Izé

Che Guevara neve negyven évvel halála után is élénken él a köztudatban, talán összes kortársánál pontosabban személyesíti meg a hatvanas évek forradalmi hangulatát. Világméretű márkanév lett, arcképe ott figyel minden sarkon: fiatal, jóképű és idealista, az elnyomottak bajnoka - egyfajta ikon, sokak álmainak, reményeinek megtestesítője. Életrajzi filmje két részből épül fel, egymásra vetítve Che pályafutásának két szakaszát: az első rész az 1955 és 1962 közötti eseményeket eleveníti fel, a küzdelmet Batista diktatúrája ellen, aprólékos részletességgel bemutatva azt a kimerítő gerillaháborút, amit Castro és Che Guevara a kubai vidéken folytatott, mielőtt dicsőségesen bevonultak Havannába.

“Soderbergh filmeposzát nem fűtik romantikus érzelmek, de forradalmi hév sem. Lehet, hogy Che a mai napig abszolút menőnek számít, a rendező hozzáállása azonban még nála is menőbb. Miközben a címszereplő és társproducer Benicio del Toro izzó szenvedélyt visz alakításába, Soderbergh törekvése inkább arra irányul, hogy felfedezze a forradalom rock-bálványának személyisége mélyén rejlő hidegfejű mérnököt.” (J. Hoberman)

Imdb | Előzetes

A Megfigyelési Szabadság törvényének bevezetése óta az addig önálló magán és állami biztonsági kamerák nagy tömegét egész Amerikában egyesítve létrejött az Optikai Védelmi Hírszerző Hálózat - Optical Defense Intelligence Network = ODIN -, és a Honvédelmi Minisztérium bevezeti legújabb fegyverét a terrorizmus elleni háborúban - az eyeborgokat.

Gunner (Adrian Paul), a minisztérium egyik ügynöke leleplez egy, az elnök meggyilkolására irányuló tervet. De nyomozását kegyetlen gyilkosságok és balesetek nehezítik. Amikor a nagyhatalmú Eyeborg biztonsági felügyeleti rendszer után kezd nyomozni, úgy érzi, hogy egy ismeretlen ellenség ellenőrzi lépéseit. Hamarosan rájön az igazságra, hogy ODIN van az egész hátterében, és most már magát és az elnököt is egy olyan rendszertől kell megvédenie, mely bárhova követheti és bárhol megölheti őt.

Egy másik, a honlapon nem szereplő előzetes | Imdb

A második világháború utáni Németországban a tinédzser Michael Berg rosszul lesz az utcán, és a nála kétszer idősebb nő, Hanna segít neki hazajutni. Amint a fiú felgyógyul a skarlátból, meglátogatja, hogy megköszönje gondoskodását, és csakhamar titkos, szenvedélyes viszony alakul ki közöttük. Michael rájön, hogy Hanna szereti, ha felolvas neki, és miközben a fiú az Odüsszeiából és a Huckleberry Finnből olvas, egyre mélyebbre merülnek a testi gyönyör világába is. Ám az egyre erősödő kötelék egyszercsak megszakad Hanna rejtélyes eltűnésével. Amikor nyolc évvel később a joghallgató Michael megfigyelőként részt vesz náci háborús bűnösök perének tárgyalásán, hirtelen megpillantja Hannát a vádlottak padján. Ahogy lehull a lepel a nő múltjáról, Michael olyan titokra döbben rá, mely mindkettejük életére hatással lesz. A felolvasó az igazság, küzdelem, és a megbékélés története, mely azt mutatja be, hogyan tud egyik generáció megbirkózni egy másik bűneivel.

Magyar feliratos előzetes | Imdb

Bemutató dátuma: 2009. április 23

Díjak és jelölések:
BAFTA-díj (2009) - Legjobb női alakítás: Kate Winslet
Golden Globe díj (2009) - Legjobb női mellékszereplő: Kate Winslet
Oscar-díj (2009) - Legjobb női alakítás: Kate Winslet
BAFTA-díj (2009) - Legjobb film jelölés: Redmond Morris, Donna Gigliotti, Sydney Pollack, Anthony Minghella
BAFTA-díj (2009) - Legjobb rendező jelölés: Stephen Daldry
BAFTA-díj (2009) - Legjobb operatőr jelölés: Chris Menges, Roger Deakins
BAFTA-díj (2009) - Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés: David Here
Golden Globe díj (2009) - Legjobb rendező jelölés: Stephen Daldry
Golden Globe díj (2009) - Legjobb film - drámai kategória jelölés
Golden Globe díj (2009) - Legjobb forgatókönyv jelölés: David Here
Oscar-díj (2009) - Legjobb film jelölés: Redmond Morris, Donna Gigliotti, Sydney Pollack, Anthony Minghella
Oscar-díj (2009) - Legjobb rendező jelölés: Stephen Daldry
Oscar-díj (2009) - Legjobb operatőr jelölés: Chris Menges, Roger Deakins
Oscar-díj (2009) - Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés: David Here

Walt Kowalski (Clint Eastwood), a nyugdíjas autószerelő csendesen éli mindennapjait: javítgatja a házát, sörözik, és havonta egyszer ellátogat a borbélyhoz. Egykori szomszédai elköltöztek vagy meghaltak, helyükbe délkelet-ázsiai bevándorlók költöztek, akiket a koreai háborút megjárt veterán mélységesen lenéz. Elégedetlen mindazzal, amit maga körül lát: saját, elidegenedett gyerekeivel; a céltalanul lézengő bandákkal; a latin és afroamerikai tinédzserekkel, akik azt hiszik, övék a környék.
Ám egy napon olyasmi történik, ami felrázza és megváltoztatja az életét. Egy éjjel valaki el akarja lopni az 1972-es féltett Gran Torino autóját, mely ugyanolyan csillogóan áll a garázsában, ahogy annak idején Walt segítette legördülni a futószalagról. Az ázsiaiak bandája ráveszi a szomszéd fiút Thaót (Bee Vang), hogy próbálja ellopni a kocsit, ám az akció nem jár sikerrel, mert Walt megakadályozza a rablást és megmenti a félénk fiút a bandától. Ezzel kivívja a szomszédai nagyrabecsülését, különösen Thao anyja és testvérei istenítik tettéért. Az idősebb nővér, Sue (Ahney Her) ragaszkodik hozzá, hogy az öccse hálából dolgozzon Waltnak, akinek esze ágában sincs kapcsolatba kerülni ezekkel az emberekkel, végül mégis beadja a derekát. A közös munka különös barátság kezdetét jelenti, és Walt sok mindent megtud - nemcsak a szomszédjában élőkről, hanem önmagáról is. Több közös vonást fedez fel a kegyetlen múltjuk elől menekülő emberekkel, mint a saját családjával.

Imdb | HD előzetes

Star Trek verzió

A történet:
1943. július 5-én megindult a Citadella fedőnevet viselő hadművelet, a történelem egyik legnagyobb tankcsatája bontakozott ki. Több mint 6500 harckocsi feszült egymásnak, ez volt a németek utolsó kezdeményezése a keleti fronton! Főhősünk csapatát éjjel hatalmas támadás érte, csodával határos módon neki mégis sikerült túlélni a szörnyű csapást. Csakis magára számíthat az orosz vonalak mögött, egyetlen célja van túlélni, s visszajutni a többi német csapathoz.

Előzetes | Imdb

Előzetes

A film a második világháború idején játszódik a belga fronton. Négy amerikai és egy angol katona történetét meséli el, akik véletlenszerűen verődtek össze az ellenséges német vonalak mögött a hírhedt Malmedy mészárlás után, mely során hetven hadifoglyot lőttek halomra a belga Malmedy közelében.

megj.: drámai háborús film, mint a Hart háborúja.

Legalább akkorát szól ez a film 2009-ben is, amekkorát 1978-ban, eltekintve a "lövöldözős" jelenetektől, mert azok hangosabbak, mint anno, áldjuk érte az audióvizuális technika robbanás szerű fejlődését...De most nem is a fejlődés robbanásán, inkább filmbéli robbanásokon van a hangsúly, vagyis azokon az igen hangos jeleneteken, amelyek Vietnám borzalmát idézik.  Cimino ( a rendező) egy lakodalom forgataga által kontextualizálja  három vakmerő fiatal katonai ambicióit és a vietnámi-háborút megjárt veterán  kiégett életképeit. A film izgalmas jelenetei közt magvas gondolatokat konzervál, mérlegre állítva olyan ellentét-párokat, mint élet és háború, puskatus vagy  boldog házasság... de többet nem sorolok, a filmben úgyis benne van minden...ahogyan a "nagyöreg" Robert De Niro is, akkor még fiatalon...

 

Dávid vagyok, 12 éves. Egy kelet-európai büntetőtábor foglya voltam. Megszöktem. Nincs másom, csak egy iránytűm, fél vekni kenyerem és egy lepecsételt, titkos levél, amit fél Európán át Dániába kell vinnem. Fogalmam sincs, mi vár rám. Félek. Nem tudom, kiben bízhatom, kinek hihetek, hogy ki vagyok valójában...
Előzetes
IMDb