norbertvincze küldte:
URL: http://index.hu/tudomany/2013/01/03/ilyen_lehetett_volna_a_kek_mars/
Szöveg: "Így nézhetett ki az ősi Mars"
Élien 2013. 01. 28. 10:05 | #17
A Földet több száz millió évig dinók népesítették be, az csak a nagy véletlen (?) műve, hogy most ilyen dolgokról diskurálunk.
Ezzel csak arra gondolok, hogy rengeteg ember, ha azt hallja, hogy élhető bolygó, már űrhajó flottákról álmodik ami felénk tarthat. A másik pedig az, hogy mi csak a múltat látjuk a teleszkópokkal...
Palinkaman-nal #4 nagyon egyet értek!
Ezzel csak arra gondolok, hogy rengeteg ember, ha azt hallja, hogy élhető bolygó, már űrhajó flottákról álmodik ami felénk tarthat. A másik pedig az, hogy mi csak a múltat látjuk a teleszkópokkal...
Palinkaman-nal #4 nagyon egyet értek!
0
VÁLASZ
Varázsolt 2013. 01. 28. 03:32 | #16
Az eszetekbe jutott, hogy onnan meg a mienk tűnik élhetőnek? 500 év múlva találkozunk velük félúton, ha a tempomat fényéven marad... De ha most szépek is, ez egy 1000 éves adat, mire odaérünk, még 1000 év. 2000 alatt meg tudjuk mit lehet csinálni egy bolygóval.
0
VÁLASZ
palinkaman 2013. 01. 27. 19:42 | #13
Igen, az csak simán átlagos sűrűség lesz, szilárd+folyékony+légnemű anyagok összesen, ami bizonyos értelemben sokat mond a bolygóról, az élhetőség szempontjából viszont vajmi keveset.
Am a leírt másik három paraméterrel is ugyanez a baj. A bolygó méreteit pl. abból határozzák meg, hogy amikor mi elhaladni látjuk a napja előtt (persze ennek az a feltétele, hogy a keringési síkja kb. párhuzamos legyen a megfigyelés irányával), mennyit takar ki a fényéből (konyhanyelven). Plusz hasonló múdon határozzák meg pl a légkör, és a felszín kémiai összetételét is, mivel minden elem/molekula/szilárdtest meghatározott "színeket nyel el", ver vissza, ill. ereszt át. Ebből amit a földről/földközeli űrből észlelünk, az a visszavert, ill. esetenként az áteresztett fény. Ebből már alapból sokat meg lehet tudni, mivel a különböző elemek/molekulák hasonló spektrumait más jól ismerjük.
És a fentihez jönnek még olyan finomságok, mint az atomi elektronok gerjesztése utáni relaxációból származó karakterisztikus sugárzások: pl. fluoreszkál -e a felszín? :D
Am a leírt másik három paraméterrel is ugyanez a baj. A bolygó méreteit pl. abból határozzák meg, hogy amikor mi elhaladni látjuk a napja előtt (persze ennek az a feltétele, hogy a keringési síkja kb. párhuzamos legyen a megfigyelés irányával), mennyit takar ki a fényéből (konyhanyelven). Plusz hasonló múdon határozzák meg pl a légkör, és a felszín kémiai összetételét is, mivel minden elem/molekula/szilárdtest meghatározott "színeket nyel el", ver vissza, ill. ereszt át. Ebből amit a földről/földközeli űrből észlelünk, az a visszavert, ill. esetenként az áteresztett fény. Ebből már alapból sokat meg lehet tudni, mivel a különböző elemek/molekulák hasonló spektrumait más jól ismerjük.
És a fentihez jönnek még olyan finomságok, mint az atomi elektronok gerjesztése utáni relaxációból származó karakterisztikus sugárzások: pl. fluoreszkál -e a felszín? :D
0
VÁLASZ
odabaxok 2013. 01. 27. 15:47 | #11
a videóban találhatótól eltérő listát találhatsz a wikin, és ott a hasonlósági index is megvan magyarázva szimplán 4 paraméterből számolják ki (átlag átmérő, hőmérséklet, szökési sebesség illetve vlmilyen sűrűség - egy fizikusnak kéne jobban lefordítania angolról :).. ugyanúgy a wikin összehasonlításképpen melléjük van rakva a Mars, Merkúr, Vénusz...
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_potential_habitable_exoplanets
http://en.wikipedia.org/wiki/Earth_Similarity_Index
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_potential_habitable_exoplanets
http://en.wikipedia.org/wiki/Earth_Similarity_Index
0
VÁLASZ
BigaCubensis 2013. 01. 27. 13:06 | #10
meglepően sok mindent meg tudnak állapítani. először csak magát a bolygó létezését tudták, amikor áthaladás során picit elhomályosítja a csillaga fényét. azóta viszont egy csomó közvetett módszert kifejlesztettek.
"Átvonulás során az égitest légköre által produkált ún. kompozit spektrum is tanulmányozható, mivel a bolygó légkörének spektruma rárakódik (szuperponálódik) a csillagéra, és a bolygó színképvonalainak Doppler-eltolódásából adódóan szét lehet választani őket egymástól. Az első sikeres megfigyeléseket ezzel a módszerrel 2007 februárjában jelentették be, két, korábban felfedezett exobolygó, a HD 189733 b és a HD 209458 b színképét sikerült felvenni a jelenleg elérhető legérzékenyebb műszerrel, a Spitzer űrtávcsővel. Ennek a módszernek az adja a fontosságát, hogy ilyen módszerrel a bolygó színképe, ezáltal kémiai összetétele is tanulmányozható, ami elméletileg lehetővé teszi a felszínén az életre utaló víz, vagy szerves molekulák kimutatását – kellő érzékenységű műszerrel"
"Átvonulás során az égitest légköre által produkált ún. kompozit spektrum is tanulmányozható, mivel a bolygó légkörének spektruma rárakódik (szuperponálódik) a csillagéra, és a bolygó színképvonalainak Doppler-eltolódásából adódóan szét lehet választani őket egymástól. Az első sikeres megfigyeléseket ezzel a módszerrel 2007 februárjában jelentették be, két, korábban felfedezett exobolygó, a HD 189733 b és a HD 209458 b színképét sikerült felvenni a jelenleg elérhető legérzékenyebb műszerrel, a Spitzer űrtávcsővel. Ennek a módszernek az adja a fontosságát, hogy ilyen módszerrel a bolygó színképe, ezáltal kémiai összetétele is tanulmányozható, ami elméletileg lehetővé teszi a felszínén az életre utaló víz, vagy szerves molekulák kimutatását – kellő érzékenységű műszerrel"
0
VÁLASZ
adamka934 2013. 01. 27. 10:29 | #9
Arra lennék kíváncsi h azt a hasonlósági indexet mi alapján határozták meg? Mert nem hiszem h olyan dolgokat amiket palinkaman felsorolt meg tudnak állapítani. És amúgy a keringési időből következtetve eléggé közel lehetnek a csillagjukhoz, ami hátrányos lehet ha egy komolyabb koronakilökődés történik. Ráadásul nem hiszem h ezek hasonló méretűek lennének mint a Föld hiszen olyan "kicsi" bolygót mint a Föld egy hatalmas csillag körül nehezen vennének észre, én úgy tudom h sok bolygó amit felfedeztek közel akkorák mint a Jupiter. De azért jó eljátszani a gondolattal h mi lenne ha... :)
0
VÁLASZ
palinkaman 2013. 01. 26. 18:42 | #4
Azért ezektől a paraméterektől még nem lesz élhető a bolygó, legalább is nem számunkra. Elegendő egyetlen tényező, pl. gravitációs állandó, légkör összetétel, felszínt elérő UV sugárzás, vízmennyiség és uralkodó halmazállapota, légnyomás stb. jelentősebb mértékű eltérése, és órákon/napokon belül halottak lennének az oda érkező telepesek.
Érzékeltetésképpen, hogy fent említett (csak néhány a sokból) tényezők apró eltérésének is mekkora hatásai lehetnek, gondoljunk bele, hogy mi itt a Földön attól félünk, hogy 100 évente egy fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, és hogy ez mekkora veszélyeket rejt...
Érzékeltetésképpen, hogy fent említett (csak néhány a sokból) tényezők apró eltérésének is mekkora hatásai lehetnek, gondoljunk bele, hogy mi itt a Földön attól félünk, hogy 100 évente egy fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, és hogy ez mekkora veszélyeket rejt...
+1
VÁLASZ
Szobabicikli 2013. 01. 26. 17:50 | #1
Már csak kéne egy űrhajó ami a fénysebesség háromszázszorosával megy ;)
0
VÁLASZ
true story, ha nem hiszitek nézztek több cartoon networköt, meg Ben 10-t:
http://www.watchcartoononline.com/ben-10-alien-force-season-3-episode-4-fools-gold