Nas 2012. 07. 20. 23:00 | #53
Na ne már! :O Legyen akkor már post-adó is! Minden állatkínzós, illetve áltudományos / vallási / összeesküvés-elméletes post után kéne fizetni.
0
VÁLASZ
Nas 2012. 07. 20. 22:57 | #52
"sehol nem mondtam, írtam olyat hogy megérdemli akár egy nő is a verést, vagy, hogy nem kéne rajtuk segíteni próbálni" "semmi okod (legalábbis alapos) nem volt rá"
Azt nem is írtam, hogy azt állítod, megérdemlik a nők verést. Ez viszont sajnos még mindig elterjedt felfogás bizonyos körökben (és ez a gondolkodásmód nem feltétlenül csak a férfiakra jellemző, de bárki is gondolja, veszélyes...), azért hoztam fel. Az, hogy ezt "elterjedtnek" gondolom, szintén nem azt jelenti, hogy azt hiszem, ez az általános. Egy ilyen is sok, és sajnos nem csak egy ilyen van. Szóval - csak hogy téged idézzelek - nem kell mást belemagyarázni a kommenteimbe, mint ami ténylegesen benne van...
Azt viszont egyértelműen állítottad, hogy azokon a nőkön, akik maguktól valamiért nem tesznek semmit a helyzetük megoldására, azokon nem lehet segíteni és pont (ergo felesleges), és amit a nőjogi szervezetek próbálnak csinálni, az nem jó. Amit viszont "megoldási javaslatként" írtál, az - amellett, hogy az első kijelentéseddel összevetve finoman szólva ellentmondásos - saját belátásod szerint is megvalósíthatatlan (és nem a feministák miatt...).
"rosszindulatú általánosítás, kiterjesztés, projekció"
Pontosan ezt csinálod. Azt a részt, amire ezzel a bébifókás példával reagáltál, épp azért írtam, hogy lásd, milyen indíttatásból háborodom fel a családon belüli erőszakon (a gyengébb bántalmazása miatt, nem pedig "a szemét férfiak már megint mit csinálnak" attitűdből), mert te véres szájú feministának próbálsz engem beállítani. Semmi köze nem volt ahhoz, hogy szerintem te mit gondolsz, vagy egyetértesz -e vele, pláne nem a te jellemzésed volt a célja. Neked üldözési mániád van (vagy csak azt hiszed, hogy minden rólad szól...). Oda is írtam a rész elé, hogy ez arról fog szólni, hogy engem mi motivált a kommentek megírásakor (de úgy látszik, még ebbe is sikerült hülyeségeket belemagyaráznod...).
"továbbá annál, hogy veréstől haltak már meg - jóval meglepőbbnek hathat, hogy ritkán, de mégis gyakrabban mint hinnénk a petőfix és júliax megvert nő, egyszercsak (jellemzően) visszaszúr"
És meg is kapja érte a büntetését. Senkit nem mentettek még fel azért, mert akár önvédelemből, a sokadik verés után megölt valakit.
Azt nem is írtam, hogy azt állítod, megérdemlik a nők verést. Ez viszont sajnos még mindig elterjedt felfogás bizonyos körökben (és ez a gondolkodásmód nem feltétlenül csak a férfiakra jellemző, de bárki is gondolja, veszélyes...), azért hoztam fel. Az, hogy ezt "elterjedtnek" gondolom, szintén nem azt jelenti, hogy azt hiszem, ez az általános. Egy ilyen is sok, és sajnos nem csak egy ilyen van. Szóval - csak hogy téged idézzelek - nem kell mást belemagyarázni a kommenteimbe, mint ami ténylegesen benne van...
Azt viszont egyértelműen állítottad, hogy azokon a nőkön, akik maguktól valamiért nem tesznek semmit a helyzetük megoldására, azokon nem lehet segíteni és pont (ergo felesleges), és amit a nőjogi szervezetek próbálnak csinálni, az nem jó. Amit viszont "megoldási javaslatként" írtál, az - amellett, hogy az első kijelentéseddel összevetve finoman szólva ellentmondásos - saját belátásod szerint is megvalósíthatatlan (és nem a feministák miatt...).
"rosszindulatú általánosítás, kiterjesztés, projekció"
Pontosan ezt csinálod. Azt a részt, amire ezzel a bébifókás példával reagáltál, épp azért írtam, hogy lásd, milyen indíttatásból háborodom fel a családon belüli erőszakon (a gyengébb bántalmazása miatt, nem pedig "a szemét férfiak már megint mit csinálnak" attitűdből), mert te véres szájú feministának próbálsz engem beállítani. Semmi köze nem volt ahhoz, hogy szerintem te mit gondolsz, vagy egyetértesz -e vele, pláne nem a te jellemzésed volt a célja. Neked üldözési mániád van (vagy csak azt hiszed, hogy minden rólad szól...). Oda is írtam a rész elé, hogy ez arról fog szólni, hogy engem mi motivált a kommentek megírásakor (de úgy látszik, még ebbe is sikerült hülyeségeket belemagyaráznod...).
"továbbá annál, hogy veréstől haltak már meg - jóval meglepőbbnek hathat, hogy ritkán, de mégis gyakrabban mint hinnénk a petőfix és júliax megvert nő, egyszercsak (jellemzően) visszaszúr"
És meg is kapja érte a büntetését. Senkit nem mentettek még fel azért, mert akár önvédelemből, a sokadik verés után megölt valakit.
0
VÁLASZ
Nas 2012. 07. 20. 22:24 | #51
"attól, hogy értelmesnek és szellemesnek találod amit kommentkezdésnek összedobtál még nem az"
A helyedben ebbe a témába inkább nem mennék bele a szinte mindegyik post alá kényszeresen odakínlódott, Toonit és Szancsót majmoló, szellemesnek szánt, de általában inkább erőltetettre sikeredő hozzászólásaiddal...
"ha az, hogy a gyakorlatban többet tesznek igaz, akkor nem kellenének a(z üres) szólamok és a (hatástalan) törvénytervezetek; sőt a jelenlegi törvények sem"
Áruld már el, hogy melyik az a társadalmi probléma, amit egy szervezet (vagy bárki más) tökéletesen meg tud oldani? Abból, hogy valamit nem sikerül tökéletesen megoldani, az következik szerinted, hogy hagyni kell a picsába az egészet, és ne is foglalkozzanak vele? Amit ők tesznek, az még mindig jóval több, mint amit az átlagember (vagy akár a hivatalos szervek) tesznek a témában. A tevékenységüket leminősíteni a törvénytervezetek hatástalanságára hivatkozva kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy minden orvos hagyja ott a pályát, akinek nem bizonyult minden terápiája hatékonynak...
"ám az ellen éppen a nőjogi mozgalmak szólalnának fel leghangosabban.. mert ugye egy önálló nőnek államilag beleavatkozni a magánéletébe és áldozatként is megszabni számára is, hogy mekkora távolságot tartson az nyilván fasiszta, hímsoviniszta és masiniszta"
Felhomályosítalak, hogy ez ellen nem csak, sőt, nem is elsősorban a nőjogi mozgalmak tiltakoznának, hanem az összes emberjogi szervezet, és nem a feministák miatt, hanem mert vissza lehetne élni az eljárással. Nem csak a nők, semmilyen társadalmi csoport életébe nem engednének a jogvédők ilyen szintű beavatkozást (függetlenül attól, hogy jó -e ez a kéretlen jogi képviselet, illetve hogy az általad felvetett eljárás megoldása lenne -e a problémának).
"leírtam ugyanis, hogy szerintem mivel lehet segíteni rajtuk"
Amit leírtál, az teljesen más törvényi hátteret és gyakorlatot igényel, mint ami jelenleg működik. Máshol meg azt állítottad, hogy a jelenlegi törvények betartása is éppen elegendő lenne. Össze-vissza beszélsz.
"Nem, nem is írtam ilyet. Viszont a hozzászólásaid és a lekezelő stílusod alapján te annak tartod magad, ennek ellenére baromi szűklátókörűen és bocs, de ostobán tudsz bizonyos kérdésekhez hozzáállni."
fütyülsz! :-D pontosan azt írtad"
Kurvára nem azt írtam. Tanulj már meg mondatot értelmezni. Azt írtam, hogy ha intelligensnek tartod magad, akkor megpróbálhatnád intelligens ember módjára a sokrétűségében szemlélni a problémát.
"akkor mire föl jöttek létre és léteznek nőjogi mozgalmak?"
Arra föl, ami a gyakorlatban történik. Amiatt, hogy pl. ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kapunk, az üvegplafon miatt (ha ez egyáltalán mond neked valamit), az egyenlőtlen munkamegosztás miatt, stb. Ezek pedig ma is létező problémák. Sajnálom, ha nem jut el a tudatodig a lényeg, és csak annyit vagy képes felfogni az egészből, hogy a csúnya, gonosz feministák utálják a férfiakat. (Nem tudom, miért utálat az, ha egy nő is szeretne pl. ugyanannyi pénzt hazavinni ugyanazért a munkáért mint a férfi kollégája. Itt nem arról van szó, hogy a férfié legyen kevesebb...) Nem szeretném ezt tovább ragozni, vagy megérted, vagy nem (bár tartok tőle, hogy utóbbi az esélyesebb...).
Az összes hozzászólásod arról szól, hogy azzal próbálod a következetlenségeidet és a tévedéseidet jobb színben feltüntetni, hogy azt próbálod bizonygatni, hogy én vagyok a hülye, és logikátlanságokat állítok. Szánalmas.
A helyedben ebbe a témába inkább nem mennék bele a szinte mindegyik post alá kényszeresen odakínlódott, Toonit és Szancsót majmoló, szellemesnek szánt, de általában inkább erőltetettre sikeredő hozzászólásaiddal...
"ha az, hogy a gyakorlatban többet tesznek igaz, akkor nem kellenének a(z üres) szólamok és a (hatástalan) törvénytervezetek; sőt a jelenlegi törvények sem"
Áruld már el, hogy melyik az a társadalmi probléma, amit egy szervezet (vagy bárki más) tökéletesen meg tud oldani? Abból, hogy valamit nem sikerül tökéletesen megoldani, az következik szerinted, hogy hagyni kell a picsába az egészet, és ne is foglalkozzanak vele? Amit ők tesznek, az még mindig jóval több, mint amit az átlagember (vagy akár a hivatalos szervek) tesznek a témában. A tevékenységüket leminősíteni a törvénytervezetek hatástalanságára hivatkozva kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy minden orvos hagyja ott a pályát, akinek nem bizonyult minden terápiája hatékonynak...
"ám az ellen éppen a nőjogi mozgalmak szólalnának fel leghangosabban.. mert ugye egy önálló nőnek államilag beleavatkozni a magánéletébe és áldozatként is megszabni számára is, hogy mekkora távolságot tartson az nyilván fasiszta, hímsoviniszta és masiniszta"
Felhomályosítalak, hogy ez ellen nem csak, sőt, nem is elsősorban a nőjogi mozgalmak tiltakoznának, hanem az összes emberjogi szervezet, és nem a feministák miatt, hanem mert vissza lehetne élni az eljárással. Nem csak a nők, semmilyen társadalmi csoport életébe nem engednének a jogvédők ilyen szintű beavatkozást (függetlenül attól, hogy jó -e ez a kéretlen jogi képviselet, illetve hogy az általad felvetett eljárás megoldása lenne -e a problémának).
"leírtam ugyanis, hogy szerintem mivel lehet segíteni rajtuk"
Amit leírtál, az teljesen más törvényi hátteret és gyakorlatot igényel, mint ami jelenleg működik. Máshol meg azt állítottad, hogy a jelenlegi törvények betartása is éppen elegendő lenne. Össze-vissza beszélsz.
"Nem, nem is írtam ilyet. Viszont a hozzászólásaid és a lekezelő stílusod alapján te annak tartod magad, ennek ellenére baromi szűklátókörűen és bocs, de ostobán tudsz bizonyos kérdésekhez hozzáállni."
fütyülsz! :-D pontosan azt írtad"
Kurvára nem azt írtam. Tanulj már meg mondatot értelmezni. Azt írtam, hogy ha intelligensnek tartod magad, akkor megpróbálhatnád intelligens ember módjára a sokrétűségében szemlélni a problémát.
"akkor mire föl jöttek létre és léteznek nőjogi mozgalmak?"
Arra föl, ami a gyakorlatban történik. Amiatt, hogy pl. ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kapunk, az üvegplafon miatt (ha ez egyáltalán mond neked valamit), az egyenlőtlen munkamegosztás miatt, stb. Ezek pedig ma is létező problémák. Sajnálom, ha nem jut el a tudatodig a lényeg, és csak annyit vagy képes felfogni az egészből, hogy a csúnya, gonosz feministák utálják a férfiakat. (Nem tudom, miért utálat az, ha egy nő is szeretne pl. ugyanannyi pénzt hazavinni ugyanazért a munkáért mint a férfi kollégája. Itt nem arról van szó, hogy a férfié legyen kevesebb...) Nem szeretném ezt tovább ragozni, vagy megérted, vagy nem (bár tartok tőle, hogy utóbbi az esélyesebb...).
Az összes hozzászólásod arról szól, hogy azzal próbálod a következetlenségeidet és a tévedéseidet jobb színben feltüntetni, hogy azt próbálod bizonygatni, hogy én vagyok a hülye, és logikátlanságokat állítok. Szánalmas.
0
VÁLASZ
7sleeper 2012. 07. 17. 16:20 | #43
"A további félreértések elkerülése végett leírom, mi indított a kommentem megírására:"
-re és ami utána van reagálva: te a minden férfi disznó és minden nő-t k-nak tartanak azok a disznók (némileg, nemileg elferdített) szólás-mondást akarod mindenképpen fene-fenét eszik alapon rámtestálni. sehol nem mondtam, írtam olyat hogy megérdemli akár egy nő is a verést, vagy, hogy nem kéne rajtuk segíteni próbálni. azt jeleztem, hogy valakin nem lehet, és pláne nem úgy, ahogy ask fore more icukák elképzelik.
az, hogy mások mit írtak szerinted, vagy akár ténylegesen elítélhetően a témában az nem az én felelősségem! tehát tartózkodnod illett volna a "sokan nem tekintik érdemi problémának" féle - megjegyzem sanszosan téves - általánosításodból rámigazítani ezen kivetített ellenséges érzelmeidet. semmi okod (legalábbis alapos) nem volt rá.
"Tulajdonképpen ki lehet terjeszteni ezt az egészet a gyerekekre, állatokra, stb., egyszóval mindenkire, aki védtelenebb, és emiatt potenciális áldozata lehet egy másik, erőfölényét kihasználó egyénnek. Az ezzel való visszaélést a lehető legundorítóbb emberi viselkedésnek tartom, és minden egyes alkalommal, amikor szembesülök vele, felháborodom rajta. Legyen szó családon belüli erőszakról, állatkínzásról, gyerekek terrorizálásáról, fegyvertelen emberek legyilkolásáról, stb."
ez a módszer meg különösen aljas a következők miatt (csak megjegyzem, egyébként nem akadtam fenn ezen - láttam ennél durvábbat is): pl. 1-es lépcsőfok: valami gusztustalanságről elítélően nyilatkozni (legyen más téma) "A bébifókák évenkénti leölése Kanadában az állatkínzás legalja." 2-es lépcsőfok: "Undorodom az ilyen alakoktól." ezzel máris egyedüli szószólójává lép elő a fókaügynek az ezt mondó - hiszen rendkívül elítélően mondja; ebből úgy látszik mintha mindenki, aki kevésbé radikálisan, elítélően fogalmaz, vagy nem azt mondja amit ő - tulajdonképpen nem is tartja akkora állatkínzásnak. és a 3. (ama bizonyos harmadik lépcsőfok azon a bizonyos emelvényen): mindezt annak címezve (joviálisan) akivel vagy korábbi, vagy akkori, esetleg témábavágó vitát indít, kezd, folytat, annak mintegy "okulására", hiszen ha nem ért vele egyet másban akkor "nyilván" ebben sem, tehát "logikusan" egy állatkínzó barom, aki már-már nagyobb örömét lelné a bébifókák agyoncsapkodásában, mint maguk az évről-évre elkövetői ezen nemtelen cselekménysornak.. rosszindulatú általánosítás, kiterjesztés, projekció. ebben a kommentfolyamban kezdettől ezzel az eszközzel élsz! próbálod sulykolni is, netán magadat meggyőzni, hogy az amit beképzeltél az "szerinted igaz mert szerinted igaz", hogy szerintem akit megvernek az megérdemli.
hát kedves "Nass", necsak azt ne te akard megmondani, hogy mit mondtam, hanem azt se, hogy mit nem.
elég jól elboldogulok a szavakkal, ha tehát olyan durva ellentmondást vélnél felfedezni (de ugye nem is erről van szó, csak most először tapasztaltan tőled szabályosan trollkodtál), hogy bár én mondtam és mondom, hogy soha nem írtam olyat, hogy megérdemli akit családon belüli erőszak fizikai formája elér és az olyanon még segíteni sem kell; akkor nemhogy direkt, de indirekt módon sem írtam azt; mégis szerinted azt tettem volna - a hiba a félrefordítógépben; benned van..
egyébiránt lelki terrorba is haltak már bele (önkezűleg); továbbá annál, hogy veréstől haltak már meg - jóval meglepőbbnek hathat, hogy ritkán, de mégis gyakrabban mint hinnénk a petőfix és júliax megvert nő, egyszercsak (jellemzően) visszaszúr - és kapja a büntetést érte, mégha csökkentetten is, mert a brutális "férj"/"apa"/"élettárs"/"barát" betintázva, piától leragadó szemekkel mégsem feltétlenül ellenfél egy megalázott, megalázkodó nőnek (és ott leheli ki a lelkét a kanapé előtt, mögött, vagy a konyha padlóján - mert beszűkült tudatállapotban csak órák, ha nem egy fél nap után kapcsol szerencsétlen, hogy ácsi; azért mentő -> és az ilyet nem írják a javukra).
-re és ami utána van reagálva: te a minden férfi disznó és minden nő-t k-nak tartanak azok a disznók (némileg, nemileg elferdített) szólás-mondást akarod mindenképpen fene-fenét eszik alapon rámtestálni. sehol nem mondtam, írtam olyat hogy megérdemli akár egy nő is a verést, vagy, hogy nem kéne rajtuk segíteni próbálni. azt jeleztem, hogy valakin nem lehet, és pláne nem úgy, ahogy ask fore more icukák elképzelik.
az, hogy mások mit írtak szerinted, vagy akár ténylegesen elítélhetően a témában az nem az én felelősségem! tehát tartózkodnod illett volna a "sokan nem tekintik érdemi problémának" féle - megjegyzem sanszosan téves - általánosításodból rámigazítani ezen kivetített ellenséges érzelmeidet. semmi okod (legalábbis alapos) nem volt rá.
"Tulajdonképpen ki lehet terjeszteni ezt az egészet a gyerekekre, állatokra, stb., egyszóval mindenkire, aki védtelenebb, és emiatt potenciális áldozata lehet egy másik, erőfölényét kihasználó egyénnek. Az ezzel való visszaélést a lehető legundorítóbb emberi viselkedésnek tartom, és minden egyes alkalommal, amikor szembesülök vele, felháborodom rajta. Legyen szó családon belüli erőszakról, állatkínzásról, gyerekek terrorizálásáról, fegyvertelen emberek legyilkolásáról, stb."
ez a módszer meg különösen aljas a következők miatt (csak megjegyzem, egyébként nem akadtam fenn ezen - láttam ennél durvábbat is): pl. 1-es lépcsőfok: valami gusztustalanságről elítélően nyilatkozni (legyen más téma) "A bébifókák évenkénti leölése Kanadában az állatkínzás legalja." 2-es lépcsőfok: "Undorodom az ilyen alakoktól." ezzel máris egyedüli szószólójává lép elő a fókaügynek az ezt mondó - hiszen rendkívül elítélően mondja; ebből úgy látszik mintha mindenki, aki kevésbé radikálisan, elítélően fogalmaz, vagy nem azt mondja amit ő - tulajdonképpen nem is tartja akkora állatkínzásnak. és a 3. (ama bizonyos harmadik lépcsőfok azon a bizonyos emelvényen): mindezt annak címezve (joviálisan) akivel vagy korábbi, vagy akkori, esetleg témábavágó vitát indít, kezd, folytat, annak mintegy "okulására", hiszen ha nem ért vele egyet másban akkor "nyilván" ebben sem, tehát "logikusan" egy állatkínzó barom, aki már-már nagyobb örömét lelné a bébifókák agyoncsapkodásában, mint maguk az évről-évre elkövetői ezen nemtelen cselekménysornak.. rosszindulatú általánosítás, kiterjesztés, projekció. ebben a kommentfolyamban kezdettől ezzel az eszközzel élsz! próbálod sulykolni is, netán magadat meggyőzni, hogy az amit beképzeltél az "szerinted igaz mert szerinted igaz", hogy szerintem akit megvernek az megérdemli.
hát kedves "Nass", necsak azt ne te akard megmondani, hogy mit mondtam, hanem azt se, hogy mit nem.
elég jól elboldogulok a szavakkal, ha tehát olyan durva ellentmondást vélnél felfedezni (de ugye nem is erről van szó, csak most először tapasztaltan tőled szabályosan trollkodtál), hogy bár én mondtam és mondom, hogy soha nem írtam olyat, hogy megérdemli akit családon belüli erőszak fizikai formája elér és az olyanon még segíteni sem kell; akkor nemhogy direkt, de indirekt módon sem írtam azt; mégis szerinted azt tettem volna - a hiba a félrefordítógépben; benned van..
egyébiránt lelki terrorba is haltak már bele (önkezűleg); továbbá annál, hogy veréstől haltak már meg - jóval meglepőbbnek hathat, hogy ritkán, de mégis gyakrabban mint hinnénk a petőfix és júliax megvert nő, egyszercsak (jellemzően) visszaszúr - és kapja a büntetést érte, mégha csökkentetten is, mert a brutális "férj"/"apa"/"élettárs"/"barát" betintázva, piától leragadó szemekkel mégsem feltétlenül ellenfél egy megalázott, megalázkodó nőnek (és ott leheli ki a lelkét a kanapé előtt, mögött, vagy a konyha padlóján - mert beszűkült tudatállapotban csak órák, ha nem egy fél nap után kapcsol szerencsétlen, hogy ácsi; azért mentő -> és az ilyet nem írják a javukra).
0
VÁLASZ
7sleeper 2012. 07. 17. 15:27 | #42
"Attól, hogy hosszú egy mosakodás, még nem biztos, hogy megtisztít... A fenekelős témát nyugodtan elfelejtheted."
attól, hogy értelmesnek és szellemesnek találod amit kommentkezdésnek összedobtál még nem az. ennyi erővel einsteint is idézhettél volna.
a fenekelésről:
1. nem neked írtam
2. ha a marson nézném az aura-fényképedet, akkor is közelebb lenne a hátsód a kezemhez
3. akkorát fogok csapni a seggedre amennyire értelmes vagy
erre te azt írod, hogy a "fenekelős témát nyugodtan elfelejtheted"
muhahahaha!
"A nőjogi mozgalmak nem csak üres szólamokkal és újabb, hatástalan törvénytervezetek gyártásával küzdenek a családon belüli erőszakért, hanem a gyakorlatban is sokat tesznek az áldozatok megsegítéséért, gyakran többet is, mint a hivatalos szervek. Ezt totál figyelmen kívül hagyod a tevékenységük megítélése során. Előre eldöntötted, hogy ők rosszul csinálják, amit csinálnak, holott elég nyilvánvaló, hogy nem is vagy tisztában vele, mi mindent takar a tevékenységük...(akkor ugyanis nem pattognál egyfolytában a törvénytervezetek értelmetlenségével - ez csak egy a sokféle módszer közül, amivel segíteni próbálnak)."
tehát szerinted a nőjogi mozgalmak más mellett A, üres szólamokkal és B, hatástalan törvénytervezetekkel küzdenek a C, családon belüli erőszakÉRT?! mit nem mondsz.. ha az, hogy a gyakorlatban többet tesznek igaz, akkor nem kellenének a(z üres) szólamok és a (hatástalan) törvénytervezetek; sőt a jelenlegi törvények sem. amiről pedig írtam a nőjogi mozgalmak kapcsán, az változatlanul az, hogy képtelennek tartom "őket" a családon belüli erőszak problémakörének hatásos megoldási javaslatával előállni. te mindenáron az egész feminista-polgárjogi mozgalmat akarod belerángatni a vitába(? - márha vita az, hogy írok valamit tapasztalat, látottak, hallottak alapján, amire nekem tulajdonított, általam soha nem írt mondatok citálásával és indulati alapra helyezett feleselgetéssel válaszolsz).
"Pontosan azokat a "hibákat" követed el az érvelésedben, amiket nekem felhánytorgatsz (és most nem a "nőverő férfiak" című direkt visszavágásra célzok)."
éppenséggel nem. és hip-hip.. iránymutatásom végül sikeresnek bizonyult.. már "direkt visszavágás."
"A kábítószerfüggők esetét mint hasonlatot hoztam fel arra az érvedre, hogy minek segíteni azt, aki maga nem képes / nem akar kijutni a pocsék helyzetéből. Sajnálom, ha nem értetted meg az összefüggést, elmagyarázhatom részletesebben, ha igényled."
nekem ilyen "érvem" nem volt. abban a számodra talán érthetetlen értelemben írtam, hogy: nem lehet segíteni azon aki maga nem képes akarathiánya miatt kijutni a más által teremtett helyzetéből. ez NEM jelentette azt sohasem, hogy felesleges segíteni és "minek". csak azt, hogy a segítés eredménytelensége fog bekövetkezni amiatt. ergo segíteni vagy a már jelenlegi szabályok betartatásával lehet, vagy az általam vázolt módon, ám az ellen éppen a nőjogi mozgalmak szólalnának fel leghangosabban.. mert ugye egy önálló nőnek államilag beleavatkozni a magánéletébe és áldozatként is megszabni számára is, hogy mekkora távolságot tartson az nyilván fasiszta, hímsoviniszta és masiniszta..
"Továbbra sem egyértelmű, hogy ha szerinted semmilyen eszközzel nem lehet segíteni azokon, akik önmaguk nem hajlandók lépéseket tenni az ügy érdekében, akkor a jelenlegi törvények betartása mitől válna hirtelen hathatós megoldássá...? Azok szintén a szenvedő fél aktív kezdeményezésére épülnek. A probléma viszont nyilván azokkal van, akik ezt nem tudják megtenni, tehát ők továbbra is a 22-es csapdájában maradnának. Erre válaszolj, légy szíves!"
neked úgy látszik ez sem az. leírtam ugyanis, hogy szerintem mivel lehet segíteni rajtuk. hogy ez már sokadjára (és nem csak ez) nem tűnt fel neked már-már sormintaszerű.. egyébként miért is kéne az új csodafegyverekben hinni? a kimondásuk pillanatában ízekre szedték a megfontolandó javaslatokat.. ti. a jelenlegi szabályozásnál is rosszabb pl. az afféle ötletelés, hogy egy bizonyos számú verés után legyen automatikus távoltartási végzés.. tehát 19x rendben van az (orvosilag regisztrált) agyalás, de huszadjára már ejnye-bejnye?? .. ráadásul ha valaki 101-edjére sem tenne feljelentést (ha egyszer is akkor sem végivíve, mert a rokonság kéri, fenyegeti, hogy ne; meg a f/veri is olyan szépen kérte egy józan ötpercében tegnap délelőtt a presszóban, persze csak kávét ivott) az mit fog tenni ha eltiltják tőle a sz/verelmét? hát megy vissza a következő agyabulálásáig agylágyulásig..
""Csupán nem szeretem, ha valakit azért hibáztatnak olyan dolgokért, amikről nem feltétlenül ő tehet, mert nő. Ez igazságtalan dolog. Ennyi."
és ismét csak az a helyzet, hogy olyasmit akarsz rámhányni, amit nem tettem, nem mondtam, és nem írtam."
Ezt feleslegesen vetted magadra, mert ezt arra az általános elutasító hozzáállásra írtam, hogy "akit vernek, az valószínűleg megérdemli", meg "biztosan ő provokálta ki mint nő". Tudod, nem kéne indulatból kommentelni... ;)"
ennek fuss neki mégegyszer. az "akit vernek, az valószínűleg megérdemli"-vel kapcsolatban azt írtad utóbb, hogy az én korábbi kommentem summázása (szerinted és általad). most meg azt írod, hogy a "Csupán nem szeretem, ha valakit azért hibáztatnak olyan dolgokért, amikről nem feltétlenül ő tehet, mert nő. Ez igazságtalan dolog. Ennyi."-t pont erre az "általános elutasító hozzáállásra" gondolva írtad. akkor leírom újra: "ismét csak az a helyzet, hogy olyasmit akarsz rámhányni, amit nem tettem, nem mondtam, és nem írtam"
"egyébként "általános" "elutasító" "hozzáállás". az meg wtf?
"szerinted attól lesz valaki intelligens, hogy pl. (nyilván nem taxatív a "felsorolásod") annak tartja magát?"
Nem, nem is írtam ilyet. Viszont a hozzászólásaid és a lekezelő stílusod alapján te annak tartod magad, ennek ellenére baromi szűklátókörűen és bocs, de ostobán tudsz bizonyos kérdésekhez hozzáállni."
fütyülsz! :-D pontosan azt írtad. és sajnálom, ha lekezelőnek, esetleg még tán arrogánsnak véled vagy akár érzed is amit írtam. mivel ez nem szándékom (és nem is volt) csakis az általam említettek tényszerűsége és logikai koherenciája az ami "megrémíthet" és a fenti mondatok megírására sarkallhatott téged.
""jogfosztott áldozatoknak beállítani a női nemet ugyanannyira ökörség..."
Ki állította be a női nemet általánosan jogfosztott áldozatnak? (Újabb fals belemagyarázás a kommentembe...) Egyébként az, hogy mi van a törvényekben leírva és mi valósul meg a gyakorlatban, az két különböző dolog, szóval a jogot pont semmi értelme ebbe belekeverni. Jogilag már régóta minden ember egyenlő, ettől függetlenül a mindennapi élet sokszor mást mutat. A családon belüli erőszak kérdéskörében ezt már sikerült belátnod, csak remélhetem, hogy ezzel a témával kapcsolatban is menni fog."
who let the dogs out? who-who-who-who? te. amúgy amíg a jog nem "tette" egyenjogúvá a nőket, addig nem is voltak azok szerinted? ráadásul még leírod azt is, hogy az, hogy mi van a törvényben leírva és mi valósul meg a gyakorlatban az két különböző dolog. a nők egyházi normatív alsóbbrendűsítése akkor szerinted sem azt jelenti, hogy ténylegesen másodrendűek lettek volna. akkor mire föl jöttek létre és léteznek nőjogi mozgalmak?
"Szóval azon inkább ne kezdjünk el vitatkozni, hogy ki is állít következetlenségeket, illetve ki értelmezi félre a másik mondanivalóját..."
ez soha nem volt vita tárgya.
attól, hogy értelmesnek és szellemesnek találod amit kommentkezdésnek összedobtál még nem az. ennyi erővel einsteint is idézhettél volna.
a fenekelésről:
1. nem neked írtam
2. ha a marson nézném az aura-fényképedet, akkor is közelebb lenne a hátsód a kezemhez
3. akkorát fogok csapni a seggedre amennyire értelmes vagy
erre te azt írod, hogy a "fenekelős témát nyugodtan elfelejtheted"
muhahahaha!
"A nőjogi mozgalmak nem csak üres szólamokkal és újabb, hatástalan törvénytervezetek gyártásával küzdenek a családon belüli erőszakért, hanem a gyakorlatban is sokat tesznek az áldozatok megsegítéséért, gyakran többet is, mint a hivatalos szervek. Ezt totál figyelmen kívül hagyod a tevékenységük megítélése során. Előre eldöntötted, hogy ők rosszul csinálják, amit csinálnak, holott elég nyilvánvaló, hogy nem is vagy tisztában vele, mi mindent takar a tevékenységük...(akkor ugyanis nem pattognál egyfolytában a törvénytervezetek értelmetlenségével - ez csak egy a sokféle módszer közül, amivel segíteni próbálnak)."
tehát szerinted a nőjogi mozgalmak más mellett A, üres szólamokkal és B, hatástalan törvénytervezetekkel küzdenek a C, családon belüli erőszakÉRT?! mit nem mondsz.. ha az, hogy a gyakorlatban többet tesznek igaz, akkor nem kellenének a(z üres) szólamok és a (hatástalan) törvénytervezetek; sőt a jelenlegi törvények sem. amiről pedig írtam a nőjogi mozgalmak kapcsán, az változatlanul az, hogy képtelennek tartom "őket" a családon belüli erőszak problémakörének hatásos megoldási javaslatával előállni. te mindenáron az egész feminista-polgárjogi mozgalmat akarod belerángatni a vitába(? - márha vita az, hogy írok valamit tapasztalat, látottak, hallottak alapján, amire nekem tulajdonított, általam soha nem írt mondatok citálásával és indulati alapra helyezett feleselgetéssel válaszolsz).
"Pontosan azokat a "hibákat" követed el az érvelésedben, amiket nekem felhánytorgatsz (és most nem a "nőverő férfiak" című direkt visszavágásra célzok)."
éppenséggel nem. és hip-hip.. iránymutatásom végül sikeresnek bizonyult.. már "direkt visszavágás."
"A kábítószerfüggők esetét mint hasonlatot hoztam fel arra az érvedre, hogy minek segíteni azt, aki maga nem képes / nem akar kijutni a pocsék helyzetéből. Sajnálom, ha nem értetted meg az összefüggést, elmagyarázhatom részletesebben, ha igényled."
nekem ilyen "érvem" nem volt. abban a számodra talán érthetetlen értelemben írtam, hogy: nem lehet segíteni azon aki maga nem képes akarathiánya miatt kijutni a más által teremtett helyzetéből. ez NEM jelentette azt sohasem, hogy felesleges segíteni és "minek". csak azt, hogy a segítés eredménytelensége fog bekövetkezni amiatt. ergo segíteni vagy a már jelenlegi szabályok betartatásával lehet, vagy az általam vázolt módon, ám az ellen éppen a nőjogi mozgalmak szólalnának fel leghangosabban.. mert ugye egy önálló nőnek államilag beleavatkozni a magánéletébe és áldozatként is megszabni számára is, hogy mekkora távolságot tartson az nyilván fasiszta, hímsoviniszta és masiniszta..
"Továbbra sem egyértelmű, hogy ha szerinted semmilyen eszközzel nem lehet segíteni azokon, akik önmaguk nem hajlandók lépéseket tenni az ügy érdekében, akkor a jelenlegi törvények betartása mitől válna hirtelen hathatós megoldássá...? Azok szintén a szenvedő fél aktív kezdeményezésére épülnek. A probléma viszont nyilván azokkal van, akik ezt nem tudják megtenni, tehát ők továbbra is a 22-es csapdájában maradnának. Erre válaszolj, légy szíves!"
neked úgy látszik ez sem az. leírtam ugyanis, hogy szerintem mivel lehet segíteni rajtuk. hogy ez már sokadjára (és nem csak ez) nem tűnt fel neked már-már sormintaszerű.. egyébként miért is kéne az új csodafegyverekben hinni? a kimondásuk pillanatában ízekre szedték a megfontolandó javaslatokat.. ti. a jelenlegi szabályozásnál is rosszabb pl. az afféle ötletelés, hogy egy bizonyos számú verés után legyen automatikus távoltartási végzés.. tehát 19x rendben van az (orvosilag regisztrált) agyalás, de huszadjára már ejnye-bejnye?? .. ráadásul ha valaki 101-edjére sem tenne feljelentést (ha egyszer is akkor sem végivíve, mert a rokonság kéri, fenyegeti, hogy ne; meg a f/veri is olyan szépen kérte egy józan ötpercében tegnap délelőtt a presszóban, persze csak kávét ivott) az mit fog tenni ha eltiltják tőle a sz/verelmét? hát megy vissza a következő agyabulálásáig agylágyulásig..
""Csupán nem szeretem, ha valakit azért hibáztatnak olyan dolgokért, amikről nem feltétlenül ő tehet, mert nő. Ez igazságtalan dolog. Ennyi."
és ismét csak az a helyzet, hogy olyasmit akarsz rámhányni, amit nem tettem, nem mondtam, és nem írtam."
Ezt feleslegesen vetted magadra, mert ezt arra az általános elutasító hozzáállásra írtam, hogy "akit vernek, az valószínűleg megérdemli", meg "biztosan ő provokálta ki mint nő". Tudod, nem kéne indulatból kommentelni... ;)"
ennek fuss neki mégegyszer. az "akit vernek, az valószínűleg megérdemli"-vel kapcsolatban azt írtad utóbb, hogy az én korábbi kommentem summázása (szerinted és általad). most meg azt írod, hogy a "Csupán nem szeretem, ha valakit azért hibáztatnak olyan dolgokért, amikről nem feltétlenül ő tehet, mert nő. Ez igazságtalan dolog. Ennyi."-t pont erre az "általános elutasító hozzáállásra" gondolva írtad. akkor leírom újra: "ismét csak az a helyzet, hogy olyasmit akarsz rámhányni, amit nem tettem, nem mondtam, és nem írtam"
"egyébként "általános" "elutasító" "hozzáállás". az meg wtf?
"szerinted attól lesz valaki intelligens, hogy pl. (nyilván nem taxatív a "felsorolásod") annak tartja magát?"
Nem, nem is írtam ilyet. Viszont a hozzászólásaid és a lekezelő stílusod alapján te annak tartod magad, ennek ellenére baromi szűklátókörűen és bocs, de ostobán tudsz bizonyos kérdésekhez hozzáállni."
fütyülsz! :-D pontosan azt írtad. és sajnálom, ha lekezelőnek, esetleg még tán arrogánsnak véled vagy akár érzed is amit írtam. mivel ez nem szándékom (és nem is volt) csakis az általam említettek tényszerűsége és logikai koherenciája az ami "megrémíthet" és a fenti mondatok megírására sarkallhatott téged.
""jogfosztott áldozatoknak beállítani a női nemet ugyanannyira ökörség..."
Ki állította be a női nemet általánosan jogfosztott áldozatnak? (Újabb fals belemagyarázás a kommentembe...) Egyébként az, hogy mi van a törvényekben leírva és mi valósul meg a gyakorlatban, az két különböző dolog, szóval a jogot pont semmi értelme ebbe belekeverni. Jogilag már régóta minden ember egyenlő, ettől függetlenül a mindennapi élet sokszor mást mutat. A családon belüli erőszak kérdéskörében ezt már sikerült belátnod, csak remélhetem, hogy ezzel a témával kapcsolatban is menni fog."
who let the dogs out? who-who-who-who? te. amúgy amíg a jog nem "tette" egyenjogúvá a nőket, addig nem is voltak azok szerinted? ráadásul még leírod azt is, hogy az, hogy mi van a törvényben leírva és mi valósul meg a gyakorlatban az két különböző dolog. a nők egyházi normatív alsóbbrendűsítése akkor szerinted sem azt jelenti, hogy ténylegesen másodrendűek lettek volna. akkor mire föl jöttek létre és léteznek nőjogi mozgalmak?
"Szóval azon inkább ne kezdjünk el vitatkozni, hogy ki is állít következetlenségeket, illetve ki értelmezi félre a másik mondanivalóját..."
ez soha nem volt vita tárgya.
0
VÁLASZ
Nas 2012. 07. 13. 20:49 | #37
Attól, hogy hosszú egy mosakodás, még nem biztos, hogy megtisztít... A fenekelős témát nyugodtan elfelejtheted.
A nőjogi mozgalmak nem csak üres szólamokkal és újabb, hatástalan törvénytervezetek gyártásával küzdenek a családon belüli erőszakért, hanem a gyakorlatban is sokat tesznek az áldozatok megsegítéséért, gyakran többet is, mint a hivatalos szervek. Ezt totál figyelmen kívül hagyod a tevékenységük megítélése során. Előre eldöntötted, hogy ők rosszul csinálják, amit csinálnak, holott elég nyilvánvaló, hogy nem is vagy tisztában vele, mi mindent takar a tevékenységük...(akkor ugyanis nem pattognál egyfolytában a törvénytervezetek értelmetlenségével - ez csak egy a sokféle módszer közül, amivel segíteni próbálnak).
Pontosan azokat a "hibákat" követed el az érvelésedben, amiket nekem felhánytorgatsz (és most nem a "nőverő férfiak" című direkt visszavágásra célzok).
A kábítószerfüggők esetét mint hasonlatot hoztam fel arra az érvedre, hogy minek segíteni azt, aki maga nem képes / nem akar kijutni a pocsék helyzetéből. Sajnálom, ha nem értetted meg az összefüggést, elmagyarázhatom részletesebben, ha igényled.
Továbbra sem egyértelmű, hogy ha szerinted semmilyen eszközzel nem lehet segíteni azokon, akik önmaguk nem hajlandók lépéseket tenni az ügy érdekében, akkor a jelenlegi törvények betartása mitől válna hirtelen hathatós megoldássá...? Azok szintén a szenvedő fél aktív kezdeményezésére épülnek. A probléma viszont nyilván azokkal van, akik ezt nem tudják megtenni, tehát ők továbbra is a 22-es csapdájában maradnának. Erre válaszolj, légy szíves!
"Csupán nem szeretem, ha valakit azért hibáztatnak olyan dolgokért, amikről nem feltétlenül ő tehet, mert nő. Ez igazságtalan dolog. Ennyi."
és ismét csak az a helyzet, hogy olyasmit akarsz rámhányni, amit nem tettem, nem mondtam, és nem írtam."
Ezt feleslegesen vetted magadra, mert ezt arra az általános elutasító hozzáállásra írtam, hogy "akit vernek, az valószínűleg megérdemli", meg "biztosan ő provokálta ki mint nő". Tudod, nem kéne indulatból kommentelni... ;)
"szerinted attól lesz valaki intelligens, hogy pl. (nyilván nem taxatív a "felsorolásod") annak tartja magát?"
Nem, nem is írtam ilyet. Viszont a hozzászólásaid és a lekezelő stílusod alapján te annak tartod magad, ennek ellenére baromi szűklátókörűen és bocs, de ostobán tudsz bizonyos kérdésekhez hozzáállni.
"jogfosztott áldozatoknak beállítani a női nemet ugyanannyira ökörség..."
Ki állította be a női nemet általánosan jogfosztott áldozatnak? (Újabb fals belemagyarázás a kommentembe...) Egyébként az, hogy mi van a törvényekben leírva és mi valósul meg a gyakorlatban, az két különböző dolog, szóval a jogot pont semmi értelme ebbe belekeverni. Jogilag már régóta minden ember egyenlő, ettől függetlenül a mindennapi élet sokszor mást mutat. A családon belüli erőszak kérdéskörében ezt már sikerült belátnod, csak remélhetem, hogy ezzel a témával kapcsolatban is menni fog.
Szóval azon inkább ne kezdjünk el vitatkozni, hogy ki is állít következetlenségeket, illetve ki értelmezi félre a másik mondanivalóját...
A további félreértések elkerülése végett leírom, mi indított a kommentem megírására:
Adva van egy kényes probléma, ami engem baromira felháborít, és amit előszeretettel hajlamosak néhányan a szőnyeg alá söpörni, illetve félvállról venni. Nagyon sokszor hallani ezzel kapcsolatban az "oldja meg maga", a "minek marad a bántalmazóval", a "biztosan rászolgált a verésre", és neadjisten az "asszony verve jó" kezdetű nótát (és sajnos nem mindenki poénból mondja...). Ez azért különösen igazságtalan, mert más esetekben, amikor valaki a padlóra kerül, sokkal empatikusabban állnak a problémához az emberek, nem vonják kétségbe pl. a segítség szükségszerűségét, ahogy te tetted. Valahogy a családon belüli erőszakot (illetve általánosságban a nőket érő erőszakot) sokan nem tekintik érdemi problémának (elég pl. megnézni, hogy milyen prosztó hozzászólások érkeztek a leánykereskedelem elleni holland megmozdulást bemutató poszthoz...).
Megértem, hogy egy pasinak nehéz ebbe az egészbe beleélnie magát, de attól, hogy vele nem nagyon történhet ilyen, mások életében még lehet valós és mély probléma (most nem magamra gondolok, mielőtt még ezt kombinálná ki valaki a irományomból, csak nőként valószínűleg jobban át tudom érezni, hogy milyen kegyetlen lehet testileg-lelkileg egy ilyen helyzet). Biztos mindenki számára van olyan téma, amivel nem szeret viccelni. Nekem ez ilyen.
Kieg.: Végig a nőkről írok, de csak mert most róluk szól a post. Tulajdonképpen ki lehet terjeszteni ezt az egészet a gyerekekre, állatokra, stb., egyszóval mindenkire, aki védtelenebb, és emiatt potenciális áldozata lehet egy másik, erőfölényét kihasználó egyénnek. Az ezzel való visszaélést a lehető legundorítóbb emberi viselkedésnek tartom, és minden egyes alkalommal, amikor szembesülök vele, felháborodom rajta. Legyen szó családon belüli erőszakról, állatkínzásról, gyerekek terrorizálásáról, fegyvertelen emberek legyilkolásáról, stb.
7sleeper, hogy megnyugtassalak, ugyanúgy ide sorolom azt is, ha valakinek a bizalmával, szeretetével, áldozatkészségével, stb. élnek vissza, vagy ha lelkileg terrorizálják (az elkövető nemétől függetlenül). Az óriási különbség az, hogy a lelki terrorba még nem halt bele senki, a verésekbe meg már igen...
A nőjogi mozgalmak nem csak üres szólamokkal és újabb, hatástalan törvénytervezetek gyártásával küzdenek a családon belüli erőszakért, hanem a gyakorlatban is sokat tesznek az áldozatok megsegítéséért, gyakran többet is, mint a hivatalos szervek. Ezt totál figyelmen kívül hagyod a tevékenységük megítélése során. Előre eldöntötted, hogy ők rosszul csinálják, amit csinálnak, holott elég nyilvánvaló, hogy nem is vagy tisztában vele, mi mindent takar a tevékenységük...(akkor ugyanis nem pattognál egyfolytában a törvénytervezetek értelmetlenségével - ez csak egy a sokféle módszer közül, amivel segíteni próbálnak).
Pontosan azokat a "hibákat" követed el az érvelésedben, amiket nekem felhánytorgatsz (és most nem a "nőverő férfiak" című direkt visszavágásra célzok).
A kábítószerfüggők esetét mint hasonlatot hoztam fel arra az érvedre, hogy minek segíteni azt, aki maga nem képes / nem akar kijutni a pocsék helyzetéből. Sajnálom, ha nem értetted meg az összefüggést, elmagyarázhatom részletesebben, ha igényled.
Továbbra sem egyértelmű, hogy ha szerinted semmilyen eszközzel nem lehet segíteni azokon, akik önmaguk nem hajlandók lépéseket tenni az ügy érdekében, akkor a jelenlegi törvények betartása mitől válna hirtelen hathatós megoldássá...? Azok szintén a szenvedő fél aktív kezdeményezésére épülnek. A probléma viszont nyilván azokkal van, akik ezt nem tudják megtenni, tehát ők továbbra is a 22-es csapdájában maradnának. Erre válaszolj, légy szíves!
"Csupán nem szeretem, ha valakit azért hibáztatnak olyan dolgokért, amikről nem feltétlenül ő tehet, mert nő. Ez igazságtalan dolog. Ennyi."
és ismét csak az a helyzet, hogy olyasmit akarsz rámhányni, amit nem tettem, nem mondtam, és nem írtam."
Ezt feleslegesen vetted magadra, mert ezt arra az általános elutasító hozzáállásra írtam, hogy "akit vernek, az valószínűleg megérdemli", meg "biztosan ő provokálta ki mint nő". Tudod, nem kéne indulatból kommentelni... ;)
"szerinted attól lesz valaki intelligens, hogy pl. (nyilván nem taxatív a "felsorolásod") annak tartja magát?"
Nem, nem is írtam ilyet. Viszont a hozzászólásaid és a lekezelő stílusod alapján te annak tartod magad, ennek ellenére baromi szűklátókörűen és bocs, de ostobán tudsz bizonyos kérdésekhez hozzáállni.
"jogfosztott áldozatoknak beállítani a női nemet ugyanannyira ökörség..."
Ki állította be a női nemet általánosan jogfosztott áldozatnak? (Újabb fals belemagyarázás a kommentembe...) Egyébként az, hogy mi van a törvényekben leírva és mi valósul meg a gyakorlatban, az két különböző dolog, szóval a jogot pont semmi értelme ebbe belekeverni. Jogilag már régóta minden ember egyenlő, ettől függetlenül a mindennapi élet sokszor mást mutat. A családon belüli erőszak kérdéskörében ezt már sikerült belátnod, csak remélhetem, hogy ezzel a témával kapcsolatban is menni fog.
Szóval azon inkább ne kezdjünk el vitatkozni, hogy ki is állít következetlenségeket, illetve ki értelmezi félre a másik mondanivalóját...
A további félreértések elkerülése végett leírom, mi indított a kommentem megírására:
Adva van egy kényes probléma, ami engem baromira felháborít, és amit előszeretettel hajlamosak néhányan a szőnyeg alá söpörni, illetve félvállról venni. Nagyon sokszor hallani ezzel kapcsolatban az "oldja meg maga", a "minek marad a bántalmazóval", a "biztosan rászolgált a verésre", és neadjisten az "asszony verve jó" kezdetű nótát (és sajnos nem mindenki poénból mondja...). Ez azért különösen igazságtalan, mert más esetekben, amikor valaki a padlóra kerül, sokkal empatikusabban állnak a problémához az emberek, nem vonják kétségbe pl. a segítség szükségszerűségét, ahogy te tetted. Valahogy a családon belüli erőszakot (illetve általánosságban a nőket érő erőszakot) sokan nem tekintik érdemi problémának (elég pl. megnézni, hogy milyen prosztó hozzászólások érkeztek a leánykereskedelem elleni holland megmozdulást bemutató poszthoz...).
Megértem, hogy egy pasinak nehéz ebbe az egészbe beleélnie magát, de attól, hogy vele nem nagyon történhet ilyen, mások életében még lehet valós és mély probléma (most nem magamra gondolok, mielőtt még ezt kombinálná ki valaki a irományomból, csak nőként valószínűleg jobban át tudom érezni, hogy milyen kegyetlen lehet testileg-lelkileg egy ilyen helyzet). Biztos mindenki számára van olyan téma, amivel nem szeret viccelni. Nekem ez ilyen.
Kieg.: Végig a nőkről írok, de csak mert most róluk szól a post. Tulajdonképpen ki lehet terjeszteni ezt az egészet a gyerekekre, állatokra, stb., egyszóval mindenkire, aki védtelenebb, és emiatt potenciális áldozata lehet egy másik, erőfölényét kihasználó egyénnek. Az ezzel való visszaélést a lehető legundorítóbb emberi viselkedésnek tartom, és minden egyes alkalommal, amikor szembesülök vele, felháborodom rajta. Legyen szó családon belüli erőszakról, állatkínzásról, gyerekek terrorizálásáról, fegyvertelen emberek legyilkolásáról, stb.
7sleeper, hogy megnyugtassalak, ugyanúgy ide sorolom azt is, ha valakinek a bizalmával, szeretetével, áldozatkészségével, stb. élnek vissza, vagy ha lelkileg terrorizálják (az elkövető nemétől függetlenül). Az óriási különbség az, hogy a lelki terrorba még nem halt bele senki, a verésekbe meg már igen...
0
VÁLASZ
7sleeper 2012. 07. 13. 14:16 | #34
8-)
ha nem időben állítod meg a lejtőn éppen leguruló autót akkor később még halálragázol valakit
tehát vagy most egy ujjal kisujjból
vagy később páncélököllel sem..
ha pont Nassal tenném meg azt, hogy elviccelem amit írt és írtam
totálisan semmibevéve az intellektusát
jobban megsértődne mint azon amit most válaszoltam
persze rajtam ne múljon
Nas, egyszer akkorát fogok csapni a seggedre, amennyire értelmes vagy ;-)
ha nem időben állítod meg a lejtőn éppen leguruló autót akkor később még halálragázol valakit
tehát vagy most egy ujjal kisujjból
vagy később páncélököllel sem..
ha pont Nassal tenném meg azt, hogy elviccelem amit írt és írtam
totálisan semmibevéve az intellektusát
jobban megsértődne mint azon amit most válaszoltam
persze rajtam ne múljon
Nas, egyszer akkorát fogok csapni a seggedre, amennyire értelmes vagy ;-)
0
VÁLASZ
7sleeper 2012. 07. 13. 13:53 | #32
"Az "aki tűri, megérdemli"-t a hozzáállásod summázására írtam.
"Nas, nem védhető álláspont, hogy "a férfiak nőverő állatok"."
Ezt meg hol olvastad a hozzászólásomban, áruld már el!"
szerintem akár el is kezdheted megírni az ünnepi beszédedet a Trollbella-díjadhoz.. vagy ennyire nem tűnt fel, hogy éppen arra mutattam rá, hogy "azt sugalltad mintha vagy egyenesen tőlem idéztél volna, vagy így summáztad volna amit korábban írtam." az pedig, hogy te hogyan értékeled amit írtam az még nem feltétlenül - jelen esetben meg egyáltalán nem - egyenlő azzal amit írtam.
úgyhogy ugyanott írtad, hogy "a férfiak nőverő állatok" ahol én azt akár csak általad summázva is, hogy "aki tűri, megérdemli". a különbség az, hogy én pont az elegánsnak nem nevezhető összegzésed karikírozásra írtam azt válaszul, hogy felismerd legalább utólag, hogy másnak betudni olyat amit nem mondott, idézőjelbe tenni, mintha azt mondta volna (úgy meg aztán pláne ha az egész mondandójából olyasmit szűrsz le, ami ténylegesen nem volt fellelhető abban amit írt, legfeljebb szerinted) nem vall nagy észre, sőt kifejezetten alja/os-toba dolog, még "méltányolva" is az egyébként pont az ilyen értelmezésbeli képesség (vagyis képtelenség) hiánya miatti alaptalan indulatosságot is..
és ezt nem azért értetted félre, mert a direkt odabiggyesztett szmájli sem tűnt fel neked. abban már nem vagyok biztos, hogy nem volt félreérthető amít írtam, elvégre te mégis képes voltál félreérteni..
"Teljesen mindegy, hogy ki ver kit, aki bántalmazza a másikat, visszaél az erőfölényével, azt hadd ne kelljen már homlokon csókolni! Teljesen mindegy, hogy pl. egy gyerekeit terrorizáló nőről, vagy a feleségét verő férfiról van szó."
lásd fentebb mit írtam, és megjegyezném rajtad kívül senki nem írt semmi olyasmit, hogy homlokon kéne csókolni az erőszakos felet.
"Az meg, hogy a fizikailag bántalmazók túlnyomó többsége férfi, az TÉNY, aminek semmi köze a feminizmushoz, amit bele akarsz magyarázni. Ez nem azt jelenti, hogy MINDEN férfi egy nőverő állat, senki sem állított ilyen baromságot."
méghozzá olyan tény amit senki nem is vitatott, sőt.. a feminizmust meg nem a családon belüli erőszakkal magával kapcsolatban, hanem annak megoldhatóságával kapcsolatban említettem később - kifejtve, hogy a feminizmus képtelen megoldást adni a családon belüli erőszakra. értő olvasás hiánya, indulati feleselgetés. so far, so good..
"Egyszer leírod, hogy szerinted a sorozatos erőszakot elszenvedőkön nem lehet segíteni, aztán meg azt, hogy mégis kell - a jelenlegi törvények betartásával (amik szerinted nem működnek)."
egyszer leírom ezt, aztán azt és mivel a kettő nem zárja ki egymást csak szerinted..
"Akkor hogy is van ez?"
egyszerűen. a jelenlegi törvényekhez képest a nőjogi mozgalmak által sürgetett újabb szabályok nem fognak segíteni. "a jelenlegi törvények betartásával (amik szerinted nem működnek)" akkor ezt most értőn is próbáld meg végre elolvasni, mert benne van a válasz a 'kérdésedre' még úgyis, hogy nem betartását írtam, hanem azt, hogy:
"és nem fog megváltozni attól a helyzet, ha újabb szabályokat hoznak, mikor a régieket sem tudták betartatni"
valamint
"sokkal-sokkal fontosabb lenne elsőnek a jelenlegi szabályok betartását elősegíteni"
tehát a jelenlegi szabályozás is elegendő lenne, ha betartatnák, ám mivel ezt sem tartatják be, ezért az esetleges új szabályozást sem fogják tudni.
"Nekem hiába fikázod a nőjogi mozgalmakat, nem tudsz vele megsérteni, egyiknek sem vagyok a tagja, és nem vagyok férfigyűlölő feminista sem, ahogy te gondolod."
az az állítás, hogy a nőjogi mozgalmak nem tudnak megoldást, csak működésképtelen álmegoldást nyújtani a családon belüli erőszak problémájára, nem egyenlő a nőjogi mozgalmak fikázásával.
"Csupán nem szeretem, ha valakit azért hibáztatnak olyan dolgokért, amikről nem feltétlenül ő tehet, mert nő. Ez igazságtalan dolog. Ennyi."
és ismét csak az a helyzet, hogy olyasmit akarsz rámhányni, amit nem tettem, nem mondtam, és nem írtam.
"Az "asszony verve jó", meg a "biztosan megérdemelte" frázisok pedig sajnos mélyebben beleivódtak az emberek gondolkodásmódjába (a nőkébe is...miért lennénk kivételek, ugyanazok a társadalmi hatások érnek minket is...), mint gondolnád."
mint gondolnám?! nekem úgy tűnik - főleg az idézett kommentedből - hogy halvány lila segédfogalmad sincs arról, hogy mit írtam, és annak mi az értelmezése. nemhogy még mit gondoltam..
"Azt pedig továbbra sem értem, hogy ha pl. a szenvedélybetegeken pénzt, energiát nem kímélve segítünk, akik ugyanúgy akaratgyengeségük miatt kerültek pocsék helyzetbe, akkor miért utasítod vissza, hogy hathatósabban segítsünk azokon a "tehetetlen" nőkön, akik nem tudnak maguk kilépni egy szar és veszélyes kapcsolatból? Ugyanaz a szituáció. Adott egy ember, aki bajban van, de nincs ereje kijönni belőle, megoldani a problémát, talán már meg is szokta, megtanulta eltűrni. Mivel nem feltétlenül ismer más életet + labilis lelkiállapotú + nincs kellő önbizalma, hogy önállóan lépjen, ezért fél váltani. Segíteni kizárólag úgy tudsz rajta, ha beleavatkozol az életébe. Ez ellen először nyilván tiltakozni fog (mint mindenki tenné...). Ez mind ugyanúgy igaz a heroinistára, az alkoholistára, a betörésből élő, állami gondozott fiatalra és a férje veréseit elviselő nőre. Őket mind hagyni kéne a "saját szarukban" fetrengeni szerinted?"
nagyképűsködsz. nem csak azt nem érted. mégis ki utasít vissza és mit? a hathatósabb segítség meg =/= nőjogi mozgalmak újabb "törvénytervezeteivel". a szenvedélybetegeket meg 1. te keverted bele 2. szerinted összemérhető egy alkoholista egy drogfüggő szenvedélybeteg tobzódása a családon belüli erőszak problémakörével
a szenvedélybeteg beugrott egy kútba és nem tud kimászni; egy rendszeresen megfélemlített vert embert meg beledobnak/löknek egy kútba, amiből legalább egy lépés vagy az első lépés akarathiányában nem fog tudni kimászni, akkor sem ha minden segítséget megkap. megverték? tegyen feljelentést, jelezze családsegítőnek, rokonnak, ismerősnek, orvosnak; ne utasítsa vissza a segítséget; költözzön el, vegyen igénybe állami vagy magán segítséget. de ha semmit nem tesz, akkor mit lehet tenni vele? hmm? már azon kívül amit javasoltam, már ti. egyiket nyugatra másikat keletre, erőszakoskodót megbüntetni a jelenlegi szabályok alapján (amiket jelenleg nem tartanak és tartatnak be). ám ez ellen éppen a nőjogi mozgalmak szólalnának fel leghangosabban. ugyanis nem fér össze a "önálló nő" fogalmukkal, azt korlátozónak tartanák, ha az erőszakos "társához" 100x visszatérő áldozatot is köteleznék egy bizonyos távolság megtartására.
"Az a baj, hogy képtelen vagy ezeknek a nőknek a helyzetébe beleélni magad, csak a saját életedből tudsz kiindulni. Nem mindenki születik szerető családba, ahol normális testi-lelki fejlődésen tud keresztülmenni, hogy kiegyensúlyozott, egészséges önbizalommal és értékrenddel rendelkező felnőtt váljon belőle, aki tudja, hogy mi a jó, és mi a rossz neki, hogy ezeket hogyan érheti / kerülheti el, és képes megtervezni, önállóan irányítani az életét (ha így lenne, nyilván eleve le sem áll egy balfasszal...). Lehet, hogy újdonságot mondok ezzel, de nem csak ilyen emberek szaladgálnak a Földön, és számukra sokkal nehezebb (adott esetben segítség nélkül lehetetlen) egy olyan volumenű lépést megtenni, hogy hagyják ott az egész addigi életüket (megjegyzem, lehet, hogy most azt gondolod, hogy neked ez könnyen menne, de ha tényleg meg kéne tenned, már nem biztos, hogy olyan egyszerű lenne...). Miért olyan nehéz ezt megérteni?"
szerintem menj el életvezetési tanácsadónak családon belüli erőszaknak (és az nem csak fizikai erőszak egyébként, a verbális erőszak is idetartozik btw; ezt (is) kezdettől figyelmen kívül hagyod) kitett emberek vagy akár szenvedélybetegek mellé. biztos értékelni fogják egy új de szintén be nem tartatott nőjogi mozgalmak által generált törvény(tervezet) lobogtatását is..
"Ha intelligensnek tartod magad, akkor attól még, hogy utálod is a feminista mozgalmakat, nem utasítod el, hogy lehetnek nekik is pozitív, hasznos tevékenységeik."
szerinted attól lesz valaki intelligens, hogy pl. (nyilván nem taxatív a "felsorolásod") annak tartja magát? a feminista mozgalom pedig =/= nők. a hasznossága meg nem holmi érzelmi skálán betöltött helyzetük alapján kerülhet megítélésre, ugyanis nem tárgyai vagy alanyai sem szeretetnek sem utálatnak. úgyhogy már csak ezért sem utálom a feminista mozgalmakat, kizárólag te magyarázod ezt bele az általam elmondottakba, méghozzá extrapolálva az általam elmondottak indulati alapon történt (végeredményét tekintve mindegy is, hogy szándékos vagy sem) félreértelmezése során az egész gondolkodásmódomra, gondolataim összeségére.
"Az áldozatok segítése például ilyen. Én pl. nem vagyok vallásos, sőt, kifejezetten károsnak tartom az egyház legtöbb ténykedését, de nem vitatom el az érdemeiket pl. a rászorulók támogatásában. Ne csak fekete-fehérben lásd a világot, akkor talán jobban megérted! (Mint ahogy azok sem feltétlenül mind csúnya, személyiségzavaros, elviselhetetlen, baszatlan picsák, akik azt merik mondani, hogy ugyan kezeljék már a férfiak a nőket is minden téren elsősorban úgy, mint egy másik, velük egyenjogú és egyenértékű embert...)"
vallás =/= egyház. a rászorulók támogatásának témaköre meg egyáltalán nem annyira kristálytiszta. az egyház, vagy vallás szerepe abban legalábbis nem az. családon belüli erőszak problémaköre =/= a női egyenjogúság kérdéskörével. és nem attól lesz egy nő egyenjogú egy férfival ha nem veri meg a barátja, férje, élettársa; hanem már kezdettől az! jogfosztott áldozatoknak beállítani a női nemet ugyanannyira ökörség, mint amennyire álltaság verni egyes nőket.
Nas, én a 22. komment(em)ben még úgy válaszoltam az egyébként igaztalan, alaptalan felvetéseidre, hogy abból ne generáljak "trollkos csütörtököt". ezen igyekezetemet félreértelmezéseid, értőn el nem olvasásaid, és ebből is fakadó érzelmi, indulati (kommenten belüli) válaszolgatásaid révén semmibe vetted. erős a gyanúm, hogy semmibe is akartad venni.. az, hogy ezt én most ebben a kommentemben így reagáltam le ahogy (kíméletlenül lecsapva a következetlenségeidre), azzal lett volna elkerülhető, ha azt olvasod el amit írtam, és nem azt írod le amit olvasni véltél. most vagy magasabb trollkozatra kapcsolsz, négyzetre emelve, hogy szerinted(!) mit írtam és indulati alapon válaszolsz, vagy átértékeled az egészet és higgadtan (higgadtabban mint korábban) adsz egy releváns választ arra amiket megfogalmaztam.
akárhogyan is, elfenekelni nem foglak; (akkor sem ha könyörögnél érte) - választ kapni fogsz ha írsz, az viszont rajtad áll, hogy ilyen trollelhárítósat, vagy alacsonyabb üzemi hőmérsékletűt.
"Nas, nem védhető álláspont, hogy "a férfiak nőverő állatok"."
Ezt meg hol olvastad a hozzászólásomban, áruld már el!"
szerintem akár el is kezdheted megírni az ünnepi beszédedet a Trollbella-díjadhoz.. vagy ennyire nem tűnt fel, hogy éppen arra mutattam rá, hogy "azt sugalltad mintha vagy egyenesen tőlem idéztél volna, vagy így summáztad volna amit korábban írtam." az pedig, hogy te hogyan értékeled amit írtam az még nem feltétlenül - jelen esetben meg egyáltalán nem - egyenlő azzal amit írtam.
úgyhogy ugyanott írtad, hogy "a férfiak nőverő állatok" ahol én azt akár csak általad summázva is, hogy "aki tűri, megérdemli". a különbség az, hogy én pont az elegánsnak nem nevezhető összegzésed karikírozásra írtam azt válaszul, hogy felismerd legalább utólag, hogy másnak betudni olyat amit nem mondott, idézőjelbe tenni, mintha azt mondta volna (úgy meg aztán pláne ha az egész mondandójából olyasmit szűrsz le, ami ténylegesen nem volt fellelhető abban amit írt, legfeljebb szerinted) nem vall nagy észre, sőt kifejezetten alja/os-toba dolog, még "méltányolva" is az egyébként pont az ilyen értelmezésbeli képesség (vagyis képtelenség) hiánya miatti alaptalan indulatosságot is..
és ezt nem azért értetted félre, mert a direkt odabiggyesztett szmájli sem tűnt fel neked. abban már nem vagyok biztos, hogy nem volt félreérthető amít írtam, elvégre te mégis képes voltál félreérteni..
"Teljesen mindegy, hogy ki ver kit, aki bántalmazza a másikat, visszaél az erőfölényével, azt hadd ne kelljen már homlokon csókolni! Teljesen mindegy, hogy pl. egy gyerekeit terrorizáló nőről, vagy a feleségét verő férfiról van szó."
lásd fentebb mit írtam, és megjegyezném rajtad kívül senki nem írt semmi olyasmit, hogy homlokon kéne csókolni az erőszakos felet.
"Az meg, hogy a fizikailag bántalmazók túlnyomó többsége férfi, az TÉNY, aminek semmi köze a feminizmushoz, amit bele akarsz magyarázni. Ez nem azt jelenti, hogy MINDEN férfi egy nőverő állat, senki sem állított ilyen baromságot."
méghozzá olyan tény amit senki nem is vitatott, sőt.. a feminizmust meg nem a családon belüli erőszakkal magával kapcsolatban, hanem annak megoldhatóságával kapcsolatban említettem később - kifejtve, hogy a feminizmus képtelen megoldást adni a családon belüli erőszakra. értő olvasás hiánya, indulati feleselgetés. so far, so good..
"Egyszer leírod, hogy szerinted a sorozatos erőszakot elszenvedőkön nem lehet segíteni, aztán meg azt, hogy mégis kell - a jelenlegi törvények betartásával (amik szerinted nem működnek)."
egyszer leírom ezt, aztán azt és mivel a kettő nem zárja ki egymást csak szerinted..
"Akkor hogy is van ez?"
egyszerűen. a jelenlegi törvényekhez képest a nőjogi mozgalmak által sürgetett újabb szabályok nem fognak segíteni. "a jelenlegi törvények betartásával (amik szerinted nem működnek)" akkor ezt most értőn is próbáld meg végre elolvasni, mert benne van a válasz a 'kérdésedre' még úgyis, hogy nem betartását írtam, hanem azt, hogy:
"és nem fog megváltozni attól a helyzet, ha újabb szabályokat hoznak, mikor a régieket sem tudták betartatni"
valamint
"sokkal-sokkal fontosabb lenne elsőnek a jelenlegi szabályok betartását elősegíteni"
tehát a jelenlegi szabályozás is elegendő lenne, ha betartatnák, ám mivel ezt sem tartatják be, ezért az esetleges új szabályozást sem fogják tudni.
"Nekem hiába fikázod a nőjogi mozgalmakat, nem tudsz vele megsérteni, egyiknek sem vagyok a tagja, és nem vagyok férfigyűlölő feminista sem, ahogy te gondolod."
az az állítás, hogy a nőjogi mozgalmak nem tudnak megoldást, csak működésképtelen álmegoldást nyújtani a családon belüli erőszak problémájára, nem egyenlő a nőjogi mozgalmak fikázásával.
"Csupán nem szeretem, ha valakit azért hibáztatnak olyan dolgokért, amikről nem feltétlenül ő tehet, mert nő. Ez igazságtalan dolog. Ennyi."
és ismét csak az a helyzet, hogy olyasmit akarsz rámhányni, amit nem tettem, nem mondtam, és nem írtam.
"Az "asszony verve jó", meg a "biztosan megérdemelte" frázisok pedig sajnos mélyebben beleivódtak az emberek gondolkodásmódjába (a nőkébe is...miért lennénk kivételek, ugyanazok a társadalmi hatások érnek minket is...), mint gondolnád."
mint gondolnám?! nekem úgy tűnik - főleg az idézett kommentedből - hogy halvány lila segédfogalmad sincs arról, hogy mit írtam, és annak mi az értelmezése. nemhogy még mit gondoltam..
"Azt pedig továbbra sem értem, hogy ha pl. a szenvedélybetegeken pénzt, energiát nem kímélve segítünk, akik ugyanúgy akaratgyengeségük miatt kerültek pocsék helyzetbe, akkor miért utasítod vissza, hogy hathatósabban segítsünk azokon a "tehetetlen" nőkön, akik nem tudnak maguk kilépni egy szar és veszélyes kapcsolatból? Ugyanaz a szituáció. Adott egy ember, aki bajban van, de nincs ereje kijönni belőle, megoldani a problémát, talán már meg is szokta, megtanulta eltűrni. Mivel nem feltétlenül ismer más életet + labilis lelkiállapotú + nincs kellő önbizalma, hogy önállóan lépjen, ezért fél váltani. Segíteni kizárólag úgy tudsz rajta, ha beleavatkozol az életébe. Ez ellen először nyilván tiltakozni fog (mint mindenki tenné...). Ez mind ugyanúgy igaz a heroinistára, az alkoholistára, a betörésből élő, állami gondozott fiatalra és a férje veréseit elviselő nőre. Őket mind hagyni kéne a "saját szarukban" fetrengeni szerinted?"
nagyképűsködsz. nem csak azt nem érted. mégis ki utasít vissza és mit? a hathatósabb segítség meg =/= nőjogi mozgalmak újabb "törvénytervezeteivel". a szenvedélybetegeket meg 1. te keverted bele 2. szerinted összemérhető egy alkoholista egy drogfüggő szenvedélybeteg tobzódása a családon belüli erőszak problémakörével
a szenvedélybeteg beugrott egy kútba és nem tud kimászni; egy rendszeresen megfélemlített vert embert meg beledobnak/löknek egy kútba, amiből legalább egy lépés vagy az első lépés akarathiányában nem fog tudni kimászni, akkor sem ha minden segítséget megkap. megverték? tegyen feljelentést, jelezze családsegítőnek, rokonnak, ismerősnek, orvosnak; ne utasítsa vissza a segítséget; költözzön el, vegyen igénybe állami vagy magán segítséget. de ha semmit nem tesz, akkor mit lehet tenni vele? hmm? már azon kívül amit javasoltam, már ti. egyiket nyugatra másikat keletre, erőszakoskodót megbüntetni a jelenlegi szabályok alapján (amiket jelenleg nem tartanak és tartatnak be). ám ez ellen éppen a nőjogi mozgalmak szólalnának fel leghangosabban. ugyanis nem fér össze a "önálló nő" fogalmukkal, azt korlátozónak tartanák, ha az erőszakos "társához" 100x visszatérő áldozatot is köteleznék egy bizonyos távolság megtartására.
"Az a baj, hogy képtelen vagy ezeknek a nőknek a helyzetébe beleélni magad, csak a saját életedből tudsz kiindulni. Nem mindenki születik szerető családba, ahol normális testi-lelki fejlődésen tud keresztülmenni, hogy kiegyensúlyozott, egészséges önbizalommal és értékrenddel rendelkező felnőtt váljon belőle, aki tudja, hogy mi a jó, és mi a rossz neki, hogy ezeket hogyan érheti / kerülheti el, és képes megtervezni, önállóan irányítani az életét (ha így lenne, nyilván eleve le sem áll egy balfasszal...). Lehet, hogy újdonságot mondok ezzel, de nem csak ilyen emberek szaladgálnak a Földön, és számukra sokkal nehezebb (adott esetben segítség nélkül lehetetlen) egy olyan volumenű lépést megtenni, hogy hagyják ott az egész addigi életüket (megjegyzem, lehet, hogy most azt gondolod, hogy neked ez könnyen menne, de ha tényleg meg kéne tenned, már nem biztos, hogy olyan egyszerű lenne...). Miért olyan nehéz ezt megérteni?"
szerintem menj el életvezetési tanácsadónak családon belüli erőszaknak (és az nem csak fizikai erőszak egyébként, a verbális erőszak is idetartozik btw; ezt (is) kezdettől figyelmen kívül hagyod) kitett emberek vagy akár szenvedélybetegek mellé. biztos értékelni fogják egy új de szintén be nem tartatott nőjogi mozgalmak által generált törvény(tervezet) lobogtatását is..
"Ha intelligensnek tartod magad, akkor attól még, hogy utálod is a feminista mozgalmakat, nem utasítod el, hogy lehetnek nekik is pozitív, hasznos tevékenységeik."
szerinted attól lesz valaki intelligens, hogy pl. (nyilván nem taxatív a "felsorolásod") annak tartja magát? a feminista mozgalom pedig =/= nők. a hasznossága meg nem holmi érzelmi skálán betöltött helyzetük alapján kerülhet megítélésre, ugyanis nem tárgyai vagy alanyai sem szeretetnek sem utálatnak. úgyhogy már csak ezért sem utálom a feminista mozgalmakat, kizárólag te magyarázod ezt bele az általam elmondottakba, méghozzá extrapolálva az általam elmondottak indulati alapon történt (végeredményét tekintve mindegy is, hogy szándékos vagy sem) félreértelmezése során az egész gondolkodásmódomra, gondolataim összeségére.
"Az áldozatok segítése például ilyen. Én pl. nem vagyok vallásos, sőt, kifejezetten károsnak tartom az egyház legtöbb ténykedését, de nem vitatom el az érdemeiket pl. a rászorulók támogatásában. Ne csak fekete-fehérben lásd a világot, akkor talán jobban megérted! (Mint ahogy azok sem feltétlenül mind csúnya, személyiségzavaros, elviselhetetlen, baszatlan picsák, akik azt merik mondani, hogy ugyan kezeljék már a férfiak a nőket is minden téren elsősorban úgy, mint egy másik, velük egyenjogú és egyenértékű embert...)"
vallás =/= egyház. a rászorulók támogatásának témaköre meg egyáltalán nem annyira kristálytiszta. az egyház, vagy vallás szerepe abban legalábbis nem az. családon belüli erőszak problémaköre =/= a női egyenjogúság kérdéskörével. és nem attól lesz egy nő egyenjogú egy férfival ha nem veri meg a barátja, férje, élettársa; hanem már kezdettől az! jogfosztott áldozatoknak beállítani a női nemet ugyanannyira ökörség, mint amennyire álltaság verni egyes nőket.
Nas, én a 22. komment(em)ben még úgy válaszoltam az egyébként igaztalan, alaptalan felvetéseidre, hogy abból ne generáljak "trollkos csütörtököt". ezen igyekezetemet félreértelmezéseid, értőn el nem olvasásaid, és ebből is fakadó érzelmi, indulati (kommenten belüli) válaszolgatásaid révén semmibe vetted. erős a gyanúm, hogy semmibe is akartad venni.. az, hogy ezt én most ebben a kommentemben így reagáltam le ahogy (kíméletlenül lecsapva a következetlenségeidre), azzal lett volna elkerülhető, ha azt olvasod el amit írtam, és nem azt írod le amit olvasni véltél. most vagy magasabb trollkozatra kapcsolsz, négyzetre emelve, hogy szerinted(!) mit írtam és indulati alapon válaszolsz, vagy átértékeled az egészet és higgadtan (higgadtabban mint korábban) adsz egy releváns választ arra amiket megfogalmaztam.
akárhogyan is, elfenekelni nem foglak; (akkor sem ha könyörögnél érte) - választ kapni fogsz ha írsz, az viszont rajtad áll, hogy ilyen trollelhárítósat, vagy alacsonyabb üzemi hőmérsékletűt.
0
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2012. 07. 11. 23:14 | #31
Erről a Hegeli dialektika jut eszembe... egyik pólus sem erősebb a másiknál... (már amennyire tézis, vagy antitézis lehet bármely nem dominanciája) ezért a feminizmus számomra egy radikális mozgalom, semmi több... a funkcióját már rég beteljesítette... persze lehetne még finomítani bizonyos területeken... de az út ki van jelölve... egyre egészségesebben gondolkodik a legtöbb ember...
Folytatnám szívesen, de menni kék... hosszú lesz a holnapi nap... Mindenesetre üdítő volt egy értelmes emberrel eszmét cserélni. Köszönöm ! :)
Folytatnám szívesen, de menni kék... hosszú lesz a holnapi nap... Mindenesetre üdítő volt egy értelmes emberrel eszmét cserélni. Köszönöm ! :)
0
VÁLASZ
Nas 2012. 07. 11. 22:42 | #30
Azért a feminista mozgalmak sem akarnak mindenkiből feministát faragni, akinek segítenek. Nyilván az, aki beáll, illetve aktívan működik egy ilyen (vagy bármilyen más) mozgalomban, az van annyira vehemens, hogy nem fogja véka alá rejteni a véleményét, nézőpontját. De nem osztogatnak "feminista Bibliát"... Egyébként meg ezen azért el lehet filozofálni, hogy melyik jobb a rászoruló egyénnek: ha megetetik, de cserébe végig kell hallgatnia egy prédikációt, vagy ha hagyják éhen halni...
A feminizmus meg tipikusan olyan dolog, hogy a legtöbb férfi zsigerből elutasítja, mert azt hiszi, hogy a "női hatalomátvételről" szól (...pedig az már rég megtörtént, haha :D), holott életükben nem beszélgettek még feministákkal, meg fogalmuk sincs róla, hogy miről is szól ez az egész, meg mit is akarnak valójában elérni vele...
Még egyszer mondom, nem a feministákat védem, de elég nagy baromság azért megkérdőjelezni a bántalmazott nőknek nyújtott segítség fontosságát, mert valaki nem ért egyet a feminista törekvésekkel... Ez kb. olyan, mintha elítélnénk a prosztatarák gyógyítását célzó kutatásokat, mert néhány orvos esetleg hímsoviniszta indíttatásból műveli ... Agyrém.
A feminizmus meg tipikusan olyan dolog, hogy a legtöbb férfi zsigerből elutasítja, mert azt hiszi, hogy a "női hatalomátvételről" szól (...pedig az már rég megtörtént, haha :D), holott életükben nem beszélgettek még feministákkal, meg fogalmuk sincs róla, hogy miről is szól ez az egész, meg mit is akarnak valójában elérni vele...
Még egyszer mondom, nem a feministákat védem, de elég nagy baromság azért megkérdőjelezni a bántalmazott nőknek nyújtott segítség fontosságát, mert valaki nem ért egyet a feminista törekvésekkel... Ez kb. olyan, mintha elítélnénk a prosztatarák gyógyítását célzó kutatásokat, mert néhány orvos esetleg hímsoviniszta indíttatásból műveli ... Agyrém.
0
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2012. 07. 11. 22:24 | #29
A véleményed részben osztom... de a kérdésedre, hogy miért fáj egyeseknek ha valaki segíteni akar, egyértelmű válaszom van...: a motiváció... Pl.: segélyt osztunk, de minden csomagba pakolunk egy Bibliát is... hmmm... :/
Persze a világ így működik... mindenhez fűződik érdek.... én sem vagyok naiv... de azé' vazze... lásson má' mindenki messzebb az orránál... vegye észre, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki a segítő kezet nyújt, de a másikkal a zsebedben kotorász, vagy szarik a fejedre, de nem akar ártani neked...
Gyűlölöm, ha valaki ideológiát árul... a legtöbben nem képesek felfogni, hogy mi az ár... :/ Paradigma váltásra volna szükség, de esélyét sem látom, hogy ez valaha megtörténhet... szimplán racionalista vagyok, nem pesszimista... ez a természetünkben gyökerezik...
Persze a világ így működik... mindenhez fűződik érdek.... én sem vagyok naiv... de azé' vazze... lásson má' mindenki messzebb az orránál... vegye észre, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki a segítő kezet nyújt, de a másikkal a zsebedben kotorász, vagy szarik a fejedre, de nem akar ártani neked...
Gyűlölöm, ha valaki ideológiát árul... a legtöbben nem képesek felfogni, hogy mi az ár... :/ Paradigma váltásra volna szükség, de esélyét sem látom, hogy ez valaha megtörténhet... szimplán racionalista vagyok, nem pesszimista... ez a természetünkben gyökerezik...
0
VÁLASZ
Nas 2012. 07. 11. 21:59 | #28
Igazából szerintem itt nem azzal kéne foglalkozni, hogy kinek a hibája. Bajban van. Pont. Segítségre szorul. Pont. Jól néznénk ki, ha a mentők sem látnák el azt a sérültet, aki maga okozta a balesetét...gyakorlatilag alig maradna munkájuk...
Valóban úgy gondolom, hogy ha megtagadjuk ezektől az emberektől a segítségnyújtást, azzal valamilyen szinten tettestársak leszünk. Előítélet ez? Szerintem inkább más életszemlélet. Azt meg végképp nem értem, hogy miért fáj valakinek, ha egy mozgalom megpróbál többet tenni az ügy érdekében, mint amennyit az állami szervek kapacitása elbír (ami lássuk be, nem túl sok...).
Valóban úgy gondolom, hogy ha megtagadjuk ezektől az emberektől a segítségnyújtást, azzal valamilyen szinten tettestársak leszünk. Előítélet ez? Szerintem inkább más életszemlélet. Azt meg végképp nem értem, hogy miért fáj valakinek, ha egy mozgalom megpróbál többet tenni az ügy érdekében, mint amennyit az állami szervek kapacitása elbír (ami lássuk be, nem túl sok...).
0
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2012. 07. 11. 21:45 | #27
Még a te gondolatmenetedben is van egyfajta előítélet... (Ez egyébként minden dominánsabb karakter sajátja) Nem, nem csak az ő hibája... a környezete épp annyira tehet róla... Ha kifogásaink vannak, hogy miért nem segítünk, pl.: úgyse hallgat ránk, majd megoldja, stb... tettestársak vagyunk mi is... Számoljon el mindenki a saját lelkiismeretével... (A jó memória egy átok egyébként...)
0
VÁLASZ
Nas 2012. 07. 11. 21:38 | #26
Pontosan. De attól, mert ő maga kudarcot vallott, miért kéne hagyni leesni a szikláról, ha segíthetünk is neki...? Abban azt hiszem, egyetértünk, hogy az ilyen ember (legyen férfi vagy nő, kerüljön bármilyen szituációba, amit nem tud megoldani) igenis segítségre szorul. Lehet ez a segítség egy kijózanító beszélgetés, vagy pszichiátriai kezelés, vagy anyagi támogatás az elköltözéshez, vagy orvosi felügyelet a leszokáshoz, vagy életvezetési tanácsadás, stb., de nélküle a "beteg" nem fog "meggyógyulni".
0
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2012. 07. 11. 21:23 | #25
"Adott egy ember, aki bajban van, de nincs ereje kijönni belőle, megoldani a problémát, talán már meg is szokta, megtanulta eltűrni."
Ez az a kudarc, amit én igazi tragédiának gondolok... Ha valakit nem rángatnak ki ebből az öngerjesztő ördögi körből, annak le is út, fel is út... de inkább csak le...
Ez az a kudarc, amit én igazi tragédiának gondolok... Ha valakit nem rángatnak ki ebből az öngerjesztő ördögi körből, annak le is út, fel is út... de inkább csak le...
0
VÁLASZ
Nas 2012. 07. 11. 21:05 | #24
Az "aki tűri, megérdemli"-t a hozzáállásod summázására írtam.
"Nas, nem védhető álláspont, hogy "a férfiak nőverő állatok"."
Ezt meg hol olvastad a hozzászólásomban, áruld már el! Teljesen mindegy, hogy ki ver kit, aki bántalmazza a másikat, visszaél az erőfölényével, azt hadd ne kelljen már homlokon csókolni! Teljesen mindegy, hogy pl. egy gyerekeit terrorizáló nőről, vagy a feleségét verő férfiról van szó. Az meg, hogy a fizikailag bántalmazók túlnyomó többsége férfi, az TÉNY, aminek semmi köze a feminizmushoz, amit bele akarsz magyarázni. Ez nem azt jelenti, hogy MINDEN férfi egy nőverő állat, senki sem állított ilyen baromságot.
Egyszer leírod, hogy szerinted a sorozatos erőszakot elszenvedőkön nem lehet segíteni, aztán meg azt, hogy mégis kell - a jelenlegi törvények betartásával (amik szerinted nem működnek). Akkor hogy is van ez?
Nekem hiába fikázod a nőjogi mozgalmakat, nem tudsz vele megsérteni, egyiknek sem vagyok a tagja, és nem vagyok férfigyűlölő feminista sem, ahogy te gondolod. Csupán nem szeretem, ha valakit azért hibáztatnak olyan dolgokért, amikről nem feltétlenül ő tehet, mert nő. Ez igazságtalan dolog. Ennyi. Az "asszony verve jó", meg a "biztosan megérdemelte" frázisok pedig sajnos mélyebben beleivódtak az emberek gondolkodásmódjába (a nőkébe is...miért lennénk kivételek, ugyanazok a társadalmi hatások érnek minket is...), mint gondolnád. Azt pedig továbbra sem értem, hogy ha pl. a szenvedélybetegeken pénzt, energiát nem kímélve segítünk, akik ugyanúgy akaratgyengeségük miatt kerültek pocsék helyzetbe, akkor miért utasítod vissza, hogy hathatósabban segítsünk azokon a "tehetetlen" nőkön, akik nem tudnak maguk kilépni egy szar és veszélyes kapcsolatból? Ugyanaz a szituáció. Adott egy ember, aki bajban van, de nincs ereje kijönni belőle, megoldani a problémát, talán már meg is szokta, megtanulta eltűrni. Mivel nem feltétlenül ismer más életet + labilis lelkiállapotú + nincs kellő önbizalma, hogy önállóan lépjen, ezért fél váltani. Segíteni kizárólag úgy tudsz rajta, ha beleavatkozol az életébe. Ez ellen először nyilván tiltakozni fog (mint mindenki tenné...). Ez mind ugyanúgy igaz a heroinistára, az alkoholistára, a betörésből élő, állami gondozott fiatalra és a férje veréseit elviselő nőre. Őket mind hagyni kéne a "saját szarukban" fetrengeni szerinted?
Az a baj, hogy képtelen vagy ezeknek a nőknek a helyzetébe beleélni magad, csak a saját életedből tudsz kiindulni. Nem mindenki születik szerető családba, ahol normális testi-lelki fejlődésen tud keresztülmenni, hogy kiegyensúlyozott, egészséges önbizalommal és értékrenddel rendelkező felnőtt váljon belőle, aki tudja, hogy mi a jó, és mi a rossz neki, hogy ezeket hogyan érheti / kerülheti el, és képes megtervezni, önállóan irányítani az életét (ha így lenne, nyilván eleve le sem áll egy balfasszal...). Lehet, hogy újdonságot mondok ezzel, de nem csak ilyen emberek szaladgálnak a Földön, és számukra sokkal nehezebb (adott esetben segítség nélkül lehetetlen) egy olyan volumenű lépést megtenni, hogy hagyják ott az egész addigi életüket (megjegyzem, lehet, hogy most azt gondolod, hogy neked ez könnyen menne, de ha tényleg meg kéne tenned, már nem biztos, hogy olyan egyszerű lenne...). Miért olyan nehéz ezt megérteni?
Ha intelligensnek tartod magad, akkor attól még, hogy utálod is a feminista mozgalmakat, nem utasítod el, hogy lehetnek nekik is pozitív, hasznos tevékenységeik. Az áldozatok segítése például ilyen. Én pl. nem vagyok vallásos, sőt, kifejezetten károsnak tartom az egyház legtöbb ténykedését, de nem vitatom el az érdemeiket pl. a rászorulók támogatásában. Ne csak fekete-fehérben lásd a világot, akkor talán jobban megérted! (Mint ahogy azok sem feltétlenül mind csúnya, személyiségzavaros, elviselhetetlen, baszatlan picsák, akik azt merik mondani, hogy ugyan kezeljék már a férfiak a nőket is minden téren elsősorban úgy, mint egy másik, velük egyenjogú és egyenértékű embert...)
"Nas, nem védhető álláspont, hogy "a férfiak nőverő állatok"."
Ezt meg hol olvastad a hozzászólásomban, áruld már el! Teljesen mindegy, hogy ki ver kit, aki bántalmazza a másikat, visszaél az erőfölényével, azt hadd ne kelljen már homlokon csókolni! Teljesen mindegy, hogy pl. egy gyerekeit terrorizáló nőről, vagy a feleségét verő férfiról van szó. Az meg, hogy a fizikailag bántalmazók túlnyomó többsége férfi, az TÉNY, aminek semmi köze a feminizmushoz, amit bele akarsz magyarázni. Ez nem azt jelenti, hogy MINDEN férfi egy nőverő állat, senki sem állított ilyen baromságot.
Egyszer leírod, hogy szerinted a sorozatos erőszakot elszenvedőkön nem lehet segíteni, aztán meg azt, hogy mégis kell - a jelenlegi törvények betartásával (amik szerinted nem működnek). Akkor hogy is van ez?
Nekem hiába fikázod a nőjogi mozgalmakat, nem tudsz vele megsérteni, egyiknek sem vagyok a tagja, és nem vagyok férfigyűlölő feminista sem, ahogy te gondolod. Csupán nem szeretem, ha valakit azért hibáztatnak olyan dolgokért, amikről nem feltétlenül ő tehet, mert nő. Ez igazságtalan dolog. Ennyi. Az "asszony verve jó", meg a "biztosan megérdemelte" frázisok pedig sajnos mélyebben beleivódtak az emberek gondolkodásmódjába (a nőkébe is...miért lennénk kivételek, ugyanazok a társadalmi hatások érnek minket is...), mint gondolnád. Azt pedig továbbra sem értem, hogy ha pl. a szenvedélybetegeken pénzt, energiát nem kímélve segítünk, akik ugyanúgy akaratgyengeségük miatt kerültek pocsék helyzetbe, akkor miért utasítod vissza, hogy hathatósabban segítsünk azokon a "tehetetlen" nőkön, akik nem tudnak maguk kilépni egy szar és veszélyes kapcsolatból? Ugyanaz a szituáció. Adott egy ember, aki bajban van, de nincs ereje kijönni belőle, megoldani a problémát, talán már meg is szokta, megtanulta eltűrni. Mivel nem feltétlenül ismer más életet + labilis lelkiállapotú + nincs kellő önbizalma, hogy önállóan lépjen, ezért fél váltani. Segíteni kizárólag úgy tudsz rajta, ha beleavatkozol az életébe. Ez ellen először nyilván tiltakozni fog (mint mindenki tenné...). Ez mind ugyanúgy igaz a heroinistára, az alkoholistára, a betörésből élő, állami gondozott fiatalra és a férje veréseit elviselő nőre. Őket mind hagyni kéne a "saját szarukban" fetrengeni szerinted?
Az a baj, hogy képtelen vagy ezeknek a nőknek a helyzetébe beleélni magad, csak a saját életedből tudsz kiindulni. Nem mindenki születik szerető családba, ahol normális testi-lelki fejlődésen tud keresztülmenni, hogy kiegyensúlyozott, egészséges önbizalommal és értékrenddel rendelkező felnőtt váljon belőle, aki tudja, hogy mi a jó, és mi a rossz neki, hogy ezeket hogyan érheti / kerülheti el, és képes megtervezni, önállóan irányítani az életét (ha így lenne, nyilván eleve le sem áll egy balfasszal...). Lehet, hogy újdonságot mondok ezzel, de nem csak ilyen emberek szaladgálnak a Földön, és számukra sokkal nehezebb (adott esetben segítség nélkül lehetetlen) egy olyan volumenű lépést megtenni, hogy hagyják ott az egész addigi életüket (megjegyzem, lehet, hogy most azt gondolod, hogy neked ez könnyen menne, de ha tényleg meg kéne tenned, már nem biztos, hogy olyan egyszerű lenne...). Miért olyan nehéz ezt megérteni?
Ha intelligensnek tartod magad, akkor attól még, hogy utálod is a feminista mozgalmakat, nem utasítod el, hogy lehetnek nekik is pozitív, hasznos tevékenységeik. Az áldozatok segítése például ilyen. Én pl. nem vagyok vallásos, sőt, kifejezetten károsnak tartom az egyház legtöbb ténykedését, de nem vitatom el az érdemeiket pl. a rászorulók támogatásában. Ne csak fekete-fehérben lásd a világot, akkor talán jobban megérted! (Mint ahogy azok sem feltétlenül mind csúnya, személyiségzavaros, elviselhetetlen, baszatlan picsák, akik azt merik mondani, hogy ugyan kezeljék már a férfiak a nőket is minden téren elsősorban úgy, mint egy másik, velük egyenjogú és egyenértékű embert...)
0
VÁLASZ
7sleeper 2012. 07. 11. 08:08 | #22
ha a problémára vonatkoztatod az "aki tűri, megérdemli"-t, akkor szórendileg helyesen a "probléma" előtt kellene/kellett volna írnod. ahogyan írtad azzal ugyanis azt sugalltad mintha vagy egyenesen tőlem idéztél volna, vagy így summáztad volna amit korábban írtam. egyik sem helyes és elegánsnak sem nevezném ezt a látszatot kelteni. :-p
Nas, nem védhető álláspont, hogy "a férfiak nőverő állatok".
;-)
voltaképpen lehetne körkérdést feltenni ezzel kapcsolatban, de a választ szerintem tudjuk mindannyian. Vállalná(d)-e a rosszabb (anyagi, lakhatási) körülményeket, ha élete(d) párja akár egyszer is megütne'? persze létezik a kérdés "Tudná(d) e vállalni"-val is, de aligha válaszolná azt bárki, hogy márpedig verje az élet- vagy házastársa; barátja ritkább esetben barátnője, mert rosszabb körülmények közé nem akar menni. a legtöbb megvert nő bizony kószál az utcán, és híd alá is benéz nappal, néhány mág este is; de aztán hazamennek. csökkentik hát annak lehetőségét, hogy megverje őket az egyébként valaha, vagy akár később is szeretett "férfi" - csak nem annyira mint kéne a jól felfogott érdekükben.
amit leírtam annak semmi köze olyan általad "idézett" vagy falsul mondandómhoz kapcsolt idézőjelbe tett frázishoz, hogy "aki tűri megérdemli". nem érdemli a verést a nő. kisebb, törékenyebb. (van kivétel nagyon ritkán, s annál többször fordul elő, hogy érzelmi, indulati alapon pofont oszt egy nő /úgy, hogy a férfi nem érdemli/, de abban az esetben is visszavágni ütve, rúgva csak az alja szokott és ez messze nem a férfiak többsége..) ellenben - és ezt látottak, hallottak alapján mondom - az erőszakos párját sokszor megérdemli. aki visszamegy többször is, aki szerint a verés az ára a valamivel jobb életnek, sőt az életének egyáltalán - azzal nem lehet sokat tenni, azon nem lehet segíteni..
"Nyilván egy párkapcsolat elmérgesedése két ember felelőssége, viszont nem biztos, hogy van annyi intelligenciájuk, energiájuk, motivációjuk, lehetőségük, stb., hogy az áldatlan állapotokat segítség nélkül is meg tudják szüntetni." erről nem a társadalom tehet, és nem fog megváltozni attól a helyzet, ha újabb szabályokat hoznak, mikor a régieket sem tudták betartatni. egyben igazán sikeres csak a feminista-pogárjogi mozgalom ténykedése, méghozzá annak sulykolásában, hogy a család az egy erőszakos valami, a férfiak meg nőverő állatok, és a nő az csak áldozat.
ahogy írtam azokat sajnálom akiket először életükben (már felnőtt nőként - az más történet, mikor "gyerekként" az apja szőlőkaróval, anyja meg prakkerral kergeti a ház körül; felnőttként, megválaszthatva az őt körülvevők személyét már felelősek a saját sorsukért, és nem lenne kötelező hazamenni minden egyes nap végén a pofonért; vagy bevárni agresszív "apu"t) megvert egy magából kivetkőző férfiatlan féreg. vagy akin akkor csattan az "ostor" ténylegesen mikor ezen "ostorozási" hajlandóságát/hajlamát végképp felismerve már távozott a kapcsolatból. még úgyis, hogy ezek is alapvetően magánügyeik az embereknek és leginkább ők vannak felháborodva, ha valaki szól, vagy segíteni akar.
sokkal több élet sem lenne elég ahhoz, hogy azokat, akik a legkisebb lépést sem teszik meg a maguk védelmében sajnálja az ember. a harcos kiállás a családon belüli erőszak ellen ugyanúgy nem oldja meg az egyébként legbelsőbb magánügyként kezelt (elsősorban az adott személyekre tartozó) problémákat, mint a tényleges támogató segíteni akarás (akár államtól, akár szervezettől, akár magánszemélytől).
és van még egy aspektusa ennek a témakörnek, amit megemlítenék. a családon belüli erőszakellenesség látványos szószólói a nőjogi mozgalmak egyes vezetői; "szerencsére" többnyire nem kívülállókról, hanem élesben tapasztalt nőkről van szó (mert általában bizony sok biszexuális, homoszexuális nő akarja osztani az észt a csúnya-csúnya férfiakról a heteroszexuális nőknek és a női egyenjogúságot egyébként támogató férfiaknak). ám a saját élethelyzetükből általánosítanak a másik nem egészét illetően; többet beszélnek, mint amennyit tenni tudnak; a társadalmat bizergálják, pedig az erőszakos fél az tesz az egészre magasról, nyeregben érzi magát - az áldozat meg rendszeresen visszajár a tett helyszínére. ez így nem megoldás! fontos, hogy legyen szó a családon belüli erőszakról, de még sokkal-sokkal fontosabb lenne elsőnek a jelenlegi szabályok betartását elősegíteni. nem pedig ötletelni arról, hogy hogyan lehet még több lehetőséget adni az áldozatoknak kiemenekülni egy végletesen, véglegesen rossz kapcsolatból, amibe ők maguk léptek, ha egyszer az első vagy legalább egy lépést jellemzően az áldozatoknak kéne megtenniük (és ezt semmilyen jogszabály, semmilyen mesterkélten sokkoló számszerűsítés, általánosítás nem pótolja).
az pedig személyes magánvéleményem, hogy a feminizmus ami a nők legalább egyenjogúságát hirdeti a férfiakkal szemben(!), ami a "bármit megtehettek, mert erősek vagytok, összeszedett erős nők" elvet (egyenesen) harsogja (figyelmen kívül hagyva, hogy aki süket és süket is rá az úgyse fogja meghallani) az a családon belüli erőszakot soha nem fogja tudni megoldani, és valódi megoldással sem fog tudni előjönni. mert ahhoz ki kéne mondani, hogy igenis vannak tehetetlen nők is és nem a férfiak miatt tehetetlenek!
az egyetlen hathatós megoldás az lenne, hogy az első esetnél (amiről hivatal tudomást szerez - és ez a pillanat az esetek több mint 90%-ban biztosan eljön; vagy a más okból kirendelt családsegítő, vagy a rokon, ismerős, szomszéd, ha maga a többnyire nő nem is /mert titkolózik/ be- sőt feljelentést tesz) szétszedni a "gerlepárt". egyik nyugatnak, másik keletnek és elzárás ha akárcsak beszélnek is a verekedőnek minimum "felfüggesztett börtönbüntetés" időtartama alatt. gyerekláthatás felügyelettel. az áldozatnak segítség az újrakezdéshez. csakhogy ehhez durván be kellene avatkozni a magánéletbe, és szétdurranna a feministák feje, mert el kéne ismerni, hogy a nőjogi mozgalmak leghatározottabb vonulata durva általánosításokra és csúsztatásokra épült.
Nas, nem védhető álláspont, hogy "a férfiak nőverő állatok".
;-)
voltaképpen lehetne körkérdést feltenni ezzel kapcsolatban, de a választ szerintem tudjuk mindannyian. Vállalná(d)-e a rosszabb (anyagi, lakhatási) körülményeket, ha élete(d) párja akár egyszer is megütne'? persze létezik a kérdés "Tudná(d) e vállalni"-val is, de aligha válaszolná azt bárki, hogy márpedig verje az élet- vagy házastársa; barátja ritkább esetben barátnője, mert rosszabb körülmények közé nem akar menni. a legtöbb megvert nő bizony kószál az utcán, és híd alá is benéz nappal, néhány mág este is; de aztán hazamennek. csökkentik hát annak lehetőségét, hogy megverje őket az egyébként valaha, vagy akár később is szeretett "férfi" - csak nem annyira mint kéne a jól felfogott érdekükben.
amit leírtam annak semmi köze olyan általad "idézett" vagy falsul mondandómhoz kapcsolt idézőjelbe tett frázishoz, hogy "aki tűri megérdemli". nem érdemli a verést a nő. kisebb, törékenyebb. (van kivétel nagyon ritkán, s annál többször fordul elő, hogy érzelmi, indulati alapon pofont oszt egy nő /úgy, hogy a férfi nem érdemli/, de abban az esetben is visszavágni ütve, rúgva csak az alja szokott és ez messze nem a férfiak többsége..) ellenben - és ezt látottak, hallottak alapján mondom - az erőszakos párját sokszor megérdemli. aki visszamegy többször is, aki szerint a verés az ára a valamivel jobb életnek, sőt az életének egyáltalán - azzal nem lehet sokat tenni, azon nem lehet segíteni..
"Nyilván egy párkapcsolat elmérgesedése két ember felelőssége, viszont nem biztos, hogy van annyi intelligenciájuk, energiájuk, motivációjuk, lehetőségük, stb., hogy az áldatlan állapotokat segítség nélkül is meg tudják szüntetni." erről nem a társadalom tehet, és nem fog megváltozni attól a helyzet, ha újabb szabályokat hoznak, mikor a régieket sem tudták betartatni. egyben igazán sikeres csak a feminista-pogárjogi mozgalom ténykedése, méghozzá annak sulykolásában, hogy a család az egy erőszakos valami, a férfiak meg nőverő állatok, és a nő az csak áldozat.
ahogy írtam azokat sajnálom akiket először életükben (már felnőtt nőként - az más történet, mikor "gyerekként" az apja szőlőkaróval, anyja meg prakkerral kergeti a ház körül; felnőttként, megválaszthatva az őt körülvevők személyét már felelősek a saját sorsukért, és nem lenne kötelező hazamenni minden egyes nap végén a pofonért; vagy bevárni agresszív "apu"t) megvert egy magából kivetkőző férfiatlan féreg. vagy akin akkor csattan az "ostor" ténylegesen mikor ezen "ostorozási" hajlandóságát/hajlamát végképp felismerve már távozott a kapcsolatból. még úgyis, hogy ezek is alapvetően magánügyeik az embereknek és leginkább ők vannak felháborodva, ha valaki szól, vagy segíteni akar.
sokkal több élet sem lenne elég ahhoz, hogy azokat, akik a legkisebb lépést sem teszik meg a maguk védelmében sajnálja az ember. a harcos kiállás a családon belüli erőszak ellen ugyanúgy nem oldja meg az egyébként legbelsőbb magánügyként kezelt (elsősorban az adott személyekre tartozó) problémákat, mint a tényleges támogató segíteni akarás (akár államtól, akár szervezettől, akár magánszemélytől).
és van még egy aspektusa ennek a témakörnek, amit megemlítenék. a családon belüli erőszakellenesség látványos szószólói a nőjogi mozgalmak egyes vezetői; "szerencsére" többnyire nem kívülállókról, hanem élesben tapasztalt nőkről van szó (mert általában bizony sok biszexuális, homoszexuális nő akarja osztani az észt a csúnya-csúnya férfiakról a heteroszexuális nőknek és a női egyenjogúságot egyébként támogató férfiaknak). ám a saját élethelyzetükből általánosítanak a másik nem egészét illetően; többet beszélnek, mint amennyit tenni tudnak; a társadalmat bizergálják, pedig az erőszakos fél az tesz az egészre magasról, nyeregben érzi magát - az áldozat meg rendszeresen visszajár a tett helyszínére. ez így nem megoldás! fontos, hogy legyen szó a családon belüli erőszakról, de még sokkal-sokkal fontosabb lenne elsőnek a jelenlegi szabályok betartását elősegíteni. nem pedig ötletelni arról, hogy hogyan lehet még több lehetőséget adni az áldozatoknak kiemenekülni egy végletesen, véglegesen rossz kapcsolatból, amibe ők maguk léptek, ha egyszer az első vagy legalább egy lépést jellemzően az áldozatoknak kéne megtenniük (és ezt semmilyen jogszabály, semmilyen mesterkélten sokkoló számszerűsítés, általánosítás nem pótolja).
az pedig személyes magánvéleményem, hogy a feminizmus ami a nők legalább egyenjogúságát hirdeti a férfiakkal szemben(!), ami a "bármit megtehettek, mert erősek vagytok, összeszedett erős nők" elvet (egyenesen) harsogja (figyelmen kívül hagyva, hogy aki süket és süket is rá az úgyse fogja meghallani) az a családon belüli erőszakot soha nem fogja tudni megoldani, és valódi megoldással sem fog tudni előjönni. mert ahhoz ki kéne mondani, hogy igenis vannak tehetetlen nők is és nem a férfiak miatt tehetetlenek!
az egyetlen hathatós megoldás az lenne, hogy az első esetnél (amiről hivatal tudomást szerez - és ez a pillanat az esetek több mint 90%-ban biztosan eljön; vagy a más okból kirendelt családsegítő, vagy a rokon, ismerős, szomszéd, ha maga a többnyire nő nem is /mert titkolózik/ be- sőt feljelentést tesz) szétszedni a "gerlepárt". egyik nyugatnak, másik keletnek és elzárás ha akárcsak beszélnek is a verekedőnek minimum "felfüggesztett börtönbüntetés" időtartama alatt. gyerekláthatás felügyelettel. az áldozatnak segítség az újrakezdéshez. csakhogy ehhez durván be kellene avatkozni a magánéletbe, és szétdurranna a feministák feje, mert el kéne ismerni, hogy a nőjogi mozgalmak leghatározottabb vonulata durva általánosításokra és csúsztatásokra épült.
0
VÁLASZ
Nas 2012. 07. 09. 21:18 | #21
Ez így eléggé durva elbagatellizálása a problémának, hogy "aki tűri, megérdemli"... Abba gondolj már bele egy kicsit, hogy nem mindegyik "problémás" család tartozik a jól szituált középosztályhoz (sőt, épphogy nem ez a jellemző...), hogy a bántalmazott / kihasznált fél csak úgy megteheti, hogy otthagyja a párját, ha az terrorizálja / erőszakoskodik vele...(menjen a híd alá, hogy még kiszolgáltatottabb legyen, vagy hogy gondoltad?)
Nyilván egy párkapcsolat elmérgesedése két ember felelőssége, viszont nem biztos, hogy van annyi intelligenciájuk, energiájuk, motivációjuk, lehetőségük, stb., hogy az áldatlan állapotokat segítség nélkül is meg tudják szüntetni (aminek viszont a kialakításában nagyrészt ártatlan gyerekeik is kárát látják, tehát ha másért nem, az ő védelmük kedvéért is fel kell már lépni a családon belüli erőszak ellen).
A kábítószerfüggőket sem hagyjuk magukban tengődni (pedig ők döntő többségükben szintén maguknak okozzák a bajt), mert nyilvánvaló, hogy egyedül nem tudnak kilábalni a helyzetükből. A bántalmazott nők, gyerekek miért nem érdemelnek ugyanilyen segítséget? Ezt az apatikus, szűklátókörű hozzáállást egyszerűen nem tudom megérteni. Ahogy azt sem, hogy mi abban a "feminista", hogy talán segíteni kéne egy bajban lévő, kiszolgáltatott embertársnak... Sajnálatos tény, hogy ebben a kérdésben zömmel nők érintettek, de ettől még nem kéne ebbe is belekeverni a feminizmust, illetve a feminizmus elleni tiltakozásból megtagadni a segítségnyújtás szükségességét...
Ha a szenvedő felet képtelen vagy sajnálni, indulj ki a saját érdekedből, hogy neked sem hiányzik még több roncs családban felnövő, lelkileg nyomorék, csellengő fiatal, akinek nincs túl sok kilátása, és emiatt vesztenivalója sem...
Nyilván egy párkapcsolat elmérgesedése két ember felelőssége, viszont nem biztos, hogy van annyi intelligenciájuk, energiájuk, motivációjuk, lehetőségük, stb., hogy az áldatlan állapotokat segítség nélkül is meg tudják szüntetni (aminek viszont a kialakításában nagyrészt ártatlan gyerekeik is kárát látják, tehát ha másért nem, az ő védelmük kedvéért is fel kell már lépni a családon belüli erőszak ellen).
A kábítószerfüggőket sem hagyjuk magukban tengődni (pedig ők döntő többségükben szintén maguknak okozzák a bajt), mert nyilvánvaló, hogy egyedül nem tudnak kilábalni a helyzetükből. A bántalmazott nők, gyerekek miért nem érdemelnek ugyanilyen segítséget? Ezt az apatikus, szűklátókörű hozzáállást egyszerűen nem tudom megérteni. Ahogy azt sem, hogy mi abban a "feminista", hogy talán segíteni kéne egy bajban lévő, kiszolgáltatott embertársnak... Sajnálatos tény, hogy ebben a kérdésben zömmel nők érintettek, de ettől még nem kéne ebbe is belekeverni a feminizmust, illetve a feminizmus elleni tiltakozásból megtagadni a segítségnyújtás szükségességét...
Ha a szenvedő felet képtelen vagy sajnálni, indulj ki a saját érdekedből, hogy neked sem hiányzik még több roncs családban felnövő, lelkileg nyomorék, csellengő fiatal, akinek nincs túl sok kilátása, és emiatt vesztenivalója sem...
0
VÁLASZ
Botos Vendel 2012. 07. 09. 20:29 | #20
[Komment megjelenítése...]
mápedig az aszony verve lyó!!!44
-5
VÁLASZ
Stickhorse 2012. 07. 09. 13:21 | #17
Igazából csak ki akartam provokálni, hogy aztán üthessek valamiért ;) vagy én is belesétálok a késbe :D
Azért lássuk be, a scannelt cikkben szereplő megnyerő Brooklyn-i úriembereknek így fénykép alapján is ki lehetne osztani fejenként minimum 10 év letöltendőt :D A gyártulajdonos mellesleg úgy néz ki, mintha az otthon Frankensteinként praktizáló borbély ördögi szüleménye lenne.
Azért lássuk be, a scannelt cikkben szereplő megnyerő Brooklyn-i úriembereknek így fénykép alapján is ki lehetne osztani fejenként minimum 10 év letöltendőt :D A gyártulajdonos mellesleg úgy néz ki, mintha az otthon Frankensteinként praktizáló borbély ördögi szüleménye lenne.
0
VÁLASZ
bungle 2012. 07. 09. 13:07 | #16
Én elnézem, de Bogi már biztos feni a zsigerelő kést. ;D
Posthoz visszatérve... scan egy régi újságból: http://i.imgur.com/WOaMY.jpg
"If a man needs it, should he be punched in the dick?" ;)
Posthoz visszatérve... scan egy régi újságból: http://i.imgur.com/WOaMY.jpg
"If a man needs it, should he be punched in the dick?" ;)
0
VÁLASZ
Stickhorse 2012. 07. 09. 12:56 | #15
Elnézést, ha megszakítom Bogi és bungle társalgását, de mélyen szántó gondolataim kikívánkoznak belőlem. Ugyebár a legfőbb kérdés, hogy miért nem önálló büntetőjogi tényállásként kezelik. Merthát ugye sorozatosan elkövetett dolog, nem az egyes eseteket kéne "enyhén" büntetni. Namármost kérdeznék valamit az önálló tényállást követelőktől. Egyrészt hány bántalmazás után legyen "csokorba szedve" büntetve családon belüli erőszakként? Várjunk be 20 bejelentést, aztán akkor egyben húzkodjuk meg érte az elkövetőt? Rendben, akkor tessék kibírni 20 agyonverést, tessék bejelenteni, aztán majd a huszadik után kimegyünk. Jó lesz nem? Megéri. Vagy jelentse be 5 év után, hogy az elmúlt 5 évben bántalmaztak (amíg én azt szépen csendben "tűrtem")? Rendben kérem, tessék bizonyítani. Ugye-ugye? A (büntető)jog nem így működik. A család és a sorozatosság ilyen szempontból nem lehet súlyosbító tényező vagy akár módosító körülmény, mert az igazságszolgáltatás szempontjából kezelhetetlen tényezők. A család egy saját elhatározásból fenntartott közösségi forma, ami bármikor bármelyik fél által felbontható. A sorozatosság kezelhető büntetőjogilag, abban az esetben, ha annak egyes elemei bizonyíthatóak - jelen esetben kórházi jelentésekkel és/vagy rendőri bejelentésekkel. De attól még nem lesz jobb, ha bevárunk 20 kórházi kezelést meg bejelentést, aztán akkor utána jól meghúzkodják. Azt a húszat ki kell bírni valahogy. Vagy el kell menni.
0
VÁLASZ
7sleeper 2012. 07. 09. 11:22 | #3
jahajj. persze probléma ez.
de nem egy alkalommal láttam/hallotam már, hogy
"anyu" és "apu" verte/rúgta/pofozta/lökdöste egymást
másnap meg egyáltalán nem holmi félelem miatt már turbékoltak (és nem a nagyközönség meggyőzésért)
volt olyan társasházi szomszéd akiknél a tört tányérok és az elcsattant pofonok emelkedő számából
na és az após-anyós előtti 'házfalnak lökdösöm-a-zasszonyt, mer' az korábban felképelt, mer' holapénz" miatt
válásra számítottam
gyereket csináltak - és ismét nagy lett a szerelem, elköltöztek, boldogan élnek
az olyat aki elmenekül az agresszív társa elől - ki a kapcsolatból, de az az állat (férfi és ritkábban nő is (az új "párja"))
utánamegy, megveri, megöli
azt valahol sajnálom (azért csak valahol, mert legtöbbször nem előzmény nélkül való az erőszakosság)
de rengeteg olyan van az ilyen áldozatok között, hogy üti vágja a "kedvese", meg a gyereket is
és nem csinál semmit, sőt néhány még szereti is a "zurát"
pedig annyit kellene tennie, hogy "megütöttél, ráadásul semmiért - illa berek - nádak erek én és a gyerek.."
aztán van amikor a sokadjára elpüfölt nő visszaszúr
meg akkor ott van még a közös italozás is
szóval létező probléma, de szerintem túl feministán*, túl egysíkúan állank hozzá
*amivel nem a hímsoviniszta verekedős barmokat "ijesztik" el, bélyegzik meg.
de nem egy alkalommal láttam/hallotam már, hogy
"anyu" és "apu" verte/rúgta/pofozta/lökdöste egymást
másnap meg egyáltalán nem holmi félelem miatt már turbékoltak (és nem a nagyközönség meggyőzésért)
volt olyan társasházi szomszéd akiknél a tört tányérok és az elcsattant pofonok emelkedő számából
na és az após-anyós előtti 'házfalnak lökdösöm-a-zasszonyt, mer' az korábban felképelt, mer' holapénz" miatt
válásra számítottam
gyereket csináltak - és ismét nagy lett a szerelem, elköltöztek, boldogan élnek
az olyat aki elmenekül az agresszív társa elől - ki a kapcsolatból, de az az állat (férfi és ritkábban nő is (az új "párja"))
utánamegy, megveri, megöli
azt valahol sajnálom (azért csak valahol, mert legtöbbször nem előzmény nélkül való az erőszakosság)
de rengeteg olyan van az ilyen áldozatok között, hogy üti vágja a "kedvese", meg a gyereket is
és nem csinál semmit, sőt néhány még szereti is a "zurát"
pedig annyit kellene tennie, hogy "megütöttél, ráadásul semmiért - illa berek - nádak erek én és a gyerek.."
aztán van amikor a sokadjára elpüfölt nő visszaszúr
meg akkor ott van még a közös italozás is
szóval létező probléma, de szerintem túl feministán*, túl egysíkúan állank hozzá
*amivel nem a hímsoviniszta verekedős barmokat "ijesztik" el, bélyegzik meg.
0
VÁLASZ
Arcor 2012. 07. 09. 11:18 | #2
Egyszer az egyik csajom, poénból tökönrúgott. Kapásból összecsuklottam, de eszembe nem jutott az h elverem, vagy arcon ütöm. Inkább rásóztam a fenekére egyet. Erre megszeppenve rámnézett "-Te megütöttél!" "-Jó hogy anyukám, a golyt nem bántjuk." Később nevettünk csak a sztorin.
Egyébként kiba* béna dolog verni egy nőt. Ha nem ért az asszonypajti a szép szóból, akkor rá kell vezetni, hogy benézte a rajzot. Feltéve, ha tényleg benézte.
"Ha Probléma van gyerekek, félre kell tenni, hogy mi van a gatyában és meg kell beszélni. Ha hibáztál tökös, akkor ismerd be."
Cimborám apja mondta ezt, amikor a 25. házzassági évfordulójuk alkalmából tivornyáztunk.
Egyébként kiba* béna dolog verni egy nőt. Ha nem ért az asszonypajti a szép szóból, akkor rá kell vezetni, hogy benézte a rajzot. Feltéve, ha tényleg benézte.
"Ha Probléma van gyerekek, félre kell tenni, hogy mi van a gatyában és meg kell beszélni. Ha hibáztál tökös, akkor ismerd be."
Cimborám apja mondta ezt, amikor a 25. házzassági évfordulójuk alkalmából tivornyáztunk.
0
VÁLASZ