Bubba 2010. 11. 05. 08:31 | #6
Annó még ifjúi felfedező koromban egyszer teszteltem az aktuális macsekot, hogy valóban talpára esik-e. Dobáltam függőlegesen fölfelé (egyre magasabbra, a végén tiszta erőből kb. olyan 8-10 méter magasra), az is mindig visszajött, és valóban mindig talpára esett. Egész addig, még nem vegyítettem egy kis csavarintást a dobásba, szegényke azt már nem tudta kikorrigálni, pedig igen igyekezett. Nagyot nyekkent a földön, csúnyán rám nézett, majd elvonult sértődötten. Persze aztán visszaállt a béke, nem volt egy haragtartó, én pedig megtudtam amit akartam, és nem volt szükséges tovább atrocitálni szegény kis állatot. Egyébként egész jóban voltunk, ezt az esetet leszámítva.
0
VÁLASZ
gurbli 2010. 11. 04. 19:03 | #4
Ezt magam is kipróbáltam a cicánkkal, aki egy herélt kandúr és kicsit több mint 5 kiló. Csak én az udvaron egy kipárnázott nyugágyba reppentettem, és kicsit messzebbről(kb.10m). Egész ügyesen landolt csak az volt a baj, hogy nehéznek tűnt a macsek az akcióhoz, mert letakarította a nyugágyat a placcról. Ő sem kért repetát, ráadásul hetekig nagy ívben elkerült, és sandán nézett akkor is amikor enni adtam neki. De azóta már szent a béke és a nyugágyat is összebarkácsoltam, mert kiszakadtak a karfatámasz csavarjai.
+1
VÁLASZ
