Izé

London nem a jól ismert világváros, hanem egy nő. Méghozzá csinos, ellenállhatatlan nő. Nem csoda hát, hogy Syd kész roncs, miután véget ér kettejük szenvedélyes, ugyanakkor viharos kapcsolata. A szakítás után Syd a kábítószerhez és az alkoholhoz menekült, így próbált felejteni - kevés sikerrel. Amikor megtudja, hogy barátai búcsúbulit szerveznek Londonnak, annyira feldühödik ezen, hogy dílere kíséretében beront a partira. Abban reménykedik, hogy megakadályozhatja volt szerelme költözését - kerül, amibe kerül.

Imdb | Előzetes

Az igaz történet által INSPIRÁLT (Ez jó akkor most a film nem igaz történeten alapszik, csak igaz történet INSPIRÁLTA. Értitek?! :)) filmdráma főszereplője egy házaspár, John és Aileen Crowley akiknek a gyermeke egy nagyon ritka genetikai rendellenességben szenved. A szülők már hajszál híján teljesen feladták a reményt gyermekeik gyógyulásának ügyében, amikor John összetalálkozik egy kutatóorvossal aki, a birtokában van egy lehetséges gyógymódnak. A film valós alapját egy Wall Street Journal-ban megjelent cikk, majd az azt követő könyv – Geeta Anand: The Cure – szolgáltatta.

Mellesleg az a plakát ami a hivatalos honlap háttere is lett nagyon akció filmesre sikerült. :)

Imdb

Földtenger távoli szigetvilágát az éhínség réme fenyegeti. A gabona elszárad, a háziállatok hullanak. Két sárkány bukkan elő a viharfellegek közül egymást marcangolva - ez a közelgő katasztrófa előjele. Darabokra szakadhat az egész, kényes egyensúlyban lévő világ.
Ged főmágus, a varázslók legnagyobbika, a fenyegető veszély okait kutatja. Két botcsinálta utitársa - Arren, a száműzött herceg és Therru, a tűz bélyegét viselő lány - társaságában veszélyekkel teli útra kél, melynek végén szembe kell néznie ősellenségével, Cob mágussal, aki az örök élet reményében kaput akar nyitni az élők és a holtak világa közt.
Előzetes

"1595-öt írunk, a svéd-orosz háború idején. Két fivér megerőszakol és megöl egy lányt, ám a meggyilkolt lány lelke visszatér kísérteni. A fivérek megbocsájtást keresve belépnek egy elhagyott szaunába hogy lemossák magukról bűneiket..."

A film a reményvonalas horrorfilm rajongóinak valószínűleg csalódást okoz majd, de annál nagyobb gyönyörűséget szerez azoknak, akik a hanguloatokkal és gondolatokkal is eljátszó borzongást kedvelik.

Egy villanással kezdődik, amint egy férfi az autójában munkából hazafelé tartva hirtelen megvakul és egy csapásra az egész világ hátborzongató fehér köddé válik számára. Egymás után, mindenki, aki az útjába kerül - a felesége, az orvosa, még a látszólag irgalmas szamaritánus is, aki hazaviszi - kellő időben ugyanerre a felkavaró sorsra jut. A járvány terjedésével megindul a pánik és a paranoia a városban. A "fehér kór” újonnan megvakult áldozatait összeterelik, és vesztegzár alá helyezik egy omladozó, elhagyott elmegyógyintézetben, ahol a mindennapi élet minden látszata kezd összedőlni.

A vesztegzár alatt lévő kórházban azonban szemtanú rejtőzik: egy nő, akit nem fertőzött meg a kór, ám vakságot színlel, hogy szeretett férje mellett maradhasson. Egyre nagyobb bátorsággal és élni akarással felvértezve, egy rögtönzött héttagú család élén, iszonyaton és szereteten, gonoszságon és szépségen, háborún és csodán átvezető útra indul, megszökik a kórházból, hogy visszamenjen a feldúlt városba, ahol e kis közösség lehet az utolsó remény.
Útjuk egyszerre mutat rá a társadalom veszedelmes gyengeségére és az emberiség üdítő lelkierejére.

Mozipremier: 2009. június 11.

Imdb

Che Guevara neve negyven évvel halála után is élénken él a köztudatban, talán összes kortársánál pontosabban személyesíti meg a hatvanas évek forradalmi hangulatát. Világméretű márkanév lett, arcképe ott figyel minden sarkon: fiatal, jóképű és idealista, az elnyomottak bajnoka - egyfajta ikon, sokak álmainak, reményeinek megtestesítője. Életrajzi filmje két részből épül fel, egymásra vetítve Che pályafutásának két szakaszát: az első rész az 1955 és 1962 közötti eseményeket eleveníti fel, a küzdelmet Batista diktatúrája ellen, aprólékos részletességgel bemutatva azt a kimerítő gerillaháborút, amit Castro és Che Guevara a kubai vidéken folytatott, mielőtt dicsőségesen bevonultak Havannába.

“Soderbergh filmeposzát nem fűtik romantikus érzelmek, de forradalmi hév sem. Lehet, hogy Che a mai napig abszolút menőnek számít, a rendező hozzáállása azonban még nála is menőbb. Miközben a címszereplő és társproducer Benicio del Toro izzó szenvedélyt visz alakításába, Soderbergh törekvése inkább arra irányul, hogy felfedezze a forradalom rock-bálványának személyisége mélyén rejlő hidegfejű mérnököt.” (J. Hoberman)

Imdb | Előzetes

A legjobb film az IMDb 250- es listája szerint, Stephen King kisregénye alapján készült.

1946-ban egy Andy Dufresne (Tim Robbins) nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg....

Aznap este, hogy megérkeznek az elhagyatott helyen fekvő tóparti házba, Marit és barátait elrabolja egy szökött rab és a bandája. Az ezt követő borzalmak után a rémült és sorsára hagyott Mari egyetlen reménye, hogy vissza tud jutni a szüleihez, Johnhoz és Emmához. Balszerencséjére azonban támadói véletlenül pont azon a helyen kérnek szállást, ahol a lány biztonságban lehetne. Amikor a családja értesül a tragédiáról, gondoskodnak arról, hogy megbánják a napot, amikor betértek balra az utolsó házba...

A film egy többszörös remake, az 1972-es film is egy feldolgozás volt, méghozzá Ingmar Bergman 1960-as Szűzforrás című filmjének az amerikásított változata.

Előzetes | Imdb 2009 | Imdb 1972

Kétely (Doubt)

(színes, feliratos amerikai filmdráma, 104 perc, 2008)

Tartalom: 1964-ben járunk a bronxi St. Nicholas iskolában. A vibráló egyéniségű, karizmatikus Flynn atya (Philip Seymour Hoffman) szeretné kicsit megváltoztatni az iskola túl szigorú szokásait, melyeket már réges-régen állított fel a vaskezű igazgatónő, Aloysius Beauvier nővér (Meryl Streep), aki a félelem és a szabályok erejében bízik. A politikai változások szele eléri a közösséget és az iskola a falai közé fogadja az első fekete diákot, Donald Millert. Amikor a reménytelien ártatlan James nővér (Amy Adams) megosztja az igazgatónővel észrevételét, miszerint Flynn atya túlságosan személyes érdeklődést mutat Miller iránt, az igazgatónő személyes keresztes hadjáratba kezd a pap ellen azzal a céllal, hogy eltüntesse őt az iskolából. Bár bizonyítékkal nem rendelkezik, Aloysius nővér a hite szerint száll szembe Flynn atyával.

Magyar feliratos előzetes.