Izé

A Sivatagi vihar hadművelet véget ért: három amerikai katona elhagyja a sereget, és elindulnak, hogy elrabolják Szaddam Husszein titkos aranykincsét.
David O. Russell fergetegesen tomboló, zakataloló képei tele vannak páncélökölcsatákkal, mérgesgáz-felhőkkel és elaknásított marhacsordákkal. A film legszatírikusabb momentuma, hogy a Szaddam Husszein Kuvaitban zsákmányolt kincseinek lelőhelyét feltáró térkép egy hadifogoly végbelében rejtőzik. A film legbátrabb megnyilvánulása pedig az, hogy George Bush egykori amerikai elnököt az iraki ellenállók cserbenhagyásával vádolja.
A Sivatagi cápák négy katona története, akik arany után kutatva végül is a becsületüket találják meg. Gates kapitány (George Clooney) katonái végül az iraki ellenállók segítségére sietnek. Mark Wahlberg játéka csodálatos, Spike Jonze pedig szívdöglesztő eleganciával van jelen a háttérben.
Előzetes

John McClane nyomozó New Yorkból Los Angelesbe tart, hogy rendbehozza házasságát. Még csak nem is sejti, hogy rajta kívül még mások is nagy dobásra készülnek Los Angelesben, méghozzá éppen a szeretet ünnepén. Terroristák egy csapata a hidegvérű Hans Gruber vezényletével ugyanis arra készül, hogy megszabadítsa a multinacionális Nakatomi céget több száz milliónyi kötvényétől.
John McClane felesége, Holly pedig a Nakatominál dolgozik és munkatársaival éppen a karácsonyi mulatságon ünnepli meg a cég eddigi történetének legsikeresebb esztendejét. McClane türelmesen vár arra, hogy a munkahelyi buli véget érjen, miközben a terroristák gond nélkül behatolnak a szinte üres épületbe, túszul ejtik a Nakatomi cég dolgozóit és nekilátnak, hogy kinyissák a cég széfjét, amelyben a kötvények rejlenek. Ám McClane, akiről a támadóknak fogalma sincs, mindent elkövet, hogy meghiusítsa a tervet. Nem könnyű feladat, hiszen a terroristák nemcsak létszámbeli fölényben vannak, hanem hatalmas fegyverarzenállal is rendelkeznek, szemben McClane szolgálati fegyverével. A 34 emeletes épületben megkezdődik a macska-egér harc.
IMDB

A 10 és fél perces alkotás 1936-ban készült és van benne minden: légifelvételek, Halászbástya, díszőrség, Lánchíd, néptánc (kötelékben végrehajtott borospalack-szlalom, már ezért érdemes megnézni!), Hősök tere, Nagy-Magyarország virágokból, Vajdahunyad vára a Városligetben Egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmre bukkantak a svéd közszolgálati tévé archívumában. A *Bada i Buda*, azaz Fürdőzz Budán! című, tíz és persze fő attrakcióként Budapest fürdői, melyeket a riporter a világ legszebb fürdőinek nevez Európa legszebb városában.
A minősége nagyon jó, a képek hihetetlen frissességükkel azt a benyomást keltik, mintha ott, vagy inkább AKKOR itt lennénk! Valóságos időutazás! Régi Böske-híd, régi autók, régi fürdőruhák, régi hullámfürdő(!), régi falombok régi szélben, stb. Oh! Megjegyzendő, hogy még üresek a domboldalak! Ahhoz képest ma már hogy teleépült.

(Nem volt szívem átírni az eredeti szöveget. Cableguy)

A Kóla, puska, sültkrumpli rendkívüli erejű film. Erkölcsi értelemben elmarasztaló vádbeszéd a félelem kultúrája ellen, egy olyan világ ellen, amelyben az emberek állig felfegyverkeztek és aztán az indulatok elszabadulásával ámokfutóvá lettek. Mint hazájában a legismertebb szatirikus és társadalmi kérdésekkel is foglalkozó dokumentarista, ezzel a szó legszorosabb értelmében úttörő jelentőségű filmmel Michael Moore egy olyan merész kérdést tesz fel, amelyet egyetlen amerikai sem merne megfogalmazni manapság, ezekben a vadul hazafias időkben: "Lőfegyver-bolond nemzet vagyunk-e, vagy egyszerűen csak bolondok?"