Izé

"hős" megnevezés valószínűleg marketing.

Ha már következtetésben eljutsz odáig, hogy végigfut az agyadban, hogy hirtelen testi közeledés nem feltétlenül a legjobb megoldás, akkor már miért nem gondolkodol egy picivel többet és figurálod ki, hogy először verbálisan közeledsz valami odaillő kommunikációval, hogy ismertesd a szándékod és akkor feltehetően már nem fog mondjuk ijedtében reagálni?

Érdekes dolog ez nagyon. Az ilyen segítős videóknál, ahogy a furaszakállas hapsi is mondja, mindig elgondolkodok, hogy segítettem volna én is, vagy sem. De vannak szituk, amikor nem. Pl. képrablás, zsebtolvaj ezeknél azért nem feltétlenül, mert ki tudja, mikor lőnek le. Szomorú dolog persze, mert adott esetben, ha engem rabolnának ki és segítene valaki nagyon jól esne, de az ember félti az irháját. Bár éles szituban még nem voltam, lehet, hogy ott nem mérlegelnék.
Vak ember, térképes: nem. Vak embernek azért nem, mert tudom, hogy nem feltétlenül szeretik ha segítenek, bár azt is tudom, hogy nem szabad a karját rángatni, hagyni kell, hogy ő karoljon belém. Illetve meg kell kérdezni, hogy segítsek-e, és ha nem hát nem. Persze, ha egy gödör felé botorkál, azért szólok. Turistáknak meg azért nem, mert majd kér segítséget, amúgy meg oldja meg, sose talál el sehova, ha segítenek neki :)
Eleső ember, guruló narancs, gyerek a kocsi tetején. Természetes, hgoy igen. Részeg ember fekszik a földön. hát ez megint csak nehéz kérdés. Volt már sokszor, hogy megkérdeztem, jól van-e, ha azt mondta igen, vagy blörpzzzgrr, akkor otthagytam, bulizzon tovább. De volt már olyan is, hogy elküldött a francba, vagy télen mínusz sok fokban, látom ott ül a földön, mondom neki, jöjjön álljon fel, mert megfagy. Jajj ne bántson! Hát ilyenkor nem tudok mit csinálni.

De mindenféleképpen érdekesek ezek a videók, mert rádöbbenti az embert, milyen közömbösek tudunk lenni, függetlenül attól, hogy ez egy pszichológiai jelenség.

Azt meg nem értem, hogy miért keressük a poszt videóban azt, hogy kamu-e. Nem mindegy. A lényeg a lényeg, nem az, hogy ez most valós-e vagy sem. Amúgy a végére már nekem is úgy tűnt, hogy nem valós, de ettől még figyelemfelkeltő az biztos.

http://www.youtube.com/watch?v=2Sbduk0Mbnc

Egyszerre zajlott az összes story.... ezt a kisfilm elején is írják...

És azon az Andrássy úton mindig ugyanazok pörögnek föl-le? Mert a vak lánynak segítő kék kabátos srác segít a sok cuccos csajnak is, valamint felveszi a szemetet is, és a rablók elfutnak mellettük a végén. A sok cuccal szenvedő csajnak az a srác segít, aki aztán a szemetet otthagyja az utcán, majd szól a mózeskosaras csajnak, és végül elkapja a rablót. A piros esernyősök felveszik a szemetet, majd elfut mellettük a rabló és kiröhögik, a narancsot felszedő szőke és vörös nő szól a mózeskosár miatt is, valamint a piros kabátos csaj szól a mózeskosár miatt, majd mellette is elfut a rabló... :)

Igen, valószínűleg pont ez a videó üzenete is, hogy sajnos a mai világban hőstettként kell kezelni ezeket az amúgy apró figyelmességeket. Ezért kapnak oklevelet a végén.

A térképpel szerencsétlenkedőknek nem szoktam magamtól segíteni, csak ha megkérnek, különben egy belvárosi séta során több óráig játszhatnék infó pultot. A látássérültekkel már én is vigyázok, nem mindegyik szereti, ha terelgetik, megszólítják állandóan.
Mikor valaki elesik vagy elejt valamit, akkor automatikusan utánanyúlok, ezt reflexből tolom.
Viszont a szemetet tuti nem dobtam volna ki a pitsa után, előbb ráncigáltam volna vissza őt.
A képtolvajos esetben lehet, hogy mérlegelnék én is, nehogy esetleg kárt tegyek valami ritka festményben a nagy segítségnyújtás közben.:)
A gyerek szitu meg nekem kicsit morbid, fogalmam sincs hogyan reagálnék rá. Az nem derült ki, hogy el is indult az autóval vagy csak állt.

De az is lehet épp arra járt...

A videón mutatott szituációk legtöbbjénél az a szomorú, hogy aki leáll segíteni, az "hétköznapi hős". Felvenni egy elguruló narancsot, szólni, hogy ottmaradt valami a kocsi tetején, kidobni egy zacskót, segíteni csomagot cipelni vagy felsegíteni valakit, aki elesett, egyszerű figyelmességek. Természetes kellene, hogy legyen. Aki megteszi, azt nem "hősként" kellene kezelni, hanem átlagosként. Persze értem én az ilyen videók üzenetét, a kifejezéssel mégsem értek egyet.

A térképesekhez egyébként valószínűleg nem mennék oda magamtól, és egy látássérültet is "óvatosan" közelítenék meg. Nem magam miatt, hanem miatta, amennyire tudom, eléggé váratlanul tudja őket érni, ha csak úgy hirtelen valaki megfogja a vállukat és elkezdi őket vezetni. Ettől függetlenül neki biztos segítenék.

A képtolvajos szituáció azért érdekes, mert ilyen helyzetben mindenki nyugtázza magában, hogy legalább az egyiket földre terítené, az adott körülmények között meg valószínűleg úgy ledöbbenne, hogy nem lenne képes cselekedni.

12 színész. A rolleres csávó is az, a Scherer Péter.

50 önkénes... 11 színész...
Ők voltak, akik segítettek. :D

Tetszik a videó, mert tetszik a szándék. Nem az önző emberekre, hanem a hősökre irányítja elsősorban a figyelmet. A problémát mindenki felismeri, de a megoldás mindig motiválóbb és ugyanígy működik a "jó példa - rossz példa" minta is.