1937-ben járunk. Richard Samuels unatkozó 17 éves, még gimibe jár. Véletlenül téved be a legendás Mercury színházba, s ott teljesül élete nagy álma, szerepet kap a Julius Caesar nevű darabban, ami amúgy arról nevezetes, hogy sikerét követően ívelt csak fel igazán a színházat alapító Orson Welles csillaga.
1967-ben a Harmadik Birodalom tanulmányozása során egy középiskolai tanárnak, Ron Jones-nak másodéves nebulói felteszik az ultimate kérdést: hogyan lehetséges az, hogy az akkori német lakosság - az egyszerű hétköznapi városlakókkal, tanárokkal, doktorokkal, értelmiségiekkel egyetemben - szó nélkül hagyta, hogy a nácik ártatlanok millióit gyilkolják le. Tanárunk örül az okos kérdésnek, és válasz helyett tanítványait egy négy napos kísérletbe vonja be (a diákok persze úgy tudják, egyszerű történelmi szerepjáték lesz), melyben az akkori Németország lakosainak magatartását modellezik majd. A Harmadik Hullám (HH) névre keresztelt kísérlet célja kideríteni, hogy vajon egyszerű diákokból álló csoportból is létrehozható-e egy hatalomelvű manipulált közösség a demokratikus döntések teljes kiirtásával, illetve a szigorú fegyelem, a parancsok és a csoportmanipuláció alkalmazásával.
