- Több mint 53 millió forint összköltséggel valósult meg a Kiskunsági Nemzeti Parkban az Alföld egyedülálló látványossága, egy 8 méter magas szánkódomb.
bungle 2013. 01. 25. 16:34 | #31
Igen, a pöttyökre megjelenik a szöveg, de arra kattitva nem csinál semmit.
0
VÁLASZ
thisisreal 2013. 01. 25. 10:59 | #26
A magyar, aki dombra ment fel és pénzhegyről jött le ;)
+1
VÁLASZ
Kistibikécske 2013. 01. 25. 09:27 | #23
Nem tudhatunk meg, mert ennél borzalmasabb honlapot már évek óta nem láttam.
Vagy már nem tellett rá pénz, úgyhogy egy helyi tízéves "alkotta", vagy -és ez még ijesztőbb gondolat- ez a honlapborzadály is milliókba került.
Vagy már nem tellett rá pénz, úgyhogy egy helyi tízéves "alkotta", vagy -és ez még ijesztőbb gondolat- ez a honlapborzadály is milliókba került.
0
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 01. 24. 23:08 | #21
Maccoyi, ez mind szép és jó, de nem gondolod, hogy a mai jómagyar valóságban jobb helye is lehetett volna 37 milliónyi uniós és állami támogatásnak, nameg a fennmaradó 16 milliónyi magánbefektetésnek?
0
VÁLASZ
thisisreal 2013. 01. 24. 22:44 | #19
http://cink.hu/meg-nem-mukodik-a-szamarfelvono-a-jakabszallason-eu-penzbol-epitett-mini-himalajan-4603754
10 szamárnak már van munkája!!! Majdnem annyi, mint egy másik (szemét)dombon, a parlamentben...
10 szamárnak már van munkája!!! Majdnem annyi, mint egy másik (szemét)dombon, a parlamentben...
+1
VÁLASZ
Maccoyi 2013. 01. 24. 22:12 | #18
Ezt a dombocskát nem csak úgy felhúzták az alföld közepén.
Jakabszálláson elkészült pár éve egy Magyarkert elnevezésű turisztikai projekt és ez a domb is ennek a része lett.A hivatalos honlapjukon többet is megtudhattok róla.
http://www.magyarkert.hu/
Jakabszálláson elkészült pár éve egy Magyarkert elnevezésű turisztikai projekt és ez a domb is ennek a része lett.A hivatalos honlapjukon többet is megtudhattok róla.
http://www.magyarkert.hu/
0
VÁLASZ
Himbeer 2013. 01. 24. 18:37 | #15
http://index.hu/belfold/2009/10/04/40_centis_kilato_epult_40_millioert_bodrogkereszturon/
"A község alpolgármestere elismerte, hogy igen alacsonyra sikerült a kilátó, de azt mondja: ennyi pénzből csak erre futotta."
Akkor egy házat mennyiből alapoznak? :D
"A község alpolgármestere elismerte, hogy igen alacsonyra sikerült a kilátó, de azt mondja: ennyi pénzből csak erre futotta."
Akkor egy házat mennyiből alapoznak? :D
0
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 01. 24. 14:30 | #13
A pályázati rendszerben megvalósuló építési beruházásokat az építési normagyűjtemény szerint árazzák be. A legegyszerűbb földmunkákra is fel lehet számolni 600-700 Ft árat alsó hangon. A felső talajréteg eltávolításától a földdöngölésen keresztül a lépcsőzetes talajkialakításig meg a rétegrendképzésig minden be van árazva, de még az építési törmelék konténeres elszállítása is. Az építési vállalkozó kihozná 5-6 millióból, ha a saját árai szerint dolgozna, a pályázó meg azt mondja, hogy lehet rá kérni 10-et, akkor kérjünk 10-et. A számlán is 10 fog állni, a dolog hivatalos is lesz (hiszen a megvalósító a normagyűjteményben előírt költségvetésen belül marad), aztán hogy a 4-5 milliós különbözettel mit csinálnak, az már más kérdés.
Természetesen azért ritka az, hogy ilyen mértékű eltérések vannak, nem is mondom, hogy ez az általános eljárás, bár én is láttam már jócskán megfejelt költségvetést, de amennyire tapasztaltam, elég jól be vannak lőve a normaárak is, inkább az adminisztratív költségekből lehet sokat akasztani, 53 millió 6%-a a "projektmenedzsmentnek" az már jó 3 millió HUF, ha nem vállalkozó, hanem mondjuk egy szervezet pályázik, akkor bizony tisztán.
Ennek a konkrét pályázatnak így első ránézésre is elég komoly építési költségei lehetnek. Földmunkák meghatározott minőségben, hogy mindenféle használathoz szabványos legyen, gondolom vízelvezetés, színpad, sétány (feltételezem őshonos fafajokkal betelepítve, szintén normaárak szerint). Van ebben költség rendesen, az ember csak pislog, hogy hogy gyarapodnak a milliók...ilyenekre...
Természetesen azért ritka az, hogy ilyen mértékű eltérések vannak, nem is mondom, hogy ez az általános eljárás, bár én is láttam már jócskán megfejelt költségvetést, de amennyire tapasztaltam, elég jól be vannak lőve a normaárak is, inkább az adminisztratív költségekből lehet sokat akasztani, 53 millió 6%-a a "projektmenedzsmentnek" az már jó 3 millió HUF, ha nem vállalkozó, hanem mondjuk egy szervezet pályázik, akkor bizony tisztán.
Ennek a konkrét pályázatnak így első ránézésre is elég komoly építési költségei lehetnek. Földmunkák meghatározott minőségben, hogy mindenféle használathoz szabványos legyen, gondolom vízelvezetés, színpad, sétány (feltételezem őshonos fafajokkal betelepítve, szintén normaárak szerint). Van ebben költség rendesen, az ember csak pislog, hogy hogy gyarapodnak a milliók...ilyenekre...
0
VÁLASZ
palinkaman 2013. 01. 24. 13:33 | #12
Akkor nem értem. Mire lehet ennyit költeni egy dombon? Egy építési vállalkozó 5-6 millióért simán odament volna, és 2 munkagéppel 3 nap alatt tol dombot, plusz még 2 nap alatt öntenek betonlépcsőt, meg csinálnak vaskorlátot.
Vagy tényleg az van, hogy a pályázati pénzből vettek 2 rakodógépet, és szintén a pályázati pénzből 10 emberrel megcsináltatták a jogosítványtár?
Vagy tényleg az van, hogy a pályázati pénzből vettek 2 rakodógépet, és szintén a pályázati pénzből 10 emberrel megcsináltatták a jogosítványtár?
0
VÁLASZ
Botos Vendel 2013. 01. 24. 13:08 | #11
idézet: A Himalája 1:1000 méretarányait tükröző 8,8 méter magas “hegyecske”
enek a tetejire is csak palacka lehet fömeni?
enek a tetejire is csak palacka lehet fömeni?
+1
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 01. 24. 12:38 | #9
Ahogy nézem, ez nagyjából 65%-os támogatást jelent, tehát vagy 35% önrészre volt kiírva, vagy kevesebbre, csak a megvalósító ennyit vállalt. Nem tudom, hogy a 65%-os támogatás milyen arányban oszlott meg közvetlen EU-s és mennyire hazai forrásból, de lényegtelen, mindegyik fejlesztési forrás fel van osztva prioritások szerint, tehát nem valahonnan hirtelen átcsoportosított pénz, hanem költségvetésileg tervezett, és az EU-s része ráadásul közvetlenül biztos, hogy nem a mi adófizetőink pénze.
Az előző hozzászólásomból nem derült ki egyértelműen, de nem feltétlenül ment zsebbe a pénz. Az a 10-12%, amit említettem, elment a megvalósítók "bérezésére" adminisztratív költségként, a maradék pedig normagyűjtemények alapján beárazott és megvalósított fejlesztés, tehát megvették és beépítették az építőanyagokat.
A probléma egyrészt ott szokott lenni, hogy a normagyűjteményekben feltüntetett, maximálisan igényelhető összegek nem feltétlenül fedik a valóságot, gyakran túlbecsült összegek, de ha egyszer annyit lehet kérni, miért ne kérnének annyit, függetlenül attól, hogy feleannyiért is meg lehetne csinálni. Számlát írni úgyis tudnak róla...
A nagyobb probléma pedig továbbra is az, hogy nem hosszú távon gazdaságélénkítő beruházásokról van szó általában a pályázatok során.
Az előző hozzászólásomból nem derült ki egyértelműen, de nem feltétlenül ment zsebbe a pénz. Az a 10-12%, amit említettem, elment a megvalósítók "bérezésére" adminisztratív költségként, a maradék pedig normagyűjtemények alapján beárazott és megvalósított fejlesztés, tehát megvették és beépítették az építőanyagokat.
A probléma egyrészt ott szokott lenni, hogy a normagyűjteményekben feltüntetett, maximálisan igényelhető összegek nem feltétlenül fedik a valóságot, gyakran túlbecsült összegek, de ha egyszer annyit lehet kérni, miért ne kérnének annyit, függetlenül attól, hogy feleannyiért is meg lehetne csinálni. Számlát írni úgyis tudnak róla...
A nagyobb probléma pedig továbbra is az, hogy nem hosszú távon gazdaságélénkítő beruházásokról van szó általában a pályázatok során.
0
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 01. 24. 12:06 | #7
Igazából ezeknek a legnagyobb része ténylegesen anyag és munkaköltség, az adminisztratív része olyan 10-12% körül szokott lenni maximum, az engedélybeszerzés pedig jellemzően előzetesen. Más kérdés, hogy a megelőző munkában részt vevő közigazgatási és kormányzati szerveknek azért a munkavégzésért, amit folytatnak, egy forintot nem adnék. Ennek ellenére azt gondolom, hogy máshogy kellene meghatározni a prioritásokat. A pályázatból falu mellé telepített vállalkozás iparűzési adójából lenne pénz később faluközpontot szépítgetni, fordítva viszont nem megy...
0
VÁLASZ
palinkaman 2013. 01. 24. 11:48 | #6
Az igazi gond az nálunk, hogy ennek az összegnek a tényleges munkára valószínűleg kevesebb mint 1/10-ed részét fordították, a többi az sokféle engedélyre, illetékre, meg papírmunkára ment el. Ezek igazából a munka szempontjából teljesen feleslegesek, csak azért kellenek, hogy ha már egyszer az állam kiképezte a sok "irodakukacot", akkor legyen nekik is munkájuk, és megéljenek belőle, ill. beszedjék a sok illetéket az államnak.
Sokszor azt sem tudják mire adják az engedélyt, csak az a lényeg, hogy kell egy ettől, egy attól, egy amattól a hatóságtól, és természetesen mindenért fizetni kell.
Sokszor azt sem tudják mire adják az engedélyt, csak az a lényeg, hogy kell egy ettől, egy attól, egy amattól a hatóságtól, és természetesen mindenért fizetni kell.
+1
VÁLASZ
Zolibaba24 2013. 01. 24. 11:18 | #5
Mit nekem te zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja.
...
Petőfi forog a sírjában.
Alföldi alagút, szánkópálya . Nooormális?
Pár kőszáli hegyi kecske hiányzik még, annak a tenyésztésére nem lehet pályázni valahogy?
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja.
...
Petőfi forog a sírjában.
Alföldi alagút, szánkópálya . Nooormális?
Pár kőszáli hegyi kecske hiányzik még, annak a tenyésztésére nem lehet pályázni valahogy?
+2
VÁLASZ
Stickhorse 2013. 01. 24. 10:46 | #4
Közel fél évig dolgoztam egy pályázati irodánál. Amíg ott voltam, 11 db 10-20 millió közötti pályázatot készítettünk faluközponti sétány, meg használaton kívüli temetőkápolna felújítására, vagy épp játszótér készítésére, 25000 eurot (átszámítva közel 7,5 millió forint) nyertünk egy pályázónak falunap szervezésére, ahol az utolsó 100 db-os tescos műanyag késkészlet, de még a doboz gyufa is el volt számolva. Azt nem részletezném, hogy az elszámoláshoz benyújtott számlák milyen körülmények között lettek kiállítva. Ez az 53 millió simán reális, még csak nem is kell kormányközeli fejeseknek közreműködni.
Ugyanezen idő alatt egyetlenegy vállalkozásfejlesztési pályázatot készítettünk, az is csak azért volt lehetséges, mert szakképzéshez kötötték a vállalkozásfejlesztést.
Az a nagy büdös helyzet, hogy van itt pénz sz*arásig, csak tudni kéne értelmesen elosztani, mindjárt nem lenne semmiféle válság. Dehát "panem et circenses", minek legyen munkahelye a parasztnak, jobban esik neki az ingyen marhapörkölt a felújított kultúrházban, miközben a 2 évvel ezelőtti megasztár-győztest hallgatja...
Ugyanezen idő alatt egyetlenegy vállalkozásfejlesztési pályázatot készítettünk, az is csak azért volt lehetséges, mert szakképzéshez kötötték a vállalkozásfejlesztést.
Az a nagy büdös helyzet, hogy van itt pénz sz*arásig, csak tudni kéne értelmesen elosztani, mindjárt nem lenne semmiféle válság. Dehát "panem et circenses", minek legyen munkahelye a parasztnak, jobban esik neki az ingyen marhapörkölt a felújított kultúrházban, miközben a 2 évvel ezelőtti megasztár-győztest hallgatja...
+1
VÁLASZ
termi-nator 2013. 01. 24. 10:00 | #2
"Vagy csak egyszerűen leborították a pénzt és betakarták egy kis földdel."
+2
VÁLASZ
palinkaman 2013. 01. 24. 09:43 | #1
Jó kis fizetése lehetett pár kubikosnak... :D Szorított a határidő, el kellett költeni a pénzt, ezért minden munkás drágakövekkel kirakott, gyémántélű arany ásóval, és platina szívlapátokkal dolgozott, és a déli pihenőben selyemből és kasmírból kézzel készített fűszálat rágcsált.
Vagy csak egyszerűen leborították a pénzt és betakarták egy kis földdel.
Vagy csak egyszerűen leborították a pénzt és betakarták egy kis földdel.
+2
VÁLASZ