Izé

Washington városa egy reggel arra ébred, hogy vörös ejtőernyőkkel egy seregnyi katona szállja meg őket. Hirtelen értelmet is nyer a cím. Egy csapat kamaszban pedig feléled a haza iránti szeretet, és életüket nem féltve meg is védik azt.

Ismerős? Nem véletlenül, hiszen feldolgozás. Az eredeti '84-ben készült, és ott az oroszok szállták meg Amerikát. Hát nem érdekes, hogy a filmek követik az aktuális politikai helyzeteket? Plusz még ismerős lehet a történet onnan is, hogy régebben volt egy poszt egy hasonló filmről itt.

Egy jópofa és elgondolkodtató animációs kisfilm Amerikáról és a világról

Első rész HD-ben

Második rész HD-ben

A népszerű Ezoterikus Agenda című film folytatásaként, ezen film középpontjában az emberi és az egyetemes tudat áll és rámutat az emberiség által indukált pszichikai betegségre, ami őrült illúziókat kelt, melyek állítólagos legfőbb oka a fájdalom és a szenvedés. Kymatica mélyebbre megy a valóság metafizikai szempontjaiba és összekapcsolja az ősi mítoszokat és történelmet a modern társadalom és a politika módszereivel. Elmagyarázza a sámánizmust, a kettősséget, a DNS mögötti valóságot és a modern tévhiteket. Kymatica egy egyedi film, amely megpróbál rámutatni az alapvető tévhitre, mely szerint az emberiség előtt ma álló problémát a bolygó, a természet és a fajok egyenlőtlensége eredményezte.

A cselekmény egy Szicíliai család három generációjának története: Ciccotól a fián Peppinon keresztül az unokáig, Pietroig. Az ők és családjaik magánéletén keresztül a film felidézi egy Palermói, vidéki közösség szerelmeit, álmait és csalódásait 1930-as évektől egészen a 1980-as évekig. A fasizmus idején Cicco egy egyszerű pásztor, aki ennek ellenére az olvasás szenvedélyének hódol és habzsolja a könyveket, verseket, romantikus regényeket. Az éhezés idején és a második világháború alatt fia, Peppino látva az igazságtalanságokat, szenvedélyesen politizál, majd a háború után találkozik élete szerelmével. Kettőjük viharos kapcsolatát többen ellenzik Peppino politikai szerepvállalásai miatt. Ám a két fiatal mindent megtesz, hogy beteljesítsék álmaikat.

Giuseppe Tornatore-től én eddig csak két filmet láttam. Azok alapján azt mondanám, hogy ennek a megnézésével is csak gazdagodni lehet. Annak ellenére, hogy filmjei művésziek, nem vontatottak, és unalmasak. Mindezek mellett a humora sem utolsó, a dramatikus jelenetei pedig kőkemények.

Roman Polanski még a házi őrizetből is a filmjén dolgozik. A film indul a 2010-es Berlinale (Arany Medve) díjátadón is. Ahol "szegény" Polanski nem vehet részt. Gondolom mindenki tudja miért is van ez a helyzet.

Inkább beszéljünk a filmről: Adam Lang volt miniszterelnök úgy dönt, hogy megírja a memoárját, ám igénybe veszi egy ál-író segítségét is, aki a munka folyamán rájön arra, hogy a megbízójának a múltja sötét titkokat rejt.

A szereplők mind nagyon jók, valószínűleg az alakításokkal nem is lesz gond. A rendezés szintén jó lehet, ha már Polanski. A forgatókönyvvel pedig nem lehet túl sok probléma, tekintve hogy regényadaptációról van szó. Erről többet írnak a honlapon. Innentől csak a marketingen múlik a dolog, hogy mennyire lesz sikeres a film, de az, ahogy nézem most nem túl fényes. :)

Imdb

Az Edge of Darkness lenne a 2002 óta komolyabb filmszerepet nem játszó Mel Gibson nagy visszatérőfilmje, amely egyben arra is lehetőséget adhatna, hogy Hollywood túllépjen a sztár 2006-os részeg balhéján. A két és félperces előzetes alapján ez a film nagyszerűségével aligha lesz képes bármit feledtetni. Közben végig azon töprengtem, a klip rendezője vajon fogadást kötött-e valakivel, hogy sikerül minden eddiginél több közhelyet zsúfolnia az ízelítőbe. Olyan mondatok hangzanak el, mint, hogy "isten hozott a pokolban" vagy "én vagyok a fickó, akinek nincs vesztenivalója", de a legjobb: "el kell döntened, hogy te lógsz a kereszten vagy te vered be a szögeket". Ezek az ócska mondatok elég furcsák, tekintve, hogy a filmet az Oscar-díjas William Monahan (A tégla) és Andrew Bovell (Lantana) írta, a rendező pedig Martin Campbell (Casino Royale). A film Campbell azonos című 1985-ös minisorozatán alapul, amelyben egy nyomozó lányát meggyilkolják, és amikor az apa elkezdi felgöngyölíteni az ügyet, rájön, hogy szövevényes politikai ügy áll a háttérben. Egy hatórás sorozat kétórás filmmé alakítása közben óhatatlanul sok részlet elvész, de ha hihetünk az előzetesnek, a tömörítés most sokkal kevésbé sikerült, mint A dolgok állása esetében. Az sem annyira bíztató, hogy a szerepet, amit eredetileg Robert De Niro játszott volna a filmben, (az amúgy remek) Ray Winstone vette át. Az Edge of Darkness-t az USA-ban január 29.-én mutatják be, hazai premierről még nem tudunk. Igazából hivatalos oldalt nem találtam.

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a Berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még mindig elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados, akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreyman-ra és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sieland-ra állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve azonban hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére...

Vigyázat, aki az angolokat nem szereti, az tovább se olvasson. Az In the Loop egy politikai szatíra, mely nem meglepő módon politikusokról szól, a tömegekkel és egymással való kommunikációjukról, és arról, hogy ezek a szerencsétlenek hogyan hoznak döntést a háborúba menetel ellen vagy mellett. Itt nincsenek robbanások, sem mellek, ellenben akad némi gondolkodni való, végig lebilincselő történet és olyan cifra káromkodások, hogy félúton majdnem elkezdtem jegyzetelni.

Magyar bemutató: 2009. szeptember 10.

Imdb