Izé

A film több átlagos amerikai állampolgár ügyének bemutatásával nyit, akiknek életét szétzilálta, tönkretette - és néhány esetben bevégezte -, valamiféle egészségügyi ellátási katasztrófa, így nyilvánvalóvá válik, hogy a válság nem csupán azt a 47 millió polgárt érinti, akik biztosítás nélkül élnek, hanem azokat is, akik lelkiismeretesen fizetik járandóságaikat, ám a bürokrácia bármikor lesújthat rájuk is. Miután bemutatja, hogyan is került ilyen szörnyű állapotba a rendszer (a rövid válasz a profittermelés és Nixon elnöksége), a rendező magával visz minket egy földkörüli útra, amely során olyan országokat is meglátogatunk, mint Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország, ahol minden állampolgár alanyi jogon részesül ingyenes egészségügyi ellátásban. Végezetül Moore a 9/11-es katasztrófa hőseinek egy csoportját gyűjti maga köré - olyan mentőmunkásokat, akik ma immunrendszeri betegségekben szenvednek, ám az Egyesült Államokban megtagadják tőlük a megfelelő orvosi ellátást. A rendező a legváratlanabb helyre viszi el ezeket az embereket, ahol, amellett, hogy megfelelő ellátásban részesülnek, diplomáciai bonyodalom részesei is lesznek.

Előzetes

Leírás
A "The Corporation" lebilincselő esettanulmányokon és őszinte vallomásokon keresztül tárja a néző elé a kirakatok mögötti feszültségeket, a társaságokon belül és az ellenük vívott harcban kibontakozó drámai fejleményeket.
Ez a hiánypótló film a világkereskedelem legújabb jelenségeit elemezve felteszi a meglehetősen aggasztó kérdést: Milyen következményekkel jár az emberekre, a környezetre, a demokráciára és Földünk jövőjére nézve, ha mérhetetlen hatalmat adunk egy olyan intézménynek, melynek legfőbb törekvése, hogy a részvényesek vagyonát növelje, és nem tartja feladatának, hogy erkölcsi szempontokkal is foglalkozzon? Van olyan módszer, mellyel a könyörtelen profithajszolási kényszere gyógyítható, vagy csak az erős korlátozó intézkedésekben bízhatunk?

Előzetes

A Kóla, puska, sültkrumpli rendkívüli erejű film. Erkölcsi értelemben elmarasztaló vádbeszéd a félelem kultúrája ellen, egy olyan világ ellen, amelyben az emberek állig felfegyverkeztek és aztán az indulatok elszabadulásával ámokfutóvá lettek. Mint hazájában a legismertebb szatirikus és társadalmi kérdésekkel is foglalkozó dokumentarista, ezzel a szó legszorosabb értelmében úttörő jelentőségű filmmel Michael Moore egy olyan merész kérdést tesz fel, amelyet egyetlen amerikai sem merne megfogalmazni manapság, ezekben a vadul hazafias időkben: "Lőfegyver-bolond nemzet vagyunk-e, vagy egyszerűen csak bolondok?"

"Néhány évvel ezelőtt tornádó söpört végig a városon.
Sorra ölte az embereket.
Kutyák, macskák döglöttek meg.
A házakon lyukak tátongtak, a fák ágairól nyakláncok lógtak.
Lábak szakadtak le, kilátszódtak a csontok.
Oliver talált egy lábat a házuk tetején.
Sok ember veszítette el a szeretteit. Tornádó vitte el őket.
Láttam, ahogy egy lány átrepül előttem az égen...
...és benéztem a szoknyája alá."

"Ami leginkább megragadott a forgatókönyvben, az az, hogy nem a tudósok, vagy a 'lemásolt' emberek szemszögéből van megírva, hanem a klónokéból - mondja Walter F. Parkes producer. - Ez valami teljesen új, eddig a klónokról mindig mint tudományos eredményekről beszéltünk, pedig ők is érző, emberi lények."

Aki vadállatot csinál magából az megszabadul az emberi lét fájdalmától

Ógyarmat egy szegény zsákfalu az osztrák magyar határon. Egy napon azonban rájuk mosolyog a szerencse. Felfedezik, hogy a temetőjük alatt húzódik egy olajvezeték. Gyorsan jött ötlettől vezérelve megfúrják és közösen elkezdik árulni a gázolajat, temetésnek álcázva az árusítást. Dől a pénz! Mindenki boldog és elégedett. Egészen addig, amíg mindenki el nem kezdi a saját zsebére árulni az olajat, egymás árai alá ígérve. A baj pedig nem jár egyedül. Megjelenik a faluban az olajtársaság embere, hogy elsimítsa az ügyet, de a falu elkergeti az válságmanagert, egyenesen a rendőrség karjába. A falusiak elszántak és nem hajlandóak lemondani az olajról. Ellenállnak a karhatalomnak egy remeknek tűnő tervvel. Csakhogy a remeknek tűnő tervek nem szoktak jól elsülni.

Engem ledöbentett a film, pedig nem mutott szinte semmi újat. Csak az igazságot. Ezekről a dolgokról mindenki tud, csak nem akar tudomást venni. Igen,undoritó,durva és őszinte. De ez senkit ne tántorítson el a megnézésétől. Tanulságos egy film.

A halál 1000 arca

Az 1978-as, John Alan Schwartz által rendezett A halál ezer arca a világ egyik legismertebb botrányfilmje. A nyolcvanas években Magyarországon is hódított az illegális, narrátoros VHS-kópiák korában, ám hivatalosan soha nem lett bemutatva hazánkban, hiszen sok más országgal együtt itthon is tiltólistára került. 2007-ben azonban végre nálunk is lehullt a lepel, és a nyilvánosság elé került ez a méltán hírhedt kultfilm.
A sokkoló dokumentumfilm emberek baleseteit, emberi életek pillanatok alatt történő elmúlását mutatja be mindenféle félrebeszélés és finomkodás nélkül. A később sorozattá váló A halál ezer arca kendőzetlenül és brutálisan mutatja meg, mennyit ér az életünk – mennyi halálos veszély leselkedik ránk a világban.

(Azt viszont szeretném még hozzátenni, hogy .::JunKieEQ::. által hallottam a filmről, úgyhogy őt tessék szidni érte... és persze engem, mert beküldtem! ;) )