Nos ez az amiben nem fogunk közös nevezőre jutni. Meglátásom (személyes tapasztalat, fizikai ismeretek) szerint a videóban hallható - nem hallható - hang túl kicsi ahhoz, hogy valódi fegyver adja ki. Ez és még számos más dolog miatt állítom azt, hogy a videó kamu.
lokko 2010. 10. 22. 19:44 | #77
a jégbe lőtt lövedék esetének vizsgálata enyhén szólva túlmegy a középiskolás fizikán ...
nagy nyomás, olvadás lökéshullám jégben folydékcsatornában kavitáció annak hatása rézre ... történik ott annyiminden, hogy abszolút nem evidens, hogy mi lehet végkifejlet
nagy nyomás, olvadás lökéshullám jégben folydékcsatornában kavitáció annak hatása rézre ... történik ott annyiminden, hogy abszolút nem evidens, hogy mi lehet végkifejlet
0
VÁLASZ
Mr P 2010. 10. 21. 19:36 | #73
MI VAAN?!! NEM HALLAK!!
A viccet félretéve, olvasd el újra, hogy mit írtam. Egy szóval sem mondtam, hogy a fegyver előtt és mögött állva ugyan olyan hangerővel fogod hallani a durranást. DE fogod hallani mind a két helyen!!!
Egy egyszerű fizikai példa. Jön a vonat veled szembe és dudál, majd dudálva elmegy mellett és tőled távolodik. A két dudaszó között az lesz a különbség, hogy mikor szembejön a vonat, akkor magasabbnak hallod a dudaszót, távolodva mélyebbnek. Ennek oka a hanghullám terjedési tulajdonságaiban rejlik. Egyesek szerint a videóban azért nem hallani a durranást, mert a fegyver mögött van a kamera. Ez baromság (elnézést), ha ebből indulunk ki, akkor miután a vonat elmegy mellett nem kellene hallanod a dudaszót. Mint írtam a hang hullámtulajdonságokkal bír. Dobj egy követ a tóba úgy, hogy nem függőlegesen lefelé leejted, hanem előrefelé eldobod. Ennek ellenére a víz felszínén, mind a két irányba körkörös hullámok jelennek meg. (Természetesen az előre és a hátrafelé terjedő hullámok között amplitúdóban lesz különbség)
Jómagam pár éve vadászok. Még soha nem tapasztaltam azt, hogy a fegyver mögött állva nem hallok durranást.
És most térjünk vissza a videóra. AZ ott látható fegyver semmilyen hangot nem bocsát ki, max egy leheletnyi sóhajt. Ez több mint furcsa, hogy a többi furcsaságról már ne is beszéljek.
A viccet félretéve, olvasd el újra, hogy mit írtam. Egy szóval sem mondtam, hogy a fegyver előtt és mögött állva ugyan olyan hangerővel fogod hallani a durranást. DE fogod hallani mind a két helyen!!!
Egy egyszerű fizikai példa. Jön a vonat veled szembe és dudál, majd dudálva elmegy mellett és tőled távolodik. A két dudaszó között az lesz a különbség, hogy mikor szembejön a vonat, akkor magasabbnak hallod a dudaszót, távolodva mélyebbnek. Ennek oka a hanghullám terjedési tulajdonságaiban rejlik. Egyesek szerint a videóban azért nem hallani a durranást, mert a fegyver mögött van a kamera. Ez baromság (elnézést), ha ebből indulunk ki, akkor miután a vonat elmegy mellett nem kellene hallanod a dudaszót. Mint írtam a hang hullámtulajdonságokkal bír. Dobj egy követ a tóba úgy, hogy nem függőlegesen lefelé leejted, hanem előrefelé eldobod. Ennek ellenére a víz felszínén, mind a két irányba körkörös hullámok jelennek meg. (Természetesen az előre és a hátrafelé terjedő hullámok között amplitúdóban lesz különbség)
Jómagam pár éve vadászok. Még soha nem tapasztaltam azt, hogy a fegyver mögött állva nem hallok durranást.
És most térjünk vissza a videóra. AZ ott látható fegyver semmilyen hangot nem bocsát ki, max egy leheletnyi sóhajt. Ez több mint furcsa, hogy a többi furcsaságról már ne is beszéljek.
0
VÁLASZ
MStipee 2010. 10. 21. 18:24 | #72
Akkor egy egyszerű fizikai kísérlet számodra: Adott egy AK-47-es gépkarabély, vagy egy AMD, valami ami nagy kaliberrel dolgozik, és nagyot durran. A kísérlet egyik felében a fegyvert használó -továbbiakban: lövő - mögött állsz, és fülelsz. Feljegyzed, mennyire volt hangos a lövés hangja, majd a "Na milyen volt?" kérdésre ezt megválaszolod. A kísérlet második felében a lövő előtt, tőle 2-, vagy 10 óra irányban állsz, körülbelül 3 méterre hogy a torkolattűz ne perzselje meg a bajszod. A lövő lead pár lövést, Te pedig a "Na milyen volt?" kérdésre ordítva visszakérdezel hogy "MIVAN? NEMHALLAK!!!! MIIIVAAAANNN???!?!?!" :)
Remélem elolvasod ezt a kommentet.
Remélem elolvasod ezt a kommentet.
0
VÁLASZ
Mr P 2010. 10. 21. 17:09 | #71
Ennyi marhaságot régen olvastam. Egyeseknek újra el kéne olvasniuk a középiskolás fizika könyvüket. Csak előre terjedő hang, nem deformálódó lövedék, visszapattanó lövedék (a lövés irányával majdnem 180 fokot bezáró irányváltoztatás) és még sorolhatnám. Lehet, hogy az amcsik vevők erre, de ne süllyedjünk már az ő szintjükre.
A videóban számos fizikai "különlegességet" vonultatnak fel, amik magukban érdekesek, és igazak (huzagolt fegyvercső, forgó lövedék, gördületet kapó lövedék stb.) de ennek ellenére a videóban látható dolog kamu. Aki nem hiszi, szívesen korrepetálom fizikából, hiszen ebből diplomáztam.
A videóban számos fizikai "különlegességet" vonultatnak fel, amik magukban érdekesek, és igazak (huzagolt fegyvercső, forgó lövedék, gördületet kapó lövedék stb.) de ennek ellenére a videóban látható dolog kamu. Aki nem hiszi, szívesen korrepetálom fizikából, hiszen ebből diplomáztam.
-1
VÁLASZ
reactore 2010. 10. 21. 11:13 | #68
igen igen de szerintem nem is ez volt a kérdés ez kb. az első 10 kommentben 2-4-szer lett megválaszolva, a kérdés inkább az: hogyan maradt szinte sértetlen a lövedék amikor 1000-1200 km/h-val csapódott egy szilárd anyagnak
http://www.youtube.com/watch?v=QfDoQwIAaXg erre céloztam pár tisztában vagyok azzal hogy azért ez nem beton volt plusz ha mégis ... ha a jég lefékezte a lövedéket 1100km/h-ról 0km/h-ra hogyan nem fékezte szinte egyáltalán a pörgő mozgást.
http://www.youtube.com/watch?v=QfDoQwIAaXg erre céloztam pár tisztában vagyok azzal hogy azért ez nem beton volt plusz ha mégis ... ha a jég lefékezte a lövedéket 1100km/h-ról 0km/h-ra hogyan nem fékezte szinte egyáltalán a pörgő mozgást.
0
VÁLASZ
drgore 2010. 10. 21. 09:04 | #66
Ez egy baromság. Ilyen közelről még a pisztoly lövedék is belefúródott volna a jégbe. Nem beszélve arról hogy teljesen eldeformálódik, de akár darabokra is eshet becsapódáskor. Nem a tankosok pattintották a lövedéket. Modern löszerrel azt nem lehetne megcsinálni. Pl.: az amerikai függetlenségi csináltak ilyeneket amikor még rendes ágyúgolyókat használtak és a gyalogság nagy tömegben sorfalakban menetelt a harcmezőn, vagy hogy megnöveljék az ágyuk lőtávolságát. Bár a kartács még annál is brutálisabb volt, igaz inkább kissebb távon.
0
VÁLASZ
Killer81 2010. 10. 21. 09:03 | #65
Na kifejtem bővebben mert úgy látom a támpont kevés.
Huzagolás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b2/105mm_tank_gun_Rifling.jpg/200px-105mm_tank_gun_Rifling.jpg
Lassan 7 éve vagyok katona. Némi sejtésem van a témában. :)
Próbálok konyhanyelven fogalmazni.
Huzagolás...
Lényegében lehelet vékony hosszirányú csavart bordák (úgy bizony, mint a tamponon, csak belül) a fegyver csövének (belső) falán, melyek úgymond megpörgetik a lövedéket a csőben a kilövés közben. Még egy szar légpuska csövében is van. A lényege az, hogy annó rájöttek, hogy a lőszer repülés közben hajlamos változó irányba módosítani a röppályáját a lövedék elfordulása következtében. De ha a huzagolással kilövéskor tengelyirányú pörgésre kényszerítik a lövedéket, akkor ez a nem kívánt hatás minimálisra csökkenthető.
Jelen esetben azért lövöldöz a srác mert nem mindig sikerül úgy eltalálni a jeget, hogy a pörgés ne álljon meg azonnal a becsapódáskor, na meg nem is mindig látja hova tűnik a lövedék. :D
Egyébként nagy barom, mert egy így gellert kapott lövedék, csúnya munkát tud végezni.
Nem minden pisztoly csövében használnak huzagolást. Ennek fő oka az, hogy nem lőnek velük túl messzire, így elhanyagolható a röppálya torzulása. 30 méterről a lövész minden hozzáértése ellenére nem tenném rá a nyakam, hogy két egymás mellett álló emberből azt találja el, amelyikre céloz. :D Az akciófilmekben, enyhén szólva is röhejes megmozdulásokkal etetik a jónépet.
Huzagolás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b2/105mm_tank_gun_Rifling.jpg/200px-105mm_tank_gun_Rifling.jpg
Lassan 7 éve vagyok katona. Némi sejtésem van a témában. :)
Próbálok konyhanyelven fogalmazni.
Huzagolás...
Lényegében lehelet vékony hosszirányú csavart bordák (úgy bizony, mint a tamponon, csak belül) a fegyver csövének (belső) falán, melyek úgymond megpörgetik a lövedéket a csőben a kilövés közben. Még egy szar légpuska csövében is van. A lényege az, hogy annó rájöttek, hogy a lőszer repülés közben hajlamos változó irányba módosítani a röppályáját a lövedék elfordulása következtében. De ha a huzagolással kilövéskor tengelyirányú pörgésre kényszerítik a lövedéket, akkor ez a nem kívánt hatás minimálisra csökkenthető.
Jelen esetben azért lövöldöz a srác mert nem mindig sikerül úgy eltalálni a jeget, hogy a pörgés ne álljon meg azonnal a becsapódáskor, na meg nem is mindig látja hova tűnik a lövedék. :D
Egyébként nagy barom, mert egy így gellert kapott lövedék, csúnya munkát tud végezni.
Nem minden pisztoly csövében használnak huzagolást. Ennek fő oka az, hogy nem lőnek velük túl messzire, így elhanyagolható a röppálya torzulása. 30 méterről a lövész minden hozzáértése ellenére nem tenném rá a nyakam, hogy két egymás mellett álló emberből azt találja el, amelyikre céloz. :D Az akciófilmekben, enyhén szólva is röhejes megmozdulásokkal etetik a jónépet.
0
VÁLASZ
gyemantt 2010. 10. 21. 07:40 | #64
Acélmagvas lőszer hadsereg használja ergo nem civil kézbe való nem is vehet a civil. A civil ember rézköpenyes lőszert vehet.
Ja és a tankról lepattanó lövedék hamis, hogy pörög és embereket ölt meg. Az már viszont igaz, hogy a tankosok a lövedéket ,pattintották, tehát súrolta a lövedék a földet és mint a kacsázáskor pattogott a föld közelében, így sokkal több embert nagy tömegben megöltek/ megsebesítettek.
Hamis ez a videó, én nem tudom számokkal bizonyítani, de lőni lőttem már. Jelzem a huzagolás nem arra van, hogy búgócsigát csináljon a lövedékből hanem stabilizálja a röppályán.
Ja és a tankról lepattanó lövedék hamis, hogy pörög és embereket ölt meg. Az már viszont igaz, hogy a tankosok a lövedéket ,pattintották, tehát súrolta a lövedék a földet és mint a kacsázáskor pattogott a föld közelében, így sokkal több embert nagy tömegben megöltek/ megsebesítettek.
Hamis ez a videó, én nem tudom számokkal bizonyítani, de lőni lőttem már. Jelzem a huzagolás nem arra van, hogy búgócsigát csináljon a lövedékből hanem stabilizálja a röppályán.
0
VÁLASZ
ax 2010. 10. 21. 07:34 | #63
mivan ti bevagytok szívva vagy mivan veletek? vízbe lősz akármilyen kaliberrel (kivéve légpuska meg bb golyó, ill 6mmes, 4mmes, stbstb.) az szarrá megy apródarabokra. na neidegesíts, a papírtól hogy lenne sérüllés a golyón? meg a ballisztikai zselé... attól biztos nem fog deformálódni egy rézköpenyes mag. :D hát ne idegesíts. a faszikámon elég vastag cuccvan, és elég vörös a keze. szerintem van ott annyira hideg, hogy a jég 10ből 3 golyót megfog. és ha megfogja, elképzelhető hogy tovább forog. hát ne basszá fel; a huzagolás célja hogy a golyó pörögjön (ahogy írátk már százan), hogy pontosabb legyen a skulo. :D nem tudom, nem vagyok ballisztikus. de az tuti hogy a víz szétveri a magot. igazából miért ne maradhatna ott forogva a golyó? mert elpattanna? :D hát öreg most ezek nem pattantak el, hanem ott pörögtek...
0
VÁLASZ
joetheghost 2010. 10. 20. 22:50 | #56
Mindenkivel van egy fogadásom. Fogjunk egy jégtömböt egy hűtöházban, legyen 1m hossz 0,5 magas 0,5 m széles rátesszük egy emelvényre a két sarkát és egy acéldamilt- horgászdamilt áthúzok rajta anélkül, hogy a jég elrepedne. Aki nemhiszi gyűjtse a pénzt nyugodtan szóljon.
0
VÁLASZ
Mage_ster 2010. 10. 20. 21:23 | #53
Gyerekek ez kész röhej.
Ezen a marhaságon ennyit vitatkozni. Szövitek itt a szuper elméleteket, hogy ki atomfizikus, ki tengerészgyalogos, ki lőtt már fegyverrel, ki minek a szakértője. Még a kinetikai energiát is képesek vagytok kiszámítani, meg a föld centripetális erejét is összevetitek a globális felmelegedés okozta jégolvadással. Bakker öröm olvasni az ilyen szakértő hozzászólásokat. Nincs időd kiszámolni? Ballisztikus vagy? Kinetikai 370 J energiával? Szuperszilárd? Deformálódik a lőszer, golyó, lövedék, faszom tudja ha átmegy a papíron??? Öcsém itt annyi nóbeldíjas zseni van, hogy az már szinte félelmetes.
Valaki számolja már meg legyen szíves, egy szakértő lehetőleg, hogy:
- mennyit és mekkora sebességgel forog saját tengelye körül a mag, míg tart a felvétel?
- milyen mélyre hatolt be a lövedék a jégbe?
- mekkora a jég repedési sebessége, ha 600j energiájú lövedék csapódik bele?
- mennyi atomi részecske került a légkörbe a gigamegacsigabiga feszültségek során?
- milyen istenverte lőfegyvert használtak?
- hogy utaztak ki a helyszínre és közben mennyi energiát fogyasztottak el?
- hány frame per secundum a film?
- miért van az, hogy minden esetben megjelenik egy szakértő, aki pont annak a szakértője?
- miért nem marad csendben az, aki hülyeséget beszél?
- és a lényeg: 1 m3 hány m2?
A válaszokat előre is köszönöm.
-
Ezen a marhaságon ennyit vitatkozni. Szövitek itt a szuper elméleteket, hogy ki atomfizikus, ki tengerészgyalogos, ki lőtt már fegyverrel, ki minek a szakértője. Még a kinetikai energiát is képesek vagytok kiszámítani, meg a föld centripetális erejét is összevetitek a globális felmelegedés okozta jégolvadással. Bakker öröm olvasni az ilyen szakértő hozzászólásokat. Nincs időd kiszámolni? Ballisztikus vagy? Kinetikai 370 J energiával? Szuperszilárd? Deformálódik a lőszer, golyó, lövedék, faszom tudja ha átmegy a papíron??? Öcsém itt annyi nóbeldíjas zseni van, hogy az már szinte félelmetes.
Valaki számolja már meg legyen szíves, egy szakértő lehetőleg, hogy:
- mennyit és mekkora sebességgel forog saját tengelye körül a mag, míg tart a felvétel?
- milyen mélyre hatolt be a lövedék a jégbe?
- mekkora a jég repedési sebessége, ha 600j energiájú lövedék csapódik bele?
- mennyi atomi részecske került a légkörbe a gigamegacsigabiga feszültségek során?
- milyen istenverte lőfegyvert használtak?
- hogy utaztak ki a helyszínre és közben mennyi energiát fogyasztottak el?
- hány frame per secundum a film?
- miért van az, hogy minden esetben megjelenik egy szakértő, aki pont annak a szakértője?
- miért nem marad csendben az, aki hülyeséget beszél?
- és a lényeg: 1 m3 hány m2?
A válaszokat előre is köszönöm.
-
+4
VÁLASZ
Connektor 2010. 10. 20. 20:18 | #51
2. páncéltörő köpeny? Te zseni vagy, akkor mostantól a tankokat jégpáncéllal kell ellátni, mert ezek szerint a jég ke,ényebb mint a páncél? :O Merz ugye a páncéltörő mint nevében is benn van áttöri azt, a jégen meg nekiáll pörögni mi? Ennek is utánanéztél? :))
+1
VÁLASZ
MStipee 2010. 10. 20. 20:01 | #50
Forogni fog, csak nem ilyen gyorsan, legalábbis szerintem. A lényeg hogy ez így összejöjjön, vagy nagy mák, viszont akkor hogyan reprodukálták többször is? Vagy pedig van rá értelmes magyarázat, és akkor az nemsoká napvilágra is fog kerülni. Kivéve ha már ismerik a jelenséget, valami hadititok, és véletlen eltűnnek a videot készítő srácok :D
0
VÁLASZ
Aresius 2010. 10. 20. 19:53 | #48
Ez mind igaz.
A golyót és a lövedéket felváltva használtam, a lövedék a helyes, de szóismétléssel olvashatatlan lesz a szöveg.
A szuperszilárdat sem az eredeti értelmében használtam, ez tény.
Az oldalán pörgött, de egy mélyedésben. Ez a rengeteg véletlen összejön, és még egy mélyedésbe is esik? Na ne már...
MSTipee kommentje alapján (a huzagolás 1/4-et fordul a cső hosszában) pedig nyilvánvaló hogy így semmiképpen nem fog pörögni a golyó... Végül is az a feladata a huzagolásnak, hogy pályán tartsa a lövedéket, nem pedig az hogy kifúrjuk vele a négyes metrót.
A golyót és a lövedéket felváltva használtam, a lövedék a helyes, de szóismétléssel olvashatatlan lesz a szöveg.
A szuperszilárdat sem az eredeti értelmében használtam, ez tény.
Az oldalán pörgött, de egy mélyedésben. Ez a rengeteg véletlen összejön, és még egy mélyedésbe is esik? Na ne már...
MSTipee kommentje alapján (a huzagolás 1/4-et fordul a cső hosszában) pedig nyilvánvaló hogy így semmiképpen nem fog pörögni a golyó... Végül is az a feladata a huzagolásnak, hogy pályán tartsa a lövedéket, nem pedig az hogy kifúrjuk vele a négyes metrót.
0
VÁLASZ
MStipee 2010. 10. 20. 19:41 | #45
Nos, először is: nem golyó, hanem lövedék. A videoban szereplő fegyver nagy valószínűséggel egy Glock, 9mm-es lőszert tüzelve. A hangja azért "kis pukkanás" mert a fegyverből lövéskor előre távozik minden, a felesleges lőporgázok, a torkolattűz, és a hanghullámok is. A kamera a fegyver mögött állt, nem mellette, nem előtte, ezenfelül aki használt már videokamerát tudja, hogy a hirtelen hangerőváltozást kompenzálja a gép, tehát ha erőlködsz se fogsz tudni nagy durranást produkálni. Diamágnesesség? Nem voltam túl jó fizikából de mintha a réz nem lenne mágneses. Huzagolás? A cső egy pisztolyban bár huzagolt, de elég rövid, azthiszem teljes hosszán 1/4-et fordul a huzagolás benne. Bár a lövedék elég gyorsan repül, nemhinném hogy ennyire megpörgetné a huzagolás. Hogy miért nem kormos a lövedék feneke? Mert már nem az elöltöltős fekete lőporos korban élünk. Létezik ún. nagy sebességű lőszer is, ez még gyorsabban repül, illetve létezik hangtompítóval szerelt fegyverekhez is lőszer, ami kevesebb és tisztább lőport használ hogy ne dugítsa el a hangtompítót. Tény, hogy a lövedék a becsapódáskor deformálódik, de anyagtól függ hogy hogyan (a lövedék és a célpont anyagától is).
Bár megmagyarázni nem tudom, úgy vélem, ha a video fake, akkor remekül rakták össze, kétszer is. Ha meg valódi, kis idő és tele lesz a net hasonló kísérletekkel.
Jéghez még kapcsolódik hogy egyes titkos szervezetek kísérleteztek jégből készült lövedékekkel, melyek becsapódás után elolvadnak, eltűnnek a célpontban, így nem lehet lenyomozni őket. Anno Mythbusters is kísérletezett hasonlóval, elég jó eredményekkel.
Bár megmagyarázni nem tudom, úgy vélem, ha a video fake, akkor remekül rakták össze, kétszer is. Ha meg valódi, kis idő és tele lesz a net hasonló kísérletekkel.
Jéghez még kapcsolódik hogy egyes titkos szervezetek kísérleteztek jégből készült lövedékekkel, melyek becsapódás után elolvadnak, eltűnnek a célpontban, így nem lehet lenyomozni őket. Anno Mythbusters is kísérletezett hasonlóval, elég jó eredményekkel.
0
VÁLASZ
Aresius 2010. 10. 20. 19:35 | #44
Én olyan embernek semmit nem hiszek el, aki az "eleje" szót ly-nal írja...
Tegyük fel hogy a golyó szuperszilárd, ezért nem deformálódik. (Ezt joggal feltételezhetjük,
mert ha nem erről lenne szó, akkor nem lenne a golyó látszólag sértetlen a videón.)
Két lehetőség van: a rossz szögben éri a jeget, és elrepül Moszkváig. Pipa.
A második lehetőség az, hogy a jégen a becsapódási ponton kráter keletkezik.
Itt az a kérdés, hogy a lövedék sebessége nagyobb-e, mint ahogy a jégben terjed a repedés.
Ezt most nemigen van kedvem kiszámolni, ezért ismét kettéválasztom a feladatot.
Ha a lövedék sebessége nagyobb mint a repedés terjedése, akkor a golyó fokozatosan lassulva
utat tör magának a jégbe, és így semmi esélye sincsen visszapattannia.
Miért? A jég egy meglehetősen rideg anyag,
és mivel a golyó szuperszilárd, az is rideg (és nem törik). Ilyenformán csak szinte tökéletlenül rugalmatlan ütközés
valósulhat meg. A golyó sebessége 360 m/s, ami testvérek között is 1296 km/h. Elképzelhetjük a jégre ható nyomást ilyen kis felületnél, és ilyen sebességnél. A golyó igaz hogy 7,45-9,52 grammos általában (a nem szuperszilárd), de még így is irdatlan nyomás nehezedik a jégre. Könnyen belátható tehát hogy a golyó töri maga alatt a jeget.
Ekkor viszont ugyebár a videón látható módon nem pattan vissza, ergo a jégben a repedés terjedési sebessége nagyobb mint a golyó sebessége.
A jégből kitörik egy szilánk, ami által képződik egy olyan felület (vagy már eleve van egy), aminek a szöge kicsivel kisebb vagy egyenlő mint 90° mínusz a becsapódási szög, ellenkező esetben a golyó elrepül ismét a megadott irányba. Egyenlő esetben a golyó függőlegesen repül felfele, ha egy hangyányit kisebb akkor visszább jön egy kevéssel.
// már itt megjegyezném, hogy roppant sok véletlen jött össze eddig is //
Azt kizárhatjuk hogy a golyó orra súlyozott, tehát a golyó orra nem fog a mozgásának az irányába mutatni. Amikor leesik, akkor sem. Kérdés, hogy itt maradt-e még a perdületből.
Mivel a golyó nem orral előre esik a jégre, ezért szaknyelven szólva elgurul. Annyi idő alatt esélye sincsen megolvasztani maga alatt a jeget, mert
a, a hőmérséklete nem olyan magas
b, nincs annyi ideig kölcsönhatásban a jéggel.
Tehát a videó HAMIS.
Ez az én elméletem. Lehet hogy rossz, de az enyém. Javítsatok ki ;)
Tegyük fel hogy a golyó szuperszilárd, ezért nem deformálódik. (Ezt joggal feltételezhetjük,
mert ha nem erről lenne szó, akkor nem lenne a golyó látszólag sértetlen a videón.)
Két lehetőség van: a rossz szögben éri a jeget, és elrepül Moszkváig. Pipa.
A második lehetőség az, hogy a jégen a becsapódási ponton kráter keletkezik.
Itt az a kérdés, hogy a lövedék sebessége nagyobb-e, mint ahogy a jégben terjed a repedés.
Ezt most nemigen van kedvem kiszámolni, ezért ismét kettéválasztom a feladatot.
Ha a lövedék sebessége nagyobb mint a repedés terjedése, akkor a golyó fokozatosan lassulva
utat tör magának a jégbe, és így semmi esélye sincsen visszapattannia.
Miért? A jég egy meglehetősen rideg anyag,
és mivel a golyó szuperszilárd, az is rideg (és nem törik). Ilyenformán csak szinte tökéletlenül rugalmatlan ütközés
valósulhat meg. A golyó sebessége 360 m/s, ami testvérek között is 1296 km/h. Elképzelhetjük a jégre ható nyomást ilyen kis felületnél, és ilyen sebességnél. A golyó igaz hogy 7,45-9,52 grammos általában (a nem szuperszilárd), de még így is irdatlan nyomás nehezedik a jégre. Könnyen belátható tehát hogy a golyó töri maga alatt a jeget.
Ekkor viszont ugyebár a videón látható módon nem pattan vissza, ergo a jégben a repedés terjedési sebessége nagyobb mint a golyó sebessége.
A jégből kitörik egy szilánk, ami által képződik egy olyan felület (vagy már eleve van egy), aminek a szöge kicsivel kisebb vagy egyenlő mint 90° mínusz a becsapódási szög, ellenkező esetben a golyó elrepül ismét a megadott irányba. Egyenlő esetben a golyó függőlegesen repül felfele, ha egy hangyányit kisebb akkor visszább jön egy kevéssel.
// már itt megjegyezném, hogy roppant sok véletlen jött össze eddig is //
Azt kizárhatjuk hogy a golyó orra súlyozott, tehát a golyó orra nem fog a mozgásának az irányába mutatni. Amikor leesik, akkor sem. Kérdés, hogy itt maradt-e még a perdületből.
Mivel a golyó nem orral előre esik a jégre, ezért szaknyelven szólva elgurul. Annyi idő alatt esélye sincsen megolvasztani maga alatt a jeget, mert
a, a hőmérséklete nem olyan magas
b, nincs annyi ideig kölcsönhatásban a jéggel.
Tehát a videó HAMIS.
Ez az én elméletem. Lehet hogy rossz, de az enyém. Javítsatok ki ;)
0
VÁLASZ
Hemi426 2010. 10. 20. 19:07 | #41
Minden lövedék torzul becsapódáskor, akármiből is legyen; ólomból, rézköpenyes, acélköpenyes, páncéltörő, komulatív, mindegy, és bármibe csapódjék; papírlap, víz, jég, ballisztikai zselé, hús, csont faszomtudja. Víznél, zselénél minimális a torzulás, a lövedék sajátságos jegyei megmaradnak, de nem marad tökéletes a formája. Ha belelősz a jégbe, az belefúródik, 9 mm-es Glock-kal főleg, kb 560 J energiával, jó mélyen, de ha le is pattan a lövedék azt igen messze kell keresni a becsapódás helyétől. Huzagolás: nagyapátok Jugoszláv légpuskája is huzagolva van, de ettől még nem változik búgócsigává egy lövedék.
Ballisztikus vagyok bazdmeg, ezt tanultam.
Ballisztikus vagyok bazdmeg, ezt tanultam.
+1
VÁLASZ
pilukki 2010. 10. 20. 17:35 | #38
a deformálódás simán megakadályozható csak:
1.: a golyó elejének olyan alakúnak kell lennie mint a videóban. az ilyen alakú golyó azért marad egyben mert, az elelye ugyanúgy lassul mint a vége ezért nem lesz felesleges mozgási erő
2.: réz vagy acél páncéltörő köpeny. ez megakadályozza, hogy a golyó szétcsapódjon a kemény felületeken (pont mint a videóban)
nem vagyok fegyverszakértő de ezeknek utánanéztem már régen
1.: a golyó elejének olyan alakúnak kell lennie mint a videóban. az ilyen alakú golyó azért marad egyben mert, az elelye ugyanúgy lassul mint a vége ezért nem lesz felesleges mozgási erő
2.: réz vagy acél páncéltörő köpeny. ez megakadályozza, hogy a golyó szétcsapódjon a kemény felületeken (pont mint a videóban)
nem vagyok fegyverszakértő de ezeknek utánanéztem már régen
0
VÁLASZ
brandboy 2010. 10. 20. 15:52 | #36
Ezt találtam valakitől angolul:
A bullet fired from a gun will leave the barrel with a certain linear momentum and rotational momentum (caused by the rifling of the handgun barrel). The impact of the bullet with the ice is a semi-elastic collision (due to the fact that some energy is lost due to heat, displacement of the ice etc.) We allow for the fact that the ice will absorb some of the bullets linear momentum by the deformation of the ice resulting in a groove such as
_______ _______
/ /
\ /
\
Not the exact angle or picture but work with me. After a certain point the ice will no longer deform and the ice will exert a force normal to the surface the bullet contacts, which is the left bottom angled face. Now the bullet is sent back in its former trajectory but with less linear momentum (energy lost in semi-elastic collision) so it returns in the line it was fired but doesn’t return the same distance.
Now to cause a change in angular momentum a force has to act perpendicular to the axis of rotation. The only force that could do this would be the frictional force of the ice. Considering that the frictional force of ice is small and that the impact hole in the ice is not snug around the bullet it is plausible that the rotational momentum was not fully absorbed in the time that it took for the bullet to ricochet. Reply
A bullet fired from a gun will leave the barrel with a certain linear momentum and rotational momentum (caused by the rifling of the handgun barrel). The impact of the bullet with the ice is a semi-elastic collision (due to the fact that some energy is lost due to heat, displacement of the ice etc.) We allow for the fact that the ice will absorb some of the bullets linear momentum by the deformation of the ice resulting in a groove such as
_______ _______
/ /
\ /
\
Not the exact angle or picture but work with me. After a certain point the ice will no longer deform and the ice will exert a force normal to the surface the bullet contacts, which is the left bottom angled face. Now the bullet is sent back in its former trajectory but with less linear momentum (energy lost in semi-elastic collision) so it returns in the line it was fired but doesn’t return the same distance.
Now to cause a change in angular momentum a force has to act perpendicular to the axis of rotation. The only force that could do this would be the frictional force of the ice. Considering that the frictional force of ice is small and that the impact hole in the ice is not snug around the bullet it is plausible that the rotational momentum was not fully absorbed in the time that it took for the bullet to ricochet. Reply
0
VÁLASZ
lokko 2010. 10. 20. 15:46 | #34
a perdület megmaradhat hosszirányú sebesség nélkül is ... ez pipa ...
a deformációt megúszni? az már nehezebb dolog
jégbe lőnek ... a jég folyadékká olvadhat becsapódáskor, ami akár önmagában is jelentős mozgási energiát nyelhet el ... és képes lehet arra is, hogy nagyjából abba az irányba lökje vissza a töltényt amerről jött ... mindezt úgy hogy a töltény perdülete megmarad ... a havas felszínbe meg beleállhat úgy a töltény hogy az nem elgurul a pörgéstől, hanem pörgettyűt kezd játszani
tehát akár hihető is lehet a dolog ...
főleg ha megnézzük, hogy látszólag erre a mutatványra készültek, és sokszor próbálkoztak (már a felvétel előtt is) ...
és amúgy mi értelme lenne egy ilyen trükköt kamuból megcsinálni?
a deformációt megúszni? az már nehezebb dolog
jégbe lőnek ... a jég folyadékká olvadhat becsapódáskor, ami akár önmagában is jelentős mozgási energiát nyelhet el ... és képes lehet arra is, hogy nagyjából abba az irányba lökje vissza a töltényt amerről jött ... mindezt úgy hogy a töltény perdülete megmarad ... a havas felszínbe meg beleállhat úgy a töltény hogy az nem elgurul a pörgéstől, hanem pörgettyűt kezd játszani
tehát akár hihető is lehet a dolog ...
főleg ha megnézzük, hogy látszólag erre a mutatványra készültek, és sokszor próbálkoztak (már a felvétel előtt is) ...
és amúgy mi értelme lenne egy ilyen trükköt kamuból megcsinálni?
+1
VÁLASZ
Az az egy 2010. 10. 20. 15:09 | #28
Hasonlítsd össze a videót ezzel: http://www.youtube.com/watch?v=nWTSzBWEsms
0
VÁLASZ
brandboy 2010. 10. 20. 15:05 | #26
Lehet,hogy van ilyen jelenség ?!
Amikor a lövedék találkozik a jéggel a mozgási energiájának egy része ugye hővé alakul.
Arra tippelek, hogy esetleg az olvadás talán létre hoz egy olyan vízzel teli kis gödröt,ami a már említett huzagolásból eredő perdületet valahogy megtartja .
Amikor a lövedék találkozik a jéggel a mozgási energiájának egy része ugye hővé alakul.
Arra tippelek, hogy esetleg az olvadás talán létre hoz egy olyan vízzel teli kis gödröt,ami a már említett huzagolásból eredő perdületet valahogy megtartja .
0
VÁLASZ
gyemantt 2010. 10. 20. 14:36 | #23
1: ha megáll a golyó nem pörög tovább pl: ha a vízbe lőnek akkor a medence alján mért nem pörög a golyó? A pörgést a huzagolás adja, és az nem plusz energia ha megáll a golyó nem is pörög tovább.
2: bármilyen felülettel találkozik a golyó roncsolódik mind a kettő, jég és a golyó is egyedül a vízben nem vagy akkor ha vízszintesen lövünk és amikor leesik mert a súrlódás miatt elfogy a mozgási erő akkor leesik és ép marad a golyó. Tehát mivel a jég szilárd halmazállapotú így a golyónak roncsolódnia kellett volna.
Nem kell elhinni mindent....
2: bármilyen felülettel találkozik a golyó roncsolódik mind a kettő, jég és a golyó is egyedül a vízben nem vagy akkor ha vízszintesen lövünk és amikor leesik mert a súrlódás miatt elfogy a mozgási erő akkor leesik és ép marad a golyó. Tehát mivel a jég szilárd halmazállapotú így a golyónak roncsolódnia kellett volna.
Nem kell elhinni mindent....
0
VÁLASZ
reactore 2010. 10. 20. 14:36 | #22
nos lehet tévedek 9mm-hez nem értek annyira de szerintem az egy glock 17 amelyből papíron 360 m/s-al jön ki egy golyó
nos a golyó ugyebár direkt arra van tervezve hogy ha becsapódik az emberi testbe direktbe deformálódjon mert akkor okoz nagyobb sérülést ,elképzelhető hogy ez egy olyan golyó amely pont az ellenkezőjére van tervezve de 360m/s az szerintem sok ahhoz hogy meg se karcolódjon, egy picit se deformálódjon meg hát ennyi ideig ott pörög utána mint valami búgócsiga
pörgetni meg sok sok dologgal lehet mondjuk mágnessel is , nem azt mondtam hogy itt azzal csinálták de lehetőség az van bőven de azért a folyékony nitrogénes dolog kicsit túlzás :D
nos a golyó ugyebár direkt arra van tervezve hogy ha becsapódik az emberi testbe direktbe deformálódjon mert akkor okoz nagyobb sérülést ,elképzelhető hogy ez egy olyan golyó amely pont az ellenkezőjére van tervezve de 360m/s az szerintem sok ahhoz hogy meg se karcolódjon, egy picit se deformálódjon meg hát ennyi ideig ott pörög utána mint valami búgócsiga
pörgetni meg sok sok dologgal lehet mondjuk mágnessel is , nem azt mondtam hogy itt azzal csinálták de lehetőség az van bőven de azért a folyékony nitrogénes dolog kicsit túlzás :D
+1
VÁLASZ
ügikxvsgdnmxk 2010. 10. 20. 14:12 | #20
A golyó nemis forgott, hanem a föld forog alatta és mivel mi is vele forgunk úgy látjuk mintha a golyó csinálná pdig nemis.
+2
VÁLASZ
Mage_ster 2010. 10. 20. 13:44 | #11
És az nem jut eszébe senkinek, hogy lehet semmi köze nincs a kilőtt és a földön pörgő golyónak egymáshoz? Kicsit sok az ellentmondás.
- Én nem nagyon ugrálnék egy olyan helyen, ahol magam elé sütöm el a fegyvert, és majdhogynem mögöttem pörög a lőszer,
-Kicsit fura, hogy sérülés nélkül pontosan függőleges helyzeben forog az a mag a földön.
Szerintem sima fake. akkor már egy acéllapon is meg lehetne ugyanezt csinálni, vagy szinte bármilyen felületen.
- Én nem nagyon ugrálnék egy olyan helyen, ahol magam elé sütöm el a fegyvert, és majdhogynem mögöttem pörög a lőszer,
-Kicsit fura, hogy sérülés nélkül pontosan függőleges helyzeben forog az a mag a földön.
Szerintem sima fake. akkor már egy acéllapon is meg lehetne ugyanezt csinálni, vagy szinte bármilyen felületen.
0
VÁLASZ
Logitech76 2010. 10. 20. 13:21 | #8
Nem gondolnám, hogy a golyó ennyire sértetlenül maradna egy ilyen, a jéggel való találkozás után....és akkor nem beszélve az egyéb hihetetlenségről. Lövés után vagy belefúródik a jégbe, vagy elszáll a golyó és nem 2 méterre. Persze nem voltam ott...
0
VÁLASZ
Tóth József 2010. 10. 20. 13:13 | #5
Van benne logika. Úgy nevezik, giroszkóp hatás. Ha a hossztengelye körül forog, olyan stabilitást ad neki, hogy nem tud eldőlni. Azt nem tudom, hogy ilyen nagy fordulatot ad-e neki a huzagolás.
0
VÁLASZ
MDylan 2010. 10. 20. 12:51 | #1
Nekem nem úgy tűnik, hogy megállítaná a golyót, hiszen jó nagy darabot kiszakít belőle...
Miután lő valahová, sokáig keresik a lepattanó golyót, és mire nagynehezen megtaláltak egyet az pörög.
Szóval csak a lepattanó golyó pörög a jégen, de ennek totál értelmes magyarázata is lehet. (talán mozgási energia?)
Miután lő valahová, sokáig keresik a lepattanó golyót, és mire nagynehezen megtaláltak egyet az pörög.
Szóval csak a lepattanó golyó pörög a jégen, de ennek totál értelmes magyarázata is lehet. (talán mozgási energia?)
0
VÁLASZ
Elég ahhoz, hogy a csövet elhagyja, újratöltsön, meg maradjon is még vmennyi mozgási energiája.