Június 6-án mutatják be Sergei Bodrov rendezte Mongolt, mely az idei Oscar-gála legjobb külföldi filmek kategóriában próbált szerencsét. A kicsit több mint két órás mozi a Mongol Birodalom megalapítójáról, Temüdzsinről, azaz Dzsingisz kán életéről szól. Fantasztikusan megkomponált, monumentális harcjelenetekkel, lenyűgöző tájképekkel és ütős zenével operál a film.
Laci 2008. 04. 01. 12:33 | #20
Végre egy jó poszt, ahol "komolyan hülyéskedünk". Én úgy "mongoltam", hogy ha perzseltek, visszafelé már nem volt mit zabálni, ember se maradt aki bár egy falat kenyeret is adjon nekik.
0
VÁLASZ
ismeretlen 2008. 03. 31. 08:57 | #19
Hát de minek magyarázod a hunokat? miért nem mondjuk Mátyás királyt, azt megértenék.
Amúgy kijár ennek a Dzsingisznek hogy legyen róla egy film, amúgy is most ilyen hősös legendás trend van, már csak ő maradt ki, illetve Napóleonról is csinálhatnának egy mátrixos lassan mozgós akciófilmet, az is izgi lenne.
Ja és ez a Dzsingisz valóban nagy volt, megcsinálta az összes nőt úgy látszik, mert a legtöbb, vagy minden mongol az ő leszármazottja, szóval nem csak katonailag volt nagy ember, de az utókort is elintézte.
Amúgy kijár ennek a Dzsingisznek hogy legyen róla egy film, amúgy is most ilyen hősös legendás trend van, már csak ő maradt ki, illetve Napóleonról is csinálhatnának egy mátrixos lassan mozgós akciófilmet, az is izgi lenne.
Ja és ez a Dzsingisz valóban nagy volt, megcsinálta az összes nőt úgy látszik, mert a legtöbb, vagy minden mongol az ő leszármazottja, szóval nem csak katonailag volt nagy ember, de az utókort is elintézte.
0
VÁLASZ
kotta 2008. 03. 31. 08:05 | #18
Komolyan mondom (véletlenül...), tökjó, h ilyen véleményeket írtatok. Elgondolkodtatnak. És akkor az enyém:
Ne szépítsük: Atillát a "nyugat" a mai napig a legvéresszájúbb barbár állatként tartja nyilván, akivel ijesztgetni lehet. Meg ilyen "kulturális eltérések+lefekszik vkivel+kegyetlen sok vér" jellegű filmeket csinálni. Mi itt középen vhogy hasonlóan tekintehetünk a szerencsétlen mongolokra: lepukkant ország, de volt egy barbár, véresszájú főnökük egyszer,aki azért komolyan bealázott minket. Sztem ezek az események már követhetetlenek, de azt a riszpektet megadom Dzsingisznek, h piszok sok embert nagyon jó haderőként sikeresen vezetett. És nem ismerjük mi volt emögött, hogyan éltek, milyen ember volt akár ő maga, akár a vezérei, stb. Lenézni meg korlátlanul utálni azért nem kéne.
És akkor nézzük Macedóniát! Nagy Sándor, hm? Körülbelül ugyanaz. Csak mivel az eu. kultúránk így alakul; vhogy a nyugati, amúgy legtöbbször hasonlóan barbárul viselkedő, menő hadvezérek sajtója jobb. Ez van, és ebből már kegyetlenül nehéz kimásznunk.
(próbáltam már franciának magyarázni a hunokról: kb. széllel szembe pisilés)
Ne szépítsük: Atillát a "nyugat" a mai napig a legvéresszájúbb barbár állatként tartja nyilván, akivel ijesztgetni lehet. Meg ilyen "kulturális eltérések+lefekszik vkivel+kegyetlen sok vér" jellegű filmeket csinálni. Mi itt középen vhogy hasonlóan tekintehetünk a szerencsétlen mongolokra: lepukkant ország, de volt egy barbár, véresszájú főnökük egyszer,aki azért komolyan bealázott minket. Sztem ezek az események már követhetetlenek, de azt a riszpektet megadom Dzsingisznek, h piszok sok embert nagyon jó haderőként sikeresen vezetett. És nem ismerjük mi volt emögött, hogyan éltek, milyen ember volt akár ő maga, akár a vezérei, stb. Lenézni meg korlátlanul utálni azért nem kéne.
És akkor nézzük Macedóniát! Nagy Sándor, hm? Körülbelül ugyanaz. Csak mivel az eu. kultúránk így alakul; vhogy a nyugati, amúgy legtöbbször hasonlóan barbárul viselkedő, menő hadvezérek sajtója jobb. Ez van, és ebből már kegyetlenül nehéz kimásznunk.
(próbáltam már franciának magyarázni a hunokról: kb. széllel szembe pisilés)
0
VÁLASZ
Laci 2008. 03. 29. 20:49 | #12
Lebilincselő volt amit írtál. Ha belegondolok, az idő megszépítheti a dolgokat, volt olyan is, aki azt írta: "...a történelem az a tudomány, ami azt állítja, hogy minden másképp volt". Hogy más vándornépek, vagy akár a mi eleink is, mennyivel bántak kesztyűsebb kézzel az utukba akadókkal, azt nem tudhatjuk. De Dzsingisz fia, Batu Kán, mint a prérin átfutó tűz, hihetetlenül széles sávban végigpusztítva egész Európát, eljutott az Atlanti óceán partjáig s onnan vissza kellett fordúlnia. Amit, s akit nem tudtak megenni-meginni, magukkal vinni, felgyújtották, megölték. Engem az is érdekelne, amiről nem ír a történelem, hogyan ment haza a győzelmes sereg a végigperzselt mezőkön, hulláktól bűzlő falvakon át, mit ettek közben, meglehet, ők is o(lyan)rosszúl jártak mint Napoleon?
0
VÁLASZ
M.agnus 2008. 03. 29. 19:39 | #11
Harold Lamb: Dzsingisz Khán a világ császára Nekem egy 1943-as 3. kiadás van meg, élmény az olvasása, minden hadtörténet vagy történelemrajongónak melegen ajánlott közérthető, mesélős, mégis rendkívül informatív nyelvezete miatt. (A könyvben leírt események és feljegyzések egyeztetve a bemutatóval egyenlőre azt mutatják, hogy a film hiteles, mert követi a történelmi eseményeket és közismert történeteket (a kaloda jelenet, a leányválasztás, otthonának elpusztítása, mind-mind hiteles. Ez nem "mozi".)
0
VÁLASZ
M.agnus 2008. 03. 29. 19:25 | #10
Ahogyan törököt, kínait, oroszt, tatárt, (mert az csak egy altörzs!) perzsát, afgánt, örményt és egy mást is irtották, míg név szerint Kathajt, (Kínát) Fekete Kathajt, (a Balkas tó területe, Délről a Tien San határolja) Kareszm, (a nyugat- ázsiai államok területe) Temudzsin halála után a bagdadi kalifátus a lengyelek, Twer, Susdal, Vladimir, melyek a régi Oroszország oligarchátusához tartoztak, eltűntek.
Ugyan nehéz elvonatkoztatni ekkora pusztítástól, de ekkora katonai teljesítménytől sem. (mert volt, aki összefogta őket) Akadt olyan lovas, ki huszonévesen a kínai hadjáratokban vett részt, halálát mégis Ugrin érsek kezétől lelte a Sajó hídján. Azaz több ezer kilométert tett meg lóháton, harcolva, hideggel, éhséggel dacolva. Ne lepődjön meg senki, ha nekik az emberi élet nem jelentett semmit. (Csak egy újabb éhes szájat.) A történelem megfizetett nekik, most rémisztő nyomorban élnek a birodlamukhoz képest kicsiny országukban.
Ugyan nehéz elvonatkoztatni ekkora pusztítástól, de ekkora katonai teljesítménytől sem. (mert volt, aki összefogta őket) Akadt olyan lovas, ki huszonévesen a kínai hadjáratokban vett részt, halálát mégis Ugrin érsek kezétől lelte a Sajó hídján. Azaz több ezer kilométert tett meg lóháton, harcolva, hideggel, éhséggel dacolva. Ne lepődjön meg senki, ha nekik az emberi élet nem jelentett semmit. (Csak egy újabb éhes szájat.) A történelem megfizetett nekik, most rémisztő nyomorban élnek a birodlamukhoz képest kicsiny országukban.
0
VÁLASZ
Nem regisztrált 2008. 03. 29. 16:57 | #7
Na én ezt tuti meg fogom nézni!
300-at nagyon bánom, hogy nem moziban néztem. Meg a Sin City-t is...
300-at nagyon bánom, hogy nem moziban néztem. Meg a Sin City-t is...
0
VÁLASZ
mekszamnojz 2008. 03. 29. 14:25 | #4
Szerintem a mostani movek kozul a Jumper volt a legodavagosabb. A szineszek iszonyatot alakitottak, a tortenet is jol el volt talalva. Nem volt benne ilyen matrixos tulzas feeling. Igazan szuperre sikerult. Aztat reklamozzuk inakbb. Az zsircsocs film :DDD
0
VÁLASZ
mekszamnojz 2008. 03. 29. 13:40 | #2
Jo lesz az sztem, kicsit nyomaszto kicsit hitetlenkedo. Amolyan mozifilm :)
0
VÁLASZ