinek vallásosnak lennie, más lehetőség nem is volt.
- Az ötödik része az idézeteknek csak kitaláció, urban legend (pl. Hubert Aleya, aki egyébként nem egy túl ismert személyiség, hasonóan a felsoroltak nagyobb részéhez).
Szóval most egy akkora öngólt lőttél magadnak, hogy ennél szebbet már szándékosan sem tudtál volna. :)
De adok neked egy kis tépelődnivalót:
"A Royal Society (az MTA brit megfelelője) tagjai között végzett felmérés azt találta, hogy 3,3 százalékuk hisz Istenben, miközben ugyanebben az időben a brit népesség 68,5 százaléka vallotta magát hívőnek. Egy másik felmérés a 90-es években azt mutatta, hogy az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjainak csak hét százaléka hitt Istenben."
...
"A teljes népességről szóló számos Gallup felmérés mutatta, hogy azoknak, akiknek magasabb az IQ-juk, kevésbé valószínű, hogy hisznek Istenben"
Csókoltatlak, aranybogár! ;))
Pont egy freeweb-es kamu idézetgyűjtemény? Viccnek is rossz. :)
Az általad linkelt oldalon lévő nevek:
- Egy része kapásból ateista (pl. Erwin Schroedinger magát ateistának vallotta, tehát az odafirkált idézetek ferdítenek, jó keresztény szokáshoz híven).
- Másik része az embereknek agnosztikus volt (Berzelius).
- Harmadik részük még csak-csak elhitte úgy-ahogy egy isten létét, de sok esetben nem egy megszemélyesített istenét. Pl. Planck is elvetette a keresztények istenét. Newton pedig voltaképpen igen sokat rettegett amiatt, hogy eretneknek bélyegzik a nézetei miatt - nem véletlenül.
- Negyedik részük (Newton, Kepler, stb.) nem az utóbbi 100-200 évben élt, hanem előtte, ahol ugye muszáj volt (a fenemód "toleráns" keresztény hatalom miatt) mindenkinek vallásosnak lennie, más lehetőség nem is volt.
- Az ötödik része az idézeteknek csak kitaláció, urban legend (pl. Hubert Aleya, aki egyébként nem egy túl ismert személyiség, hasonóan a felsoroltak nagyobb részéhez).
Szóval most egy akkora öngólt lőttél magadnak, hogy ennél szebbet már szándékosan sem tudtál volna. :)
De adok neked egy kis tépelődnivalót:
"A Royal Society (az MTA brit megfelelője) tagjai között végzett felmérés azt találta, hogy 3,3 százalékuk hisz Istenben, miközben ugyanebben az időben a brit népesség 68,5 százaléka vallotta magát hívőnek. Egy másik felmérés a 90-es években azt mutatta, hogy az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjainak csak hét százaléka hitt Istenben."
...
"A teljes népességről szóló számos Gallup felmérés mutatta, hogy azoknak, akiknek magasabb az IQ-juk, kevésbé valószínű, hogy hisznek Istenben"
Csókoltatlak, aranybogár! ;))
+1
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2013. 04. 29. 15:48 | #145
Matematikai példát inkább ne hozz fel, mert annak minden törvénye egzakt, és vitathatatlan. Nem kell semelyik tételében sem hinni, sem elfogadni. Minden definíciója tételesen bizonyítható, és cáfolhatatlan. 2+2 a világon mindenhol 4, nem több, nem kevesebb.
+1
VÁLASZ
bimbi 2013. 04. 29. 15:46 | #144
És mindezt a biztos tudást meríted egy több ezer éves és bizonytalan forrásokból összetákolt könyvből. Egy könyvből, melynek állításait soha senkinek nem sikerült még igazolni, ellentmondásoktól hemzseg és ahány ember, annyiféle értelmezése létezik. No és mi a helyzet azokkal, akik hisznek isten(ek)ben, de épp nem keresztények? Jellemzően ők is eléggé magabiztosak a saját világnézetükben, pedig másik könyvből okosodtak.
A szeretetben én is hiszek, maradéktalanul. Szeretem a babgulyást.
A szeretetben én is hiszek, maradéktalanul. Szeretem a babgulyást.
0
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 29. 15:17 | #141
A jó és a rossz tudásának fája volt nem csak simán a tudás fája. Az ember egyébként az édenkertben azt a feladatot kapta hogy nevezze el az éllatokat ismerje meg a természetet tehát ha így nézzük minden tudós isten 1. emberhez intézett parancsát teljesíti.
Mond csak melyik önálló gondolatodat hazudtolja meg Isten léte? Na látod butaságokat írsz.
Azért hal meg mindenki mert mindenki Ádám és Éva bűnösségét örökölte. Tehát ha tökéletesen is élsz és be tartottad még gondolatban is a törvényt attól még ugyan úgy meghalsz itt a földön. De nem csak földi halál van hanem szellemi is.
mi lenne ha az ateisták csak annyit mondanának így közösségileg hogy van anyag! Minek ehhez világ keletkezése szingularitás meg ilyenek. Láthatod az ember nem így működik nem szeretjük a befejezetlen történeteket illetve a lyukas történeteket. A kereszténység olyan történetben hisz amiben nincsenek lyukak illetve ha valaki úgy véli hogy vannak azoknak az kereszténységgel nem szemben álló választ lehet adni. Szerintetek ha meg lehetne dönteni már nem tették volna meg kétséget kizáró logikával?
2+2 az mennyi? 4
biztos nem 5
nem 4 biztos nem 3?
nem 4 és ez így megy a végetlenségig míg végül az ateista megragad valahol a 42 körül és azt mondja higgyétek el én okos vagyok 2+2 az bizony 42 és ez abból vezeti le hogy mindig rá lehet kérdezni újra meg újra 2+2 az mennyi.
Attól még hogy végtelen számú kérdés van csak 1 válasz.
Mond csak melyik önálló gondolatodat hazudtolja meg Isten léte? Na látod butaságokat írsz.
Azért hal meg mindenki mert mindenki Ádám és Éva bűnösségét örökölte. Tehát ha tökéletesen is élsz és be tartottad még gondolatban is a törvényt attól még ugyan úgy meghalsz itt a földön. De nem csak földi halál van hanem szellemi is.
mi lenne ha az ateisták csak annyit mondanának így közösségileg hogy van anyag! Minek ehhez világ keletkezése szingularitás meg ilyenek. Láthatod az ember nem így működik nem szeretjük a befejezetlen történeteket illetve a lyukas történeteket. A kereszténység olyan történetben hisz amiben nincsenek lyukak illetve ha valaki úgy véli hogy vannak azoknak az kereszténységgel nem szemben álló választ lehet adni. Szerintetek ha meg lehetne dönteni már nem tették volna meg kétséget kizáró logikával?
2+2 az mennyi? 4
biztos nem 5
nem 4 biztos nem 3?
nem 4 és ez így megy a végetlenségig míg végül az ateista megragad valahol a 42 körül és azt mondja higgyétek el én okos vagyok 2+2 az bizony 42 és ez abból vezeti le hogy mindig rá lehet kérdezni újra meg újra 2+2 az mennyi.
Attól még hogy végtelen számú kérdés van csak 1 válasz.
-1
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 04. 29. 14:11 | #139
A listádból az következik, hogy a tudatlanság és a vak engedelmesség Isten szeretetének záloga, hiszen ugyebár a kiűzetést a tudás fájának gyümölcsének megízlelése provokálta ki. Ha tehát vissza akarok térni Istenhez, tudatlannak és vakon elfogadónak kell lennem? Végülis a kinyilatkoztatás is ilyen logikával működik.
Másrészt viszont ha abból az analógiából indulunk ki, hogy az Istentől való elszakadás következménye a halál, akkor az emberiségnek nem kellene léteznie, hiszen az emberiség ősei - tudniillik bizonyos Ádám és Éva - maguk is elszakadtak Istentől, ezzel gyakorlatilag az egész emberiség jövőjét elszakítva tőle. Namármost Isten vagy nagyon nem következetes, vagy a halálnak vajmi kevés köze van Istenhez, meg a hozzá való kötődéshez. Meg különben is, mindenki meghal. Akkor halála előtt mindenki elszakad Istentől? Vagy az elszakadás csak a halálhoz vezető egyik út? Hogy működik ez?
Mennyivel egyszerűbb lenne, ha annyit mondanátok így közösségileg, hogy hiszünk a szeretetben meg a jóságban, oszt ennyivót? Minek ehhez egy természetfeletti, akit félni kell, aki büntet, aki mérlegel, és aki létében hazudtolja meg a tudással felvértezett ember legtöbb önálló gondolatát?
Ja hogy persze, Istenhez csak a tudatlanok juthatnak el. Mindjárt van értelme a tudomány-ellenességnek.
Másrészt viszont ha abból az analógiából indulunk ki, hogy az Istentől való elszakadás következménye a halál, akkor az emberiségnek nem kellene léteznie, hiszen az emberiség ősei - tudniillik bizonyos Ádám és Éva - maguk is elszakadtak Istentől, ezzel gyakorlatilag az egész emberiség jövőjét elszakítva tőle. Namármost Isten vagy nagyon nem következetes, vagy a halálnak vajmi kevés köze van Istenhez, meg a hozzá való kötődéshez. Meg különben is, mindenki meghal. Akkor halála előtt mindenki elszakad Istentől? Vagy az elszakadás csak a halálhoz vezető egyik út? Hogy működik ez?
Mennyivel egyszerűbb lenne, ha annyit mondanátok így közösségileg, hogy hiszünk a szeretetben meg a jóságban, oszt ennyivót? Minek ehhez egy természetfeletti, akit félni kell, aki büntet, aki mérlegel, és aki létében hazudtolja meg a tudással felvértezett ember legtöbb önálló gondolatát?
Ja hogy persze, Istenhez csak a tudatlanok juthatnak el. Mindjárt van értelme a tudomány-ellenességnek.
0
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 29. 13:28 | #138
A keresztények NEM hiszik hogy Isten az alapján ítéli meg őket hogy a földön hogyan éltek vagy hogy hisznek-e benne. Ezek alapján senki nem kerülne Isten közelébe.
A keresztények a következőt hiszik:
1. Isten a szeretet ami időn és téren kívül működik és az egyetlen örök és végtelen dolog a világegyetemben.
2. Isten a szeretet és a szeretet mindig mások felé irányul. Ezért Isten szeretetből megteremtette az embert akit szeret, és akinek meg adta a lehetőséget szabad akarat formájában hogy szeresse Istent. Miért? Mert a szeretet jó!
3. Az ember az édenkertben azt választotta hogy isten szeretete nélkül akar élni, ezért bűnt követett el melynek definíciója: elszakadás Istentől.
4. A szeretettől vagyis Istentől való elszakadás következménye mindig halál vagy szellemi vagy fizikai.
5. Isten saját magát, illetve egyszülött fiát adta azért, hogy aki felismeri megvallja, megbánja, hogy bűnös, annak új élete legyen, már itt a földön.
6. Isten nem csak megteremtette az Embert hanem kapcsolatba is akar vele lépni hiszen a szeretet már csak ilyen.
7. Szóval ja Isten számára nem közömbös egyetlen ember élete sem.
A keresztények a következőt hiszik:
1. Isten a szeretet ami időn és téren kívül működik és az egyetlen örök és végtelen dolog a világegyetemben.
2. Isten a szeretet és a szeretet mindig mások felé irányul. Ezért Isten szeretetből megteremtette az embert akit szeret, és akinek meg adta a lehetőséget szabad akarat formájában hogy szeresse Istent. Miért? Mert a szeretet jó!
3. Az ember az édenkertben azt választotta hogy isten szeretete nélkül akar élni, ezért bűnt követett el melynek definíciója: elszakadás Istentől.
4. A szeretettől vagyis Istentől való elszakadás következménye mindig halál vagy szellemi vagy fizikai.
5. Isten saját magát, illetve egyszülött fiát adta azért, hogy aki felismeri megvallja, megbánja, hogy bűnös, annak új élete legyen, már itt a földön.
6. Isten nem csak megteremtette az Embert hanem kapcsolatba is akar vele lépni hiszen a szeretet már csak ilyen.
7. Szóval ja Isten számára nem közömbös egyetlen ember élete sem.
0
VÁLASZ
Purple 2013. 04. 29. 13:08 | #136
Hát ha nekünk hiányosak az ismereteink, akkor nemtom a tiedet minek kéne nevezni... Kétezer éves mesében hiszel, ami csak azért született meg, mert a szintén hiányos ismeretekkel rendelkező emberek csak ezt a magyarázatot tartották ésszerűnek. Mellesleg meg van nyirbálva az egész, tele van ellentmondásokkal, abszurditással. Sajnos én meg azt mondom, hogy amíg nincs bizonyíték, addig nem ez az igazság. Ez így működik.
0
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2013. 04. 29. 12:26 | #135
Nem tartalmaz ellentmondásokat a mesekönyved, mi...? Szemezgess innen párat, persze a teljesség igénye nélkül :
http://www.szabadgondolkodo.hu/ateizmus/vallaskritika/bibliai-ellentmondasok.php
http://www.szabadgondolkodo.hu/ateizmus/vallaskritika/bibliai-ellentmondasok.php
0
VÁLASZ
bimbi 2013. 04. 29. 12:19 | #134
"A keresztények nem félnek illetve ha pontos akarok lenni: csak a keresztények nem félnek."
A szokásos ökörség. A keresztények a következőt hiszik: létezik egy jóságos isten, aki megteremtette az anyagi világot. Isten az itt élő emberek mindegyikét aszerint ítéli meg, hogy miként élt, ill. hitt-e isten létezésében. Ezek alapján dönt az ember halál utáni sorsáról. Nos. Kérdésem a szokásos, remélem te leszel az első hívő, aki végre választ fog nekem adni rá.
Ha isten valóban olyan intelligens és nagyszerű teremtés, hogy képes volt a nagy büdös semmiből megteremteni ezt az igen összetett és bonyolult és hatalmas világot, akkor miért olyan együgyű, hogy érdekli, az itt élő emberek hisznek-e benne vagy sem? Nem tök mindegy számára? Kicsit komolyabb dolgokkal gurigázik ilyen pitiáner dolgoknál, nem?
A szokásos ökörség. A keresztények a következőt hiszik: létezik egy jóságos isten, aki megteremtette az anyagi világot. Isten az itt élő emberek mindegyikét aszerint ítéli meg, hogy miként élt, ill. hitt-e isten létezésében. Ezek alapján dönt az ember halál utáni sorsáról. Nos. Kérdésem a szokásos, remélem te leszel az első hívő, aki végre választ fog nekem adni rá.
Ha isten valóban olyan intelligens és nagyszerű teremtés, hogy képes volt a nagy büdös semmiből megteremteni ezt az igen összetett és bonyolult és hatalmas világot, akkor miért olyan együgyű, hogy érdekli, az itt élő emberek hisznek-e benne vagy sem? Nem tök mindegy számára? Kicsit komolyabb dolgokkal gurigázik ilyen pitiáner dolgoknál, nem?
0
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 29. 12:03 | #133
Én semmilyen dologtól nem félek egyszerűen abban hiszek a világ keletkezésével kapcsolatban és az emberi élet magyarázatával kapcsolatban ami a létező forgatókönyvek között a legjobb, és nem tartalmaz ellentmondást. Ez pedig az igazság. Sajnos az igazság akkor is az ha nem bizonyítod be és akkor is ha nem hiszel benne. A keresztények nem félnek illetve ha pontos akarok lenni: csak a keresztények nem félnek. Lehet hogy az ateisták úgy gondolják magukról hogy szabadok és nem félnek semmitől de ezt a hiányos ismereteik és a struccpolitika miatt van. Távol áll a valóságtól.
0
VÁLASZ
Purple 2013. 04. 29. 11:40 | #132
Kétezer éve "várjuk" a csodát, hogy bebizonyosodjon ami mellett ti vakon kiálltok. Nem történt semmi. Azt hiszem ezek után bizton állíthatjuk hogy nincs isten. Megváltoztatni meg akkor fogom az életemet, ha feketén-fehéren bebizonyosodik valami, és nem akkor mikor pár vak hülye azt mondja nekem....
Te elhitted a mesét, és előre félsz olyan dolgoktól, amik nem is léteznek. És még én nem vagyok a magam ura?? :DD Sajnálatos a gondolkodásmódotok, hogy láncra veritek magatokat egy idióta szemével, és akkor kijelentitek hogy más nem a maga ura... Félelmetes.
Te elhitted a mesét, és előre félsz olyan dolgoktól, amik nem is léteznek. És még én nem vagyok a magam ura?? :DD Sajnálatos a gondolkodásmódotok, hogy láncra veritek magatokat egy idióta szemével, és akkor kijelentitek hogy más nem a maga ura... Félelmetes.
0
VÁLASZ
thisisreal 2013. 04. 29. 10:59 | #130
Megkérdezhetem tisztelettel, hogy honnan ez a határtalan bizonyosságod? :)
0
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 29. 10:51 | #129
Nem emberi aggyal gondolkodó entitás teremtette hanem a téren időn és anyagi világon felül álló szellemi lény mellyel az ember szellemi része képes kapcsolatba lépni.t. Méghozzá nem is a semmiből hanem a szellemi a láthatatlan világból állt elő a látható világ.
Te nem érted hogy miért ragaszkodom ehhez, én pedig úgy gondolom hogy te azért tagadod ezt mert ha ez igaz akkor meg kellene változtatnod az életed. El kellene kezdened keresni Istent, szembe kellene nézned azzal hogy a bűn fogságában vagy, és nem vagy a magad ura.
Te nem érted hogy miért ragaszkodom ehhez, én pedig úgy gondolom hogy te azért tagadod ezt mert ha ez igaz akkor meg kellene változtatnod az életed. El kellene kezdened keresni Istent, szembe kellene nézned azzal hogy a bűn fogságában vagy, és nem vagy a magad ura.
-2
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 04. 29. 10:50 | #128
imagi, neked tényleg fogalmad nincs az ateizmusról.
Az ateista meggyőződéssel állítja, hogy Isten nem létezik. Ennyi. Nem kell neki eljutni Isten lecseréléséig ufo-ra, meg robotokra, meg nagy bummra. Isten létezését tagadja.
Amit a második pontban írtál, azt deizmusnak nevezik, ami viszont nem feltétlenül zárja ki Isten létét. Egyszerűen annyit mond, hogy az anyagi világot a törvényszerűségeivel együtt valami létrehozta, de ezen felül nem "foglalkozott" tovább annak működésével. A teremtőt persze nevezheted Istennek, de akár repülő spagettiszörnynek is.
Az pedig hittudósok között is széles körben elfogadott nézőpont, hogy a Genesis és az Ószövetség istene gyakran kifejezetten kegyetlen volt, éppen olyan mozzanatok miatt, amiket Purple is említett.
Az ateista meggyőződéssel állítja, hogy Isten nem létezik. Ennyi. Nem kell neki eljutni Isten lecseréléséig ufo-ra, meg robotokra, meg nagy bummra. Isten létezését tagadja.
Amit a második pontban írtál, azt deizmusnak nevezik, ami viszont nem feltétlenül zárja ki Isten létét. Egyszerűen annyit mond, hogy az anyagi világot a törvényszerűségeivel együtt valami létrehozta, de ezen felül nem "foglalkozott" tovább annak működésével. A teremtőt persze nevezheted Istennek, de akár repülő spagettiszörnynek is.
Az pedig hittudósok között is széles körben elfogadott nézőpont, hogy a Genesis és az Ószövetség istene gyakran kifejezetten kegyetlen volt, éppen olyan mozzanatok miatt, amiket Purple is említett.
+1
VÁLASZ
kotta 2013. 04. 29. 10:31 | #126
A tudósosdi-számháborúnak egyetlen értelme van csak: cáfolja azt a számtalanszor előhozott véleményt, hogy "minden hívő begyöpösödött hülye" . Másképpen: az IQ, vagy nevezzük akárhogy, nem függ össze azzal, hogy valaki hívő-e vagy nem.
SEMMI mást nem cáfol, nem támaszt alá, ennyi és kész. Kb. mint az, hogy x tudósból hány túrja az orrát, mennyi szeret síelni, stb. Én konkrétan csak azért szedtem elő keserves 17 másodperces munkával, hogy önigazoljam magam, hogy sajnos a legtöbbször csak az ismeretek nélküli kölcsönös fröcsögés megy ebben a témában. És most ez nekem jó. :-) További jó mulatást! :-)
SEMMI mást nem cáfol, nem támaszt alá, ennyi és kész. Kb. mint az, hogy x tudósból hány túrja az orrát, mennyi szeret síelni, stb. Én konkrétan csak azért szedtem elő keserves 17 másodperces munkával, hogy önigazoljam magam, hogy sajnos a legtöbbször csak az ismeretek nélküli kölcsönös fröcsögés megy ebben a témában. És most ez nekem jó. :-) További jó mulatást! :-)
0
VÁLASZ
komcsi 2013. 04. 29. 10:28 | #125
Einstein egyszer a következő kijelentést tette: "A Jóisten nem kockázik" (mármint a Világegyetemmel). Ezt az idézetet gyakran annak alátámasztására hozzák fel, hogy Einstein hitt a kereszténység istenében. Az idézetnek ez a felhasználása azonban figyelmen kívül hagyja a szövegösszefüggést: Einstein mondása valójában azt fejezi ki, hogy a tudós elutasította a kvantumelmélet legnépszerűbb értelmezésének bizonyos aspektusait. Einstein egyébként is zsidó, és nem pedig keresztény családból származott.
Azt, hogy Einstein mit gondolt Istenről, jobban mutatja a következő idézet:
"Hiszek Spinoza Istenében, aki minden létező harmóniájában jelentkezik, és nem egy olyan Istenben, aki az emberi sorsokkal és cselekedetekkel törődik." - Schilpp, P.A. (ed.): Albert Einstein: Philosopher-Scientist. Vol.1. (Harper and Brothers, New York, 1959)
Einstein elismerte, hogy a kvantumelmélet a legjobb tudományos modell, amely leírja a rendelkezésre álló fizikai adatokat. Nem fogadta el azonban, hogy az elmélet teljes lenne, és hogy a valószínűségi viselkedés és a véletlenszerűség a természet elidegeníthetetlen tulajdonsága. Úgy gondolta, hogy valamikor majd egy jobb, teljesebb elmélet fog megszületni, amelyben nem lesz szükség statisztikai értelmezésekre és véletlenszerűségre.
Azt, hogy Einstein mit gondolt Istenről, jobban mutatja a következő idézet:
"Hiszek Spinoza Istenében, aki minden létező harmóniájában jelentkezik, és nem egy olyan Istenben, aki az emberi sorsokkal és cselekedetekkel törődik." - Schilpp, P.A. (ed.): Albert Einstein: Philosopher-Scientist. Vol.1. (Harper and Brothers, New York, 1959)
Einstein elismerte, hogy a kvantumelmélet a legjobb tudományos modell, amely leírja a rendelkezésre álló fizikai adatokat. Nem fogadta el azonban, hogy az elmélet teljes lenne, és hogy a valószínűségi viselkedés és a véletlenszerűség a természet elidegeníthetetlen tulajdonsága. Úgy gondolta, hogy valamikor majd egy jobb, teljesebb elmélet fog megszületni, amelyben nem lesz szükség statisztikai értelmezésekre és véletlenszerűségre.
0
VÁLASZ
komcsi 2013. 04. 29. 10:25 | #124
Te keresztény tudósokat említettél? Nem. Olyan idézeteket, pontosabban kiragadott mondatokat linkeltél, ahol tudósok többnyire valami felsőbb erőről, rendezőelvről beszélnek. Ezekkel imádnak példálózni az elvakult keresztények, pedig vallásról (hogy buddhista, keresztény vagy akár földönkívüliekben való hitről van szó) nem is esik szó.
0
VÁLASZ
Purple 2013. 04. 29. 10:23 | #123
Miért ragaszkodsz mindenáron ahhoz, hogy a világot valami teremtette? Azért mert te ép ésszel nem fogod fel hogy keletkezett (én sem, és egyelőre senki, csak sejteni lehet...), az nem jelenti azt, hogy mindenképp egy emberi aggyal gondolkodó entitás teremtette, emberi logikával... Itt bukjátok el ezt az egészet, hogy ehhez ragaszkodtok foggal-körömmel, mert csak ez tömi be a lyukakat feltétel nélkül a fejetekben...
0
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 29. 10:06 | #117
ez a legjobb:
Robert Millikan, az elektromosság kutatója:
„Akik keveset tudnak a tudományról, és akik keveset értenek a valláshoz, vitatkozhatnak egymással, és akik figyelik őket, azt gondolhatják, hogy ez a tudomány és a vallás közti vita, de valójában csak a tudatlanság két formája közti összeütközés.”
Na megyek tanulni hogy jobban értsek a tudományhoz. Kedves ateista barátaim nektek is ezt javaslom. Tanuljatok tudományt és legyetek őszinték. Ha kitartóak vagytok és tehetségesek mint sok más nagy tudós megláthatjátok a teremtő Istent.
Robert Millikan, az elektromosság kutatója:
„Akik keveset tudnak a tudományról, és akik keveset értenek a valláshoz, vitatkozhatnak egymással, és akik figyelik őket, azt gondolhatják, hogy ez a tudomány és a vallás közti vita, de valójában csak a tudatlanság két formája közti összeütközés.”
Na megyek tanulni hogy jobban értsek a tudományhoz. Kedves ateista barátaim nektek is ezt javaslom. Tanuljatok tudományt és legyetek őszinték. Ha kitartóak vagytok és tehetségesek mint sok más nagy tudós megláthatjátok a teremtő Istent.
0
VÁLASZ
kotta 2013. 04. 29. 09:55 | #115
Jupíí, számháború!!! :-)
(1. ez így egy lista, de ugyanúgy nem jelent semmit
2. néhányuk nyilván cáfolható ha nagyon akarom, csomóan viszont lemaradtak erről a listáról)
Sztem fölös újra és újra nekilovagolni egymásnak, de ha jól esik tegyétek.
Tudósok, akik Istenhívőnek vallották magukat:
André-Marie Ampère (1775 - 1836) francia fizikus, az elektromágnesesség egyik fő felfedezője. Az elektromos áram SI-egységét, az ampert nevezték el a tiszteletére.
Antoine Henri Becquerel (1852 - 1908) francia fizikus, a radioaktivitás egyik felfedezője, amiért 1903-ban Nobel díjat kapott.
Alexander Graham Bell (1847 - 1922) brit születésű amerikai fiziológus, a telefon feltalálója.
Bolyai János (1802 - 1860) magyar matematikus, a nem-euklideszi, hiperbolikus gometria felfedezője.
Sir David Brewster (1781 -1868) skót felfedező, a fénytörés és polarizáció törvényeinek felfedezője.
Georg Cantor (1845 - 1918) zsidó matematikus, a halmazelmélet matematikai tudományág megalkotója.
Augustin Louis Cauchy (1789 - 1857) francia matematikus, a matematikai analízis modern tárgyalásmódjának megteremtője. A matematika alapvető fogalmait (mint pl. konvergencia, sorozat, határérték) ő fektette szilárd alapokra.
Nikolausz Kopernikusz (1473 - 1543) lengyel asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elterjedése.
Charles Augustin de Coulomb (1736 - 1806) francia fizikus, az elektrosztatikus Coulomb törvény megalkotója, az töltés SI-egységét nevezték el a tiszteletére.
John Dalton (1766 - 1844) angol fizikus és kémikus, az atomelmélet védelmezője. Róla nevezték el az atomi tömegegységet daltonnak és a tökéletes gázok elegyeiben a parciális nyomásra vonatkozó Dalton-törvényt.
René Descartes (1596 - 1650) francia természetkutató és matematikus, az analitikus geometria egyik megalapítója.
Leonhard Euler (1707 - 1783) svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.
Michael Faraday (1791 - 1867) angol fizikus és kémikus, az elektrotechnika nagy alakja, jelentősen hozzájárult az elektromágnesesség és elektrokémia területeinek fejlődéséhez. A kapacitás SI egysége, a farad, róla kapta a nevét, valamint a Faraday állandó, ami egy mol elektron töltését jelenti.
Sir Alexander Fleming (1881 - 1955) Nobel-díjas skót orvos, a penicillin felfedezője. Kutatási területe a baktériumkutatás, az immunológia és a kemoterápia volt. Ő volt az első, aki embereknek tífusz elleni védőoltást adott.
Benjamin Franklin (1706 - 1790): amerikai író, polgári demokrata politikus, diplomata, természettudós, közgazdász, filozófus. Feltalálta többek között a villámhárítót, az üvegharmonikát, a Franklin-kályhát, a bifokális szemüveglencsét és a rugalmas katétert.
Friedrich Ludwig Gottlob Frege (1848 - 1925) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.
Augustin-Jean Fresnel (1788 - 1827) francia fizikus, a hullámoptika egyik megalkotója.
Galileo Galilei (1564 - 1642) olasz természettudós. A vízemelő gép és a mikroszkóp feltalálója. A Jupiter négy legnagyobb holdjának felfedezője. (Jaja, ő is. Tényleg.)
Luigi Galvani (1737 - 1798) olasz fizikus, felfedezte, hogy az izom és idegsejtek elektromosságot állítanak elő.
Werner Karl Heisenberg (1901 - 1976) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója. A Heisenberg által bevezetett határozatlansági reláció elve forradalmi fordulatot hozott a kvantummechanika fejlődésében, hatása a modern fizikára.
Sir Frederick William Herschel (1738 - 1822) német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.
Edward Jenner (1749 - 1823) angol sebész, a himlőoltás feltalálója.
James Prescott Joule (1818 - 1889) angol fizikus, az energiamegmaradás törvényének felismerője és a thermodinamika első főtételének megalkotója. Az energia SI-egységét róla nevezték el.
William Thomson Kelvin (1824 - 1907) skót matematikus-fizikus, több fontos munkát végzett a matematikai analízis, az elektromosság és a thermodinamika területén. Legismertebb fejlesztése az abszolút nulla foktól induló Kelvin hőmérsékleti skála.
Johannes Kepler (1571 - 1630) német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyet róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Antoine-Laurent de Lavoisier (1743 - 1794) francia kémikus. Leghíresebb eredményeként az égési folyamatokat tanulmányozva felfedezte az anyagmegmaradás törvényét, valamint pontosan meghatározta az elemek, a savak, a sók és a bázisok fogalmát.
Gottfried Wilhelm Leibniz (1646 - 1716) német matematikus, fizikus és filozófus, aki megalkotta a matematikai analízist, valamint hozzájárult a formális logika megteremtéséhez is.
Carl von Linné (1707 - 1778) svéd természettudós, orvos és botanikus, aki megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként. (Alapjaiban ma is az ő elveit és eljárását használják a biológiában.)
Guglielmo Marconi (1874 - 1937) olasz feltaláló, aki a távíró kifejlesztéséért megkapta a Fizikai Nobel-díjat.
James Clerk Maxwell (1831 - 1879) skót matematikus-fizikus, aki egy összefoglaló egyenletrendszerbe írta le az elektromosság és a mágnesesség alapjait, ezen kívül a nevéhez fűződik a Maxwell-eloszlás, a gázok mozgásának elmélete.
Johann Gregor Mendel (1822 - 1884) szudétanémet származású Ágoston-rendi szerzetes, botanikus, a tudományos örökléstan megalapozója. Gyakran nevezik őt a „genetika atyjá"-nak.
Samuel Morse (1791 - 1872) amerikai feltaláló, a távíró kódrenszerének kidolgozója.
Sir Isaac Newton (1642 - 1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista. Megalkotta az egyetemes tömegvonzás törvényét, megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. A differenciálszámítás és integrálszámítás egyik megalkotója.
Blaise Pascal (1623 - 1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus. A nyomás mértékegysége az ő munkásságának tiszteletére lett Pascal.
Louis Pasteur (1822 - 1895) francia mikrobiológus és kémikus, aki kifejleszti a veszettség elleni oltóanyagot. A pasztőrözési eljárás megalkotója.
Linus Carl Pauling (1901 - 1994) amerikai kémikus, többszörös Nobel-díjas. A molekuláris biológia és gyógyszertan első kutatói között tartják számon.
Georg Friedrich Bernhard Riemann (1826 - 1866) német matematikus, aki úttörő munkát végzett a matematikai analízis, differenciálgeometria, matematikai fizika és analitikus számelmélet területén.
Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger (1887 - 1961) Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Albert Schweitzer (1875 - 1965) Nobel-békedíjas német orvos, teológus, filozófus.
Pietro Angelo Secchi (1818 - 1878) olasz csillagász, a csillagászati színképelemzés úttörője, aki a meteorológia és az óceánográfia területén is tevékenykedett.
George Stephenson (1781 - 1848) angol gépészmérnök, az első gőzmozdony tervezője, a vasút atyja.
Sir George Gabriel Stokes (1819 - 1903) angol matematikus-fizikus, aki több fontos tételt alkotott a matematika, optika és folyadék-dinamika területén.
Urbain Jean Joseph Le Verrier (1811 - 1877) francia matematikus, a Neptunusz felfedezője.
(1. ez így egy lista, de ugyanúgy nem jelent semmit
2. néhányuk nyilván cáfolható ha nagyon akarom, csomóan viszont lemaradtak erről a listáról)
Sztem fölös újra és újra nekilovagolni egymásnak, de ha jól esik tegyétek.
Tudósok, akik Istenhívőnek vallották magukat:
André-Marie Ampère (1775 - 1836) francia fizikus, az elektromágnesesség egyik fő felfedezője. Az elektromos áram SI-egységét, az ampert nevezték el a tiszteletére.
Antoine Henri Becquerel (1852 - 1908) francia fizikus, a radioaktivitás egyik felfedezője, amiért 1903-ban Nobel díjat kapott.
Alexander Graham Bell (1847 - 1922) brit születésű amerikai fiziológus, a telefon feltalálója.
Bolyai János (1802 - 1860) magyar matematikus, a nem-euklideszi, hiperbolikus gometria felfedezője.
Sir David Brewster (1781 -1868) skót felfedező, a fénytörés és polarizáció törvényeinek felfedezője.
Georg Cantor (1845 - 1918) zsidó matematikus, a halmazelmélet matematikai tudományág megalkotója.
Augustin Louis Cauchy (1789 - 1857) francia matematikus, a matematikai analízis modern tárgyalásmódjának megteremtője. A matematika alapvető fogalmait (mint pl. konvergencia, sorozat, határérték) ő fektette szilárd alapokra.
Nikolausz Kopernikusz (1473 - 1543) lengyel asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elterjedése.
Charles Augustin de Coulomb (1736 - 1806) francia fizikus, az elektrosztatikus Coulomb törvény megalkotója, az töltés SI-egységét nevezték el a tiszteletére.
John Dalton (1766 - 1844) angol fizikus és kémikus, az atomelmélet védelmezője. Róla nevezték el az atomi tömegegységet daltonnak és a tökéletes gázok elegyeiben a parciális nyomásra vonatkozó Dalton-törvényt.
René Descartes (1596 - 1650) francia természetkutató és matematikus, az analitikus geometria egyik megalapítója.
Leonhard Euler (1707 - 1783) svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.
Michael Faraday (1791 - 1867) angol fizikus és kémikus, az elektrotechnika nagy alakja, jelentősen hozzájárult az elektromágnesesség és elektrokémia területeinek fejlődéséhez. A kapacitás SI egysége, a farad, róla kapta a nevét, valamint a Faraday állandó, ami egy mol elektron töltését jelenti.
Sir Alexander Fleming (1881 - 1955) Nobel-díjas skót orvos, a penicillin felfedezője. Kutatási területe a baktériumkutatás, az immunológia és a kemoterápia volt. Ő volt az első, aki embereknek tífusz elleni védőoltást adott.
Benjamin Franklin (1706 - 1790): amerikai író, polgári demokrata politikus, diplomata, természettudós, közgazdász, filozófus. Feltalálta többek között a villámhárítót, az üvegharmonikát, a Franklin-kályhát, a bifokális szemüveglencsét és a rugalmas katétert.
Friedrich Ludwig Gottlob Frege (1848 - 1925) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.
Augustin-Jean Fresnel (1788 - 1827) francia fizikus, a hullámoptika egyik megalkotója.
Galileo Galilei (1564 - 1642) olasz természettudós. A vízemelő gép és a mikroszkóp feltalálója. A Jupiter négy legnagyobb holdjának felfedezője. (Jaja, ő is. Tényleg.)
Luigi Galvani (1737 - 1798) olasz fizikus, felfedezte, hogy az izom és idegsejtek elektromosságot állítanak elő.
Werner Karl Heisenberg (1901 - 1976) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója. A Heisenberg által bevezetett határozatlansági reláció elve forradalmi fordulatot hozott a kvantummechanika fejlődésében, hatása a modern fizikára.
Sir Frederick William Herschel (1738 - 1822) német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.
Edward Jenner (1749 - 1823) angol sebész, a himlőoltás feltalálója.
James Prescott Joule (1818 - 1889) angol fizikus, az energiamegmaradás törvényének felismerője és a thermodinamika első főtételének megalkotója. Az energia SI-egységét róla nevezték el.
William Thomson Kelvin (1824 - 1907) skót matematikus-fizikus, több fontos munkát végzett a matematikai analízis, az elektromosság és a thermodinamika területén. Legismertebb fejlesztése az abszolút nulla foktól induló Kelvin hőmérsékleti skála.
Johannes Kepler (1571 - 1630) német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyet róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Antoine-Laurent de Lavoisier (1743 - 1794) francia kémikus. Leghíresebb eredményeként az égési folyamatokat tanulmányozva felfedezte az anyagmegmaradás törvényét, valamint pontosan meghatározta az elemek, a savak, a sók és a bázisok fogalmát.
Gottfried Wilhelm Leibniz (1646 - 1716) német matematikus, fizikus és filozófus, aki megalkotta a matematikai analízist, valamint hozzájárult a formális logika megteremtéséhez is.
Carl von Linné (1707 - 1778) svéd természettudós, orvos és botanikus, aki megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként. (Alapjaiban ma is az ő elveit és eljárását használják a biológiában.)
Guglielmo Marconi (1874 - 1937) olasz feltaláló, aki a távíró kifejlesztéséért megkapta a Fizikai Nobel-díjat.
James Clerk Maxwell (1831 - 1879) skót matematikus-fizikus, aki egy összefoglaló egyenletrendszerbe írta le az elektromosság és a mágnesesség alapjait, ezen kívül a nevéhez fűződik a Maxwell-eloszlás, a gázok mozgásának elmélete.
Johann Gregor Mendel (1822 - 1884) szudétanémet származású Ágoston-rendi szerzetes, botanikus, a tudományos örökléstan megalapozója. Gyakran nevezik őt a „genetika atyjá"-nak.
Samuel Morse (1791 - 1872) amerikai feltaláló, a távíró kódrenszerének kidolgozója.
Sir Isaac Newton (1642 - 1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista. Megalkotta az egyetemes tömegvonzás törvényét, megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. A differenciálszámítás és integrálszámítás egyik megalkotója.
Blaise Pascal (1623 - 1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus. A nyomás mértékegysége az ő munkásságának tiszteletére lett Pascal.
Louis Pasteur (1822 - 1895) francia mikrobiológus és kémikus, aki kifejleszti a veszettség elleni oltóanyagot. A pasztőrözési eljárás megalkotója.
Linus Carl Pauling (1901 - 1994) amerikai kémikus, többszörös Nobel-díjas. A molekuláris biológia és gyógyszertan első kutatói között tartják számon.
Georg Friedrich Bernhard Riemann (1826 - 1866) német matematikus, aki úttörő munkát végzett a matematikai analízis, differenciálgeometria, matematikai fizika és analitikus számelmélet területén.
Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger (1887 - 1961) Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Albert Schweitzer (1875 - 1965) Nobel-békedíjas német orvos, teológus, filozófus.
Pietro Angelo Secchi (1818 - 1878) olasz csillagász, a csillagászati színképelemzés úttörője, aki a meteorológia és az óceánográfia területén is tevékenykedett.
George Stephenson (1781 - 1848) angol gépészmérnök, az első gőzmozdony tervezője, a vasút atyja.
Sir George Gabriel Stokes (1819 - 1903) angol matematikus-fizikus, aki több fontos tételt alkotott a matematika, optika és folyadék-dinamika területén.
Urbain Jean Joseph Le Verrier (1811 - 1877) francia matematikus, a Neptunusz felfedezője.
0
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 29. 09:38 | #113
Olyan dolgokat írsz ami egyáltalán nem jellemző a Biblia Istenére.
Had összegezzem az ateizmust akkor én is:
1. Jóságos isten nem létezik mert minden szar. Gratulálok a logika csúcsán álltok :)
2. A világot valami megalkotta és aztán hagyta futni a programot. Mivel az ember nem csak anyagi lény ez így gyenge mint a harmat.
3. Ha nem a Biblia Istene teremtette a világot akkor egy ufo inteligens robot nagy bumm teremtette. A vallásotok ezen része egyenesen nevetséges semmivel nem jobb mint a keresztényeké, csak a keresztények képesek a teremtő Isten feltételezésből célokat találni az emberi életnek.
Nem a tudományos metódus ellen írok. Annak én is híve vagyok és sajnálom hogy a világ döntéshozói nem alkalmazzák. Ezenfelül állítom hogy a világ őszinte megfigyelésével meg lehet találni benne azt aki teremtette a Biblia Istenét. Ezért is lehet sok tudós keresztény.
Had összegezzem az ateizmust akkor én is:
1. Jóságos isten nem létezik mert minden szar. Gratulálok a logika csúcsán álltok :)
2. A világot valami megalkotta és aztán hagyta futni a programot. Mivel az ember nem csak anyagi lény ez így gyenge mint a harmat.
3. Ha nem a Biblia Istene teremtette a világot akkor egy ufo inteligens robot nagy bumm teremtette. A vallásotok ezen része egyenesen nevetséges semmivel nem jobb mint a keresztényeké, csak a keresztények képesek a teremtő Isten feltételezésből célokat találni az emberi életnek.
Nem a tudományos metódus ellen írok. Annak én is híve vagyok és sajnálom hogy a világ döntéshozói nem alkalmazzák. Ezenfelül állítom hogy a világ őszinte megfigyelésével meg lehet találni benne azt aki teremtette a Biblia Istenét. Ezért is lehet sok tudós keresztény.
-1
VÁLASZ
imki 2013. 04. 29. 08:45 | #109
Hidd el, Purple, szeret ő minket. Csak olyan ő, mint egy elmeháborodott. Nehezen tudja kifejezni a szeretetét. :) Ezért gyilkoltatott le medvékkel 42 kisgyereket, mikor azok csúfolódni mertek. De hidd el, ezt is tiszta szeretetből tette. ;)
(Most gondolj bele, mi lenne, ha még nem is szeretne minket! :D )
(Most gondolj bele, mi lenne, ha még nem is szeretne minket! :D )
0
VÁLASZ
Purple 2013. 04. 29. 05:35 | #107
Epedve várom mikor lövöd el az "Einstein" idézeteket. :D Meg azt az iszonyat béna tanár-diák anekdotát. :D
Annyira bírom, mikor a vallásosak itt kardoskodnak a tudomány ellen, hogy logikátlan, meg köze nincs a világhoz, utána meg azzal érvelnek, hogy DE BEZZEG A TUDÓSOK IS VALLÁSOSAK!! :DDD Mekkora fail...
Annyira bírom, mikor a vallásosak itt kardoskodnak a tudomány ellen, hogy logikátlan, meg köze nincs a világhoz, utána meg azzal érvelnek, hogy DE BEZZEG A TUDÓSOK IS VALLÁSOSAK!! :DDD Mekkora fail...
+1
VÁLASZ
Purple 2013. 04. 29. 05:27 | #106
"Isten téged mindénél jobban szeret!"
Annyira, hogy ha nem hajbókolsz neki vasárnaponként, akkor a kénköves pokolban pusztít el, illetve nem is, még a kegyelemdöfést sem adná meg, mert örökké ott fogsz szenvedni fájdalmak közt. :D Meg még annyira szeret mindenkit, hogy ezreket ölt meg, mert nem tetszett neki valami, özönvizek, pusztítások, így oldja meg ő a problémákat. :D Meg annyira szerette első teremtményeit is hogy puszta emberi kíváncsiságuk miatt (amit ő adott nekik.. miért nem gyúrta őket olyanra hogy ne tegyenek olyat ami őfelségességének nem tetszik) kiűzte őket az otthonukból. Simán teremthette volna ezt az egészet tökéletesre, de nem, ez élvezi ami itt megy. Élvezi a betegséget, a halált, a pusztítást. És ez a szeretet vallása, mert egy ilyen jóságos lény a feje az egésznek. :D
Annyira, hogy ha nem hajbókolsz neki vasárnaponként, akkor a kénköves pokolban pusztít el, illetve nem is, még a kegyelemdöfést sem adná meg, mert örökké ott fogsz szenvedni fájdalmak közt. :D Meg még annyira szeret mindenkit, hogy ezreket ölt meg, mert nem tetszett neki valami, özönvizek, pusztítások, így oldja meg ő a problémákat. :D Meg annyira szerette első teremtményeit is hogy puszta emberi kíváncsiságuk miatt (amit ő adott nekik.. miért nem gyúrta őket olyanra hogy ne tegyenek olyat ami őfelségességének nem tetszik) kiűzte őket az otthonukból. Simán teremthette volna ezt az egészet tökéletesre, de nem, ez élvezi ami itt megy. Élvezi a betegséget, a halált, a pusztítást. És ez a szeretet vallása, mert egy ilyen jóságos lény a feje az egésznek. :D
0
VÁLASZ
robi0000016 2013. 04. 29. 00:26 | #105
Mindig elképedek amikor ilyet látok vagy hallok. Holott Magam is úgy vélem hogy vallásra szükség van. Persze nem egyfajta Mesekönyvben való totálisan vak fanatizmusra. Csak egyfajta morális és erkölcsi iránymutatásra akaratgyenge és céltudatlan embereknek, akiknek nincs szüksége arra hogy világ felfedje teljes valóját, és csak a halál, élet kérdésére akarnak gyors és jólhangzó választ. Nekik több író tollából, de inkább elméjéből pattant ki számtalan féle vallás és teória, a (legtöbb csak puszta copy egy kis szinezéssel) még jó hogy terjedéükkor nem volt internet!!! különben nehezebben terjedtek volna:D
A tudomány jelenleg nem tart ott hogy teljesen kizárja az idegenkezüséget a létünkel kapcsolatban. Az eddig feltárt tények alapján Isten lehetett az valami pl egy robot ami végtelen inteleigenciájának köszönhetően létrehozta azt az egyetlen 1 hidrogénatomot ami felrobbant és az azután létrejövő folyamatok összesége, az abszulút automatizmus része. Ami törvényszerüen létrejött a quantumfizika és annak része a fizikai tulajdonságok vezénylésével.Szóval ha istent keressük akkor szerintem 3 megfejtendő terület teljes ismeretét kell feltárnunk. Hogy jött létre az anyag és mik a tulajdonságai, részei, az anyag teljes ismerete(ez önmagában összefoglalja az istent és annak a szüleit) az anyag 1 dolog de (atomi) fizika és annak törvényei mik, és kik és hogy fektették le ? és végül ki nyomta meg a play gombot, az idő megismerése, és szabályai. Na ezek dolgok megértése és felfedezése a sok nyitott kérdés miatt, nem hangzik jól a "vakok "körében és nem is befogadók, ami joggal érthető, a tudomány nem kínál tökéletes paradicsomot a halálunk hapján és nem rendelkezik zárt befejezett történettel a világ keletkezésével és legfontosabb dolgokkal kapcsolatban.Ha te tudod hogy holnap meghalsz, és nincs tovább akkor te sem akarod bevenni a piros pirulát, inkább a kéket és éled a boldog vakságot, mert az könnyebé és elfogadhatóbbá teszi az életed.
A tudomány jelenleg nem tart ott hogy teljesen kizárja az idegenkezüséget a létünkel kapcsolatban. Az eddig feltárt tények alapján Isten lehetett az valami pl egy robot ami végtelen inteleigenciájának köszönhetően létrehozta azt az egyetlen 1 hidrogénatomot ami felrobbant és az azután létrejövő folyamatok összesége, az abszulút automatizmus része. Ami törvényszerüen létrejött a quantumfizika és annak része a fizikai tulajdonságok vezénylésével.Szóval ha istent keressük akkor szerintem 3 megfejtendő terület teljes ismeretét kell feltárnunk. Hogy jött létre az anyag és mik a tulajdonságai, részei, az anyag teljes ismerete(ez önmagában összefoglalja az istent és annak a szüleit) az anyag 1 dolog de (atomi) fizika és annak törvényei mik, és kik és hogy fektették le ? és végül ki nyomta meg a play gombot, az idő megismerése, és szabályai. Na ezek dolgok megértése és felfedezése a sok nyitott kérdés miatt, nem hangzik jól a "vakok "körében és nem is befogadók, ami joggal érthető, a tudomány nem kínál tökéletes paradicsomot a halálunk hapján és nem rendelkezik zárt befejezett történettel a világ keletkezésével és legfontosabb dolgokkal kapcsolatban.Ha te tudod hogy holnap meghalsz, és nincs tovább akkor te sem akarod bevenni a piros pirulát, inkább a kéket és éled a boldog vakságot, mert az könnyebé és elfogadhatóbbá teszi az életed.
0
VÁLASZ
Revanor 2013. 04. 28. 23:31 | #99
Rengeteg föltaláló és tudós volt pap vagy szerzetes. Ez igaz. De nem a Bibliából olvasták ki az elméleteiket és a találmányaikat, nem Isten súgta nekik, hanem próbálkoztak, kísérleteztek, a korábbi elméleteket tökéletesítették és a többi, logikán és tudományon alapuló elméletek által leírt világhoz adtak hozzá egy hasonlóan logikus és materiális elméletet. Nem Jézus diktálta Newtonnak, hogy s=v×t és Mendelt sem a Szentlélek vezette be a borsóültetés rejtelmeibe.
0
VÁLASZ
Revanor 2013. 04. 28. 23:29 | #97
"Hiszem hogy létezett Ádám és Éva és hiszem, hogy a Biblia szava igaz."
1. Akkor ne lepődjön meg senki azon, hogy ennyire degeneráltak az emberek, elvégre 2-ből lett hétmilliárd, ez elég komoly vérfertőzést jelent.
2. Az előbb pont azt mondtad, hogy a Biblia szimbolikus, mi alapján választod ki, hogy mi szimbolikus is mi igaz?
Ötszáz évvel ezelőtt mindent szó szerint vettek, tudtommal nem Isten mennydörgő hangja mondta az embereknek, hogy "ja amúgy nem kell mindent szó szerint venni"
1. Akkor ne lepődjön meg senki azon, hogy ennyire degeneráltak az emberek, elvégre 2-ből lett hétmilliárd, ez elég komoly vérfertőzést jelent.
2. Az előbb pont azt mondtad, hogy a Biblia szimbolikus, mi alapján választod ki, hogy mi szimbolikus is mi igaz?
Ötszáz évvel ezelőtt mindent szó szerint vettek, tudtommal nem Isten mennydörgő hangja mondta az embereknek, hogy "ja amúgy nem kell mindent szó szerint venni"
+1
VÁLASZ
Revanor 2013. 04. 28. 23:21 | #95
"Ezért mondom azt, hogy Isten teremtette."
Ettől még nem válik igazzá a dolog. :)
Ezzel a bejegyzéssel azt mondod "Nem tudjuk pontosan hogyan keletkezett a világ, bonyolult kérdés, sokat kellene gondolkodni, nem egyszerű és közérthető a válasz, ezért inkább nem is fecsérlek időt az igazság kiderítésére, mert az hosszadalmas és nehéz, nekem viszont rögtön kell a teljes válasz, úgyhogy inkább azt mondom hogy Isten teremtette 'oszt jó napot." Azt ugye belátod, hogy mi történne ha mindenki mindig mindenre azt mondta volna, hogy "Isten teremtette, Isten akarata". Akkor az első náthába belehaltál volna. Meg én is.
Ettől még nem válik igazzá a dolog. :)
Ezzel a bejegyzéssel azt mondod "Nem tudjuk pontosan hogyan keletkezett a világ, bonyolult kérdés, sokat kellene gondolkodni, nem egyszerű és közérthető a válasz, ezért inkább nem is fecsérlek időt az igazság kiderítésére, mert az hosszadalmas és nehéz, nekem viszont rögtön kell a teljes válasz, úgyhogy inkább azt mondom hogy Isten teremtette 'oszt jó napot." Azt ugye belátod, hogy mi történne ha mindenki mindig mindenre azt mondta volna, hogy "Isten teremtette, Isten akarata". Akkor az első náthába belehaltál volna. Meg én is.
0
VÁLASZ
justil 2013. 04. 28. 23:11 | #94
Tökéletesen egyetértek.
Ha lenne gyermekem, valahogy úgy próbálnám csinálni, hogy amíg nagyon kicsi, nem tömném a fejét semmivel, mert minek, aztán amikor már úgy értelmesebb és mélyebb egy kicsit a gondolkodása, akkor mesélnék neki a vallásról, és az ateizmusról is, és megpróbálnám ateista létemre pártatlanul előadni az egészet (ez lenne a legnehezebb része nyilván), majd pedig bíztatnám, hogy a saját értékrendje és meglátásai szerint próbálja megtalálni a helyét ebben a kérdésben, a lényeg, hogy szabad akaratából legyen keresztény, vagy muszlim, vagy buddhista, vagy ateista.
Tudom, ill. sejtem, hogy ezt véghezvinni nagyságrendekkel nehezebb, mint leírni, de valami ilyesmire próbálnék törekedni. Kifejezetten nehezítené a dolgot, hogy a párom hithű keresztény. Köztünk nincs ebből gond, mert ő ezt magánügyként kezeli és toleráljuk egymás nézeteit probléma nélkül, de h a gyerekkel mi lenne, az már sokkal kacifántosabb kérdés :\
Ha lenne gyermekem, valahogy úgy próbálnám csinálni, hogy amíg nagyon kicsi, nem tömném a fejét semmivel, mert minek, aztán amikor már úgy értelmesebb és mélyebb egy kicsit a gondolkodása, akkor mesélnék neki a vallásról, és az ateizmusról is, és megpróbálnám ateista létemre pártatlanul előadni az egészet (ez lenne a legnehezebb része nyilván), majd pedig bíztatnám, hogy a saját értékrendje és meglátásai szerint próbálja megtalálni a helyét ebben a kérdésben, a lényeg, hogy szabad akaratából legyen keresztény, vagy muszlim, vagy buddhista, vagy ateista.
Tudom, ill. sejtem, hogy ezt véghezvinni nagyságrendekkel nehezebb, mint leírni, de valami ilyesmire próbálnék törekedni. Kifejezetten nehezítené a dolgot, hogy a párom hithű keresztény. Köztünk nincs ebből gond, mert ő ezt magánügyként kezeli és toleráljuk egymás nézeteit probléma nélkül, de h a gyerekkel mi lenne, az már sokkal kacifántosabb kérdés :\
0
VÁLASZ
Revanor 2013. 04. 28. 23:11 | #93
Prédikálsz itt szabad akaratról, miközben neked kéne tudnod a legjobban, mi történik azokkal a cáfolhatatlan Biblia szerint, akik nem hisznek Istenben. Isten annyira szeret, hogy örök kárhozatalra ítél, ha megkérdőjelezed a létezését.
Vagy a Biblia mégsem olyan cáfolhatatlan és nem minden igaz ami le van benne írva? :)
Milyen alapon válogatsz? Ha Isten mondja meg, hogy melyik a jó fejezet és melyik a rossz fejezet, akkor látogass meg egy kórházat, nem kellene, hogy hangokat halljál a fejedben. Ha viszont nem Istentől tudod, akkor csak van valami vallástól és Istentől különálló alapvető erkölcsiség, nem?
Az ateisták elfogadják azt, hogy mindenre van racionális magyarázat, végső soron minden megmagyarázható, megérthető, minden folyamatnak logikus okai vannak, nem valami bűvész trükközik a felhők között.
Az ateisták úgy vannak vele, hogy Isten léte nagyon valószínűtlen, semmi szükség rá, ha pedig létezik, akkor létezése és cselekedetei ugyanúgy megmagyarázhatóak vizsgálható módon, mint bármi más. Még mindig nem érted, hogy az ateizmus nem vallás? Az ateizmus annyit jelent, hogy nem hiszel semmilyen természet fölötti erőben. Ennyi. Csak ennyi.
Nem mondja meg hogyan kell viselkedned, nincs hierarchiája, nincsenek tanításai, csak annyit jelent, hogy nem hiszel istenekben. Ha egyfolytában dőzsölsz és habzsolod az életet akkor hedonista vagy, ha mellette nem hiszel istenekben akkor hedonista ÉS ateista, ha mellette Dionüsszoszban hiszel akkor hedonista és Dionüsszösz-hívő. Ha hiszel a valódi emberi szabadságban, az emberek egyenlőségében, az emberi méltóságban és az emberiességben, akkor humanista vagy, ha mellette hiszel istenben akkor humanista és hívő, a vallásos nézeteiddel támasztod alá azt, hogy miért vagy humanista (túlvilági jutalom, istennek tetsző, stb), ha nem hiszel istenben akkor meg humanista és ateista vagy. Ha azt gondolod, hogy az árja nép létezik és felsőbbrendű mint bárki más, de istenekben nem hiszel, akkor náci vagy és ateista, ha hiszel akkor meg náci és keresztény (mint ahogy egyébként Hitler maga katolikusként definiálta magát és az egyház egyik fele legalább annyira istenítette a nácizmust, mint amennyire elítélte a másik fele). Ha a javak megosztásában és a társadalmi tulajdon szétosztásában és a tökéletes egyenlőségben és önellátásban találod meg a számításod és mellette nem hiszel, akkor kommunista vagy és ateista, ha hiszel mellette Istenben akkor Jézus királyságát hirdető kommunista keresztény vagy aki szerint veszi Jézus tanításait a vagyonról és a pénzről.
Vagy a Biblia mégsem olyan cáfolhatatlan és nem minden igaz ami le van benne írva? :)
Milyen alapon válogatsz? Ha Isten mondja meg, hogy melyik a jó fejezet és melyik a rossz fejezet, akkor látogass meg egy kórházat, nem kellene, hogy hangokat halljál a fejedben. Ha viszont nem Istentől tudod, akkor csak van valami vallástól és Istentől különálló alapvető erkölcsiség, nem?
Az ateisták elfogadják azt, hogy mindenre van racionális magyarázat, végső soron minden megmagyarázható, megérthető, minden folyamatnak logikus okai vannak, nem valami bűvész trükközik a felhők között.
Az ateisták úgy vannak vele, hogy Isten léte nagyon valószínűtlen, semmi szükség rá, ha pedig létezik, akkor létezése és cselekedetei ugyanúgy megmagyarázhatóak vizsgálható módon, mint bármi más. Még mindig nem érted, hogy az ateizmus nem vallás? Az ateizmus annyit jelent, hogy nem hiszel semmilyen természet fölötti erőben. Ennyi. Csak ennyi.
Nem mondja meg hogyan kell viselkedned, nincs hierarchiája, nincsenek tanításai, csak annyit jelent, hogy nem hiszel istenekben. Ha egyfolytában dőzsölsz és habzsolod az életet akkor hedonista vagy, ha mellette nem hiszel istenekben akkor hedonista ÉS ateista, ha mellette Dionüsszoszban hiszel akkor hedonista és Dionüsszösz-hívő. Ha hiszel a valódi emberi szabadságban, az emberek egyenlőségében, az emberi méltóságban és az emberiességben, akkor humanista vagy, ha mellette hiszel istenben akkor humanista és hívő, a vallásos nézeteiddel támasztod alá azt, hogy miért vagy humanista (túlvilági jutalom, istennek tetsző, stb), ha nem hiszel istenben akkor meg humanista és ateista vagy. Ha azt gondolod, hogy az árja nép létezik és felsőbbrendű mint bárki más, de istenekben nem hiszel, akkor náci vagy és ateista, ha hiszel akkor meg náci és keresztény (mint ahogy egyébként Hitler maga katolikusként definiálta magát és az egyház egyik fele legalább annyira istenítette a nácizmust, mint amennyire elítélte a másik fele). Ha a javak megosztásában és a társadalmi tulajdon szétosztásában és a tökéletes egyenlőségben és önellátásban találod meg a számításod és mellette nem hiszel, akkor kommunista vagy és ateista, ha hiszel mellette Istenben akkor Jézus királyságát hirdető kommunista keresztény vagy aki szerint veszi Jézus tanításait a vagyonról és a pénzről.
0
VÁLASZ
Makkász 2013. 04. 28. 23:10 | #92
Idézet: "Látom most is sokan szeretik összemosni az ateizmust a tudománnyal. Semmi köze a kettőnek egymáshoz. A világ legretardáltabb embere akinek lövése sincs az általános iskolás szintű természettudományokról is lehet ugyanolyan ateista mint egy vezető kutató a CERN-ben. Ez fordítva is igaz: egy vezető kutató is lehet olyan hívő mint egy vatikáni bíboros. Az ateizmus semmi más mint a hit hiánya istenben/istenekben és slussz. Sem több, sem kevesebb." Idézet vége.
+1
VÁLASZ
Tooni 2013. 04. 28. 23:06 | #91
"a biblia tanulmányozása segít megismerni a világot és magadat"
Pont ugyanannyira segít, mint egy megkövült dinoszauruszlábnyom megismerni az ókort.
Az az írásgyűjtemény, ami közel sem teljes, de legalább összefércelt, nem több egy üres csigaháznál. Rég kiköltöztek belőle a lakók, ha a füledhez tartod, akkor még hallhatsz benne sustorgást, ami a fejedből árad.
Legjobb hasonlat talán egy kút a sivatagban. Bár még pár csepp víz maradt az alján, de jobb, ha továbbállsz és magad ásol újat. Tudod, mint Mózes ;)
Pont ugyanannyira segít, mint egy megkövült dinoszauruszlábnyom megismerni az ókort.
Az az írásgyűjtemény, ami közel sem teljes, de legalább összefércelt, nem több egy üres csigaháznál. Rég kiköltöztek belőle a lakók, ha a füledhez tartod, akkor még hallhatsz benne sustorgást, ami a fejedből árad.
Legjobb hasonlat talán egy kút a sivatagban. Bár még pár csepp víz maradt az alján, de jobb, ha továbbállsz és magad ásol újat. Tudod, mint Mózes ;)
0
VÁLASZ
justil 2013. 04. 28. 23:06 | #90
Nekem az is fura volt mindig is a vallásokkal kapcsolatban, - úgy általában - hogy tanítani kell őket. Ugyanis az egyszerű nap-hold-természet kultuszokon kívül a vallások nagy része olyan felsőbbrendű entitások imádatán alapul, akikben lehet hinni, de bizonyíték a létezésükre ugyebár nincs, mert nem jelennek meg köztünk, nem beszélnek hozzánk, legalábbis úgy nem, ahogy azt a hétköznapi, nem hívő ember (!) elvárná. A hívők persze mondják, hogy isten meghallgatja őket, sőt, válaszol is, meg hogy az ördög meg az angyalok köztünk járnak, stb, de ez megint olyan "nesze semmi, fogd meg jól" jellegű dolog szerintem.
Szóval, mivel ez a helyzet, ezért ugyebár a gyerekeket - ahogy a poszt is mutatja - tanítani, okítani kell a vallásról, istenről, meg az egész témáról úgy általában, máskülönben vajon hányan válnának mondjuk felnőtt korukra maguktól vallásossá? Biztos lenne rá példa és van is, de elenyésző mennyiségben. Innentől kezdve viszont ez nekem nem tűnik többnek egy egyszerű emberi tradíciónál, olyasmi mint a húsvéti sonkaevés vagy a körülmetélés.
Na, és mi a helyzet a tudománnyal? Azt is tanítani kell, magától senki nem lesz atomfizikus. Csakhogy a tudomány tanulása közben épp, hogy okról-okozatra, feltevésről-magyarázatra jut az ember, így válik egyre több és több tudás birtokosává, majd jó esetben szakterületének tudósává.
A hitoktatás ezzel szemben valahogy így zajlik: "Higyj istenben, mert ő biza létezik! Itt ez a könyv, ami szentírás, ami ebben le van írva, az szóról szóra igaz és követendő. Ha pedig kételkedni kezdenél, ne felejtsd el, hogy bizonyítékokra csak a csőlátó ateistáknak van szüksége, nekünk itt a hitünk, és a szerető istenünk, így tehát gond egy szál se. Ha ebben az életben nem is jó, majd a következőben az lesz."
...de ha egy gyermeket 2-3 éves korától kezdve vallásos szellemben nevelnek, akkor nem csoda, ha el is hiszi az egészet, hiszen sem az ítélőképessége sem a világképe nem alkalmas még olyan fiatal korban arra, hogy másképp ítélje meg a dolgokat. Aztán ki-mennyire befolyásolható, van aki hozzám hasonlóan serdülőkorban észhez tér, és van, akibe egész életére beleragad az agymosás.
Szóval, mivel ez a helyzet, ezért ugyebár a gyerekeket - ahogy a poszt is mutatja - tanítani, okítani kell a vallásról, istenről, meg az egész témáról úgy általában, máskülönben vajon hányan válnának mondjuk felnőtt korukra maguktól vallásossá? Biztos lenne rá példa és van is, de elenyésző mennyiségben. Innentől kezdve viszont ez nekem nem tűnik többnek egy egyszerű emberi tradíciónál, olyasmi mint a húsvéti sonkaevés vagy a körülmetélés.
Na, és mi a helyzet a tudománnyal? Azt is tanítani kell, magától senki nem lesz atomfizikus. Csakhogy a tudomány tanulása közben épp, hogy okról-okozatra, feltevésről-magyarázatra jut az ember, így válik egyre több és több tudás birtokosává, majd jó esetben szakterületének tudósává.
A hitoktatás ezzel szemben valahogy így zajlik: "Higyj istenben, mert ő biza létezik! Itt ez a könyv, ami szentírás, ami ebben le van írva, az szóról szóra igaz és követendő. Ha pedig kételkedni kezdenél, ne felejtsd el, hogy bizonyítékokra csak a csőlátó ateistáknak van szüksége, nekünk itt a hitünk, és a szerető istenünk, így tehát gond egy szál se. Ha ebben az életben nem is jó, majd a következőben az lesz."
...de ha egy gyermeket 2-3 éves korától kezdve vallásos szellemben nevelnek, akkor nem csoda, ha el is hiszi az egészet, hiszen sem az ítélőképessége sem a világképe nem alkalmas még olyan fiatal korban arra, hogy másképp ítélje meg a dolgokat. Aztán ki-mennyire befolyásolható, van aki hozzám hasonlóan serdülőkorban észhez tér, és van, akibe egész életére beleragad az agymosás.
0
VÁLASZ
Kisolek 2013. 04. 28. 23:02 | #89
Engem például semmiféle vallásra nem neveltek nem akarattal, tehát nem ellenzői szüleim egyik vallásnak sem csak valamiért nem érezték fontosnak.Szerencsére.Kíváncsi gyerekként én már 6-7 éves koromban önszántamból jelentkeztem hittan oktatásra az egyébként nem vallási iskolámban.A korom ellenére nem éreztem valódinak és hitelesnek az ott elhangzottakat...
Ma ateistának mondanám magam habár nem szeretem a besorolósdit én sem.
Szerintem egy gyereknek joga van megismerni a két oldalt és joga van magában kialakítani a saját nézeteit vad befolyásolás nélkül, úgy mint ahogyan én tettem.
Ma ateistának mondanám magam habár nem szeretem a besorolósdit én sem.
Szerintem egy gyereknek joga van megismerni a két oldalt és joga van magában kialakítani a saját nézeteit vad befolyásolás nélkül, úgy mint ahogyan én tettem.
0
VÁLASZ
Revanor 2013. 04. 28. 22:55 | #87
A kulcs az, hogy a tudomány MÉG nem tud választ adni.
A kegyelmet, a boldogságot, a szabadságot, a bűnt, a büntetést és a következményeket nem a keresztények találták ki, még csak nem is a zsidók, ezek öröktől meglévő emberi tulajdonságok, képességek.
A világ megismerése csak a tudományon keresztül lehetséges igazán, a vallás által egy mesevilágot ismersz meg, nem az igazságot. Az emberi világban kevés a meglelhető igazság, de a vallás ott s csak homályosít és mesél. Képzeld el a vallást úgy, mint egy tévé csatorna. Az ateizmus a kikapcsológomb a távkapcsolón. Az állatok is szeretnek és ők is tudják, ha valami rosszat csináltak, még a kutyák is, nem is kell elmenni a főemlősökig. Az ateizmusról sokan azt hiszik, hogy mindennek a tagadása, miközben csak és kizárólag annyit jelent, hogy az illető semmilyen babonában, természetfeletti erőben vagy istenben hisz. Ennyi. A legtöbb ember gyakorlatilag ateista, megszokásból emlegeti istent, néha talán még imádkozik is, ha valamit nagyon szeretne vagy nagyon szeretne elkerülni, de ha megkérdeznéd, hogy szerinte 7 nap alatt teremtették-e a világot vagy, hogy Isten saját képmására teremtette-e az embert akkor minimum azt mondja, hogy "nem valószínű" vagy, hogy "nem tudom". Aki viszont tudatosan ateistaként határozza meg önmagát, az tudatosította magában ez egész vallás-tudomány dolgot. Tapasztalatom szerint a legtöbb ateista egyben humanista is, nem erkölcstelen, apatikus, amorális önimádó sátánisták, attól, hogy nem hisznek istenben nem jelenti azt, hogy nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól, ugyanis az erkölcs, a morál nem a vallások találmánya.
A legtöbb hithű megkérdezi, hogy "na de ha nem hiszel Istenben akkor mi tart vissza a bűntől?" Ez kapcsolódik a te "a keresztények hiszik, hogy létezik..." nem kell kereszténynek lenni, nem kell keresztény nevelést kapni ehhez, ha titeket csak az Istentől való félelem állít meg abban, hogy embereket mészároljatok (pont rossz példa) vagy, hogy bárkit szexuálisan molesztáljatok, stb, akkor igazán szánom elkárhozott emberségetek.
A kegyelmet, a boldogságot, a szabadságot, a bűnt, a büntetést és a következményeket nem a keresztények találták ki, még csak nem is a zsidók, ezek öröktől meglévő emberi tulajdonságok, képességek.
A világ megismerése csak a tudományon keresztül lehetséges igazán, a vallás által egy mesevilágot ismersz meg, nem az igazságot. Az emberi világban kevés a meglelhető igazság, de a vallás ott s csak homályosít és mesél. Képzeld el a vallást úgy, mint egy tévé csatorna. Az ateizmus a kikapcsológomb a távkapcsolón. Az állatok is szeretnek és ők is tudják, ha valami rosszat csináltak, még a kutyák is, nem is kell elmenni a főemlősökig. Az ateizmusról sokan azt hiszik, hogy mindennek a tagadása, miközben csak és kizárólag annyit jelent, hogy az illető semmilyen babonában, természetfeletti erőben vagy istenben hisz. Ennyi. A legtöbb ember gyakorlatilag ateista, megszokásból emlegeti istent, néha talán még imádkozik is, ha valamit nagyon szeretne vagy nagyon szeretne elkerülni, de ha megkérdeznéd, hogy szerinte 7 nap alatt teremtették-e a világot vagy, hogy Isten saját képmására teremtette-e az embert akkor minimum azt mondja, hogy "nem valószínű" vagy, hogy "nem tudom". Aki viszont tudatosan ateistaként határozza meg önmagát, az tudatosította magában ez egész vallás-tudomány dolgot. Tapasztalatom szerint a legtöbb ateista egyben humanista is, nem erkölcstelen, apatikus, amorális önimádó sátánisták, attól, hogy nem hisznek istenben nem jelenti azt, hogy nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól, ugyanis az erkölcs, a morál nem a vallások találmánya.
A legtöbb hithű megkérdezi, hogy "na de ha nem hiszel Istenben akkor mi tart vissza a bűntől?" Ez kapcsolódik a te "a keresztények hiszik, hogy létezik..." nem kell kereszténynek lenni, nem kell keresztény nevelést kapni ehhez, ha titeket csak az Istentől való félelem állít meg abban, hogy embereket mészároljatok (pont rossz példa) vagy, hogy bárkit szexuálisan molesztáljatok, stb, akkor igazán szánom elkárhozott emberségetek.
0
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 04. 28. 22:40 | #86
Mit bizonyít, hogy a tudomány egyes alakjai hívők? Miben befolyásolja ez tudományos működésüket, tevékenységüket? Miért szól a biológia, vagy épp a fizika ellen, hogy gyakran "változik", ha ez a változás igazából fejlődést, pontosítást jelent?
Miféle lobbiérdek fűződhet az univerzum keletkezésének, vagy épp az emberiség fejlődésének kutatásához?
Miért káros az evolúcióelmélet? Mit ismertél meg a világból a Biblia segítségével?
Valamiért folytonosan azt érzem, hogy a vallás fél elveszíteni a teremtés isteni képességét, holott Isten e képessége nélkül is nyújthatna lelki megnyugvást.
Isten teremtő mindenhatósága egyszerű, de hatásos fogás. Felsőbbrendűséget, a kinyilatkoztatás, a döntés, a pusztítás képességét, ezekkel együtt pedig a jóság, kegyelem, szeretet tulajdonságát is kölcsönzi birtokosának. Ha ő mondja azt, hogy ne ölj, akkor nem fogsz ölni. Vagy azért, mert félsz az ismeretlen felsőbbrendű döntésétől és esetleges pusztulásodtól, vagy azért, mert hiszed a szerető és védelmező, téged életre hívó felsőbbrendű kinyilatkoztatását. Egyszerűen ha egy ilyen lény mondja neked azt, hogy 2+2=4, akkor könnyebben elhiszed, mint ha a szomszéd kecskepásztor mondaná.
Miféle lobbiérdek fűződhet az univerzum keletkezésének, vagy épp az emberiség fejlődésének kutatásához?
Miért káros az evolúcióelmélet? Mit ismertél meg a világból a Biblia segítségével?
Valamiért folytonosan azt érzem, hogy a vallás fél elveszíteni a teremtés isteni képességét, holott Isten e képessége nélkül is nyújthatna lelki megnyugvást.
Isten teremtő mindenhatósága egyszerű, de hatásos fogás. Felsőbbrendűséget, a kinyilatkoztatás, a döntés, a pusztítás képességét, ezekkel együtt pedig a jóság, kegyelem, szeretet tulajdonságát is kölcsönzi birtokosának. Ha ő mondja azt, hogy ne ölj, akkor nem fogsz ölni. Vagy azért, mert félsz az ismeretlen felsőbbrendű döntésétől és esetleges pusztulásodtól, vagy azért, mert hiszed a szerető és védelmező, téged életre hívó felsőbbrendű kinyilatkoztatását. Egyszerűen ha egy ilyen lény mondja neked azt, hogy 2+2=4, akkor könnyebben elhiszed, mint ha a szomszéd kecskepásztor mondaná.
0
VÁLASZ
bungle 2013. 04. 28. 22:34 | #85
A sátán sokféle módon próbál minket megtéveszteni!
www.funpic.hu/hu/kategoriak/fura-emberek/43412_?categoryId=13&position=&large=1
www.funpic.hu/hu/kategoriak/fura-emberek/43412_?categoryId=13&position=&large=1
0
VÁLASZ
Nas 2013. 04. 28. 22:27 | #84
"Az ateizmus gyakran véli úgy hogy a tudomány és a hit egymással szemben álló felek."
Erre saját magatok cáfoltok rá - ld. 15. komment, illetve az arra írt válaszom. A tudománynak semmi dolga a vallással, ezért nem is foglalkozik vele. A vallás ellenben kéretlenül beleugat tudományos kérdésekbe...
"A tudomány legnagyobb alakjai gyakran hívő emberek és ez ma sincs másként. Kivétel talán az elméleti biológusok és fizikusok. De ők hetente változtatják elméleteiket."
Ilyet csak azok mondanak, akiknek fogalmuk sincs a tudomány működéséről, és nagy valószínűség szerint életükben nem beszélgettek még tudósokkal. Tévedés, hogy a legnagyobb kutatók istenhívők. A legtöbb nagy tudós (is) ateista, csak őket nyilván nem "mutogatják" a vallásosok "bizonyítékként" úton-útfélen, mindig csak azzal az egy-két kivétellel példálóznak.
"az emberi élet szempontjából káros nem vezet sehova, míg a biblia tanulmányozása segít megismerni a világot és magadat ha őszinte vagy és kéred hogy az aki írta szóljon hozzád"
A világ VALÓS működésének megismerése nem azért fontos, hogy az "emberi élet" szempontjából hasznos legyen. Ez megint az egójukban fetrengő vallásosok tévképzete. Tudod, vannak olyanok, akik a világot önmagáért szeretnék megismerni, azért kutatják, mert érdek nélkül lenyűgözőnek, érdeklődésre érdemesnek találják, nem azért, hogy a saját életüket jobbá tegyék vele... Ha a vallásosok kicsit kevesebbet lennének saját magukkal elfoglalva, nekik is kinyílna a világ... A Biblia bújásával csak a saját kis képzelt világuk mocsarában forgolódnak.
Erre saját magatok cáfoltok rá - ld. 15. komment, illetve az arra írt válaszom. A tudománynak semmi dolga a vallással, ezért nem is foglalkozik vele. A vallás ellenben kéretlenül beleugat tudományos kérdésekbe...
"A tudomány legnagyobb alakjai gyakran hívő emberek és ez ma sincs másként. Kivétel talán az elméleti biológusok és fizikusok. De ők hetente változtatják elméleteiket."
Ilyet csak azok mondanak, akiknek fogalmuk sincs a tudomány működéséről, és nagy valószínűség szerint életükben nem beszélgettek még tudósokkal. Tévedés, hogy a legnagyobb kutatók istenhívők. A legtöbb nagy tudós (is) ateista, csak őket nyilván nem "mutogatják" a vallásosok "bizonyítékként" úton-útfélen, mindig csak azzal az egy-két kivétellel példálóznak.
"az emberi élet szempontjából káros nem vezet sehova, míg a biblia tanulmányozása segít megismerni a világot és magadat ha őszinte vagy és kéred hogy az aki írta szóljon hozzád"
A világ VALÓS működésének megismerése nem azért fontos, hogy az "emberi élet" szempontjából hasznos legyen. Ez megint az egójukban fetrengő vallásosok tévképzete. Tudod, vannak olyanok, akik a világot önmagáért szeretnék megismerni, azért kutatják, mert érdek nélkül lenyűgözőnek, érdeklődésre érdemesnek találják, nem azért, hogy a saját életüket jobbá tegyék vele... Ha a vallásosok kicsit kevesebbet lennének saját magukkal elfoglalva, nekik is kinyílna a világ... A Biblia bújásával csak a saját kis képzelt világuk mocsarában forgolódnak.
+3
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 28. 22:09 | #82
Az ateizmus gyakran véli úgy hogy a tudomány és a hit egymással szemben álló felek. A tudomány legnagyobb alakjai gyakran hívő emberek és ez ma sincs másként. Kivétel talán az elméleti biológusok és fizikusok. De ők hetente változtatják elméleteiket.
Csak rá szeretnék mutatni hogy a tudományos világ az aktuális lobbiérdekek és finanszírozási körülmények szeszélyétől nagyban függ.
Az hogy milyen elméletet gondolok a világ keletkezéséről az igazából mind1 mert nem vagyok biológus. De az evolúció ateizmussal vegyítve nem opció mert az emberi élet szempontjából káros nem vezet sehova, míg a biblia tanulmányozása segít megismerni a világot és magadat ha őszinte vagy és kéred hogy az aki írta szóljon hozzád.
Csak rá szeretnék mutatni hogy a tudományos világ az aktuális lobbiérdekek és finanszírozási körülmények szeszélyétől nagyban függ.
Az hogy milyen elméletet gondolok a világ keletkezéséről az igazából mind1 mert nem vagyok biológus. De az evolúció ateizmussal vegyítve nem opció mert az emberi élet szempontjából káros nem vezet sehova, míg a biblia tanulmányozása segít megismerni a világot és magadat ha őszinte vagy és kéred hogy az aki írta szóljon hozzád.
-1
VÁLASZ
Revanor 2013. 04. 28. 22:03 | #81
A másik nagy különbség pedig az, hogy ha hirtelen törölnénk minden kultúrát, mindent tudást, akkor biztosra veheted, hogy az emberek nem ugyanazokat az isteneket találnák ki és a rituálék is mások lennének, viszont a tudományos elméletek ugyanazok maradnának, csak más tudós neve alatt futnának.
0
VÁLASZ
cripio 2013. 04. 28. 22:03 | #80
"A keresztény családoknál a gyerekek átlagos száma közelebb van a 3-hoz mint a 2-höz a teljes népességnél pedig ez a szám nincs 1,5. Tehát még sokáig lesznek keresztények"
Nem látom az összefüggést. Régen talán úgy volt, hogy a gyerek tovább vitte a szülei vallását, de ma kizárt, hogy ez helytálló legyen.
Nem látom az összefüggést. Régen talán úgy volt, hogy a gyerek tovább vitte a szülei vallását, de ma kizárt, hogy ez helytálló legyen.
0
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 04. 28. 21:31 | #79
"Csak mert a tudomány akár mennyire is bíztok a kikezdhetetlen logikában emberek alkotása"
Mert egyébként a vallás, a hit, az öntudat, a szó, az "ember", mint megnevezés, az nem? Ez azért nem volt egy sikeres mondatrész.
Miért lenne kénytelen a tudomány elméletet váltani? Ha az lenne a tudomány, amit a hithű többség annak gondol, még mindig a lapos Föld kupoláján vándorolna a Nap.
Mert egyébként a vallás, a hit, az öntudat, a szó, az "ember", mint megnevezés, az nem? Ez azért nem volt egy sikeres mondatrész.
Miért lenne kénytelen a tudomány elméletet váltani? Ha az lenne a tudomány, amit a hithű többség annak gondol, még mindig a lapos Föld kupoláján vándorolna a Nap.
+1
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 04. 28. 21:25 | #78
Valahogy megbukik nekem az egész. Tudom, hogy a hit területét logikával vizsgálni eleve halott ügy, de hogyan hiheted a Biblia szavának igazát, és mondhatod egyszerre, hogy szimbolikus? Hogyan hiheted a Biblia szavát, és Ádám és Éva létezését, ha ugyanakkor az isten szerepét a gén megalkotásában véled felfedezni?
A Biblia szerintem is szimbolikus jellegű, és ezt pont a Biblia mibenléte adja. A mű ugyanis számomra egyfajta "mesegyűjtemény", a szó nemesebbik értelmében. A mese sajátos jellegzetessége a szimbolizmus, amivel gyakran nagyon bonyolult, ugyanakkor mégis alapvető erkölcsi normákat, szociográfiai jellegzetességeket, egyfajta kor- és területspecifikus szokásjogi "alkotmányt" képes megjeleníteni. A Biblia ennek egy elképesztően összetett és széleskörű gyűjteménye, és szerintem valahol maga a tény, hogy mint ilyen, egy szellemi irányzat központi elemévé válhatott, maga is egy antropológiai és szociológiai kuriózum.
Ha megnézed a keleti, vagy akár a dél-amerikai vallásokat, teljesen más irányvonalakat találsz, amik sokszor egyértelműen magyarázhatóak az adott népcsoport és terület történeti jellegzetességeivel. Amiket nem mellesleg ironikus módon a tudomány tárt fel.
A Biblia szerintem is szimbolikus jellegű, és ezt pont a Biblia mibenléte adja. A mű ugyanis számomra egyfajta "mesegyűjtemény", a szó nemesebbik értelmében. A mese sajátos jellegzetessége a szimbolizmus, amivel gyakran nagyon bonyolult, ugyanakkor mégis alapvető erkölcsi normákat, szociográfiai jellegzetességeket, egyfajta kor- és területspecifikus szokásjogi "alkotmányt" képes megjeleníteni. A Biblia ennek egy elképesztően összetett és széleskörű gyűjteménye, és szerintem valahol maga a tény, hogy mint ilyen, egy szellemi irányzat központi elemévé válhatott, maga is egy antropológiai és szociológiai kuriózum.
Ha megnézed a keleti, vagy akár a dél-amerikai vallásokat, teljesen más irányvonalakat találsz, amik sokszor egyértelműen magyarázhatóak az adott népcsoport és terület történeti jellegzetességeivel. Amiket nem mellesleg ironikus módon a tudomány tárt fel.
+1
VÁLASZ
justil 2013. 04. 28. 21:21 | #77
http://fc06.deviantart.net/fs70/f/2011/288/3/c/nothing_to_do_here_by_rober_raik-d4cxltj.png
ennek a mémnek a keretei között, csak hát jetpack-et nem annyira egyszerű szerezni mint egy üveg ír whiskey-t :)
ennek a mémnek a keretei között, csak hát jetpack-et nem annyira egyszerű szerezni mint egy üveg ír whiskey-t :)
0
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 28. 21:14 | #75
Nincs igazad a sört papok fejlesztették olyanra amilyennek ma ismerjük. :)
A html írói között is lehet sok keresztény. Rnegeteg tudós keresztény rengeteg feltaláló, volt pap vagy szerzetes. Az orvostudomány története tele van hívő emberekkel. A biblia tele van orvoslásra használható megállapításokkal. Pl. le van írva hogyan kell a leprásokat karanténba zárni. Ha a középkorban erre hamarabb rájöttek volna lényegesen kisebb kárt okozott volna a pestis. George Washington pl. elvérzett mert az akkori orvostudomány úgy gondolta hogy az a gyógyítás ha vért engednek ki az emberből, mikor a Biblia pont az ellenkezőjét tanítja. Te az egyházak hűtlenségeit emlegeted, de az egyházaknak semmi közük az egyén és Isten kapcsolatához. A babonák a bigott életellenes vallásosság természetesen nagyon káros. De van egy rossz hírem számodra. A keresztény családoknál a gyerekek átlagos száma közelebb van a 3-hoz mint a 2-höz a teljes népességnél pedig ez a szám nincs 1,5. Tehát még sokáig lesznek keresztények és ha így haladunk egyre többen lesznek akik kreacionizmust tanulnak az óvodában és ha ez elér egy kritikus tömeget akkor a tudomány is kénytelen lesz elméletet váltani. Csak mert a tudomány akár mennyire is bíztok a kikezdhetetlen logikában emberek alkotása akik csak azt mondják amit HISZNEK és tudnak!
A html írói között is lehet sok keresztény. Rnegeteg tudós keresztény rengeteg feltaláló, volt pap vagy szerzetes. Az orvostudomány története tele van hívő emberekkel. A biblia tele van orvoslásra használható megállapításokkal. Pl. le van írva hogyan kell a leprásokat karanténba zárni. Ha a középkorban erre hamarabb rájöttek volna lényegesen kisebb kárt okozott volna a pestis. George Washington pl. elvérzett mert az akkori orvostudomány úgy gondolta hogy az a gyógyítás ha vért engednek ki az emberből, mikor a Biblia pont az ellenkezőjét tanítja. Te az egyházak hűtlenségeit emlegeted, de az egyházaknak semmi közük az egyén és Isten kapcsolatához. A babonák a bigott életellenes vallásosság természetesen nagyon káros. De van egy rossz hírem számodra. A keresztény családoknál a gyerekek átlagos száma közelebb van a 3-hoz mint a 2-höz a teljes népességnél pedig ez a szám nincs 1,5. Tehát még sokáig lesznek keresztények és ha így haladunk egyre többen lesznek akik kreacionizmust tanulnak az óvodában és ha ez elér egy kritikus tömeget akkor a tudomány is kénytelen lesz elméletet váltani. Csak mert a tudomány akár mennyire is bíztok a kikezdhetetlen logikában emberek alkotása akik csak azt mondják amit HISZNEK és tudnak!
0
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 28. 20:56 | #74
A Biblia természetesen szimbólikus és 3000 éves. De attól még az az Isten ihlette aki teremtette a világot. A teremtés könyve kiválóan leírja az ember helyét a világban isten kezdeti tervét az emberrel és a földel. Hiszem hogy létezett Ádám és Éva és hiszem hogy a biblia szava igaz. De semmilyen tudományos metódussal nem tudom leírni a "teremtés" folyamatát. Pl.: Teljesen el tudom képzelni hogy Isten megteremtette a GÉN-t ami egy teljes programkód ami előre kódolja a teljes teremtési folyamatot. Ezt az elméletet pl. alátámasztja az hogy a kutatók szerint egyes élőlények kialakulásának genetikai feltétele már jóval az adott élőlény kialakulása előtt adott volt olyan élőlényekben amelyek nem is rendelkeztek az adott képességgel. Csak egy pl. a szivacsoknak van idegrendszert kódoló génjük.
0
VÁLASZ
justil 2013. 04. 28. 20:54 | #73
Miért, a keresztény ideák mit hoztak a világra az elmúlt 1-2 évezredben? Halált és szenvedést, jószerivel, fejlődést meg igencsak mértékkel. Akkor most ki is a hunyó?
Persze, értem, hogy a keresztény ideológia önmagában nem ösztönöz gyilkolásra, hanem épp ellenkezőleg, de nem ez számít...egy elméletnél vagy dogmarendszernél sem az elmélet számít önmagában, hanem, hogy hogyan működik a gyakorlatban. A kommunizmus is egy szép eszme, aztán csúnya vége lett, már ahol vége lett. A keresztény hit is elvileg testvériségről, szeretetről, békességről szól, mégis megannyi konfliktus kiváltó oka volt már.
Egyébként meg ez valóban egy jó régi és parttalan vita, úgyhogy mindegy is. Személyszerint én azt tapasztalom, hogy bár kisebb-nagyobb hullámokban néha újra "divatba jön" a vallássosság, de nagy összességében egyre kevesebben kajálják meg ezt a sületlenséget, és ennek én csak örülni tudok. Épp elég szar a világ így is, de az armageddonra való várakozás helyett én inkább azokkal vagyok, akik - a tudomány segítségével - még megpróbálnak tenni valamit, elvégre az internetet, a html nyelvet és a böngészőprogramodat is tudósok találták ki, ha nem lettek volna, még csak nem is tudnánk kommunikálni egymással. A papok meg csak nyomják a monoton mondókájukat a vasárnapi misén. Akinek erre van szüksége, menjen, tudtommal a világnak ezen a felén vallásszabadság van, tehát nem tiltja senki és semmi.
Persze, értem, hogy a keresztény ideológia önmagában nem ösztönöz gyilkolásra, hanem épp ellenkezőleg, de nem ez számít...egy elméletnél vagy dogmarendszernél sem az elmélet számít önmagában, hanem, hogy hogyan működik a gyakorlatban. A kommunizmus is egy szép eszme, aztán csúnya vége lett, már ahol vége lett. A keresztény hit is elvileg testvériségről, szeretetről, békességről szól, mégis megannyi konfliktus kiváltó oka volt már.
Egyébként meg ez valóban egy jó régi és parttalan vita, úgyhogy mindegy is. Személyszerint én azt tapasztalom, hogy bár kisebb-nagyobb hullámokban néha újra "divatba jön" a vallássosság, de nagy összességében egyre kevesebben kajálják meg ezt a sületlenséget, és ennek én csak örülni tudok. Épp elég szar a világ így is, de az armageddonra való várakozás helyett én inkább azokkal vagyok, akik - a tudomány segítségével - még megpróbálnak tenni valamit, elvégre az internetet, a html nyelvet és a böngészőprogramodat is tudósok találták ki, ha nem lettek volna, még csak nem is tudnánk kommunikálni egymással. A papok meg csak nyomják a monoton mondókájukat a vasárnapi misén. Akinek erre van szüksége, menjen, tudtommal a világnak ezen a felén vallásszabadság van, tehát nem tiltja senki és semmi.
0
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 28. 20:40 | #72
Ő is egy jópofa ember aki kiválóan képes Istent okolni azért mert az emberek gonoszak. Azt állítja hogy nincs Isten mert olyan papokkal találkozott akik pénzsóvárak voltak. 70-80-90-es évek nagy humoristája, aki bátran kiröhögi a keresztényeket és a vallásukat. Valamiért mégis pont ez az időszak amikor családok kezdtek végleg tönkremenni, amikor a nyugati világ a keleti filozófiák nagyfogyasztójává vállt. Sajnálom de nem tudok hitelt adni ezeknek az embereknek mert képtelenek voltak felismerni hogy az ideáik igazságtalanságot és pusztulást hoznak gyermekeikre.
0
VÁLASZ
bungle 2013. 04. 28. 20:38 | #71
Persze még létezik a Dawkins skála:
http://i833.photobucket.com/albums/zz253/Punani_Don/dawins_scale.png
http://i833.photobucket.com/albums/zz253/Punani_Don/dawins_scale.png
0
VÁLASZ
lazlow89 2013. 04. 28. 20:37 | #70
már maga az irracionális elképzelés, hogy először létezett egy szuperintelligens test nélküli transzcendentális lény, és ez után megteremtődtek a legelemibb részecskék... ez olyan nagyjából, mintha lediplomázna az ember mielőtt megszületne. Ezt a logikát követve istent is teremtenie kellett valaminek meg azt is ami isten teremtőjét teremtette, és így tovább.
Bolygók keletkezésének folyamata pedig annyira nagyon nem bonyolult, hogy ne lehessen megérteni.. a miértek keresése pedig csak az ember hülyesége. Az ember cselekszik indokkal és ettől az egyszerű ember teljesen képtelen elvonatkoztatni.. Inkább foglalkoznának az emberek quantumfizikával, ha érdekli őket, hogy mi hogyan keletkezett, mint ilyen nonszensz teóriákkal.
Bolygók keletkezésének folyamata pedig annyira nagyon nem bonyolult, hogy ne lehessen megérteni.. a miértek keresése pedig csak az ember hülyesége. Az ember cselekszik indokkal és ettől az egyszerű ember teljesen képtelen elvonatkoztatni.. Inkább foglalkoznának az emberek quantumfizikával, ha érdekli őket, hogy mi hogyan keletkezett, mint ilyen nonszensz teóriákkal.
0
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 04. 28. 20:34 | #68
És ez a teremtés az Ádám és Éva féle "klasszikus-dogmatikus", vagy egyszerűen a Nagy Bummot "helyettesíted" istennel?
0
VÁLASZ
Tooni 2013. 04. 28. 20:19 | #67
Még ha nem is
http://baudattitude.files.wordpress.com/2012/01/i-will-tolerate-and-love-the-shit-out-of-you.jpg
http://baudattitude.files.wordpress.com/2012/01/i-will-tolerate-and-love-the-shit-out-of-you.jpg
+1
VÁLASZ
justil 2013. 04. 28. 20:16 | #66
https://www.youtube.com/watch?v=6RT6rL2UroE nekem pont annyira tűnik logikusnak, mint neki...de hát különbözőek vagyunk.
0
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 04. 28. 19:56 | #62
imagi, kell, hogy az istened teremtse az univerzumot, hogy lelki támogatást tudjon nyújtani neked?
0
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 04. 28. 19:41 | #60
Őszintén kívánom nekik, hogy az istenük tényleg szeresse őket...
0
VÁLASZ
Tooni 2013. 04. 28. 18:07 | #57
"Isten teremtő ereje és szeretete, az ember tudata és szabad akarata, a teremtő Isten és az ember kapcsolata, illetve az ezeket befolyásoló szellemi törvények."
Nincs saját tapasztalatod az ateizmussal, de van saját tapasztalatod erről akkor, ha ebben hiszel, nem igaz?
Nincs saját tapasztalatod az ateizmussal, de van saját tapasztalatod erről akkor, ha ebben hiszel, nem igaz?
0
VÁLASZ
justil 2013. 04. 28. 18:04 | #56
Orbitális butaságokat írsz - már persze az én szemszögemből. Szerintem te vagy az, aki durván félreérti az ateizmust. Lehet, hogy volt rossz tapasztalatod valami sügér ateistával - van belőlük bőven, ahogy a hívők között is van olyan, akire senki sem lenne büszke.
"Az ateistáknak egyetlen változójuk van: anyagi világ és annak minden megfigyelhető törvénye. A keresztényeknek ezenfelül van"
Ezen felül? Pont abból indultunk ki, hogy a tudomány eredményeit a vallásos emberek figyelmen kívül hagyják, pontosabban egész addig elfogadják, amíg nem megy szembe valamelyik dogmával, onnantól kezdve viszont az ördög és a pogányok műve, és eretnekség.
"Isten teremtő ereje és szeretete, az ember tudata és szabad akarata, a teremtő Isten és az ember kapcsolata, illetve az ezeket befolyásoló szellemi törvények."
Komolyan azt hiszed, hogy az ateista emberek nem foglalkoznak a tudattal, a szabad akarat kérdésével, és a szellemiséggel? Szellemiség alatt pedig nem a kuruzslásra és az ezotériára gondolok elsősorban, hanem az emberi aggyal és lélekkel, ill. a halállal kapcsolatos kutatásokra...
"Míg egy ateista soha sem mer őszintén szembe nézni azzal a lehetőséggel hogy, Isten létezik, egy keresztényben gyakran felmerül a kérdés létezik-e Isten."
Ja ja, bennem is felmerül elég sok kérdés elég gyakran, például, hogy kutyám mit mondana, ha tudna beszélni, de vallást nem alapozok erre, bár lehet, hogy Ómerikában azt is lehetne.
"Téves és sajnos jellemző gondolat hogy az ateizmus nyitott, őszinte, másokat elfogadó vallás lenne (mert vallás ugyan úgy mint a többi)"
Te kevered a vallást a hittel. Ateistaként hiszek valamiben, vagy valaminek a hiányában, igen, de ez nem vallás.
"Ezt a látszatot csak azzal éri el hogy a bűn és az ember elesettségét tagadja."
Fogalmam sincs miről beszélsz, én nem tagadok semmit, csak azt, amit megcáfol a tudomány (lásd: a Föld nem lapos), és azt is csak addig, amíg valaki más meg nem cáfolja a cáfolatot. Erről szól a tudomány, tudod, hogy folyamatosan változik, alakul és idomul, szemben a vallással, aminek az alapdogmáit valamikor több ezer évvel ezelőtt (szerintem) egyszerű emberek helyezték le, nem pedig isten fia, és bár bizonyos vonatkozásai (etika, erkölcsi tanítások) ma is hasznosak, ma már nincs szükség a misztikus körítésre.
Vágod, a középkorban ha napfogyatkozás volt, fogták magukat és megégettek vmi ártatlan leányzót mert ráfogták h boszorkány és ő tehet róla, ma meg az átlagember is tudja, mi az a napfogyatkozás, és félelem helyett inkább felteszünk egy védőszemcsit és megcsodáljuk...és ezzel el is érkeztünk a kulcsszóhoz, ami a félelem.
Az én meglátásom az, hogy a vallás semmi mást nem tesz, mint az embereknek az ismeretlentől való félelmére építve befolyásolja a nagy tömegeket. Ezt aztán a történelem utolsó néhány évezrede során remekül kihasználták a világi, vagy vallásinak mondott de valójában világi hatalmak. Manapság egy kicsit átrendeződött a helyzet, mert a vallás irányító szerepét jobbára átvette a pénz és annak kultusza, amitől sajnos nem lett jobb, viszont rosszabb se.
Viszont azért ha más nem is, de átlag várható életkor a világ civilizáltabbik felén jócskán megnőtt a középkor óta, tehát valamit csak jól csináltunk, amikor a bibliát körzőre és vonalzóra cseréltük.
"Az ateistáknak egyetlen változójuk van: anyagi világ és annak minden megfigyelhető törvénye. A keresztényeknek ezenfelül van"
Ezen felül? Pont abból indultunk ki, hogy a tudomány eredményeit a vallásos emberek figyelmen kívül hagyják, pontosabban egész addig elfogadják, amíg nem megy szembe valamelyik dogmával, onnantól kezdve viszont az ördög és a pogányok műve, és eretnekség.
"Isten teremtő ereje és szeretete, az ember tudata és szabad akarata, a teremtő Isten és az ember kapcsolata, illetve az ezeket befolyásoló szellemi törvények."
Komolyan azt hiszed, hogy az ateista emberek nem foglalkoznak a tudattal, a szabad akarat kérdésével, és a szellemiséggel? Szellemiség alatt pedig nem a kuruzslásra és az ezotériára gondolok elsősorban, hanem az emberi aggyal és lélekkel, ill. a halállal kapcsolatos kutatásokra...
"Míg egy ateista soha sem mer őszintén szembe nézni azzal a lehetőséggel hogy, Isten létezik, egy keresztényben gyakran felmerül a kérdés létezik-e Isten."
Ja ja, bennem is felmerül elég sok kérdés elég gyakran, például, hogy kutyám mit mondana, ha tudna beszélni, de vallást nem alapozok erre, bár lehet, hogy Ómerikában azt is lehetne.
"Téves és sajnos jellemző gondolat hogy az ateizmus nyitott, őszinte, másokat elfogadó vallás lenne (mert vallás ugyan úgy mint a többi)"
Te kevered a vallást a hittel. Ateistaként hiszek valamiben, vagy valaminek a hiányában, igen, de ez nem vallás.
"Ezt a látszatot csak azzal éri el hogy a bűn és az ember elesettségét tagadja."
Fogalmam sincs miről beszélsz, én nem tagadok semmit, csak azt, amit megcáfol a tudomány (lásd: a Föld nem lapos), és azt is csak addig, amíg valaki más meg nem cáfolja a cáfolatot. Erről szól a tudomány, tudod, hogy folyamatosan változik, alakul és idomul, szemben a vallással, aminek az alapdogmáit valamikor több ezer évvel ezelőtt (szerintem) egyszerű emberek helyezték le, nem pedig isten fia, és bár bizonyos vonatkozásai (etika, erkölcsi tanítások) ma is hasznosak, ma már nincs szükség a misztikus körítésre.
Vágod, a középkorban ha napfogyatkozás volt, fogták magukat és megégettek vmi ártatlan leányzót mert ráfogták h boszorkány és ő tehet róla, ma meg az átlagember is tudja, mi az a napfogyatkozás, és félelem helyett inkább felteszünk egy védőszemcsit és megcsodáljuk...és ezzel el is érkeztünk a kulcsszóhoz, ami a félelem.
Az én meglátásom az, hogy a vallás semmi mást nem tesz, mint az embereknek az ismeretlentől való félelmére építve befolyásolja a nagy tömegeket. Ezt aztán a történelem utolsó néhány évezrede során remekül kihasználták a világi, vagy vallásinak mondott de valójában világi hatalmak. Manapság egy kicsit átrendeződött a helyzet, mert a vallás irányító szerepét jobbára átvette a pénz és annak kultusza, amitől sajnos nem lett jobb, viszont rosszabb se.
Viszont azért ha más nem is, de átlag várható életkor a világ civilizáltabbik felén jócskán megnőtt a középkor óta, tehát valamit csak jól csináltunk, amikor a bibliát körzőre és vonalzóra cseréltük.
+1
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 28. 18:01 | #53
http://www.origo.hu/nagyvilag/20130411-az-ateistak-mar-a-templomban-vannak.html
Tudom ők az ateizmus megcsúfolói de az egyházak sem tettek sok jót a kereszténységnek...
Tudom ők az ateizmus megcsúfolói de az egyházak sem tettek sok jót a kereszténységnek...
0
VÁLASZ
Purple 2013. 04. 28. 17:55 | #51
Egyébként én nem is szeretem magam ateistaként definiálni, de mégis úgy szoktam, mert nincs rá jobb szó amit a többség is megért pár szóban. Az ateizmus szó klikkesedőnek hat, pedig pont hogy ennek az ellenkezője a cél, és ezt az értelmesebbje meg is érti és nem jön ilyen baromságokkal hogy ez is vallás... Mi nem gyűlünk össze együtt nemhinni...
+2
VÁLASZ
Purple 2013. 04. 28. 17:51 | #48
Az ateisták soha nem is állítottak olyat, hogy megismerik a világot teljes egészében, vagy meg fogják... Ezzel szemben a vallásosok már kétezer éve verik a mellüket hogy ők aztán mindenre tudják a választ... De ne zavartassátok magatokat, hogy azóta már gömbölyű a föld és járvány okozó vírusokat irtott ki a tudomány többek között... :D
+1
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 28. 17:51 | #47
Nem tudom mi van egy ateista fejében csak vaktában írok dolgokat, pont úgy ahogy az ateisták írják a keresztényekről. Amiket írok azok az én meglátásaim és tapasztalataim az ateistákkal kapcsolatban, keresztény szemszögből, azokról, akikkel szoktam beszélgetni, vagy akiket ismerek. Illetve azok alapján amiket az ateisták cikkekben kommentekben írnak.
0
VÁLASZ
leha 2013. 04. 28. 17:43 | #46
mondjuk érdekes kérdés, hogy van-e különbség ateizmus és ateizmus között? ugyanolyan, ha nem hiszed az isten (melyik?) létét, vagy hiszed, hogy nincs isten? a második valóban vallás, merthogy bizonyíték nincs rá. de ezt most nem vinném tovább, inkább azt kérdezném, te, mint bevallottan hívő keresztény, honnan tudod mi van egy ateista fejében?
0
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 28. 17:38 | #45
Az ateistáknak egyetlen változójuk van: anyagi világ és annak minden megfigyelhető törvénye. A keresztényeknek ezenfelül van: Isten teremtő ereje és szeretete, az ember tudata és szabad akarata, a teremtő Isten és az ember kapcsolata, illetve az ezeket befolyásoló szellemi törvények.
Míg egy ateista soha sem mer őszintén szembe nézni azzal a lehetőséggel hogy, Isten létezik, egy keresztényben gyakran felmerül a kérdés létezik-e Isten.
Téves és sajnos jellemző gondolat hogy az ateizmus nyitott, őszinte, másokat elfogadó vallás lenne (mert vallás ugyan úgy mint a többi) Ezt a látszatot csak azzal éri el hogy a bűn és az ember elesettségét tagadja.
Míg egy ateista soha sem mer őszintén szembe nézni azzal a lehetőséggel hogy, Isten létezik, egy keresztényben gyakran felmerül a kérdés létezik-e Isten.
Téves és sajnos jellemző gondolat hogy az ateizmus nyitott, őszinte, másokat elfogadó vallás lenne (mert vallás ugyan úgy mint a többi) Ezt a látszatot csak azzal éri el hogy a bűn és az ember elesettségét tagadja.
+1
VÁLASZ
paganmantis 2013. 04. 28. 17:37 | #44
http://joeswam.files.wordpress.com/2012/06/science-vs-religion.png
Többféle változat is van ám a teremtésből! És mindegyik igaz! Oh wait..
Amúgy furcsa, hogy a fél világot meg tudják hülyíteni mesékkel.
Többféle változat is van ám a teremtésből! És mindegyik igaz! Oh wait..
Amúgy furcsa, hogy a fél világot meg tudják hülyíteni mesékkel.
0
VÁLASZ
imagi 2013. 04. 28. 15:25 | #37
Nagyon egyszerű a magyarázata van a biblia alapján az általad felvázolt jelenségnek: Isten így teremtette meg a zsiráfokat :) jó mi? Tudom ettől egy tudós a haját tépi de ez is olyan szilárd mint az evolúció. Logikus és teóriát nem tartalmazó konkrét bizonyításokat felvonultató bizonyítás nincs. Vannak jelenségek amelyekre illik az evolúciós teória vannak olyanok amikre nem.
Például a legújabb tudományos felfedezések egyre inkább azt mutatják hogy a földön az első élet megjelenésekor már létezett a genetikai állományok nagy része, melyek különböző módokon aktiválódhattak, majd a gének képesek voltak a populációban olyan egyedek létrehozására amelyek sikeresek voltak a környezeti veszélyekkel szemben. Ezt a ma is látható genetikai optimumkeresést figyelte meg Darvin is. Az evolúciónak nincs magyarázata az emberi és állati szexualitás kialakulására, vagy az immunrendszer keletkezésére. Nincs konzisztens válasza arra hogyan lehetséges hogy ugyan azok a génállományok vezérlik a hangszonárt a delfinekben és a denevérekben.
A legnagyobb baj a kreacionizmussal hogy tudományt csinál abból amihez a hit a megfelelő út, az evolúcióval pedig az a baj hogy gyakran párosul ateizmussal pedig a világ ateistaként nem megismerhető.
A keresztények úgy hiszik Isten szeretete az ok a cél és a teremtő erő ami ezt a világot létrehozta. A keresztények hiszik hogy létezik bűn büntetés céltévesztés és következmény, de mindenekelőtt hiszik hogy létezik kegyelem, boldogság, szabadság és szeretet az emberek számára. Én ezért vagyok keresztény. Te miért vagy ateista?
Például a legújabb tudományos felfedezések egyre inkább azt mutatják hogy a földön az első élet megjelenésekor már létezett a genetikai állományok nagy része, melyek különböző módokon aktiválódhattak, majd a gének képesek voltak a populációban olyan egyedek létrehozására amelyek sikeresek voltak a környezeti veszélyekkel szemben. Ezt a ma is látható genetikai optimumkeresést figyelte meg Darvin is. Az evolúciónak nincs magyarázata az emberi és állati szexualitás kialakulására, vagy az immunrendszer keletkezésére. Nincs konzisztens válasza arra hogyan lehetséges hogy ugyan azok a génállományok vezérlik a hangszonárt a delfinekben és a denevérekben.
A legnagyobb baj a kreacionizmussal hogy tudományt csinál abból amihez a hit a megfelelő út, az evolúcióval pedig az a baj hogy gyakran párosul ateizmussal pedig a világ ateistaként nem megismerhető.
A keresztények úgy hiszik Isten szeretete az ok a cél és a teremtő erő ami ezt a világot létrehozta. A keresztények hiszik hogy létezik bűn büntetés céltévesztés és következmény, de mindenekelőtt hiszik hogy létezik kegyelem, boldogság, szabadság és szeretet az emberek számára. Én ezért vagyok keresztény. Te miért vagy ateista?
0
VÁLASZ
leha 2013. 04. 28. 14:56 | #35
tényleg nem vagy elég okos. a tudományos élet úgy működik, hogy van egy probléma, arra keresnek választ. ha sikerül bizonyítani, akkor az tétel lesz, ha nem sikerül bizonyítani, de cáfolni sem (erre mondjuk a relativitás elmélete jó példa), de jó és logikus magyarázatot ad a problémára, akkor az egy elmélet. a tudományban az még a szép, hogy ha szépen dokumentálva előadsz egy kísérletet, ami cáfol egy addig ténynek hitt dolgot (és ezt mások is reprodukálni tudják), akkor pl nem égetnek el máglyán, hanem Nobel díjat adnak neked.
Lehet egyébként, hogy valami isten-féle teremtette a világot, de nem valószínű. nem logikus. a bibliánál meg a Blikk is hitelesebb forrás.
Lehet egyébként, hogy valami isten-féle teremtette a világot, de nem valószínű. nem logikus. a bibliánál meg a Blikk is hitelesebb forrás.
0
VÁLASZ
csicsó 2013. 04. 28. 14:46 | #33
Az evolúciónak nincs bizonyitási tétele? ÖÖÖÖÖ Oké. Ha ilyeneket irsz, szerintem kissé sem vagy informált a tudományos tények, oldalak, tesztek terén.
Csak egy bizonyitási tételt irok le:
A Richard Dawkins által is prezentált ideg fejlödésének a ténye például. A korábban kifejlödött fajokban ez az ideg csak pár centire van a két idegvégzödéstöl. Viszont ahogy megvizsgálod a kétéltüeket, utána a hüllöket, utána a madarakat, emlösöket, látható, hogy az ideg meghosszabbodott, persze teljesen "fölöslegesen". Például a zsiráfnak több mint 6 méter hosszú ez az ideg, miközben a két idegvégzödés pár centire van egymástól. Erre milyen bibliai magyarázatod van?
Csak egy bizonyitási tételt irok le:
A Richard Dawkins által is prezentált ideg fejlödésének a ténye például. A korábban kifejlödött fajokban ez az ideg csak pár centire van a két idegvégzödéstöl. Viszont ahogy megvizsgálod a kétéltüeket, utána a hüllöket, utána a madarakat, emlösöket, látható, hogy az ideg meghosszabbodott, persze teljesen "fölöslegesen". Például a zsiráfnak több mint 6 méter hosszú ez az ideg, miközben a két idegvégzödés pár centire van egymástól. Erre milyen bibliai magyarázatod van?
0
VÁLASZ
David9875 2013. 04. 28. 12:10 | #32
Kavarognak bennem a kérdések:
Honnan veszik ebben a dolgozatban, hogy a Jób40,10-19-ben egy kb. brontosaurus-t kell felfedezni (most ellenőriztem, ott SEMMI nincs a Behemót külsejéről a farkán kívül :D).
Másik: a dolgozat hátoldalán van egy kérdés, miszerint birka méretű volt egy dínó. Kérdem én, hogy akkor mivel magyarázzák azt, amikor találnak egy 1,5 méteres lábszárcsontot a régészek? Hogy kurva nagyok voltak akkor a birkák? (Mondjuk most is, csak azok is embernek nevezik magukat :P)
Harmadik, szintén a hátoldalról: Ha a Föld csak pár ezer éves, akkor én ua. joggal kérdezhetem meg az ilyen hívőktől, hogy honnan tudja? Talán ő is ott volt, amikor teremtették?
Ezt magyarázza már el nekem valaki! :D
Honnan veszik ebben a dolgozatban, hogy a Jób40,10-19-ben egy kb. brontosaurus-t kell felfedezni (most ellenőriztem, ott SEMMI nincs a Behemót külsejéről a farkán kívül :D).
Másik: a dolgozat hátoldalán van egy kérdés, miszerint birka méretű volt egy dínó. Kérdem én, hogy akkor mivel magyarázzák azt, amikor találnak egy 1,5 méteres lábszárcsontot a régészek? Hogy kurva nagyok voltak akkor a birkák? (Mondjuk most is, csak azok is embernek nevezik magukat :P)
Harmadik, szintén a hátoldalról: Ha a Föld csak pár ezer éves, akkor én ua. joggal kérdezhetem meg az ilyen hívőktől, hogy honnan tudja? Talán ő is ott volt, amikor teremtették?
Ezt magyarázza már el nekem valaki! :D
+1
VÁLASZ
justil 2013. 04. 28. 12:02 | #31
https://www.google.hu/search?hl=hu&site=imghp&tbm=isch&source=hp&biw=1920&bih=941&q=science+vs+religion&oq=science+vs+religion&gs_l=img.3..0i19l10.975 .4150.0.4230.23.12.2.9.10.1.111.775.11j1.12.0...0.0...1ac.1.11.img.2xLs0GB5ECw
lehet mazsolázni, van 1-2 gyöngyszem :D
lehet mazsolázni, van 1-2 gyöngyszem :D
0
VÁLASZ
justil 2013. 04. 28. 12:00 | #30
Engem római katolikusnak neveltek, voltam elsőáldozó is. Aztán úgy tizenegynéhány évesen jött a felismerés, hogy csak átmosták az agyam, és valójában hithű ateistaként :) érzem jól magam. Engem nem zavar, ha valaki vallásos, de azt eleve problémásnak tartom, ha a gyereket pár éves korától kezdve úgy nevelik, hogy higyjen valamiben, mert az ősei azt mondták.
Persze nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen ha az ember nem neveli vallásosnak a gyereket, akkor meg tulajdonképpen valahol ateistának neveli, és az is egy állásfoglalás. A lényeg, hogy minél inkább nyitott könyv marad az elméje serdülő korára, annál jobb, és majd eldönti magának. Persze etikai, viselkedési dolgokban egyetértek a bibliában leírtak nagy részével, csak a tízparancsolat ide vonatkozó részét a vallásos maszlag nélkül is át lehet adni az utókornak.
Persze nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen ha az ember nem neveli vallásosnak a gyereket, akkor meg tulajdonképpen valahol ateistának neveli, és az is egy állásfoglalás. A lényeg, hogy minél inkább nyitott könyv marad az elméje serdülő korára, annál jobb, és majd eldönti magának. Persze etikai, viselkedési dolgokban egyetértek a bibliában leírtak nagy részével, csak a tízparancsolat ide vonatkozó részét a vallásos maszlag nélkül is át lehet adni az utókornak.
+1
VÁLASZ
Nas 2013. 04. 28. 11:56 | #29
Tévedés. A tudomány dolgozik a saját keretein belül, rohadtul semmi dolga a vallással, nem érdekli a vallás, mert nem tud semmit hozzátenni a tudományos kérdések megoldásához. A vallásosok támadják állandóan a tudomány képviselőit, mert fenyegetve érzik a hitüket a tudomány állításai által. Egy olyan tudóst sem ismerek, aki erőszakkal akarta volna vallásosokra erőltetni az elméleteit, vallásost viszont annál többet... Gondolkozz már el ezen egy kicsit, ha nehezedre esik is!
+4
VÁLASZ
Nas 2013. 04. 28. 11:51 | #28
:)
Szerintem sajnos épp ez az agymosott vallásosság kezd lassan a kötelező követendő példává válni kishazánkban - ráadásul felülről erőltetve, ami a legrosszabb, ugyanis a politikának rohadtul nem szabadna, hogy beleszólása legyen ilyen dolgokba... Tiszta középkor. Mintha nem lenne így is elég hülye. Mondjuk azt nem fogom megvárni, hogy a gyerekek csak így kapjanak ötöst a biológia dolgozatukra...
Szerintem sajnos épp ez az agymosott vallásosság kezd lassan a kötelező követendő példává válni kishazánkban - ráadásul felülről erőltetve, ami a legrosszabb, ugyanis a politikának rohadtul nem szabadna, hogy beleszólása legyen ilyen dolgokba... Tiszta középkor. Mintha nem lenne így is elég hülye. Mondjuk azt nem fogom megvárni, hogy a gyerekek csak így kapjanak ötöst a biológia dolgozatukra...
+4
VÁLASZ
izébigyó 2013. 04. 28. 08:50 | #26
Van olyan post, ami alatt te nem kezdesz zsidózni?
http://ize.hu/comments.php?post_id=24151&reply_id=430725
Ennyi, agyhalott troll.
http://ize.hu/comments.php?post_id=24151&reply_id=430725
Ennyi, agyhalott troll.
+3
VÁLASZ
Tooni 2013. 04. 28. 07:54 | #25
De legalább te szóba hoztad. Miért nem a szerkesztőségüknek írsz inkább:
"Még több cionista cikket akarok látni! Nem bírok betelni velük! Engem ők éltetnek! MOAAARRR"
http://i.imgur.com/8amuJTa.jpg
"Még több cionista cikket akarok látni! Nem bírok betelni velük! Engem ők éltetnek! MOAAARRR"
http://i.imgur.com/8amuJTa.jpg
+4
VÁLASZ
Purple 2013. 04. 28. 06:39 | #22
Halálra éheztetett újszülöttek, halálra imádkoztatott orvosi kezelés helyett nyolcévesek, háborúk, agymosott gyerekek, ostoba emberek, gyilkosságok, elmebetegség... mégis mi a szar kell még nektek akik ímmel-ámmal is akár, de "megértitek" a vallást, hogy észhez térjetek?? És még csak azt sem mondhatjátok, hogy ezek szélsőségek... Azért mert csak párat felkap a média (sokkal többet kéne), még jóval több ilyen van.... Lehet a legtöbb nem követel emberéletet, de ezt akár mentális gyilkosságnak is nevezhetjük... Aki ezt a tesztet írta az már most egy zombi, a többi meg tapsol neki.
+4
VÁLASZ
fehérember 2013. 04. 28. 06:17 | #21
[Komment megjelenítése...]
Miért nem a cionizmus került szóba? Ja hogy ez egy zsindexes firkálmány...:)
-11
VÁLASZ
Revanor 2013. 04. 28. 01:51 | #20
Ha gondolkodni divatos, és a vak hit és elfogadás helyett az utánajárás és a kritikai szemlélet divatos, akkor ez a világ egyik első divathulláma, amit követni és támogatni tudok. :D
Vitathatatlan, a vallásnak közösségépítő szerepe volt/van, különösen a zsidó-keresztény kultúrkörben és történelemben, de talán még az ókori vallások esetén is. A monoteista hitek alapvetően valamivel szemben határozzák meg magukat, mindnek van valami ellenségképe, egy rivális monoteista vallás, "pogány" vallások, eretnekek... Habár nagyon hiányos a tudásunk a hellenisztikus ókori világ hétköznapi vallásfölfogásáról és gyakorlatáról, csak arra találunk példát, hogy az emberek úgy adták-vették az isteneiket, mint más a kenyeret, ugyanúgy tisztelték Íziszt Savariában (Szombathely), mint Memphiszben, az istenek folyton beavatkoztak az emberek életébe, de nem ítélték az embereket kénköves szenvedésre többnyire, és túl sokat sem követeltek tőlük. Meg lehetne említeni a rómaiak keresztényüldözését, de az igazság az, hogy nem teljesen világos, miért is üldözték őket. Úgy tűnik alapvetően nem azért, mert nem a római isteneket szerették. Az ókori Rómában az egyéni hit kevésbé számított, viszont a közös ceremóniák annál inkább, a keresztények távolmaradását és agitálását, hittérítését a társadalom korróziójának, széttagolódásának, társadalmi veszélynek élhették meg a római kormányzók, a fönnmaradt dokumentumok alapján. Nem szektaként vagy vallásként, hanem babonaként emlegetik a korai kereszténységet, a babonáktól pedig féltek, mert úgy vélték, romboló hatással van a társadalomra, mert a babona "az őrületbe kergeti az embert és elveszíti emberiességét."
A középkori egyház ezt tökéletesen bizonyítja úgy egyébként. (Néhol helyen egészen napjainkig igaz ez a tézis).
A keresztények a saját tanításaik alapján egy bűnözőt istenítettek (Jézust törvényesen elítélték elvégre), nyilvánosan és csúfan bírálták Rómát és vallásait, suttyomban találkoztak ahelyett, hogy nyílt istentiszteletet végeztek volna, mint a becsületes emberek. Bocs az offolásért. :D Szóval a lényeg az lett volna, hogy az Ábrahámi vallásokban kódolva van a kirekesztés a másként gondolkodókkal szemben, sőt úgy általában a gondolkodókkal szemben, míg a korábbi "pogány" vallásokban elég sok mindent meg lehetett kérdőjelezni egy istennel kapcsolatban (bár valszeg kinyírták volna előbb vagy utóbb azt a rómait is, aki azt mondja a fórumon, hogy 'Te Lucius, szerintem istenek nem léteznek.')
Vitathatatlan, a vallásnak közösségépítő szerepe volt/van, különösen a zsidó-keresztény kultúrkörben és történelemben, de talán még az ókori vallások esetén is. A monoteista hitek alapvetően valamivel szemben határozzák meg magukat, mindnek van valami ellenségképe, egy rivális monoteista vallás, "pogány" vallások, eretnekek... Habár nagyon hiányos a tudásunk a hellenisztikus ókori világ hétköznapi vallásfölfogásáról és gyakorlatáról, csak arra találunk példát, hogy az emberek úgy adták-vették az isteneiket, mint más a kenyeret, ugyanúgy tisztelték Íziszt Savariában (Szombathely), mint Memphiszben, az istenek folyton beavatkoztak az emberek életébe, de nem ítélték az embereket kénköves szenvedésre többnyire, és túl sokat sem követeltek tőlük. Meg lehetne említeni a rómaiak keresztényüldözését, de az igazság az, hogy nem teljesen világos, miért is üldözték őket. Úgy tűnik alapvetően nem azért, mert nem a római isteneket szerették. Az ókori Rómában az egyéni hit kevésbé számított, viszont a közös ceremóniák annál inkább, a keresztények távolmaradását és agitálását, hittérítését a társadalom korróziójának, széttagolódásának, társadalmi veszélynek élhették meg a római kormányzók, a fönnmaradt dokumentumok alapján. Nem szektaként vagy vallásként, hanem babonaként emlegetik a korai kereszténységet, a babonáktól pedig féltek, mert úgy vélték, romboló hatással van a társadalomra, mert a babona "az őrületbe kergeti az embert és elveszíti emberiességét."
A középkori egyház ezt tökéletesen bizonyítja úgy egyébként. (Néhol helyen egészen napjainkig igaz ez a tézis).
A keresztények a saját tanításaik alapján egy bűnözőt istenítettek (Jézust törvényesen elítélték elvégre), nyilvánosan és csúfan bírálták Rómát és vallásait, suttyomban találkoztak ahelyett, hogy nyílt istentiszteletet végeztek volna, mint a becsületes emberek. Bocs az offolásért. :D Szóval a lényeg az lett volna, hogy az Ábrahámi vallásokban kódolva van a kirekesztés a másként gondolkodókkal szemben, sőt úgy általában a gondolkodókkal szemben, míg a korábbi "pogány" vallásokban elég sok mindent meg lehetett kérdőjelezni egy istennel kapcsolatban (bár valszeg kinyírták volna előbb vagy utóbb azt a rómait is, aki azt mondja a fórumon, hogy 'Te Lucius, szerintem istenek nem léteznek.')
+1
VÁLASZ
Revanor 2013. 04. 28. 01:23 | #19
A relativitás elmélet összeegyeztethetetlennek látszik a kvantummechanika tételeivel, a fizikusok pont azt feszegetik, hogy meddig érvényes. Éppen a napokban közölt cikket az Index is arról, hogy az eddigi legextrémebb vizsgált körülmények között is megállta a helyét. A világegyetem keletkezésével és végével kapcsolatban senki nem állít biztosat, a közbeszéd világosabbnak és egyszerűbbnek mutatja be, mint valójában, hiszen a közember nem ért a fizikához olyan szinten.
Egyébként a különféle kozmikus sugárzások és a galaxisok, galaxiscsoportok optikai vizsgálatából világosan látszik, hogy az univerzum tágul, vagyis a múltban kisebb volt, vagyis kellett lennie egy eredeti kiindulópontnak... A tágulás a mérések alapján egyre gyorsul, szóval nem a nagy reccs várható, hanem a nagy széthullás és kihűlés. Elméletileg ha ez így megy tovább akkor tízmilliárd évek múlva a szétfeszítő erő akkora lesz, hogy szétszakadnak az atomok is. Aztán lehet, hogy történni fog valami, ami újra összehúzza őket és kezdődik minden elölről, senki nem állít biztosat, viszont az eredmények alapján ez tűnik a legvalószínűbbnek. És ahogy az eredmények változnak, úgy az elméletek is változnak.
A van mindenre tudományos magyarázat nem a ló másik oldala, mert mindenre van tudományos magyarázat.
Csak az emberek által teremtett világban vannak féligazságok és változó válaszok, a tudományban tények és elméletek vannak, és ha egy elmélet igaza bebizonyosodik, akkor az elmélet ténnyé válik. A Föld korát kőzetmintákból, Holdkőzet mintákból és meteorit mintákból állapították meg. A legidősebb meteorit darabok 4,6 milliárd évesek, szóval a Föld legfeljebb idősebb, de nem jelentősen (itt a jelentősen azt jelenti, hogy nem kétszer olyan idős, mint gondolnánk).
A vallás emberi konstrukció, ugyanolyan mint bármi más amit valaha is alkottunk. A korai társadalmak hierarchikus rendjét hivatott fönntartani és az emberi viselkedést hivatott szabályozni, valamint megpróbálta megmagyarázni a világ működését. Az ősidőkben a vallás és a tudomány még egy egészet alkotott, aztán idővel voltak akik a népbutításnál és a dőzsölésnél maradtak. Ez sokkal logikusabb, mint hogy valami szakállas emberke a felhők közül leereszkedett és átadta "bölcs" "egyértelmű" "önmagának nem ellentmondó" "logikus" tanításait néhány sivatagi nomádnak, aztán örökre eltűnt, abban bízva, hogy a legfeljebb tevetenyésztés területén kimagasló tudású népe majd megismerteti a világot az Ő örök érvényű, soha nem változó, egyértelmű bölcsességével.
Egyébként a különféle kozmikus sugárzások és a galaxisok, galaxiscsoportok optikai vizsgálatából világosan látszik, hogy az univerzum tágul, vagyis a múltban kisebb volt, vagyis kellett lennie egy eredeti kiindulópontnak... A tágulás a mérések alapján egyre gyorsul, szóval nem a nagy reccs várható, hanem a nagy széthullás és kihűlés. Elméletileg ha ez így megy tovább akkor tízmilliárd évek múlva a szétfeszítő erő akkora lesz, hogy szétszakadnak az atomok is. Aztán lehet, hogy történni fog valami, ami újra összehúzza őket és kezdődik minden elölről, senki nem állít biztosat, viszont az eredmények alapján ez tűnik a legvalószínűbbnek. És ahogy az eredmények változnak, úgy az elméletek is változnak.
A van mindenre tudományos magyarázat nem a ló másik oldala, mert mindenre van tudományos magyarázat.
Csak az emberek által teremtett világban vannak féligazságok és változó válaszok, a tudományban tények és elméletek vannak, és ha egy elmélet igaza bebizonyosodik, akkor az elmélet ténnyé válik. A Föld korát kőzetmintákból, Holdkőzet mintákból és meteorit mintákból állapították meg. A legidősebb meteorit darabok 4,6 milliárd évesek, szóval a Föld legfeljebb idősebb, de nem jelentősen (itt a jelentősen azt jelenti, hogy nem kétszer olyan idős, mint gondolnánk).
A vallás emberi konstrukció, ugyanolyan mint bármi más amit valaha is alkottunk. A korai társadalmak hierarchikus rendjét hivatott fönntartani és az emberi viselkedést hivatott szabályozni, valamint megpróbálta megmagyarázni a világ működését. Az ősidőkben a vallás és a tudomány még egy egészet alkotott, aztán idővel voltak akik a népbutításnál és a dőzsölésnél maradtak. Ez sokkal logikusabb, mint hogy valami szakállas emberke a felhők közül leereszkedett és átadta "bölcs" "egyértelmű" "önmagának nem ellentmondó" "logikus" tanításait néhány sivatagi nomádnak, aztán örökre eltűnt, abban bízva, hogy a legfeljebb tevetenyésztés területén kimagasló tudású népe majd megismerteti a világot az Ő örök érvényű, soha nem változó, egyértelmű bölcsességével.
+1
VÁLASZ
közlegény 2013. 04. 28. 00:52 | #17
Én nem állok sem a vallás, sem a tudomány oldalára. Nem vagyok a tudományos bizonyítékok ellen, amikor egy csoda valójában nem is csoda, hanem természeti jelenség. Egyébiránt az emberek mindig tanácstalanok tele vannak babonákkal, hiedelmekkel, félelmekkel. Jósok, kuruzslók, távgyógyítók hatalmasat kaszálnak ebből a mai napig.
0
VÁLASZ
emiklos 2013. 04. 28. 00:46 | #16
Lehet vitázni teremtésen, vagy evolúción, de egy dolgot mindenki elfelejt: már a post szövege is hibás:
"az azokra rendre a tudományos tényekkel ellentétes válaszokat adó"
A helyzet az, hogy elméletnek azt lehet nevezni, aminek van bizonyítási tétele. Mivel az evolúciónak ilyenje nincs, így a hivatalos megnevezése a teória. Tehát nem tény, ugyanúgy (vagy talán jobban) hit kell az elfogadásához.
Nem mellesleg a tudomány történetében a felbukkanása óta legtöbbet változott teória...
"az azokra rendre a tudományos tényekkel ellentétes válaszokat adó"
A helyzet az, hogy elméletnek azt lehet nevezni, aminek van bizonyítási tétele. Mivel az evolúciónak ilyenje nincs, így a hivatalos megnevezése a teória. Tehát nem tény, ugyanúgy (vagy talán jobban) hit kell az elfogadásához.
Nem mellesleg a tudomány történetében a felbukkanása óta legtöbbet változott teória...
-2
VÁLASZ
közlegény 2013. 04. 28. 00:42 | #15
A vallás és a tudomány mindig is hadban állt egymással. Divat ateistának lenni és kétségeket támasztani. A vallás létjogosultságát én is inkább mint közösség építő/megtartó szerepében látom, egyébként mindenkinek szíve joga bármiben hinni vagy éppen semmiben. A tudomány sem tudja mindenre a választ, de folyamatosan keresi. De nem tudni, hogy nincs e valaki, aki létrehozta az anyagmindenséget a semmiből. Tehát a tesztre adott válaszok a tudomány mai állása szerint hülyeségek, de ami mindig is változik, gyarapszik az a tudásunk.
0
VÁLASZ
iMan 2013. 04. 28. 00:19 | #13
Elolvastam a suli oldalát, és nekem az jött le, hogy a szülök pont azért iratták be őket abba az iskolába, mert azt tartják igaznak, amit ott tanítanak. Ergo: nem a suli, hanem a szülő a felelős az ügyben. Amerikában nincs kötelező központi tananyag, magániskolában meg főleg.
0
VÁLASZ
Zolibaba24 2013. 04. 28. 00:00 | #12
Csak segíteni akarok: Jobb példa Kopernikusz, és Galilei
0
VÁLASZ
Tooni 2013. 04. 27. 23:55 | #11
Frédi és Béni azért nem jó példa, mert ők kőkorszaki szakik voltak. Így Denver, az utolsó dinoszaurusz az esélyesebb. :D
Azért azokat az alapvetéseket illő jól cáfolni. Bárki ugrálhat, hogy az ő birtokában van a bölcsekköve vagy a krisztusvére.
A relativitáselméletet igazolták, továbbfejlesztették, az ősrobbanás meg tényleg megmarad annak ami, elméleti modell.
Szóval +1 a tudománynak, mert nem vak hit az alapja, és a "csodái" megismételhetőek kell legyenek mások által is az igazoláshoz.
Azért azokat az alapvetéseket illő jól cáfolni. Bárki ugrálhat, hogy az ő birtokában van a bölcsekköve vagy a krisztusvére.
A relativitáselméletet igazolták, továbbfejlesztették, az ősrobbanás meg tényleg megmarad annak ami, elméleti modell.
Szóval +1 a tudománynak, mert nem vak hit az alapja, és a "csodái" megismételhetőek kell legyenek mások által is az igazoláshoz.
+2
VÁLASZ
paganmantis 2013. 04. 27. 23:51 | #8
De a különbség annyi, hogy a tudomány állandóan változik, tehát nem deklarál valamit és foggal-körömmel ragaszkodik hozzá, hanem bizonyítékok alapján logikus következtetéseket von le, majd erre alkot egy modellt. És ez egyáltalán nem köbe vésett. Ellentétben a vallással, ahol csak akkor változtatnak valamit, ha már mindenkinek egyértelmű, hogy az nem etikus/értelmes/igaz dolog. Tehát valóban ad válaszokat és sok embernek szüksége is van rá, de az én véleményem, hogy sokkal több a hátulütője, mint előnye.
Erre remek példa, hogy mennyire megosztja az embereket, akár saját vallásukon belül is. /És a jelen thread, ami nem létezne vallás nélkül:)/
Egyébként hogy a témánál maradjak, szerintem az ilyesmit büntetni kéne, mert a teljes mértékben befolyásolható gyerekekbe azelőtt "beleégetik" a hülyeséget, mielőtt kialakulna egy kritikus/objektív világnézetük. Nyugodtan legyen vallása, de majd eldönti ő maga, hogy mit akar és ne a szülőkbe szintén gyerekként belenevelt baromságot szajkózza.
Erre remek példa, hogy mennyire megosztja az embereket, akár saját vallásukon belül is. /És a jelen thread, ami nem létezne vallás nélkül:)/
Egyébként hogy a témánál maradjak, szerintem az ilyesmit büntetni kéne, mert a teljes mértékben befolyásolható gyerekekbe azelőtt "beleégetik" a hülyeséget, mielőtt kialakulna egy kritikus/objektív világnézetük. Nyugodtan legyen vallása, de majd eldönti ő maga, hogy mit akar és ne a szülőkbe szintén gyerekként belenevelt baromságot szajkózza.
+2
VÁLASZ
bimbi 2013. 04. 27. 23:51 | #7
"Szerintem vannak dolgok amire a tudomány és vannak dolgok amire az egyház/vallás tud magyarázatot adni, de egyik sem kizárólagosan csak erre vagy csak arra."
A valóságban meg az a helyzet, hogy van amire már tud helyes magyarázatot adni a tudomány és van amire még nem. Lesz minden bizonnyal olyan is, amire sohasem fog tudni.
Az egyház/vallás bármire tud légből (ezer éves könyvből) kapott magyarázatot adni, kár, hogy ezek igazságtartalma a nullához konvergál.
A valóságban meg az a helyzet, hogy van amire már tud helyes magyarázatot adni a tudomány és van amire még nem. Lesz minden bizonnyal olyan is, amire sohasem fog tudni.
Az egyház/vallás bármire tud légből (ezer éves könyvből) kapott magyarázatot adni, kár, hogy ezek igazságtartalma a nullához konvergál.
+4
VÁLASZ
Zolibaba24 2013. 04. 27. 23:35 | #6
Hétvégén teremtette, még a mai napig is akkor van Dínóm -dánom
+1
VÁLASZ
közlegény 2013. 04. 27. 23:14 | #5
Gondoltam, hogy kellett volna példa. Mondjuk a relativitás elmélet. Vagy a Nagy Bumm- Nagy Reccs, ha már a világ keletkezésénél tartunk. Vagy pont a Földtörténeti korok, ahol százmillió meg milliárd években számolnak, maximum pár száz éves megfigyelések alapján, és akkor bedobják a dínókat a jura korba és mi van ha Föld mégsem 4,5 milliárd éves.
Nem vagyok elég okos ehhez, de a vallásos elvakultság és a "van mindenre tudományos magyarázat" a ló két oldala. Szerintem vannak dolgok amire a tudomány és vannak dolgok amire az egyház/vallás tud magyarázatot adni, de egyik sem kizárólagosan csak erre vagy csak arra.
Nem vagyok elég okos ehhez, de a vallásos elvakultság és a "van mindenre tudományos magyarázat" a ló két oldala. Szerintem vannak dolgok amire a tudomány és vannak dolgok amire az egyház/vallás tud magyarázatot adni, de egyik sem kizárólagosan csak erre vagy csak arra.
-1
VÁLASZ
Tooni 2013. 04. 27. 23:08 | #4
A tesz másik oldala is
http://www.patheos.com/blogs/friendlyatheist/2013/04/25/more-background-on-that-fourth-graders-creationist-science-quiz/
http://www.patheos.com/blogs/friendlyatheist/2013/04/25/more-background-on-that-fourth-graders-creationist-science-quiz/
0
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2013. 04. 27. 22:42 | #2
Érdemes így nevelni a gyerekeket.... Sok minden lehet lehet még belőlük, ami miatt az emberiség hasznukat veheti... lehet még belőlük akár DONOR is....
+1
VÁLASZ
közlegény 2013. 04. 27. 22:28 | #1
Tudományos területen is vannak olyan megdönthetetlennek hitt tézisek, melyekhez már-már vallásos fanatikussággal ragaszkodnak és kitagadják azokat a tudósokat, akik esetleg alapvetéseket cáfolnának.
Furcsállom, hogy Frédit és Bénit nem vették elő, mert ők ugye együtt élnek a dinoszauruszokkal.
Furcsállom, hogy Frédit és Bénit nem vették elő, mert ők ugye együtt élnek a dinoszauruszokkal.
0
VÁLASZ
Olvastam valahol, hogy valaki, csak azért nem lehetett űrhajós (!), mert arra a kérdésre, hogy "Mi a hasonlóság az etil-alkohol és a fa között?" azt válaszolta: "Oxigén jelenlétében mindkettő ég."
A teszt készítője, sajnos, nem sajnos, azt írta: "Semmi".