A lakosság 90%-a arab. Nem furcsa, hogy ÁLTALÁBAN az összes arab népnél ez megy? Én valahogy nem tudom sajnálni őket. Arabok, arabokkal körülvéve, arabok által irányítva. Allah meg világbéke, de saját maguk nem tudnak megbékélni. Hát csak folytassák...
Szerinted nálunk nem ez megy? Azért mert az emberek többsége nem néz tovább a szoba sarkánál (ahol a laptop vagy a TV van), akkora tévedésben éltek, hogy az valami hihetetlen. Szomorú, ami Szíriában történik, de mi mennyiben vagyunk különbek? Egyik barátom a Szíriai hadseregben tölti éppen a katonai szolgálatát. Felvilágosult srácról van szó, akiben soha, semmilyen ellenségeskedést nem tapasztalt senki. Gondolkodásmódjában semmiben nem különbözik tőlem, vagy tőletek. Egy vidám srác, aki a tanulmányai során bejárta a világot.
Ő a kormány álláspontját vallja, és nem megy lázadozni ezekkel. Nem érzi magát rabnak, soha nem is volt az, egyik szíriai ismerősöm közül se senki. Milyen szabadságot akarnak akkor ezek a gyerekeiket lázító fanatikus ellenzékiek? A szíriai elnök éppen, hogy az előzőekkel szemben, egy engedékenyebb és nyitottabb politikát vezetett be.
Képzeljük el a következő helyzetet:
Van egy kormányunk és egy ellenzékünk. Az ellenzék képtelen elviselni, hogy nem Ő van hatalmon, és ezért lázítja a népet, és a fanatikusabb rész elkezd hőbölögni, tüntetgetni folyamatosan. A kormány fellép, de a lázongások folytatódnak, az ellenzék adja alá a lovat. Az értelmes embereknek már a tudata tele van a sok naplopó, hőbölgő fanatikussal, akik pont az Ő adójukból befolyt pénz herdálják el ezekre a marhaságokra. Persze a fanatikus tömeggel nem lehet mit kezdeni, ezek továbbra is mennek, és még az iskolákba is képesek bevinni a politikát.
Ismerős?
És akkor itt jön a nagy különbség. Mit kap a tömeg a kezébe?
1. Semmit:
Elrabolják a tankot a múzeumból, Molotov koktélokat dobálnak a rendfenntartókra, kirakatokat törnek be és autókat gyújtanak fel. Aztán meg csodálkoznak, hogy valami igen hasonlót kapnak vissza cserébe.
2. Fegyvert: Mivel Szíriának és amúgy az egész arab világnak olyan kincse van, amit sokan akarnak, sokak érdeke, hogy a kormányt megbuktatva, saját érdekeltségüknek megfelelő kormányt juttassanak hatalomra. Ennek megfelelően tehát fegyvert adnak a tüntetők kezébe, akik a rendfenntartókra, kirakatokat törnek be és autókat gyújtanak fel, belháborút robbantanak ki. Aztán meg csodálkoznak, hogy valami igen hasonlót kapnak vissza cserébe.