Izé

előrelépésnek éppen nem mondanám, ugyanis ez az eredeti. ez volt korábban, nem a "hagyományos", vízszintes tengelyű csak éppen elfelejtették, aztán vagy ezer évvel később fedezték fel újra.
mindkét konstrukciónak (függőleges és vízszintes tengelyű) megvan a maga előnye és hátránya. a két legfontosabb különbség a szélirány érzékenység és a forgási sebesség. az előbbit nem kell különösebben fejtegetni, ha van egy uralkodó szélirányunk, akkor fölöslege olyat építeni ami bármilyen másik irányból is tud dolgozni (lsd. tengerpart, völgy stb.). a forgási sebesség érdekesebb kérdés, mert sok minden következik belőle. a függőleges tengelyűnél az átmérő legkülső pontján a kerületi sebesség kisebb, mint a szélsebesség (jellemzően kicsit több, mint a fele), a vízszintes tengelyűnél ez az érték akár 2-3 szoros is lehet. ebből két dolog következik. egyrészt a forgató nyomatéka a függőleges tengelyűnek azonos teljesítmény mellett nagyobb, viszont a tengely szögsebessége kisebb, mint a vízszintes tengelyűnek.
a nagyobb forgatónyomaték ideálissá teszi olyan feladatokra, amiknél ez a fontos. pl. szivattyúzás, de a kisebb szögsebesség problémássá teszi az áramtermelést, ahol sokkal fontosabb az, hogy milyen gyorsan tudjuk változtatni a mágneses mezőt a generátor belsejében. (azért aztán a függőlese tengelyű turbinákat vagy ronda nagy áttételekkel kell szerelni, hogy meglegyen a szögsebesség, vagy kb. 40-50 pólusú generátort kell hozzá építeni)

ha egy picit gondolkodol, akkor rájössz, hogy ha a turbinával előbb áramot termelsz és azt vezeted egy szivattyúba, akkor eléggé durva energia veszteséget kapsz a kétszeres átalakítás miatt. egy generátornak kb. 80% a hatásfoka, de ha nem az optimális paraméterek mellett üzemel, akkor 50%-ra is lemehet normál üzem mellett. egy elektromos motor hatásfoka szintén olyan 80%, ha akkut is raksz a rendszerbe, akkor az önmagában 20-30% energia veszteség.
egy nagy forgatónyomatékú Savonius rendszerű turbina, vagy egy soklapátos (szintén nagy forgatónyomatékú) vízszintes tengelyű tökéletes szivattyúzásra.
pl. http://fenntarthato.hu/epites/termekek/adatbazis/aer-viztermelo-szelerogepek

hálózati bekötés reális. két dolog szokott problémát okozni, ez egyik az inverter, ami baromi drága és csak néhány típus engedélyezett, amin lehet háborogni, de te sem örülnél, ha azért szállna el a számítógéped, mert a szomszéd valami noname, olcsó, kínai szarral táplál vissza. a másik az, hogy a hálózatot nem visszatáplálásra tervezték meg, de ez csak akkor szokott problémás lenni, ha valaki nem csak megspórolni akarja az áramköltséget, hanem keresni is akar a dologgal...
http://halozat.elmu.hu/eromuvi-informaciok

Fekánál a pont, az benne az extra, hogy nem kell állítani a szél irányához, ez igen nagy előrelépés. A szél hajtású szivattyú elég gyenge szerkezet, a szélből áram jobb ötlet. A hálózatba visszatáplálás itthon nem igen reális, és ebben mint az energiaszolgáltató, és az állam is sáros.

www.ize.hu/comments.php?post_id=13744

http://www.youtube.com/watch?v=Mlwu_5byzsM

hogyhogy?

van rá helyi szabályozás? mert egyébként házi erőmű a talaj felett max. 6 méteres, illetve tetőcsúcs felett 3 méteres magasságig nem engedélyköteles.
a sziget rendszerű (azaz te használod fel, vagy tárolod el a megtermelt energiát) kiépítés elektromos részéhez semmiféle engedély nem kell, ha hálózatba visszatáplálós rendszert akarsz, akkor persze kell az Elmű engedélye, de csak technikai szempontból (jó-e az inverter, jó-e a villanyóra, elbírja-e a hálózat, azaz szabályos-e).
mellékesen egy kerti szivattyúhoz nem feltétlenül érdemes a szélből áramot csinálni és azzal hajtani egy szivattyút, lehet értelmesebb a széllel egyből a szivattyút hajtani, ami egy puffertérbe (házi víztorony) nyomja a vizet és onnan locsolni ha kell.

És az a legszomorúbb az egészben, hogy a kis hazánkban a gyökér politikusaink miatt nem lehet ilyesmink. Én olyan szeles helyen lakom, hogy ha a ház elektromos ellátását nem is tudnánk kiváltani, de kerti szivattyú üzemelhetne róla.

nekem meg úgy rémlik valahonnan, hogy azért dizájnos, mert mindegy honnan fúj a szél, egy nagyon kis légmozgás is elég neki, de tornádóban sem hajtja túl magát

Nekem is így rémlik, ha jól emlékszem így halkabb + nagyobb a hatásfoka is.

ez nem "Design". nem azért ilyen, mert a formatervező álmodott valamit, a szerencsétlen mérnököknek meg le kellett gyártani, hanem azért, mert mérnöki szempontból így tökéletes.

Nem is értem miért nem töröltem a szövegből... Észre se vettem. :D

Helyesen: How it is made, avagy how it's made, de inkább:
Hogyan készül.