Project Pluto
A terv célja egy nukleáris meghajtású sugárhajtóművel felszerelt cirkálórakéta, ami atombombák tucatjait szállítva a földközelben képes lett volna háromszoros hangsebességgel repülni, az akkori légvédelem számára gyakorlatilag elháríthatatlanul. Az erőforrás kb. a paksi blokkok hőteljesítményének felét elérő hajtómű lett volna, amiknek a prototípusait többször ki is próbálták a project beszüntetéséig, gyakorlatilag végtelen hatótávoságot adva a rakétának.
A fegyer a bombák ledobása után is okozott volna károkat: az előre beprogramozott útvonal mentén repülve a hajtómű sugárzása beszennyezte volna az ellenséges területet, emellett a néhány száz méteres magasságban a hangsebesség többszörösével repülő tárgy az általa keltett lökéshullámmal összezúzta volna az útvonala mentén a meg nem erősített épületeket.
Békatallér 2011. 11. 01. 18:38 | #21
Hát ehhez képest egy sima atom egy kőbunkó... Milyen találékony az ember, ha egy másikat kinyírni vagy kínozni kell...
0
VÁLASZ
izébigyó 2011. 11. 01. 08:07 | #20
Ötven megatonna puszítás lapult a Cár-bomba gyomrában, de igazi katonai haszna nem volt, mert egész országrészeket lehetett vele a földdel egyenlővé tenni.
http://index.hu/tech/2011/11/01/otveneves_a_legnagyobb_atomfegyver/
http://index.hu/tech/2011/11/01/otveneves_a_legnagyobb_atomfegyver/
0
VÁLASZ
specialist 2011. 10. 31. 09:46 | #19
Igen így van! A szervezetbe légzés útján általában a tüdőbe kerülhetnek be radioktivitással szennyezett areosolok. Ezek nagyrésze nemes gáz. ( xenon, kripton stb..) A másik ilyen veszélyes lehet a jód, ami a pajzsmirigyekbe ágyazódik be. Azt azért tudni kell, hogy telítetség esetén a pajzsmirigy nem engedi beágyazódni a további jód molekulákat. Ezért szokták esetleges balesetek idején jód tablettát osztogatni, hogy inaktív jóddal telítsék fel a pajzsmirígyeket, így az aktív már nem képes leragadni. Szerencsére ezek felezési ideje inegn rövid így csak kevés sejtkárosodást okoznak.
0
VÁLASZ
specialist 2011. 10. 30. 21:29 | #17
A kontamináció általában felületi szennyeződésre utal, ami sok esetben dekontaminálható. Ilyen lehet tárgyakon és természetesen börfelületen is. A részletekbe nem szeretnék belemenni, mert nem is lényeges a vita szempontjából.
Ezzel szemben a sugárbetegség nagy dózistérben történő tartózkodás miatt fellépő betegség. Ez nem felületi, hanem belső sugárterhelés következménye. Ennek súlyossága természetesen az adott dózistér nagyságától és az eltelt idő fügvénye. Lehet 5 perc alatt is akár halálos dózist kapni, mint ahogy az sajnos Csernobilban is megtörtént.
Nem kell felülni minden folyosói pletykának, inkább meg kell ismerni az atomenergia békés felhasználását, például Pakson!
Létezik egy látogató központ ahova mindenki ingyen bemehet és mindent megnézhet és megismerhet. Akár csoportos üzemlátogatásra is van lehetőség egész évben!
Melgen ajánlom és akkor nem lesznek ilyen nagydee-hez hasonló trollok! :)
Ezzel szemben a sugárbetegség nagy dózistérben történő tartózkodás miatt fellépő betegség. Ez nem felületi, hanem belső sugárterhelés következménye. Ennek súlyossága természetesen az adott dózistér nagyságától és az eltelt idő fügvénye. Lehet 5 perc alatt is akár halálos dózist kapni, mint ahogy az sajnos Csernobilban is megtörtént.
Nem kell felülni minden folyosói pletykának, inkább meg kell ismerni az atomenergia békés felhasználását, például Pakson!
Létezik egy látogató központ ahova mindenki ingyen bemehet és mindent megnézhet és megismerhet. Akár csoportos üzemlátogatásra is van lehetőség egész évben!
Melgen ajánlom és akkor nem lesznek ilyen nagydee-hez hasonló trollok! :)
+2
VÁLASZ
specialist 2011. 10. 30. 21:20 | #16
Akkor kettőnk közül te tanultál erről és folynak a mindennapjaid sugárveszélyes környezetben igaz okostojás?
csá!
csá!
0
VÁLASZ
specialist 2011. 10. 29. 23:01 | #12
Egyébként ha utána néztél volna mielőtt félre tájékoztatod az embereket, nem lennének olyanok akik falaznak az Atomenergia Hivatala előtt!
Itt a link ha nekem nem hiszel! : http://hu.wikipedia.org/wiki/Sug%C3%A1rbetegs%C3%A9g
Itt a link ha nekem nem hiszel! : http://hu.wikipedia.org/wiki/Sug%C3%A1rbetegs%C3%A9g
0
VÁLASZ
specialist 2011. 10. 29. 22:57 | #11
Ne beszélj butaságokat!
Amit sokan sugárfertőzésnek titulálnak, annak a neve sugárbetegség! És újra elmondom, hogy nem fertőz, mert nem egy vírusról beszélünk!
Amit sokan sugárfertőzésnek titulálnak, annak a neve sugárbetegség! És újra elmondom, hogy nem fertőz, mert nem egy vírusról beszélünk!
+1
VÁLASZ
morcos 2011. 10. 28. 23:12 | #10
Az durva lenne. :)
Wiki ezt írja többek között róla:
A Cár-bomba egy 50 Mt hatóerejű többfokozatú termonukleáris fegyver (hidrogénbomba). Eredetileg háromfokozatúra és kb. 100 Mt hatóerejűre tervezték, de ekkor igen jelentős radioaktív csapadék keletkezett volna. Ennek csökkentése érdekében a harmadik fokozatban az urán-238 köpenyt ólommal helyettesítették. A kialakításnak köszönhetően a felszabaduló energia 97%-a a fúzióból származott, így a radioaktív szennyezés kismértékű volt, a bomba igen nagy hatóereje ellenére ez volt az egyik "legtisztább" atomfegyver. Tömege 27 tonna, a fékezőernyő tömege pedig további 800 kg. Hossza 8 m, legnagyobb átmérője pedig 2 m.
Wiki ezt írja többek között róla:
A Cár-bomba egy 50 Mt hatóerejű többfokozatú termonukleáris fegyver (hidrogénbomba). Eredetileg háromfokozatúra és kb. 100 Mt hatóerejűre tervezték, de ekkor igen jelentős radioaktív csapadék keletkezett volna. Ennek csökkentése érdekében a harmadik fokozatban az urán-238 köpenyt ólommal helyettesítették. A kialakításnak köszönhetően a felszabaduló energia 97%-a a fúzióból származott, így a radioaktív szennyezés kismértékű volt, a bomba igen nagy hatóereje ellenére ez volt az egyik "legtisztább" atomfegyver. Tömege 27 tonna, a fékezőernyő tömege pedig további 800 kg. Hossza 8 m, legnagyobb átmérője pedig 2 m.
0
VÁLASZ
specialist 2011. 10. 28. 13:32 | #7
Ezt olvastad valahol?
Egyébként a sugárzás nem fertőz! :)
Egyébként a sugárzás nem fertőz! :)
+1
VÁLASZ