http://www.youtube.com/watch?v=KRRnMS1sm6Y Wave Function - Sixty Symbols
Jövőbe látás
Véletlenszámok a kvantumvilágból, információ a jövőből. Nem várt eredményeket észlelt egy kutatócsoport, mikor a világ különböző pontjain elhelyezett véletlenszám-generátorok statisztikáit elemezték. Kimutatták, hogy egy egész világot érintő esemény hatására a számok eloszlása eltér a normálistól - méghozzá már az esemény bekövetkeztét megelőzően.
A Globális Öntudat Projekt hivatalos honlapja (Princeton Egyetem)
norbertvincze 2013. 04. 07. 14:57 | #15
"Einstein is kijelentette hogy nem hisz a quantummehanikában mivel akkor még úgy gondolta ez nem korrekt. Quantumkristályt pl ha szétszednének két darabra akkor akármilyen távolságban lehetnek egymástól ha az egyik megváltoztatja állapotát, akkor a másik fél is azonnal akár több ezer fényévre reagál. Ez az ami még ma is durvának tűnik de létezik. Nem tudják még hogy miképp lehet kapcsolat köztük, vagy hogy lehetséges ez."
https://www.youtube.com/watch?v=ZAg1ZruaHWI
https://www.youtube.com/watch?v=ZAg1ZruaHWI
0
VÁLASZ
sahinel 2013. 04. 07. 14:57 | #14
http://www.youtube.com/watch?v=7GTCus7KTb0
mint itt írják lehet hogy hullámként lehet leírni hol létezik egy részecske vagy hol nem és ez miatt alakíthat ki ilyen formát. De nem lehet minden részecske más rendszerben mert akkor véletlenszerűen bárhol megjelenhetne, de mégis mintha ugyanazon mező határozná meg bármerre mennek hogy kialakítsa ezt a mintát.
Azt gondolom aláírod ha ezek véletlenszerűen mennének akkor akárhol megtalálhatnád őket. A véletlenszerűség ott véget is ér hogy akármelyik pontján a hullámmintának megjelenhet, de nem ott ahol a hullámminta nem hagy nyomot . Tehát van valami mögöttes mező, erő.
mint itt írják lehet hogy hullámként lehet leírni hol létezik egy részecske vagy hol nem és ez miatt alakíthat ki ilyen formát. De nem lehet minden részecske más rendszerben mert akkor véletlenszerűen bárhol megjelenhetne, de mégis mintha ugyanazon mező határozná meg bármerre mennek hogy kialakítsa ezt a mintát.
Azt gondolom aláírod ha ezek véletlenszerűen mennének akkor akárhol megtalálhatnád őket. A véletlenszerűség ott véget is ér hogy akármelyik pontján a hullámmintának megjelenhet, de nem ott ahol a hullámminta nem hagy nyomot . Tehát van valami mögöttes mező, erő.
0
VÁLASZ
sahinel 2013. 04. 07. 14:45 | #13
http://www.youtube.com/watch?v=A9tKncAdlHQ
Ő is arről beszél hogy valójában nem hullám hanem atomokat köldenek, de amint mondja is ha valaki meg tudja magyarázni hogy miért viselkednek másképp mikor figyelik az atomok terjedését, és másképp mikor nem, illetve honnan jön a hullám mintázat akkor azért kitüntetnek:D
Persze hogy részecske, de ahogy mondja is valami miatt kialakít egy hullám mintát ami ellentmond annak minek kellene lennie. Valamivel kölcsönhatásba kerülnek ami miatt kialakítja ezt a mintát. Mint viccesen itt is mondják mintha figyelnék hogy nézi őket valaki vagy nem:D Ez olyan mintha nem is egy tudományról hanem filozófiáról beszélnénk így.
Ő is arről beszél hogy valójában nem hullám hanem atomokat köldenek, de amint mondja is ha valaki meg tudja magyarázni hogy miért viselkednek másképp mikor figyelik az atomok terjedését, és másképp mikor nem, illetve honnan jön a hullám mintázat akkor azért kitüntetnek:D
Persze hogy részecske, de ahogy mondja is valami miatt kialakít egy hullám mintát ami ellentmond annak minek kellene lennie. Valamivel kölcsönhatásba kerülnek ami miatt kialakítja ezt a mintát. Mint viccesen itt is mondják mintha figyelnék hogy nézi őket valaki vagy nem:D Ez olyan mintha nem is egy tudományról hanem filozófiáról beszélnénk így.
0
VÁLASZ
Nas 2013. 04. 07. 14:29 | #9
"De elég csak a fény terjedését nézned. Van hogy hullámként és van hogy részecskeként viselkedik. És olyan mintha látná maga előtt mi fog történni, és aszerint változik."
Szeretnék kijavítani egy igencsak tévútra vezető kiindulási gondolatot: NEM a fény viselkedik egyszer hullámként, egyszer részecskeként, hanem MI magyarázzuk egyszer hullámként, egyszer részecskeként a viselkedését, mert jelenleg nem ismerünk jobb modellt rá. Ugyanígy az agy működését korábban írógéphez, legújabban pedig számítógéphez hasonlítjuk, ahogy fejlődik a technika. De ez nem azt jelenti, hogy VALÓBAN így működik, hanem csak azt, hogy mi így tudjuk elképzelni. Nagyon nem mindegy...
Nehéz elvonatkoztatni a saját gondolkodásmódunktól, de ha tudományos kérdéseket tárgyalunk, akkor mindenképpen meg kell próbálni, mert ilyen félreértések lesznek a végeredményei az agyalásnak...
Szeretnék kijavítani egy igencsak tévútra vezető kiindulási gondolatot: NEM a fény viselkedik egyszer hullámként, egyszer részecskeként, hanem MI magyarázzuk egyszer hullámként, egyszer részecskeként a viselkedését, mert jelenleg nem ismerünk jobb modellt rá. Ugyanígy az agy működését korábban írógéphez, legújabban pedig számítógéphez hasonlítjuk, ahogy fejlődik a technika. De ez nem azt jelenti, hogy VALÓBAN így működik, hanem csak azt, hogy mi így tudjuk elképzelni. Nagyon nem mindegy...
Nehéz elvonatkoztatni a saját gondolkodásmódunktól, de ha tudományos kérdéseket tárgyalunk, akkor mindenképpen meg kell próbálni, mert ilyen félreértések lesznek a végeredményei az agyalásnak...
+2
VÁLASZ
sahinel 2013. 04. 07. 14:17 | #8
http://www.youtube.com/watch?v=1loJTy6bOu8&list=UUvBqzzvUBLCs8Y7Axb-jZew&index=1
Az univerzum keletkezésénél pl itt is beszélnek bizonyos tényezőkről amik miatt elkezdhetett kialakulni az atomok keletkezése a kisebb részegységekből. Ha mindenhol ugyanaz akkor nem lenne ma az a világ amiben élünk. Ez miatt nekem is kicsit fura, de valamilyen szinten lehet hogy események kihathatnak egy membránra amiről pl a quantumfizika beszél. Ezzel a mezővel való kölcsönhatás miatt van pl a gravitonnak gravitációs hatása.
Tehát lehetnek dolgok amik kihathatnak de itt is mint a gravitációs részecskénél nagyon kis erőről beszélünk. Hiába tűnik a gravitáció erősnek, a világegyetemben az egyik legkisebb erő.
De elég csak a fény terjedését nézned. Van hogy hullámként és van hogy részecskeként viselkedik. És olyan mintha látná maga előtt mi fog történni, és aszerint változik.
http://www.youtube.com/watch?v=DfPeprQ7oGc Dr Quantum - Double Slit Experiment
De ettől eltekintve nem hinném hogy a királynő, vagy mi emberek nagyon befolyásolnánk ezeket a mezőket. Hacsak az agy nem működik úgy mint egy quantumszámítógép, és talán kihatással van erre a mezőre ha sokan ugyanazt gondolják. bár ez is elmélet nem tudományosan elfogadott hogy az agy tényleg quantumszámítógép lenne.
Az univerzum keletkezésénél pl itt is beszélnek bizonyos tényezőkről amik miatt elkezdhetett kialakulni az atomok keletkezése a kisebb részegységekből. Ha mindenhol ugyanaz akkor nem lenne ma az a világ amiben élünk. Ez miatt nekem is kicsit fura, de valamilyen szinten lehet hogy események kihathatnak egy membránra amiről pl a quantumfizika beszél. Ezzel a mezővel való kölcsönhatás miatt van pl a gravitonnak gravitációs hatása.
Tehát lehetnek dolgok amik kihathatnak de itt is mint a gravitációs részecskénél nagyon kis erőről beszélünk. Hiába tűnik a gravitáció erősnek, a világegyetemben az egyik legkisebb erő.
De elég csak a fény terjedését nézned. Van hogy hullámként és van hogy részecskeként viselkedik. És olyan mintha látná maga előtt mi fog történni, és aszerint változik.
http://www.youtube.com/watch?v=DfPeprQ7oGc Dr Quantum - Double Slit Experiment
De ettől eltekintve nem hinném hogy a királynő, vagy mi emberek nagyon befolyásolnánk ezeket a mezőket. Hacsak az agy nem működik úgy mint egy quantumszámítógép, és talán kihatással van erre a mezőre ha sokan ugyanazt gondolják. bár ez is elmélet nem tudományosan elfogadott hogy az agy tényleg quantumszámítógép lenne.
0
VÁLASZ
Nas 2013. 04. 07. 14:14 | #7
"1) Emberek egy igen széles csoportja már 4 órával az esemény előtt tudott annak várható bekövetkeztéről
2) Konkrétan nem egy adott csoport, hanem mindenki előre tudta, hogy valami elképesztő fog történni, csak éppen azt nem, hogy mi."
Stb.
Ez nagyon erőltetett "bizonyíték". A világ számos pontján minden másodpercben van egy csomó ember, akik úgy érzik, hogy a következő pillanatban "valami rendkívüli" fog bekövetkezni. Aztán mégse... Meg ez eleve elég szubjektív, hogy mi számít "valami rendkívülinek". Sajnálatos volt Diana hercegnő halála, és az angoloknak biztos kiemelt fontosságú, de a Föld egészének (vagy akár az emberiség egészének) szempontjából semmi jelentősége. De sok hasonló eseményre rá lehet fogni a rendkívüliséget, ha minden áron bizonygatni szeretné valaki az elmélet helyességét...
Előrejelezni még semmit sem sikerült, utólagos magyarázkodásnál, elméletek gyártásánál pedig könnyű "mintázatot" látni ott is, ahol nincs...(illetve ha van is, az random folyamatok eredménye). Ha dobókockát dobál valaki, ott is előfordulhat, hogy bizonyos ideig szabályosan következnek egymás után a számok, mert a randomitás NEM azt jelenti, hogy egyáltalán nem tartalmazhat egy eseménysorozat mintázatot (ez már maga egy szabályszerűség lenne, hogy kizárjuk pl. az egyforma számok egymás után következésének lehetőségét...). A randomitás lényege viszont éppen az, hogy nincs benne szabályszerűség, tehát bármi előfordulhat benne, aminek statisztikai valószínűsége van (és ebbe a lokális, ideiglenes szabályosság is beletartozik). A káosz nem a rend hiánya, hanem a rend kiszámíthatatlan előfordulása...(ez jó lesz vasárnapi haikunak is :D).
2) Konkrétan nem egy adott csoport, hanem mindenki előre tudta, hogy valami elképesztő fog történni, csak éppen azt nem, hogy mi."
Stb.
Ez nagyon erőltetett "bizonyíték". A világ számos pontján minden másodpercben van egy csomó ember, akik úgy érzik, hogy a következő pillanatban "valami rendkívüli" fog bekövetkezni. Aztán mégse... Meg ez eleve elég szubjektív, hogy mi számít "valami rendkívülinek". Sajnálatos volt Diana hercegnő halála, és az angoloknak biztos kiemelt fontosságú, de a Föld egészének (vagy akár az emberiség egészének) szempontjából semmi jelentősége. De sok hasonló eseményre rá lehet fogni a rendkívüliséget, ha minden áron bizonygatni szeretné valaki az elmélet helyességét...
Előrejelezni még semmit sem sikerült, utólagos magyarázkodásnál, elméletek gyártásánál pedig könnyű "mintázatot" látni ott is, ahol nincs...(illetve ha van is, az random folyamatok eredménye). Ha dobókockát dobál valaki, ott is előfordulhat, hogy bizonyos ideig szabályosan következnek egymás után a számok, mert a randomitás NEM azt jelenti, hogy egyáltalán nem tartalmazhat egy eseménysorozat mintázatot (ez már maga egy szabályszerűség lenne, hogy kizárjuk pl. az egyforma számok egymás után következésének lehetőségét...). A randomitás lényege viszont éppen az, hogy nincs benne szabályszerűség, tehát bármi előfordulhat benne, aminek statisztikai valószínűsége van (és ebbe a lokális, ideiglenes szabályosság is beletartozik). A káosz nem a rend hiánya, hanem a rend kiszámíthatatlan előfordulása...(ez jó lesz vasárnapi haikunak is :D).
0
VÁLASZ
thisisreal 2013. 04. 07. 13:57 | #6
Véletlenszámok a jövőből, pfff... majd akkor szóljanak, ha a lottószámok megvannak a jövőből. ;)
+2
VÁLASZ
sahinel 2013. 04. 07. 13:46 | #4
http://www.youtube.com/user/sixtysymbols?feature=watch Sixty Symbols
A http://www.youtube.com/user/periodicvideos Periodic Table of Videos csatornával az egyik kedvenceim. Itt lehet találni jópár magyarázatot, és meg is lehet kérni őket hogy mit szeretnél látni, tudni. Ha még nincs videó erről.
A http://www.youtube.com/user/periodicvideos Periodic Table of Videos csatornával az egyik kedvenceim. Itt lehet találni jópár magyarázatot, és meg is lehet kérni őket hogy mit szeretnél látni, tudni. Ha még nincs videó erről.
0
VÁLASZ
sahinel 2013. 04. 07. 13:41 | #3
http://en.wikipedia.org/wiki/Chaos_theory
Összetett rendszerekben ez nem annyira egyszerű mint a matek. Az univerzális képlet is ezért hiányzik még fizikából.
Quantumfizika és klasszikus fizika szinte ellentéte egymásnak. De ha minden igaz a húrelmélet talán tud egy egységes fizikai képletet felállítani ami igaz lessz és összeköti a kettőt.
Ahogy a föld forgása a naprendszerben és önmaga tengelye körül egy gravitációs örvényt hoz maga mögött létre ami befolyásolja a téridőt az is tudományosan igazolt lett 50 évvel Einstein ötlete után.
Összetett rendszerekben ez nem annyira egyszerű mint a matek. Az univerzális képlet is ezért hiányzik még fizikából.
Quantumfizika és klasszikus fizika szinte ellentéte egymásnak. De ha minden igaz a húrelmélet talán tud egy egységes fizikai képletet felállítani ami igaz lessz és összeköti a kettőt.
Ahogy a föld forgása a naprendszerben és önmaga tengelye körül egy gravitációs örvényt hoz maga mögött létre ami befolyásolja a téridőt az is tudományosan igazolt lett 50 évvel Einstein ötlete után.
0
VÁLASZ
sahinel 2013. 04. 07. 13:35 | #2
Einstein is kijelentette hogy nem hisz a quantummehanikában mivel akkor még úgy gondolta ez nem korrekt. Quantumkristályt pl ha szétszednének két darabra akkor akármilyen távolságban lehetnek egymástól ha az egyik megváltoztatja állapotát, akkor a másik fél is azonnal akár több ezer fényévre reagál. Ez az ami még ma is durvának tűnik de létezik. Nem tudják még hogy miképp lehet kapcsolat köztük, vagy hogy lehetséges ez.
A húrelméletről van fenn pár videó és elég jól elmagyarázzák átlag embereknek is.
http://www.youtube.com/watch?v=YZKxLpeYISE String Theory - The Theory of Everything - Part 1/2
Quantam Physics Documentary
http://www.youtube.com/watch?v=-W01k3n6J_w&playnext=1&list=PL5ED14EE14562F3AC&feature=results_main
A gond a jövőbelátással hogy a lehetséges dimenziók közül tényleg azt látjuk, vagy kapunk "infót ha kapunk amibe épp mi is leszünk, vagy egy párhuzamos dimenziót érzékel?
Mai fizika kezd néha mágiához hasonlítani:D
A húrelméletről van fenn pár videó és elég jól elmagyarázzák átlag embereknek is.
http://www.youtube.com/watch?v=YZKxLpeYISE String Theory - The Theory of Everything - Part 1/2
Quantam Physics Documentary
http://www.youtube.com/watch?v=-W01k3n6J_w&playnext=1&list=PL5ED14EE14562F3AC&feature=results_main
A gond a jövőbelátással hogy a lehetséges dimenziók közül tényleg azt látjuk, vagy kapunk "infót ha kapunk amibe épp mi is leszünk, vagy egy párhuzamos dimenziót érzékel?
Mai fizika kezd néha mágiához hasonlítani:D
0
VÁLASZ
http://youtu.be/ArQvwI9tg1o