Luflee 2007. 09. 11. 15:12 | #26
olyan nincs, hogy kell :)
0
VÁLASZ
Luflee 2007. 09. 09. 13:16 | #17
Leirtam mar, hogy nekem nincs is kihez kimenni egyelore a temetobe, meg minden csaladtagom el es virul. Igy hat valoban az en dolgom, hogy nem megyek ki :) Meg tok erdekes dolgok ezek amiket leirtal, de en tovabbra is azt mondom, hogy teljesen mashogy is meg lehet emlekezni ezekre az emberekre. Ellenben ugye nagyon sokan orulnek neki, hogy a tobbseg megy a temetobe, plane halottak napjan. Nem veletlen van aznap rekord szamu lopas :) Meg emlitettem mar, hogy a viragosoknak is jol jon. De mindegy nem fogok en ezen vitazni, ok, legyen ertelme a temetobe valo jarasnak :)
Angyalkahh: Abszolute semmi szukseg nincs itt sajnalatra, egy kicsit tulreagalod a dolgokat :)
Angyalkahh: Abszolute semmi szukseg nincs itt sajnalatra, egy kicsit tulreagalod a dolgokat :)
0
VÁLASZ
Luflee 2007. 09. 09. 13:04 | #16
Valahol felre ertettel, mert en sehol nem irtam hogy elitelendo dolog. Azt irtam, hogy EN nem latom ertelmet. De hat nyilvanvalo hogy nagyon sokan meg nem igy gondoljak, hiszen rengetegen jarnak ki. Tok felesleges errol vitazni, en csak leirtam a velemenyem :)
0
VÁLASZ
Angyalkahh 2007. 09. 09. 09:12 | #15
Szia three.d!
Jól vagyok, köszi! Kellemesen lehűlt az idő és a kicsi úgy rugdos, hogy szinte már fáj:) Még kb. másfél hónap és a kezemben tarthatom!
Többiek!
Temetőbe az járjon, aki akar. Nekem igenis jó érzés a békés, csendes helyen elüldögélni...és nem csak Halottak napján megyek ki, hanem rendszeresen rendben tartjuk a sírt anyuékkal, mindig viszünk friss virágot, amit nem a virágboltban veszünk, hanem a kedves idős nénikéktől, akik a temető mellett laknak és a virág a kertjükben termett és csodaszép:)
Lufflee:
Azért mert azt mondom, hogy a tatám, az nem rosszidulatú beszólás, sőt a nyanya sem...úgy a dédikémet hívták az unokái...nyanyuskának. Szerintem ezek kedves régi elnevezések, csak az a baj, hogy a te fejedben már a rosszindulat párosul ezekkel:( Sajnállak!
Angyi
Jól vagyok, köszi! Kellemesen lehűlt az idő és a kicsi úgy rugdos, hogy szinte már fáj:) Még kb. másfél hónap és a kezemben tarthatom!
Többiek!
Temetőbe az járjon, aki akar. Nekem igenis jó érzés a békés, csendes helyen elüldögélni...és nem csak Halottak napján megyek ki, hanem rendszeresen rendben tartjuk a sírt anyuékkal, mindig viszünk friss virágot, amit nem a virágboltban veszünk, hanem a kedves idős nénikéktől, akik a temető mellett laknak és a virág a kertjükben termett és csodaszép:)
Lufflee:
Azért mert azt mondom, hogy a tatám, az nem rosszidulatú beszólás, sőt a nyanya sem...úgy a dédikémet hívták az unokái...nyanyuskának. Szerintem ezek kedves régi elnevezések, csak az a baj, hogy a te fejedben már a rosszindulat párosul ezekkel:( Sajnállak!
Angyi
0
VÁLASZ
Laci 2007. 09. 08. 23:20 | #13
Kimész, vagy nem, a Te dolgod. Én csak azt mondtam: van értelme a temetőbe járásnak. Mondok egy példát: Nagyvárad magyarsága minden halottak napján (tööb mint 150 éve) amolyan tüntetés-félét rendezünk (senki nem hív, egyszerűen megyünk) egy bizonyos Kazimir Rulikowsky orosz dzsidás tiszt sírjánál, ahol 2 nap, 2 éjjel el nem alszanak a gyertyák. Ez az ember 1949-ben nem akart a szabadságáért küzdő magyar nép ellen harcolni és inkább úgy gondolta, katonáival együtt, hogy átáll hozzánk. Nem sikerült neki, Nagyváradnál saját csapatai elfogták és kivégezték. Fekete gránit obeliszk örökíti most is a nevét a temető bejáratánál. Emlékezni kell a múltra, ragaszkodni kell a kövekhez is. Nagyvárad főterén van egy templom amit a kommunisták el akartak söpörni. Több száz ember élő sorfalat ált a buldózer elé napokon át. Így maradt meg a Szent László templom. http://www.welcometoromania.ro/Oradea/Oradea_Bis_Sf_Lad_P_Unirii_m.htm
Nem tudom, vannak akik nem hisznek (én sem) és még is megemlékezem arról amiről "illik" és nemcsak azért mert illik.
Nem tudom, vannak akik nem hisznek (én sem) és még is megemlékezem arról amiről "illik" és nemcsak azért mert illik.
0
VÁLASZ
varazs 2007. 09. 08. 22:27 | #12
Szerintem meg mindenki akkor menjen ki a temetòbe, amikor jònak tartja.Kòtelessègbòl (kinek vagy kòteles?), vagy azèrt mert èppen halottak napja van, ne.Ha valaki ùgy èrzi jobban magàt, hogy kicsit "elbeszèlget" azzal az szemèllyel a sìr mellett, akit nagyon szeretett, nem elìtèlendò dolog. Nem ùgy, mint pl. az anyòsom, aki lelkifurdalàst csinàl magànak abbòl, mert nem jàrt màr règòta a temetòben...Egy halottra megemlèkezèsnek nagyon sok mòdja van.èn specilel, ha màr alulròl fogom szagolni az ibolyàt, biztos nem fogom megkìsèrteni az illetòt, amièrt nem ròtta le a sìrnàl a kegyeletèt.
0
VÁLASZ
Luflee 2007. 09. 08. 22:11 | #11
De inkabb emlekezem arra a szemelyre nap mint nap, minthogy kimenjek novemberben a temetobe es akkor emlekezzek meg. Persze egyetertek azzal is amit Te mondasz, de en sokszor csak kepmutatasnak latom ezt a halottak napjat, sot ma mar inkabb az is egy biznisz a viragosoknak, mint a valentin nap, no nap, stb.. Aki tenyleg szeret valakit aki mar eltavozott az elok sorabol, arra maskepp is lehet emlekezni, mint a temetobe jarassal. Ez az en velemenyem.
0
VÁLASZ
Laci 2007. 09. 08. 21:23 | #10
"...nem latom tul sok ertelmet a temetobe jarasnak". Nem értek egyet veled. Van értelme. Ha, teszem fel, úgy gondolod (miként én is sejtem), hogy a halállal mindennek vége szakad, akkor is. Gondolj arra, hogy ha testi-lelki valójukban nem is, de mások emlékében tovább élnek szeretteid s élsz majdan te is. Gondolj arra is, hogy az elszakított országrészekben felszámolták a temetőket, hogy még a sírkövek se tanúskodjanak kik is laktak ott egykoron. Folytathatnám, de téged elég intelligensnek ismertelek meg, hogy tudjam, magad is tovább tudnád gondolni.
0
VÁLASZ
Luflee 2007. 09. 08. 20:34 | #9
Nekem nincsen egyelore csaladtagom meg temetoben, meg nem hivok senkit tatanak legalabbis tippem van hogy a nagypapadra gondolhatsz, de en vezetes kozbe a kormanyra cuppant max 40-el szaguldozo idoseket hivom tatanak. Masreszt meg en egyebkent nem latom tul sok ertelmet a temetobe jarasnak. De ez az en velemenyem :)
0
VÁLASZ
Angyalkahh 2007. 09. 08. 09:08 | #7
Mi a baj a temetésen fényképezéssel?
Én is azt csináltam a tatámén, mondjuk alig láttam valamit a sírástól...
Lefotóztam a felravatalozott koporsót és a sok szép koszorút. Néha jó visszanézni, hogy mennyien voltak ott akik szerették és milyen sok szép "utolsó ajándékot" kapott.
Az igaz, hogy utána nem sokszorosítottuk a képeket, csak feltettük a gépre itthon.
És ez szerintem egyáltalán nem morbid dolog. Hozzátartozik az élethez a halál is. Tudni kell kezelni. Ha ezt morbidnak találjátok, akkor gondolom Halottak napján sem mentek ki a temetőbe meglátogatni a családtagjaitokat....és akkor valószínűleg máskor sem...
Én is azt csináltam a tatámén, mondjuk alig láttam valamit a sírástól...
Lefotóztam a felravatalozott koporsót és a sok szép koszorút. Néha jó visszanézni, hogy mennyien voltak ott akik szerették és milyen sok szép "utolsó ajándékot" kapott.
Az igaz, hogy utána nem sokszorosítottuk a képeket, csak feltettük a gépre itthon.
És ez szerintem egyáltalán nem morbid dolog. Hozzátartozik az élethez a halál is. Tudni kell kezelni. Ha ezt morbidnak találjátok, akkor gondolom Halottak napján sem mentek ki a temetőbe meglátogatni a családtagjaitokat....és akkor valószínűleg máskor sem...
0
VÁLASZ