Nas 2010. 02. 17. 17:09 | #81
Ez is olyan becenév...én imádom őket. :D
0
VÁLASZ
kukulkan 2010. 02. 16. 13:01 | #75
:D A félreértések elkerülése végett ez a fasciculust jelölte, ami egy ilyen nagy könyvszerűség volt, csak lapok helyett préselt növények voltak benne minden oldalon, és ezeket kellett tudni felismerni, rendszertanilag besorolni, ilyesmi. ;) Egyébként a fasciculus-terem, ahol ezek a kötetek voltak kirakva tanulás céljából egy jellegzetes társasági színtér volt a biológus hallgatók körében, sajna azóta digitalizálták az egészet, szóval a mostani hallgatók már kimaradnak ennek a "varázsából"... :)
0
VÁLASZ
kukulkan 2010. 02. 16. 12:25 | #73
Na ezt az egyet nem ismertem, legalábbis mi nem így hívtuk, hanem "humán"-nak, ahogyan az állatszervezettan, -rendszertan, volt az "állat", a növényszervezettan, -rendszertan, -élettan pedig szimplán "növény". :) A többi stimmel: molbi, mikrobi, analkém, fizkém, bikém, stb., na és persze faszci, drozi, baci és még sorolhatnám... :)
0
VÁLASZ
Nas 2010. 02. 15. 23:32 | #72
Ha születne is ilyen egyed, az érthető okokból biztos, hogy nem élhetne "normális" életet, nem járna óvodába, stb.
Azért az kicsit erős, hogy a klónozás és a géntechnológia "a laborszemélyzet szórakoztatására" kitalált dolog, őrült tudósok kifinomult játékszere lenne, esetleg játék a tűzzel... A valós tudományos kutatásokat nem a Dr. Moreau szigete, a Frankenstein és hasonló filmélmények alapján kéne elképzelni... Nesze neked, természettudományos oktatás... -,-
Persze minden korban ördögtől valónak gondolták az emberek az új felfedezéseket, technikákat, amik majd romlásba döntik a világot...miért épp a mi korunk lenne kivétel...? :)
Azért az kicsit erős, hogy a klónozás és a géntechnológia "a laborszemélyzet szórakoztatására" kitalált dolog, őrült tudósok kifinomult játékszere lenne, esetleg játék a tűzzel... A valós tudományos kutatásokat nem a Dr. Moreau szigete, a Frankenstein és hasonló filmélmények alapján kéne elképzelni... Nesze neked, természettudományos oktatás... -,-
Persze minden korban ördögtől valónak gondolták az emberek az új felfedezéseket, technikákat, amik majd romlásba döntik a világot...miért épp a mi korunk lenne kivétel...? :)
0
VÁLASZ
cila 2010. 02. 15. 20:08 | #70
Mi lenne a sorsa egy neandervölgyi kisgyereknek, ha világrajönne? Pl. járhatna óvodába? Elszigetelve kellene élnie?
Klónozás = ang.(?) lásd clown, ige. Varieté műfaj, kifejezetten labor személyzet szórakoztatására. A ~ után a labor személyzet "s ikerült!" felkiáltásban szokott kitörni.
Klónozás = ang.(?) lásd clown, ige. Varieté műfaj, kifejezetten labor személyzet szórakoztatására. A ~ után a labor személyzet "s ikerült!" felkiáltásban szokott kitörni.
0
VÁLASZ
Nas 2010. 02. 15. 19:30 | #65
Olyan is van, hogy analkém...csak mindenki máshogy mondja ki ezt a szót, mert szórótárgy és sokan elvéreznek rajta... :)
A pszichológusoknak meg pepszi szigorlata van...kérdeztem, hogy az meg mi a rák - kólagyártásról tanulnak?...kiderült, hogy pedagógia-pszichológia. -,-
A pszichológusoknak meg pepszi szigorlata van...kérdeztem, hogy az meg mi a rák - kólagyártásról tanulnak?...kiderült, hogy pedagógia-pszichológia. -,-
0
VÁLASZ
Nas 2010. 02. 15. 19:26 | #64
A terepit én is jobban szerettem, de a labornak is megvan a varázsa...illetve mostmár megtaláltam...jó érzés azért, amikor megtervezel valamit elméletben, kipróbálod, és végre működik, pedig molekulákkal dolgozol, amiket nem is látsz, miközben manipulálgatod őket. Kicsit olyan, mintha egy másik dimenzióba nyúlnál bele (és tényleg...). :D
Arabidopsis...hehe...jó is lenne...könnyű, egyszerű kis kezesbárány...nekem a gabonafélék jutottak a maguk perverz genomjával meg finnyásságaival. :S :)
Arabidopsis...hehe...jó is lenne...könnyű, egyszerű kis kezesbárány...nekem a gabonafélék jutottak a maguk perverz genomjával meg finnyásságaival. :S :)
0
VÁLASZ
kukulkan 2010. 02. 15. 13:09 | #57
Ezek szerint te egyaránt bírod a terepi és a laboros munkát is, mi? :) Én utóbbit mindig szívből rühelltem, elméletben persze szerettem (szeretem) a genetikát, molbit, stb., de csinálni őket mindig is utáltam (már mikor a graduális képzés során ugye az ilyen-olyan gyakorlatokon kellett). :D
Amúgy milyen növénnyel dolgozol, Arabidopsis?
Amúgy milyen növénnyel dolgozol, Arabidopsis?
0
VÁLASZ
Nas 2010. 02. 15. 12:57 | #56
Egyébként a szövetek feltárásánál - tisztítási módszertől függően - ugye benne van azért a mintában a mitokondriális DNS is, az is szekvenálható, (annak viszont ugye más a szerveződése, illetve egyéb, felismerhető jellegzetességei vannak, tehát elvileg az extranukleáris DNS-t is meg lehet határozni). Viszont akkor is szükség van egy sejtre, amiben expresszálódni tudnak a gének, amit osztódásra, embriogenezisre lehet bírni, és az épp azért jobb, ha saját, testi sejt, mert annak az extranukleáris állománya is megegyező.
0
VÁLASZ
Drevway 2010. 02. 15. 12:48 | #54
Kis kiegészítésként: a különböző hemofíliák nem a mitokondriális DNShez hanem az X kromoszómához kötöttek. A nők csak hordozók lehetnek, homozigóta recesszív hemofíliás nő letális kombináció.
Még egy kis extra:
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/08/12/A_neandervolgyi_mitokondrium_titka/
Még egy kis extra:
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/08/12/A_neandervolgyi_mitokondrium_titka/
0
VÁLASZ
thebeast 2010. 02. 14. 23:57 | #53
Egy gyors elméleti kérdés: (kicsit nekem is van közöm a témához, persze nem annyira mint neked)
Elméleti síkon, ha van egy teljes szekvenciánk, és egy pontos bázissorrendünk, meg ki is tudja hordani valaki, és tudunk generálni megfeleő zigótát is, abba kell mitoch. is, de honnan szereznénk mtDNS-t? Mert valamennyire ez is meghatározza az utód tulajonságait (lásd vérzékenység). Mert nekem gyanús, hogy a teljes szekvenciában ez nincs benne...
Elméleti síkon, ha van egy teljes szekvenciánk, és egy pontos bázissorrendünk, meg ki is tudja hordani valaki, és tudunk generálni megfeleő zigótát is, abba kell mitoch. is, de honnan szereznénk mtDNS-t? Mert valamennyire ez is meghatározza az utód tulajonságait (lásd vérzékenység). Mert nekem gyanús, hogy a teljes szekvenciában ez nincs benne...
0
VÁLASZ
Nas 2010. 02. 14. 17:35 | #50
Na jah. Ismerős sztori... :)
Most mondjam azt, hogy én meg az ízeltlábúak miatt mentem biológusnak, de aztán úgy elvették a kedvem a taxonómiától, hogy végül ott kötöttem ki, hogy a másik hozzám közel álló területet, a biokémiát választottam, és most transzformáns növényeket csinálok, és molekuláris biológiai módszerekkel vallatom őket? :D
Most mondjam azt, hogy én meg az ízeltlábúak miatt mentem biológusnak, de aztán úgy elvették a kedvem a taxonómiától, hogy végül ott kötöttem ki, hogy a másik hozzám közel álló területet, a biokémiát választottam, és most transzformáns növényeket csinálok, és molekuláris biológiai módszerekkel vallatom őket? :D
0
VÁLASZ
kukulkan 2010. 02. 14. 16:18 | #45
Hehe, nekem is megvannak még... :D Bevallom én is nagy dinóbolond voltam, és a mai napig olvasgatok hébe-hóba szakcikkeket hogy nagyjából képben legyek a fejleményeket illetően (különösen madár rokonság vagy nem rokonság témában), sőt, egy időben paleontológiára is akartam szakosodni, de aztán elvették a kedvemet azzal, mikor a felvételi elbeszélgetésen még mielőtt bármit is mondtam volna azzal nyitottak, hogy "bármivel foglalkozhat itt, csak dinoszauruszokkal ne akarjon"... (Hiába no, ehhez az USA-ba, Kínába vagy Argentínába kellett volna születni.) :( Így aztán a másik nagy "szerelemeimet", a rovarokat választottam. :) Azóta is minden ismerősöm azzal húz, hogy jól leadtam úgymond a "méretbeli igényeimet" a vizsgálati objektumok tekintetében... :D
0
VÁLASZ
Nas 2010. 02. 14. 10:15 | #33
Neandervölgyit biztosan nem kapunk, mert más fejlődési ág. Vele egy közös alvázat lehetne definiálni. De eleve kéne mindegyik ősnek a pontos genomszekvenciája, és akkor is nehéz lenne az egyértelműen a fenotípusos eltérések okozójaként azonosítható különbségeket megtalálni. Itt nagyon kis különbségekről van szó, az ember és a csimpánz nukleinsav szekvenciája 98 %-ban, aminosav szekvenciája 99,6 %-ban egyezik...az ember és a közeli emberelődök között a hasonlóság közel 100 %, az expressziós mintázatbeli különbségeket, epigenetikus jegyeket a metilációs mintázaton kívül (de ahhoz is jó minőségű DNS minta kell) viszont csak élő szervezetekben lehet vizsgálni.
Eleve még azon is vitatkoznak, hogy a Homo habilis és rudolfensis nem szintén egy mellékág -e. Először a leszármazást kéne egyáltalán tisztázni...
Eleve még azon is vitatkoznak, hogy a Homo habilis és rudolfensis nem szintén egy mellékág -e. Először a leszármazást kéne egyáltalán tisztázni...
0
VÁLASZ
Nas 2010. 02. 14. 09:49 | #27
Az ember klónozása az, ami megoldható lenne, a neandervölgyi újjáélesztése más kérdés. Másik faj, nem biztos, hogy egy ember anya ki tudná hordani, arról már ne is beszéljünk, hogy a klónozáshoz alapesetben saját, élő testi sejtre van szükség, anélkül elég nehéz kivitelezni (persze lehet próbálkozni emberi citoplazmával, de úgy még egy tényező van, ami miatt nehezebben működne a dolog).
0
VÁLASZ
kukulkan 2010. 02. 14. 03:42 | #21
A dolog már eleve ott megbukna, hogy ehhez teljes genomszekvenciára lenne szükség, márpedig intakt dinoszaurusz-DNS-t nem nagyon fog tudni senki sem elővarázsolni több millió éves fosszilis csontokból. Ennyi idő után sztem egy jégbefagyott vagy lápban konzerválódott tetemből is csak borzasztó töredékes DNS-t tudnának csak kinyerni, ami maximum arra volna elég, hogy nagyjából elhelyezzék az adott fajt a molekuláris törzsfán... Akkor már egyszerűbb összedobni egy időgépet és visszautazni az időben vagy átteleportálni a kvantumhab résein valamelyik párhuzamos univerzumba, ahol még csak a középidő tart a Földön. :D
0
VÁLASZ
Nas 2010. 02. 13. 18:21 | #4
Nehezen kivitelezhető, mert a mesterségesen létrehozott zigótát hüllők esetében nem lehet egyszerűen egy "inkubátor" egyed méhébe ültetni, ahol kifejlődhet, hanem egy megfelelő tojásba (vagy inkább azt imitáló mesterséges környezetbe) kéne tenni. Nem valószínű, hogy rendesen ki tudna így fejlődni az embrió (ha egyáltalán sikerül rábírni a zigótát, hogy fejlődésnek induljon), illetve hosszú távon is életben tudnánk tartani. A hüllők genetikája és szaporodásának részletei (pláne rég kihalt fajok esetén) nem annyira ismertek mint a méhlepényes emlősöké, enélkül viszont megtervezni sem lehet ilyen kutatást.
0
VÁLASZ
Nas 2010. 02. 13. 17:48 | #1
Azért azt hozzátenném, hogy maga az, hogy meg van szekvenálva egy genom (vagyis van egy bázissorrendünk), még közel sem jelenti azt, hogy ismerjük a gének pontos helyét és működését, valamint az allélvariánsokat...
Az ember klónozása viszont tényleg csak etikai, törvényi akadályokba ütközik, technikailag nem bonyolultabb mint egéren végrehajtani a műveletet. Igazából csináltak is már ilyen kísérletet, de a közvélemény ellenérzése miatt még a morula-állapot elérése előtt elölték a zigótákat...
Az ember klónozása viszont tényleg csak etikai, törvényi akadályokba ütközik, technikailag nem bonyolultabb mint egéren végrehajtani a műveletet. Igazából csináltak is már ilyen kísérletet, de a közvélemény ellenérzése miatt még a morula-állapot elérése előtt elölték a zigótákat...
0
VÁLASZ