Izé

A filmet Matthew Vaughn rendezte, akinek a nevéhez a Blöff valamint a Ravasz az Agy és a Két Füstölgő Puskacső című alkotások is köthetőek.

A történet egy fehérgalléros bűnözőről szól, aki szeretne nyugdíjba vonulni azonban még mielőtt ezt megtehetné, a nyakába sóznak egy nagy üzletet, ami természetesen tartogat néhány nem várt meglepést.

(Imdb) | (Port)

Volt egyszer egy Tarantino és egy Rodriguez, akik kitalálták, hogy csinálnak egy közös bulit. Megrendeztek 1-1 filmet, rendeltek néhány álelőzetest és egyberakták. Ez lett a Grindhouse. A produkcióval párhuzamosan hirdettek egy "játékot" a népnek: készítsenek ők is álelőzetest Grindhouse stílusban. Egy jól sikerült kisfilmből készült el végül ez a mű, melyben a Rutger Hauer által alakított csöves stukkert ragad és kinyír mindenkit. Röpködnek a végtagok, fröccsen az agyvelő. Valószínűleg a sztori az gyenge lesz, az alakítások hasonlóképp, úgyhogy egy vérbeli trash-élményre lehet számítani. A film előreláthatólag elkerüli a mozikat.

Róka úr rendszeresen dézsmája a közelben élő három utálatos, de jómódú gazda, Boggis, Bunce és Bean állatait. Minden este tűnnek el tyúkok, kacsák, pulykák, mígnem a három ember hadat nem üzen Róka úr ellen. Elhatározzák, hogy elkapják a ravaszdit, így puskákkal felfegyverkezve letelepszenek a rókalyuk köré, hogy lepuffantsák, kiéheztessék vagy kiássák őt. Három nap éhezés után Róka úr egy fantasztikus tervvel áll elő, hogyan védje meg családját gonosz emberektől.
Wes Anderson a most már igen ritka, hagyományos stop-motion technológiával alkotott animációs filmet, a sötét, gonoszkodó és közel sem szokványos gyermektörténetek kiváló szerzőjének, Roald Dahlnak művéből készítette. A filmet először a brit közönség láthatja, ugyanis ez az alkotás kapta a lehetőséget, hogy megnyissa a 2009-es Londoni Filmfesztivált (2009. október 14-29.).

Magyar kritika a könyvről itt.

Imdb | Roald Dahl wiki

Legalább akkorát szól ez a film 2009-ben is, amekkorát 1978-ban, eltekintve a "lövöldözős" jelenetektől, mert azok hangosabbak, mint anno, áldjuk érte az audióvizuális technika robbanás szerű fejlődését...De most nem is a fejlődés robbanásán, inkább filmbéli robbanásokon van a hangsúly, vagyis azokon az igen hangos jeleneteken, amelyek Vietnám borzalmát idézik.  Cimino ( a rendező) egy lakodalom forgataga által kontextualizálja  három vakmerő fiatal katonai ambicióit és a vietnámi-háborút megjárt veterán  kiégett életképeit. A film izgalmas jelenetei közt magvas gondolatokat konzervál, mérlegre állítva olyan ellentét-párokat, mint élet és háború, puskatus vagy  boldog házasság... de többet nem sorolok, a filmben úgyis benne van minden...ahogyan a "nagyöreg" Robert De Niro is, akkor még fiatalon...

 

A Kóla, puska, sültkrumpli rendkívüli erejű film. Erkölcsi értelemben elmarasztaló vádbeszéd a félelem kultúrája ellen, egy olyan világ ellen, amelyben az emberek állig felfegyverkeztek és aztán az indulatok elszabadulásával ámokfutóvá lettek. Mint hazájában a legismertebb szatirikus és társadalmi kérdésekkel is foglalkozó dokumentarista, ezzel a szó legszorosabb értelmében úttörő jelentőségű filmmel Michael Moore egy olyan merész kérdést tesz fel, amelyet egyetlen amerikai sem merne megfogalmazni manapság, ezekben a vadul hazafias időkben: "Lőfegyver-bolond nemzet vagyunk-e, vagy egyszerűen csak bolondok?"