Megvan a Földre legjobban hasonlító bolygó
http://index.hu/tudomany/2013/04/19/megvan_a_foldre_legjobban_hasonlito_bolygo/
izébigyó 2010. 09. 30. 14:24 | #85
Megtalálták az első potenciálisan lakható idegen bolygót
http://hir.ize.hu/comments.php?post_id=88667
http://hir.ize.hu/comments.php?post_id=88667
0
VÁLASZ
bungle 2010. 07. 30. 15:06 | #84
Éppen lakható exobolygót találtak
http://www.origo.hu/tudomany/20100727-gliese-581d-exobolygo-lakhatosagi-zona-asztrobiologia-folyekony-viz-foldon.html
http://www.origo.hu/tudomany/20100727-gliese-581d-exobolygo-lakhatosagi-zona-asztrobiologia-folyekony-viz-foldon.html
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 26. 23:05 | #83
De jó képeket találtam :)
http://images.cafepress.com/image/24242253_400x400.jpg
http://www.flickr.com/photos/30745987@N05/4142751483/sizes/o/
http://images.cafepress.com/image/24242253_400x400.jpg
http://www.flickr.com/photos/30745987@N05/4142751483/sizes/o/
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 09. 21:27 | #80
Félreértesz, találtam anyagot, de -nálam legalábbis- sántít pár dolog. :)
Erőltetni viszont a legkevésbé sem akarom a témát...
Erőltetni viszont a legkevésbé sem akarom a témát...
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 09. 20:55 | #78
Sztem inkább van köze a placebo-hatáshoz, mint bármi máshoz.
Műszaki oldalról nekem több dolog is hibásnak tűnik...
Műszaki oldalról nekem több dolog is hibásnak tűnik...
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 09. 15:07 | #77
Nem én írtam, hanem I.C. :P
Én sem bízok persze látatlanban hókuszpókuszokban. Tartom a kapcsolatot az ismerősünkkel, nemsokára megy felmérésre. Majd ő megmondja mit javult - idővel - az állapota. Egyébként egy kissebb tvadó műsorában látta a dokit, aki bemutatta egy egykori szklerózisos páciensét aki járni sem tudott már, és a kezelések után már tünetmentes - gyógyultnak tekinthető.
Én sem bízok persze látatlanban hókuszpókuszokban. Tartom a kapcsolatot az ismerősünkkel, nemsokára megy felmérésre. Majd ő megmondja mit javult - idővel - az állapota. Egyébként egy kissebb tvadó műsorában látta a dokit, aki bemutatta egy egykori szklerózisos páciensét aki járni sem tudott már, és a kezelések után már tünetmentes - gyógyultnak tekinthető.
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 09. 13:26 | #76
Oké, én azt hittem, már túltettük magunkat rajta, de utána írtál még a kérdéshez, arra válaszoltam. :)
Biorezonancia témában nem nyilatkozom. Nem ástam bele magam. Ha van bármi valóságalapja, akkor sem hiszem, hogy ez olyan kidolgozott, jól ismert eljárás lenne már, hogy diagnosztikai célokra lehetne használni. Az mindig az utolsó lépés egy módszerfejlesztésnél. Ha meg igen, akkor vajon miért nem használják pl. a mikrobiológiában az amúgy nagyon bonyolult fajazonosításhoz, illetve a rutin diagnosztikában? Olcsóbb és egyszerűbb lenne, mint teszteket végezni, laborleleteket analizálgatni...Átb*szás-gyanús a dolog...
Biorezonancia témában nem nyilatkozom. Nem ástam bele magam. Ha van bármi valóságalapja, akkor sem hiszem, hogy ez olyan kidolgozott, jól ismert eljárás lenne már, hogy diagnosztikai célokra lehetne használni. Az mindig az utolsó lépés egy módszerfejlesztésnél. Ha meg igen, akkor vajon miért nem használják pl. a mikrobiológiában az amúgy nagyon bonyolult fajazonosításhoz, illetve a rutin diagnosztikában? Olcsóbb és egyszerűbb lenne, mint teszteket végezni, laborleleteket analizálgatni...Átb*szás-gyanús a dolog...
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 08. 20:44 | #72
Ja, az ürge amúgy pszichológus...így már nem lepődöm meg annyira. :) Jó, azért tegyük hozzá, hogy 1920-ban csinálta a kísérleteit, neki még nem álltak rendelkezésére azok az infók és módszerek, amik nekünk, szóval könnyebb volt helytelen következtetést levonnia...Csak összehasonításképpen: 10 éves cikkeket már csak nagyon ritka esetben használunk, inkább visszaellenőrzés céljából, maximum 2-5 éves lehet az a tanulmány, ami érdemlegesen felhasználható a recens kutatásokban, az annál régebbi már elavultnak számít. A szerző hipotéziseit meg következtetéseit pedig mindig fenntartásokkal kell kezelni (jobb, ha csak tisztán az eredményeket illesztjük a saját kirakósunkba), mert gyakran tévútra vihet (a saját kísérletéből mindenki megpróbál messzemenő következtetéseket levonni, az elméleti elképzelései bizonyítását megtalálni bennük...).
Amúgy a kísérlet, amit csinált nem is alkalmas a tanulásra vonatkozó következtetések levonására, mert az, hogy az állatok milyen gyorsan jutnak ki generációról generációra egy labirintusból, vagy eközben hány hibát vétenek nem a tanulási folyamatokat jellemzi (hanem az alapból meglévő tájékozódási képességüket). Ahhoz azt kellett volna vizsgálnia mondjuk, hogy adott állat ugyanabban a labirintusban történő többszöri végigfutás esetén hány futás, próbálkozás után tud hiba nélkül végigmenni az útvonalon...
Amúgy a kísérlet, amit csinált nem is alkalmas a tanulásra vonatkozó következtetések levonására, mert az, hogy az állatok milyen gyorsan jutnak ki generációról generációra egy labirintusból, vagy eközben hány hibát vétenek nem a tanulási folyamatokat jellemzi (hanem az alapból meglévő tájékozódási képességüket). Ahhoz azt kellett volna vizsgálnia mondjuk, hogy adott állat ugyanabban a labirintusban történő többszöri végigfutás esetén hány futás, próbálkozás után tud hiba nélkül végigmenni az útvonalon...
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 08. 16:56 | #71
Tudom. De teljesen mindegy, a tanulás is csak kémiai, fizikai változásokat előidéző folyamat, tehát ha az "lenyomatot" tudna hagyni a DNS szekvenciában, akkor a lábamputálás is...Szerintem ez a csávó belehibbant a patkánymegfigyelésbe...Érdekelne, hogy szerinte az idegsejtekben végbemenő változások hogyan tevődnek át a csíravonalra (mert még ha tényleg meg is változna az agysejtek genetikai állománya a tanulás során, az önmagában még édeskevés ahhoz, hogy az új mintázat az utódokban is megjelenjen...).
Ezt a jelenséget én inkább valami olyan szelekciós erővel tudnám magyarázni (a kísérlet pontos részleteinek ismerete nélkül), amit az ürge nem vett észre. Pl. hogy amelyik patkány hamarabb ki tud jutni a labirintusból, annak amúgy is jobb a szaglása, tájékozódóképessége, emiatt valószínűleg a szociális interakciói is adekvátabbak, könnyebben és jobb párt tud találni magának, vagy sikeresebb az utódfelnevelésben, stb., emiatt a generációk során ezeknek (akik MELLESLEG kevesebb hibát vétenek a labirintusból való kitalálás során is) lett több utóduk, ezáltal feldúsult a populációban az ezt a fajta "ügyességet" erősítő allélok aránya. Tehát egy akaratlan, rejtett "nemesítési" folyamatot érzek a háttérben.
Ezt a jelenséget én inkább valami olyan szelekciós erővel tudnám magyarázni (a kísérlet pontos részleteinek ismerete nélkül), amit az ürge nem vett észre. Pl. hogy amelyik patkány hamarabb ki tud jutni a labirintusból, annak amúgy is jobb a szaglása, tájékozódóképessége, emiatt valószínűleg a szociális interakciói is adekvátabbak, könnyebben és jobb párt tud találni magának, vagy sikeresebb az utódfelnevelésben, stb., emiatt a generációk során ezeknek (akik MELLESLEG kevesebb hibát vétenek a labirintusból való kitalálás során is) lett több utóduk, ezáltal feldúsult a populációban az ezt a fajta "ügyességet" erősítő allélok aránya. Tehát egy akaratlan, rejtett "nemesítési" folyamatot érzek a háttérben.
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 08. 16:27 | #70
Nem találtam a cikket amit olvastam, de innen egy részlet amire céloztam:
http://reakcio.wordpress.com/2008/09/12/morfogenetikus-mezo-2/
"1920-ban a Harvard egyetemen William McDougall tizenöt évet áldozott az életébõl a patkányok megfigyelésére. Nem irigylem, ellenben õ arra jutott, hogy az elsõ generációja a patkányoknak 200 hibát vétett átlagosan a labirintusból kifelé. Az utolsó generáció már csak 20at. McDougall arra jutott, hogy a megszerzett tudás valahogy tovább örökíthetõ." Pontosításképp nem éppen a végtagvesztés átörökíthetőségére gondoltam ezzel :D
http://reakcio.wordpress.com/2008/09/12/morfogenetikus-mezo-2/
"1920-ban a Harvard egyetemen William McDougall tizenöt évet áldozott az életébõl a patkányok megfigyelésére. Nem irigylem, ellenben õ arra jutott, hogy az elsõ generációja a patkányoknak 200 hibát vétett átlagosan a labirintusból kifelé. Az utolsó generáció már csak 20at. McDougall arra jutott, hogy a megszerzett tudás valahogy tovább örökíthetõ." Pontosításképp nem éppen a végtagvesztés átörökíthetőségére gondoltam ezzel :D
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 08. 01:58 | #69
Hmm... ugyan éppen csak belekaptam a témába, de olvasgatva a "műszaki leírásokat", és a felmerült pereket, számomra nem túl meggyőző a kép. Eddig legalábbis...
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 08. 01:33 | #68
Hehe, jótól kérded :)
Biorezonanciás terápia a neve, és igencsak nem hülyeség, bár még nem mélyedtem el benne.
Nem tudom milyen rezgéseket és hogyan mérnek, amit tudok mondani közeli tapasztalatból, egy közeli barátunk volt ilyen kezelésen, valami amcsi hiperszuper szerkezet, 2 órát tartott a "letapogatása", utána pontos diagnózist állítottak fel a szervezete állapotáról anélkül, hogy bármit is mondott volna ezzel kapcsolatban, vagy hogy elolvasták volna az ott sem levő orvosi papírjait. Még azt is meg tudták állapítani a vesebetegségén túl, hogy milyen baci terjedt el a szervezetében (nem jó persze), mert látszott a rá jellemző rezgés. A doki egyébként gyakorló idegsebész, ennyit a "sarlatánságáról". Kapott egy fiolát, benne folyadékot, azt e.m. sugárzástól mentes helyen kell tartania, mindennap meghatározott mennyiségű cseppet kell igyon sima vízzel. Ennyit tudtam mondani, kérem kaccsolja ki.
Biorezonanciás terápia a neve, és igencsak nem hülyeség, bár még nem mélyedtem el benne.
Nem tudom milyen rezgéseket és hogyan mérnek, amit tudok mondani közeli tapasztalatból, egy közeli barátunk volt ilyen kezelésen, valami amcsi hiperszuper szerkezet, 2 órát tartott a "letapogatása", utána pontos diagnózist állítottak fel a szervezete állapotáról anélkül, hogy bármit is mondott volna ezzel kapcsolatban, vagy hogy elolvasták volna az ott sem levő orvosi papírjait. Még azt is meg tudták állapítani a vesebetegségén túl, hogy milyen baci terjedt el a szervezetében (nem jó persze), mert látszott a rá jellemző rezgés. A doki egyébként gyakorló idegsebész, ennyit a "sarlatánságáról". Kapott egy fiolát, benne folyadékot, azt e.m. sugárzástól mentes helyen kell tartania, mindennap meghatározott mennyiségű cseppet kell igyon sima vízzel. Ennyit tudtam mondani, kérem kaccsolja ki.
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 08. 01:23 | #67
Erről jut eszembe... hallottam valami olyasmit, hogy olyan "diagnosztikai eljárást" dolgoztak ki, ami -leegyszerűsítve- az ember "rezgésének" függvényében megállapítja, hogy milyen betegségben szenved. Tudatlanságomat ezzel kapcsolatban nem akarom kürtölni, és túlegyszerűsíteni sem akarom ezt a finom technológiát, de két dolog mégiscsak érdekelne. Pontosan milyen rezgésről is beszélünk, és főképp hogyan működik ez a masina? Amikor egy "szakértőtől" megkérdeztem, majdhogynem máglyán végeztem :)
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 08. 01:06 | #65
Persze, hogy bonyolultabb. Itt van például a thetán, ami igenis létező részét képezi az embernek, és a tudomány még csak kezdeni sem tud vele semmit a világon :D
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 08. 00:55 | #62
"Egy szoftver ami összerakja a hardvert. Ami hardver képes információ feldolgozására/manipulálására/alkalmazására...
És ami poén, visszafele is épül be kód, az ősök genetikai emlékeit hordozva hajlamossá válik az egyén erre vagy arra. Példa erre a patkányok és a labirintus esete, ugyanabban a labirintusban az utódaik x % - al hamarabb lelték meg a kiutat."
Alapvető hiba a gondolatmenetben: Amit a "hardver" feldolgoz információt az nem ugyanolyan dimenziójú, típusú információ, mint ami a "szoftverben" kódolva van, visszahatása sincs rá. Ez egy régi öröklődési teória, a szerzett tulajdonságok öröklődési elvének alapja egyébként. Lamarck dolgozta ki, hogy az öröklődés úgy működik, hogy az egyed az élete során megszerzett változásokat beépíti az utódokba (ő a zsiráfokat hozta fel példának, akiknél a hosszú nyak kialakulását azzal magyarázta, hogy minden generáció egy kicsit magasabbra nyújtózkodott). Ma már tudjuk, hogy a csíravonal és a szomatikus sejtvonal nagyon korán elválik egymástól az ontogenezis során, az ivarsejtek a testi sejtektől független fejlődési vonalon termelődnek, a testi sejtekben bekövetkező változásoknak így nincs hatása az utódokba kerülő információra. (Gondolj bele, hogy ha ez igaz lenne, akkor pl. ha sorozatos végtagvesztéses balesetek történnek egy családban, akkor néhány generáció után teljesen végtag nélküli gyerekeknek kéne születniük...Vagy agyas példával élve: ha sorozatos lobotómiát hajtanának végre a szülőkön, egy idő után elkülönült frontális lebennyel rendelkező gyerekeiknek kéne születniük...Ezek nyilvánvalóan nem következnek be.) Az epigenetikai öröklődésen keresztül az anyai szervezet befolyásolhatja az utódok génaktivitási mintázatát aszerint, hogy milyen környezeti hatások érték, de magára a genetikai kódra, a DNS szekvenciára ez sincs hatással. Az evolúció teljesen máshogy működik. :)
Pszichoszomatikus stimulusokkal nagyon sok betegség javítható, megelőzhető, hiszen az idegi állapotunk befolyásolja az immunrendszerünk (és minden egyéb szervrendszerünk) működését. (Ennek kézzel fogható példája a placebohatás, valamint hogy a depressziós, levert emberek kimutathatóan fogékonyabbak egyéb betegségekre is.) De genetikai kódot átírni vele lehetetlen (szerencsére...), maximum epigenetikai mintázatot változtathat meg.
Az, hogy jelenleg az emberi agyat és a genetikai kód működését a számítógépek, programok működéséhez hasonlítják csak azért van, mert per pillanat ez a legfejlettebb gépünk, technikánk. Régebben, amikor nem voltak számítógépek, az írógéphez hasonlították. De egy biológiai szervezet nem írógép és nem is számítógép, hanem annál sokkal bonyolultabb dolog...
És ami poén, visszafele is épül be kód, az ősök genetikai emlékeit hordozva hajlamossá válik az egyén erre vagy arra. Példa erre a patkányok és a labirintus esete, ugyanabban a labirintusban az utódaik x % - al hamarabb lelték meg a kiutat."
Alapvető hiba a gondolatmenetben: Amit a "hardver" feldolgoz információt az nem ugyanolyan dimenziójú, típusú információ, mint ami a "szoftverben" kódolva van, visszahatása sincs rá. Ez egy régi öröklődési teória, a szerzett tulajdonságok öröklődési elvének alapja egyébként. Lamarck dolgozta ki, hogy az öröklődés úgy működik, hogy az egyed az élete során megszerzett változásokat beépíti az utódokba (ő a zsiráfokat hozta fel példának, akiknél a hosszú nyak kialakulását azzal magyarázta, hogy minden generáció egy kicsit magasabbra nyújtózkodott). Ma már tudjuk, hogy a csíravonal és a szomatikus sejtvonal nagyon korán elválik egymástól az ontogenezis során, az ivarsejtek a testi sejtektől független fejlődési vonalon termelődnek, a testi sejtekben bekövetkező változásoknak így nincs hatása az utódokba kerülő információra. (Gondolj bele, hogy ha ez igaz lenne, akkor pl. ha sorozatos végtagvesztéses balesetek történnek egy családban, akkor néhány generáció után teljesen végtag nélküli gyerekeknek kéne születniük...Vagy agyas példával élve: ha sorozatos lobotómiát hajtanának végre a szülőkön, egy idő után elkülönült frontális lebennyel rendelkező gyerekeiknek kéne születniük...Ezek nyilvánvalóan nem következnek be.) Az epigenetikai öröklődésen keresztül az anyai szervezet befolyásolhatja az utódok génaktivitási mintázatát aszerint, hogy milyen környezeti hatások érték, de magára a genetikai kódra, a DNS szekvenciára ez sincs hatással. Az evolúció teljesen máshogy működik. :)
Pszichoszomatikus stimulusokkal nagyon sok betegség javítható, megelőzhető, hiszen az idegi állapotunk befolyásolja az immunrendszerünk (és minden egyéb szervrendszerünk) működését. (Ennek kézzel fogható példája a placebohatás, valamint hogy a depressziós, levert emberek kimutathatóan fogékonyabbak egyéb betegségekre is.) De genetikai kódot átírni vele lehetetlen (szerencsére...), maximum epigenetikai mintázatot változtathat meg.
Az, hogy jelenleg az emberi agyat és a genetikai kód működését a számítógépek, programok működéséhez hasonlítják csak azért van, mert per pillanat ez a legfejlettebb gépünk, technikánk. Régebben, amikor nem voltak számítógépek, az írógéphez hasonlították. De egy biológiai szervezet nem írógép és nem is számítógép, hanem annál sokkal bonyolultabb dolog...
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 07. 23:09 | #61
Jó. Most már tudom, hogy érez és mennyit fog fel a krumpli abból, amit mondok neki :P
Fordításnak mennyire jó a splicing - hasítás, gene-shuffling - gén-keverés/keveredés ?
Szóval az addig okés, hogy CRC kódként - ellenőrző/javító kódként működik pár része, a többi meg más hasznos célt szolgál azonkívül, hogy utasításokat tartalmazna. De ami nekem eddig lecsapódott az nagy vonalakban:
A DNS önreprodukálásra képes program, amely egy igen összetett biológiai számítógépet rak össze.
"Csírája" a testünknek, növényi hasonlattal. Egy szoftver ami összerakja a hardvert. Ami hardver képes információ feldolgozására/manipulálására/alkalmazására. Ezek lennénk "mi". Most külön csak az emberi agyra térnék ki, hisz ez a felfogó szervünk. Összerakódik a test, felépül egy egész rakás micsoda ami képes mentális programok végrehajtására, azaz "élni kezd". A beszéd és a nyelv alapjai/szerkezete genetikailag vannak kódolva. És ami poén, visszafele is épül be kód, az ősök genetikai emlékeit hordozva hajlamossá válik az egyén erre vagy arra. Példa erre a patkányok és a labirintus esete, ugyanabban a labirintusban az utódaik x % - al hamarabb lelték meg a kiutat.
Megint csak oda lyukadok ki, mennyire jó lenne, ha az ún. "lelki" betegségek jó részét felfedezné a biológia, a pszichológia meg gyógyszeres elnyomás helyett tudatosítani segítene az emberi testben/agyban végbemenő folyamatokat, minek következményeként "felülről átírható" lenne egyénileg és tudatosan a terhes örökség, ide számítva pl. az ősember sötétségtől, természeti elemektől, bezárt helyektől (barlang), állatoktól való rettegését - így is segítve a természetbe való "visszahelyezkedésünket".
Fordításnak mennyire jó a splicing - hasítás, gene-shuffling - gén-keverés/keveredés ?
Szóval az addig okés, hogy CRC kódként - ellenőrző/javító kódként működik pár része, a többi meg más hasznos célt szolgál azonkívül, hogy utasításokat tartalmazna. De ami nekem eddig lecsapódott az nagy vonalakban:
A DNS önreprodukálásra képes program, amely egy igen összetett biológiai számítógépet rak össze.
"Csírája" a testünknek, növényi hasonlattal. Egy szoftver ami összerakja a hardvert. Ami hardver képes információ feldolgozására/manipulálására/alkalmazására. Ezek lennénk "mi". Most külön csak az emberi agyra térnék ki, hisz ez a felfogó szervünk. Összerakódik a test, felépül egy egész rakás micsoda ami képes mentális programok végrehajtására, azaz "élni kezd". A beszéd és a nyelv alapjai/szerkezete genetikailag vannak kódolva. És ami poén, visszafele is épül be kód, az ősök genetikai emlékeit hordozva hajlamossá válik az egyén erre vagy arra. Példa erre a patkányok és a labirintus esete, ugyanabban a labirintusban az utódaik x % - al hamarabb lelték meg a kiutat.
Megint csak oda lyukadok ki, mennyire jó lenne, ha az ún. "lelki" betegségek jó részét felfedezné a biológia, a pszichológia meg gyógyszeres elnyomás helyett tudatosítani segítene az emberi testben/agyban végbemenő folyamatokat, minek következményeként "felülről átírható" lenne egyénileg és tudatosan a terhes örökség, ide számítva pl. az ősember sötétségtől, természeti elemektől, bezárt helyektől (barlang), állatoktól való rettegését - így is segítve a természetbe való "visszahelyezkedésünket".
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 07. 22:31 | #60
Ez egy baromság. :)
Egyre inkább kiderül, hogy junk DNS nem létezik, csak nem tudtuk minden szekvenciáról, hogy mi a szerepe. (A felesleges dolgok nagyon gyorsan eltűnnek az evolúció során, pláne, ha olyan energiaigényes a fenntartásuk mint az örökítőanyagé...). A nem-transzlálódó régióknak baromi fontos szerepe van a szabályozásban, az átíródó régiók védelmében, a splicing és a gene-shuffling folyamatában (bocs, erre nincs magyar szakszó), a DNS-anyagcseréhez kellő enzimek dokkolásában, irányításában, felismerőhelyként szolgálnak a transzkripciós faktorok és egyéb szabályozó fehérjék számára, valamint az RNS-interferencia elég jelentős szabályozó rendszerét kódolják. Szóval az, hogy egy DNS-szakasz nem íródik át, egyáltalán nem jelenti azt, hogy felesleges a genomban, vagy "széljegyzet" lenne. :)
Egyre inkább kiderül, hogy junk DNS nem létezik, csak nem tudtuk minden szekvenciáról, hogy mi a szerepe. (A felesleges dolgok nagyon gyorsan eltűnnek az evolúció során, pláne, ha olyan energiaigényes a fenntartásuk mint az örökítőanyagé...). A nem-transzlálódó régióknak baromi fontos szerepe van a szabályozásban, az átíródó régiók védelmében, a splicing és a gene-shuffling folyamatában (bocs, erre nincs magyar szakszó), a DNS-anyagcseréhez kellő enzimek dokkolásában, irányításában, felismerőhelyként szolgálnak a transzkripciós faktorok és egyéb szabályozó fehérjék számára, valamint az RNS-interferencia elég jelentős szabályozó rendszerét kódolják. Szóval az, hogy egy DNS-szakasz nem íródik át, egyáltalán nem jelenti azt, hogy felesleges a genomban, vagy "széljegyzet" lenne. :)
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 07. 22:21 | #59
Milyen szempontból mit szólok hozzá?
Tekintve, hogy a vírusok (legalábbis egy részük) mobilis genetikai elemek, pl. transzpozonok leszármazottai lehetnek, ez nem meglepő. A vírusok nem ősi képződmények, hanem a bonyolult genetikai rendszerekből önállósult örökítőanyag-darabkák, így nem elképzelhetetlen, hogy "lenyomataik" fellelhetők a genomban.
Ami jóval érdekesebb a témában, az az, hogy úgy néz ki, vannak a vírusokhoz hasonló működésű fehérjék is, a prionok, amik a vírushoz hasonló életmódot tudnak folytatni, örökítőanyag nélkül (!!!). Az információt a felszíni mintázaton, térszerkezeten keresztül tárolják, ennek segítségével "szaporodnak" (más fehérjéket is a maguk képére formálnak). Ezek okozzák pl. a szivacsos agysorvadást (BSE kór) és a kannibalizmussal "terjedő" kuru-kórt. Élőlénynek nem tekinthetők, hiszen nem teljesül rájuk az információ környezetfüggő megváltozása, szelekciója és a megváltozott infó továbbörökítése.
Hasonló elven csináltak nanotechnológusok DNS-bázisú, egyszerű nanoszámítógépeket, ahol az információt nem a DNS bázissorrendje, hanem a térszerkezete adja. A molekularétegek a kívánt algoritmus egyes szintjeit jelenítik meg. Ha a felső szinthez hozzáadjuk a bemeneti információkat megjelenítő molekulákat, akkor az alsón megjelenik az eredmény. Egyenlőre csak egyszerűbb matematikai jelenségeket tudnak így modellezni, de szerintem ez az elmúlt időszak egyik legfantasztikusabb ötlete, ami beláthatatlan távlatokat nyit majd meg a közeljövőben. :)
Tekintve, hogy a vírusok (legalábbis egy részük) mobilis genetikai elemek, pl. transzpozonok leszármazottai lehetnek, ez nem meglepő. A vírusok nem ősi képződmények, hanem a bonyolult genetikai rendszerekből önállósult örökítőanyag-darabkák, így nem elképzelhetetlen, hogy "lenyomataik" fellelhetők a genomban.
Ami jóval érdekesebb a témában, az az, hogy úgy néz ki, vannak a vírusokhoz hasonló működésű fehérjék is, a prionok, amik a vírushoz hasonló életmódot tudnak folytatni, örökítőanyag nélkül (!!!). Az információt a felszíni mintázaton, térszerkezeten keresztül tárolják, ennek segítségével "szaporodnak" (más fehérjéket is a maguk képére formálnak). Ezek okozzák pl. a szivacsos agysorvadást (BSE kór) és a kannibalizmussal "terjedő" kuru-kórt. Élőlénynek nem tekinthetők, hiszen nem teljesül rájuk az információ környezetfüggő megváltozása, szelekciója és a megváltozott infó továbbörökítése.
Hasonló elven csináltak nanotechnológusok DNS-bázisú, egyszerű nanoszámítógépeket, ahol az információt nem a DNS bázissorrendje, hanem a térszerkezete adja. A molekularétegek a kívánt algoritmus egyes szintjeit jelenítik meg. Ha a felső szinthez hozzáadjuk a bemeneti információkat megjelenítő molekulákat, akkor az alsón megjelenik az eredmény. Egyenlőre csak egyszerűbb matematikai jelenségeket tudnak így modellezni, de szerintem ez az elmúlt időszak egyik legfantasztikusabb ötlete, ami beláthatatlan távlatokat nyit majd meg a közeljövőben. :)
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 07. 21:47 | #58
:D Nem az volt a célom, de összefoglalom: kriptoanalitikussal elemezték az emberi DNS-t, és mivel a csávó számítógépkódként közelítette meg a kérdést, rájöttek, hogy a DNS jó részében található inaktív kód - úgy hívják "junk DNA", vagyis "szemét DNS" - közel sem szemét, meg vírus, ahogy abban a szenzációhajhász cikkben taglalják, hanem a programozást kísérő kommentek és ideiglenesen kivont kódrészek. Szóval tudatos munka eredményei vagyunk, spékelve egy kis evolúcióval - és közel sem befejezettek. A cikkben utalnak még arra, hogy esetlegesen "földönkívüli" eredetű, de nem ez a lényeg.
0
VÁLASZ
Tóth József 2010. 01. 07. 21:38 | #57
Tudod, ezzel az erővel az anyámat is szidhattad volna. :) Sajnos nem tudok inglisül, és ez túl hosszú szöveg, hogy a google-val lefordíttatsam. Egyébként is sok baromságot fordít. Amúgy köszi. :)
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 07. 21:02 | #56
És te ehhez? :)
http://merkaba.tribe.net/thread/de3a4d42-984e-4a7a-9e43-beb61802d5b8#81e4d484-5e51-402b-92a8-ee6e1acd7c7d
http://merkaba.tribe.net/thread/de3a4d42-984e-4a7a-9e43-beb61802d5b8#81e4d484-5e51-402b-92a8-ee6e1acd7c7d
0
VÁLASZ
Tóth József 2010. 01. 07. 20:41 | #55
Na és ehhez mit szólsz?
http://www.boon.hu/hirek/Nemzetkozi/cikk/dobbenet-osi-virus-van-az-emberi-genallomanyban/cn/news-20100107-01122871
http://www.boon.hu/hirek/Nemzetkozi/cikk/dobbenet-osi-virus-van-az-emberi-genallomanyban/cn/news-20100107-01122871
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 07. 18:58 | #53
Ja, amúgy senkit nem akarok idegesíteni, de már több évtizede eszik mindenki transzgenikus növényből származó hozzávalót tartalmazó élelmiszereket. :) Ez a növény a szója, amit 95 %-ban az USA-ból importálunk, és aminek ott 86 %-ban a transzgenikus változatait termesztik. Szóját pedig a tejtermékektől kezdve az édességeken át a húsipari termékek előállításáig mindenhol használnak.
A transzgenikus kultúrnövények és haszonállatok termesztése és tenyésztése amúgy egy egész sor társadalmi és gazdasági kérdést is felvet, pl. a multinacionális vállalatok térnyerésének, a mezőgazdaság globalizációjának, a munkaerőpiaci változásoknak, a kultúrfajták genetikai sokféleségének megőrzésének kérdésével kapcsolatban. Nem beszéltünk a fejlődő országok élelmezési, egészségügyi gondjainak megoldási lehetőségeiről (pl. aranyrizs project) sem. Szóval nem olyan egyszerű dönteni az ügyben. Nyilván nagyon mérlegelni kell mindent, hiszen egyik területen sem teljes a tudásunk. De ez az elektromossággal vagy az atomenergia felhasználásával kapcsolatban is igaz...
A transzgenikus kultúrnövények és haszonállatok termesztése és tenyésztése amúgy egy egész sor társadalmi és gazdasági kérdést is felvet, pl. a multinacionális vállalatok térnyerésének, a mezőgazdaság globalizációjának, a munkaerőpiaci változásoknak, a kultúrfajták genetikai sokféleségének megőrzésének kérdésével kapcsolatban. Nem beszéltünk a fejlődő országok élelmezési, egészségügyi gondjainak megoldási lehetőségeiről (pl. aranyrizs project) sem. Szóval nem olyan egyszerű dönteni az ügyben. Nyilván nagyon mérlegelni kell mindent, hiszen egyik területen sem teljes a tudásunk. De ez az elektromossággal vagy az atomenergia felhasználásával kapcsolatban is igaz...
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 07. 18:42 | #51
Ebbe szerintem inkább ne menjünk bele, mert még többet fogok írni, ha belelendülök... :)
A transzgén környezeti és egészségi hatása baromira függ egyrészt magától a géntől, hogy az milyen egyéb génekkel áll kapcsolatban, milyen más gének expresszióját befolyásolja a recipiens szervezetben, hogy a géntermék milyen metabolikus vagy jelátviteli utakban játszik szerepet, illetve milyen más utakra, enzimekre van hatással (mind a recipiens mind a fogyasztó szervezetben), függ a beépült kópiaszámtól, a beépülés helyétől, a beépülés stabilitásától, amiket befolyásol a transzformációs módszer is. Ezen kívül a sejt DNS-anyagcseréjét és az érintett anyagcsereutakat szabályozó rendszerektől, azok aktivitásától, a post-transzlációs processzáló mechanizmusoktól, a szöveti, szervi speciális expressziós mintázattól, növényeknél a pollenképzés módjától (nyílt vagy zárt virágzású), a recipiens faj adottságaitól (sterilitás). A fogyasztó szervezetben szintén függ a géntermék molekuláris hatásaitól, az egyéni érzékenységtől, életkortól, egyéb betegségektől, nemtől, és még sorolhatnám.
Az egyik legfontosabb kérdés viszont az, hogy idegen fajú vagy saját gén módosítása történik a transzformációval. Nem minden esetben kell feltétlenül más fajból bevinni gént, sokszor elég, ha az alany meglévő génkészletét, illetve annak aktivitási mintázatát szabjuk át. Ezt a módosítás célja határozza meg, hiszen adott elemekből építkezünk, abból pedig korlátozott számú értelmes eredményt lehet kihozni.
A transzformáns élőlények előállítása során az összes felsorolt tényezőt megvizsgáljuk, figyelembe vesszük magának a konstrukciónak a megtervezésénél is ezeket a dolgokat, mert ha nem, akkor rohadtul nem is fog működni az egész. Itt molekuláris, élettani és metabolikus oldalról is baromira ismerni kell azokat a szervezeteket, amivel dolgozik az ember. Nem úgy megy ez, hogy beülök a laborba, összeöntök találomra oldatokat, beinjekciózom vele a kísérleti alanyaimat, aztán majd csak lesz belőle valami, mert akkor semmi nem lesz...(nem valami más, hanem SEMMI).
Élelmiszernövényeknél pl. törekedni szoktunk arra, hogy a termésben (vagy a táplálékként felhasznált növényi részben) a transzgén ne legyen aktív (nyilván ha magának a termés tulajdonságainak megváltoztatása a cél, akkor nem), valamint hogy hímsteril, de legalább zárt virágzású legyen a növény, hogy lehetőleg ne történjen génmegszökés (ami amúgy sem olyan egyszerű).
A transzgenikus élelmiszernövények termesztésének engedélyezését amúgy nagyon szigorúan ellenőrzik, szabályozzák, amit épp a témában kutató szakemberek kértek. Nyilván minden hatást (pláne a hosszú távon kialakulókat) nem lehet előre megjósolni, és például az olyan többfaktoros rizikótényezőjű betegségeknél mint amilyen a rák, soha nem is lehet majd kimutatni egyértelmű összefüggést. Épp ezért én is amellett vagyok, hogy igenis legyen nagyon szigorú a szabályozás, valamint tüntessék fel az élelmiszereken, hogy GMO eredetű alkotórésze van -e, hogy a fogyasztók el tudják dönteni, hogy kell -e nekik vagy sem.
Magyarországon egyetlen törzs, egy transzgenikus kukorica termesztése engedélyezett, de nem nagyon keresik a fogyasztók elutasító magatartásától félve.
Nyilván a transzformáció céljaival lehet vitatkozni. Maga a genetikai transzformáció az nem egy cél, hanem eszköz a tudomány kezében, aminek a segítségével rengeteg olyan dolgot lehet vizsgálni, elérni, amit más módszerekkel nem. A mutáns egértörzsekkel végzett kísérletek lendítettek pl. nagyon sok betegség mechanizmusának jobb megismerésén és ellenszerének megtalálásán. A gyógyszergyártás jelentős részét ma transzformáns baktérium és élesztőgomba törzsekkel végeztetik biofermentorokban. Gondolom, ezekről nem vonod kétségbe, hogy hasznos felhasználási területek.
A kultúrnövények, haszonállatok génállományába az ember már évezredek óta beleszól a klasszikus nemesítés folyamata során. Nyilván genetikai transzformációval olyan kombinációk is létrehozhatók, ami hagyományos nemesítéssel nem, de itt is kötve vagyunk a természet szabta korlátokhoz, szóval nem kell rotweillerrel keresztezett dinnyétől, meg egyéb szörnyetegektől tartani (tudom, hogy te poénból mondtad, de van, aki tényleg tart ilyesmitől...). Nyilván pl. a paradicsom gyors meglöttyedését okozó enzimek kiütését (csak azért, hogy ne romoljon meg olyan gyorsan a hipermarketekben) én sem tartom esszenciális célnak...
Arról meg hosszasan lehetne vitatkozni, hogy az orrba-szájba használt, vegyipari peszticidek vagy a hóvirággén terméke károsabb -e az egészségre...
Nekem az egésszel kapcsolatban ugyanaz a bajom, mint neked a globális felmelegedés körüli hisztivel. Csúsztatások, félremagyarázások, üzleti és politikai érdekek nehezítik az átlagemberek (és ebben a kérdésben ide tartoznak a politikusok, gazdasági vezetők is...) döntését. Ráadásul sokan olyan szinten nem értik, hogy miről van szó, hogy az hihetetlen (azt sem tudják, mi az a gén...), de ettől függetlenül bőszen támadnak mindent, amihez a géntechnológiának bármi köze van...
A transzgén környezeti és egészségi hatása baromira függ egyrészt magától a géntől, hogy az milyen egyéb génekkel áll kapcsolatban, milyen más gének expresszióját befolyásolja a recipiens szervezetben, hogy a géntermék milyen metabolikus vagy jelátviteli utakban játszik szerepet, illetve milyen más utakra, enzimekre van hatással (mind a recipiens mind a fogyasztó szervezetben), függ a beépült kópiaszámtól, a beépülés helyétől, a beépülés stabilitásától, amiket befolyásol a transzformációs módszer is. Ezen kívül a sejt DNS-anyagcseréjét és az érintett anyagcsereutakat szabályozó rendszerektől, azok aktivitásától, a post-transzlációs processzáló mechanizmusoktól, a szöveti, szervi speciális expressziós mintázattól, növényeknél a pollenképzés módjától (nyílt vagy zárt virágzású), a recipiens faj adottságaitól (sterilitás). A fogyasztó szervezetben szintén függ a géntermék molekuláris hatásaitól, az egyéni érzékenységtől, életkortól, egyéb betegségektől, nemtől, és még sorolhatnám.
Az egyik legfontosabb kérdés viszont az, hogy idegen fajú vagy saját gén módosítása történik a transzformációval. Nem minden esetben kell feltétlenül más fajból bevinni gént, sokszor elég, ha az alany meglévő génkészletét, illetve annak aktivitási mintázatát szabjuk át. Ezt a módosítás célja határozza meg, hiszen adott elemekből építkezünk, abból pedig korlátozott számú értelmes eredményt lehet kihozni.
A transzformáns élőlények előállítása során az összes felsorolt tényezőt megvizsgáljuk, figyelembe vesszük magának a konstrukciónak a megtervezésénél is ezeket a dolgokat, mert ha nem, akkor rohadtul nem is fog működni az egész. Itt molekuláris, élettani és metabolikus oldalról is baromira ismerni kell azokat a szervezeteket, amivel dolgozik az ember. Nem úgy megy ez, hogy beülök a laborba, összeöntök találomra oldatokat, beinjekciózom vele a kísérleti alanyaimat, aztán majd csak lesz belőle valami, mert akkor semmi nem lesz...(nem valami más, hanem SEMMI).
Élelmiszernövényeknél pl. törekedni szoktunk arra, hogy a termésben (vagy a táplálékként felhasznált növényi részben) a transzgén ne legyen aktív (nyilván ha magának a termés tulajdonságainak megváltoztatása a cél, akkor nem), valamint hogy hímsteril, de legalább zárt virágzású legyen a növény, hogy lehetőleg ne történjen génmegszökés (ami amúgy sem olyan egyszerű).
A transzgenikus élelmiszernövények termesztésének engedélyezését amúgy nagyon szigorúan ellenőrzik, szabályozzák, amit épp a témában kutató szakemberek kértek. Nyilván minden hatást (pláne a hosszú távon kialakulókat) nem lehet előre megjósolni, és például az olyan többfaktoros rizikótényezőjű betegségeknél mint amilyen a rák, soha nem is lehet majd kimutatni egyértelmű összefüggést. Épp ezért én is amellett vagyok, hogy igenis legyen nagyon szigorú a szabályozás, valamint tüntessék fel az élelmiszereken, hogy GMO eredetű alkotórésze van -e, hogy a fogyasztók el tudják dönteni, hogy kell -e nekik vagy sem.
Magyarországon egyetlen törzs, egy transzgenikus kukorica termesztése engedélyezett, de nem nagyon keresik a fogyasztók elutasító magatartásától félve.
Nyilván a transzformáció céljaival lehet vitatkozni. Maga a genetikai transzformáció az nem egy cél, hanem eszköz a tudomány kezében, aminek a segítségével rengeteg olyan dolgot lehet vizsgálni, elérni, amit más módszerekkel nem. A mutáns egértörzsekkel végzett kísérletek lendítettek pl. nagyon sok betegség mechanizmusának jobb megismerésén és ellenszerének megtalálásán. A gyógyszergyártás jelentős részét ma transzformáns baktérium és élesztőgomba törzsekkel végeztetik biofermentorokban. Gondolom, ezekről nem vonod kétségbe, hogy hasznos felhasználási területek.
A kultúrnövények, haszonállatok génállományába az ember már évezredek óta beleszól a klasszikus nemesítés folyamata során. Nyilván genetikai transzformációval olyan kombinációk is létrehozhatók, ami hagyományos nemesítéssel nem, de itt is kötve vagyunk a természet szabta korlátokhoz, szóval nem kell rotweillerrel keresztezett dinnyétől, meg egyéb szörnyetegektől tartani (tudom, hogy te poénból mondtad, de van, aki tényleg tart ilyesmitől...). Nyilván pl. a paradicsom gyors meglöttyedését okozó enzimek kiütését (csak azért, hogy ne romoljon meg olyan gyorsan a hipermarketekben) én sem tartom esszenciális célnak...
Arról meg hosszasan lehetne vitatkozni, hogy az orrba-szájba használt, vegyipari peszticidek vagy a hóvirággén terméke károsabb -e az egészségre...
Nekem az egésszel kapcsolatban ugyanaz a bajom, mint neked a globális felmelegedés körüli hisztivel. Csúsztatások, félremagyarázások, üzleti és politikai érdekek nehezítik az átlagemberek (és ebben a kérdésben ide tartoznak a politikusok, gazdasági vezetők is...) döntését. Ráadásul sokan olyan szinten nem értik, hogy miről van szó, hogy az hihetetlen (azt sem tudják, mi az a gén...), de ettől függetlenül bőszen támadnak mindent, amihez a géntechnológiának bármi köze van...
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 07. 15:19 | #50
A következő xar dolog aminek káros hatása csak hosszú távon mutatható ki meg a génsebészett vackok lesznek. Hóvirággén a krumpliba, hogy a tavaszi nap első sugara frissen nyílott újkrumplira vetődjön. Rotweillergén a dinnyébe, hogy az megharapja a tolvajokat. Tudom, laikusként beszélek, de ha már szószba került.
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 07. 14:41 | #49
"Az a helyzet, hogy amit mi billentünk az amúgy is természetes felmelegedés dolgon, azt a természet még simán korrigálná (vegetációváltozás stb) >>szerintem<<, hiszen az egész egy nagy rendszer."
Ez a behatás intenzitásától és idejétől függ. Hiába egy nagy, összefüggő rendszer az egész, lokálisan kell reagálnia a környezet megváltozására. Ez pedig az adott életközösség flexibilitásától, plaszticitásától, stabilitásától, robusztusságától, valamint a mikrokörnyezeti tényezőktől is függ. Az esőerdők pl. nagyon sérülékenyek, ott már nekünk kis behatásnak tűnő változások (pl. óriásfák kivágása) is hamar elindítja a rendszer visszafordíthatatlan összeomlását. Ráadásul ott a vékony talajréteg miatt ez a leépülés a növénytakaró eltűnése utáni erózió következtében gyakorlatilag az anyakőzetig megy, tehát teljesen az elejétől kezdve kell elindulnia a szukcessziós sorozatnak a beállt társulás regenerációjához, ami évezredekben mérhető időtartamú folyamat (ha közben nem zavarják, akkor is).
Amit említettél, arra dolgozták ki egyébként a Gaia-elméletet, ami szerint az egész földi ökoszisztéma egy összefüggő rendszernek tekinthető, amiben olyan változások jönnek létre, amik a külső behatás mértékét csökkentik (olyan példákat szoktak erre felhozni, hogy pl. a szén-dioxid-szint növekedése esetén nagyobb lesz a növényi biomassza, így nő az oxigén aránya a légkörben (tehát a szén-dioxidé relatíve csökken), valamint üvegházhatást is okoz a szén-dioxid, ami miatt ugye felmelegszik a Föld felszíne, de ezáltal intenzívebben párolognak a tengerek, ami felhőképződéssel jár, tehát leárnyékolja a Napból jövő sugárzást, mérsékelve az üvegházhatást). De ez még igazából vitatott dolog (nem ilyen egyszerűen működik a rendszer), és nem minden behatásra érvényes, csak a globális hatáskörűekre.
"Másrészt szerintem ott van a gond ezzel, hogy politikai célokra használják fel, és ez már így nem frankó."
Persze, hogy nem frankó! De a politikusok mit nem használnak ki a saját céljaik eléréséhez...? :S
Az ivóvizek hormontartalma valóban elég sok aggodalomra ad okot, a származékaikat, bomlástermékeiket (azokat, amik természetes úton nem bomlanak le) nem tudják eltávolítani a víztisztítási folyamat során sem. A fogamzásgátlók elterjedt használata miatt Európában pl. mindenhol kimutathatóak az ivóvízből a női nemi hormonok, ami tekintve ezek kis koncentrációban történő alkalmazását és élővízben történő felhígulását elég megdöbbentő és elgondolkoztató dolog! O.o Ennek hatását pl. a férfi meddőség egyre gyakoribb előfordulására több kutatásban is vizsgálják, de persze nehéz ilyen esetekben egyértelmű összefüggéseket kimutatni.
Nagyobb baj szerintem a haszonállatok ipari tenyésztése és nevelése során a táplálékba kerülő antibiotikumok és hormonok mennyisége. Itt viszont a tesztoszteron-analógok jelentenek veszélyt, amivel az állatok hústömegét növelik. (Nőknek ezért nem ajánlott egyébként túl sok disznó- és marhahúst enni...) A szárnyasok esetén a nagy tömegben való tartásuk során hamar fellépő, gyorsan terjedő fertőző betegségek ellen folyamatosan használt antibiotikumok kerülnek bele a belőlük készült élelmiszerekbe, ami elsősorban az immunrendszer működésére van hatással.
Mindenből legjobb a háztáji. :)
Tengerekben a nehézfémszennyezés okozza a legnagyobb problémát, mert a nehézfémek hajlamosak felhalmozódni a csúcsragadozók (húsevő tengeri halak - pl. tonhal) zsírszövetében, illetve a szűrögető, detritivor, dögevő életmódot folytató állatok (pl. kagylók, rákok) zsigereiben. Értelemszerűen ezek is a nem lebomló mérgek közé tartoznak, tehát bekerülnek a táplálékláncba.
Növényi kultúráknál szintén a nehézfémszennyezés, illetve a rovarölő- és gyomirtószer-maradványok élelmiszerekbe kerülése jelenti a problémát. A DDT-t botrányról pl. biztos hallottál, be is tiltották a használatát. A gond az, hogy ezek káros hatása csak hosszú távú, intenzív használat után derül ki általában.
Ez a behatás intenzitásától és idejétől függ. Hiába egy nagy, összefüggő rendszer az egész, lokálisan kell reagálnia a környezet megváltozására. Ez pedig az adott életközösség flexibilitásától, plaszticitásától, stabilitásától, robusztusságától, valamint a mikrokörnyezeti tényezőktől is függ. Az esőerdők pl. nagyon sérülékenyek, ott már nekünk kis behatásnak tűnő változások (pl. óriásfák kivágása) is hamar elindítja a rendszer visszafordíthatatlan összeomlását. Ráadásul ott a vékony talajréteg miatt ez a leépülés a növénytakaró eltűnése utáni erózió következtében gyakorlatilag az anyakőzetig megy, tehát teljesen az elejétől kezdve kell elindulnia a szukcessziós sorozatnak a beállt társulás regenerációjához, ami évezredekben mérhető időtartamú folyamat (ha közben nem zavarják, akkor is).
Amit említettél, arra dolgozták ki egyébként a Gaia-elméletet, ami szerint az egész földi ökoszisztéma egy összefüggő rendszernek tekinthető, amiben olyan változások jönnek létre, amik a külső behatás mértékét csökkentik (olyan példákat szoktak erre felhozni, hogy pl. a szén-dioxid-szint növekedése esetén nagyobb lesz a növényi biomassza, így nő az oxigén aránya a légkörben (tehát a szén-dioxidé relatíve csökken), valamint üvegházhatást is okoz a szén-dioxid, ami miatt ugye felmelegszik a Föld felszíne, de ezáltal intenzívebben párolognak a tengerek, ami felhőképződéssel jár, tehát leárnyékolja a Napból jövő sugárzást, mérsékelve az üvegházhatást). De ez még igazából vitatott dolog (nem ilyen egyszerűen működik a rendszer), és nem minden behatásra érvényes, csak a globális hatáskörűekre.
"Másrészt szerintem ott van a gond ezzel, hogy politikai célokra használják fel, és ez már így nem frankó."
Persze, hogy nem frankó! De a politikusok mit nem használnak ki a saját céljaik eléréséhez...? :S
Az ivóvizek hormontartalma valóban elég sok aggodalomra ad okot, a származékaikat, bomlástermékeiket (azokat, amik természetes úton nem bomlanak le) nem tudják eltávolítani a víztisztítási folyamat során sem. A fogamzásgátlók elterjedt használata miatt Európában pl. mindenhol kimutathatóak az ivóvízből a női nemi hormonok, ami tekintve ezek kis koncentrációban történő alkalmazását és élővízben történő felhígulását elég megdöbbentő és elgondolkoztató dolog! O.o Ennek hatását pl. a férfi meddőség egyre gyakoribb előfordulására több kutatásban is vizsgálják, de persze nehéz ilyen esetekben egyértelmű összefüggéseket kimutatni.
Nagyobb baj szerintem a haszonállatok ipari tenyésztése és nevelése során a táplálékba kerülő antibiotikumok és hormonok mennyisége. Itt viszont a tesztoszteron-analógok jelentenek veszélyt, amivel az állatok hústömegét növelik. (Nőknek ezért nem ajánlott egyébként túl sok disznó- és marhahúst enni...) A szárnyasok esetén a nagy tömegben való tartásuk során hamar fellépő, gyorsan terjedő fertőző betegségek ellen folyamatosan használt antibiotikumok kerülnek bele a belőlük készült élelmiszerekbe, ami elsősorban az immunrendszer működésére van hatással.
Mindenből legjobb a háztáji. :)
Tengerekben a nehézfémszennyezés okozza a legnagyobb problémát, mert a nehézfémek hajlamosak felhalmozódni a csúcsragadozók (húsevő tengeri halak - pl. tonhal) zsírszövetében, illetve a szűrögető, detritivor, dögevő életmódot folytató állatok (pl. kagylók, rákok) zsigereiben. Értelemszerűen ezek is a nem lebomló mérgek közé tartoznak, tehát bekerülnek a táplálékláncba.
Növényi kultúráknál szintén a nehézfémszennyezés, illetve a rovarölő- és gyomirtószer-maradványok élelmiszerekbe kerülése jelenti a problémát. A DDT-t botrányról pl. biztos hallottál, be is tiltották a használatát. A gond az, hogy ezek káros hatása csak hosszú távú, intenzív használat után derül ki általában.
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 07. 13:13 | #48
Persze, bizonyára alkalmazkodik. Csak mondjuk 3 millió év alatt, és ember nélkül :)
0
VÁLASZ
kichi 2010. 01. 07. 13:01 | #47
A ráterelődés rendben van :)
Az amúgy is kéne >_<
Az a helyzet, hogy amit mi billentünk az amúgy is természetes felmelegedés dolgon, azt a természet még simán korrigálná (vegetációváltozás stb) >>szerintem<<, hiszen az egész egy nagy rendszer. Alkalmazkodik, egyensúlyt keres.
És tényleg jó lenne a környezettudatosság, és szükség is van rá, csak sokan már úgy vannak vele, hogy "áh, úgysem lehet változtatni, fönt nem akarják". Ha feldobod a vízzel hajtott autó tervét, elkaszál az olajmaffia. Golyóval a fejében ébred az ember. Úgyhogy én egyelőre csak annyit teszek amennyit egy átlagember is megtehet. Pl a szelektív szemétgyűjtést népszerűsítem.
Másrészt szerintem ott van a gond ezzel, hogy politikai célokra használják fel, és ez már így nem frankó. (konkrétan más országok iparosodását korlátozzák. Pénzt persze nem adnak, hogy öko ipar lehessen)
Amúgy ha rettegésről van szó, én spec a mérgezéstől tartok a legjobban (az ivóvízkészlet eltűnése).
Egy doki mondta múltkor, de még lusta voltam utánanézni, hogy már így is nagyon ramaty a helyzet, de egyelőre "csak" a hormonok okoznak gondot.
Az amúgy is kéne >_<
Az a helyzet, hogy amit mi billentünk az amúgy is természetes felmelegedés dolgon, azt a természet még simán korrigálná (vegetációváltozás stb) >>szerintem<<, hiszen az egész egy nagy rendszer. Alkalmazkodik, egyensúlyt keres.
És tényleg jó lenne a környezettudatosság, és szükség is van rá, csak sokan már úgy vannak vele, hogy "áh, úgysem lehet változtatni, fönt nem akarják". Ha feldobod a vízzel hajtott autó tervét, elkaszál az olajmaffia. Golyóval a fejében ébred az ember. Úgyhogy én egyelőre csak annyit teszek amennyit egy átlagember is megtehet. Pl a szelektív szemétgyűjtést népszerűsítem.
Másrészt szerintem ott van a gond ezzel, hogy politikai célokra használják fel, és ez már így nem frankó. (konkrétan más országok iparosodását korlátozzák. Pénzt persze nem adnak, hogy öko ipar lehessen)
Amúgy ha rettegésről van szó, én spec a mérgezéstől tartok a legjobban (az ivóvízkészlet eltűnése).
Egy doki mondta múltkor, de még lusta voltam utánanézni, hogy már így is nagyon ramaty a helyzet, de egyelőre "csak" a hormonok okoznak gondot.
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 07. 01:39 | #44
Ismered különben a szcientológiának a "mitológiáját"? :)
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 07. 01:35 | #42
Ha mi vagyunk a "pillangó szárnya" akkor nem olyan kicsi az a tényező :)
(Igaz, csak belenéztem a filmbe, tekintve, hogy 1 órás, most nem nézem végig :) )
(Igaz, csak belenéztem a filmbe, tekintve, hogy 1 órás, most nem nézem végig :) )
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 07. 01:35 | #41
"xD Már mondtam, hogy én egy szabadon mutálódott számítógépes vírus vagyok, nem küldött senki. :P"
Hmm, rákérdezhetek? Project 2501? :)
Hubbard bácsiról meg, hogy említette Jeges Virsli, és a korban változó vallásokról meg a saját munkámból kifolyólag az a hasonlat ugrott be, hogy a hardver - az elme, az agy - konstrukciója változatlan maradt az évszázadok folyamán, csak a szoftvert kellett frissíteni benne hogy up2date legyen :D
Innen meg a Tervező meg a Smith ügynök program Mátrixban elhangzott monológja ugrott be: az első Mátrix tökéletes emberi világnak készült - értsd Paradicsom - de nem volt sikeres, sokan vetették ki a programot, és haltak meg. Ezért kellett alkotniuk "tökéletlen" világot - kiűzetés a Paradicsomból, mert elmondásuk szerint önmagát az ember a szenvedésben határozza meg vagy valami ilyesmi....
Hmm, rákérdezhetek? Project 2501? :)
Hubbard bácsiról meg, hogy említette Jeges Virsli, és a korban változó vallásokról meg a saját munkámból kifolyólag az a hasonlat ugrott be, hogy a hardver - az elme, az agy - konstrukciója változatlan maradt az évszázadok folyamán, csak a szoftvert kellett frissíteni benne hogy up2date legyen :D
Innen meg a Tervező meg a Smith ügynök program Mátrixban elhangzott monológja ugrott be: az első Mátrix tökéletes emberi világnak készült - értsd Paradicsom - de nem volt sikeres, sokan vetették ki a programot, és haltak meg. Ezért kellett alkotniuk "tökéletlen" világot - kiűzetés a Paradicsomból, mert elmondásuk szerint önmagát az ember a szenvedésben határozza meg vagy valami ilyesmi....
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 07. 01:25 | #38
"Ha sok pénzt akarsz keresni, alapíts vállalatot. Ha még több pénzt akarsz keresni, alapíts egyházat..."
(Hubbard)
:)
(Hubbard)
:)
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 07. 01:24 | #37
xD Már mondtam, hogy én egy szabadon mutálódott számítógépes vírus vagyok, nem küldött senki. :P
A hazugságokból és csúsztatásokból nekem is nagyon elegem tud lenni, de emiatt szerintem nem kéne alapvetően jó és hasznos kezdeményezéseket is a kukába dobni. A környezetvédők között sem csak hátsó szándékú álpapok vannak, csak ők nem olyan harsányak.
A hazugságokból és csúsztatásokból nekem is nagyon elegem tud lenni, de emiatt szerintem nem kéne alapvetően jó és hasznos kezdeményezéseket is a kukába dobni. A környezetvédők között sem csak hátsó szándékú álpapok vannak, csak ők nem olyan harsányak.
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 07. 01:23 | #35
Én is hiszek még a mesékben :)
Amúgy van itt egy jó kis videó, ami jobban ábrázolja a problémát
http://www.guba.com/watch/3000053112/Arithmetic-Population-Energy
Szóval a kicsi tényezőnk elenyésző ahhoz képest ahogy megpróbálják beállítani...
Amúgy van itt egy jó kis videó, ami jobban ábrázolja a problémát
http://www.guba.com/watch/3000053112/Arithmetic-Population-Energy
Szóval a kicsi tényezőnk elenyésző ahhoz képest ahogy megpróbálják beállítani...
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 07. 01:20 | #33
Nem vitattam az, ahogy mondod logikusan felmerülő kérdéseket, megoldandó problémákat, nekem a hazugságokkal, ferdítésekkel, csúsztatásokkal van tele a hócipőm.
Amúgy meg most már tudom bizonyosan, mert elszóltad magad (gmo), hogy téged ki küldött, azért, hogy megingass hitemben (és ide most sok :P illik :D )
Amúgy meg most már tudom bizonyosan, mert elszóltad magad (gmo), hogy téged ki küldött, azért, hogy megingass hitemben (és ide most sok :P illik :D )
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 07. 01:15 | #32
Tudomásom szerint talán inkább valami olyasmiről van szó, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának tekintetében az emberi emisszió elenyésző ugyan a természeteshez képest, viszont annyira pont elég, hogy apránként felborítsa az egyensúlyt.
Van erre egy szemléletes analógia: tegyük fel, hogy a "természet öntisztulása" a határőr, az üvegházhatású gáz pedig a turista. Mondjuk, hogy alapesetben óránként 10 ember jelenik meg egyenletes ütemben a határon. Feltesszük továbbá, hogy a határőr óránként maximum 10 embert tud átengedni úgy, hogy ne alakuljon ki torlódás. (Vagyis a természetes ühg-okat a természet kelezni tudja - élve az analógiával.) Namármost, ha óránként nem 10, hanem előbb 11, majd 12 ember jön, előbb utóbb kígyózó sorok alakulnak majd ki a határnál. Ugyanígy, ha mindig az egyensúlyinál egy kicsit több (monjduk) ühg-t juttatunk a légtérbe, a természet egyre kevésbé győzi azt "feldolgozni".
Van erre egy szemléletes analógia: tegyük fel, hogy a "természet öntisztulása" a határőr, az üvegházhatású gáz pedig a turista. Mondjuk, hogy alapesetben óránként 10 ember jelenik meg egyenletes ütemben a határon. Feltesszük továbbá, hogy a határőr óránként maximum 10 embert tud átengedni úgy, hogy ne alakuljon ki torlódás. (Vagyis a természetes ühg-okat a természet kelezni tudja - élve az analógiával.) Namármost, ha óránként nem 10, hanem előbb 11, majd 12 ember jön, előbb utóbb kígyózó sorok alakulnak majd ki a határnál. Ugyanígy, ha mindig az egyensúlyinál egy kicsit több (monjduk) ühg-t juttatunk a légtérbe, a természet egyre kevésbé győzi azt "feldolgozni".
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 07. 01:09 | #31
Jó, igen.
Minden tömegessé váló kezdeményezés elsekélyesedik. Nekem ne mondd, hogy milyen hülyék tudnak lenni a zöldek, GMO növényekkel foglalkozom. :) (Na, az megint egy jó kis vitatéma lenne...)
De ettől függetlenül szerintem a környezetért érzett felelősség minden ép érzésű emberben logikusan felmerül ("nem szarom össze a forrás környékét, mert legközelebb én is abból fogok inni"). A másik, ami miatt felerősödhetett ez a jelenség, az szerintem a jelenlegi világrendből való kiábrándultság. ("Bocs, a megváltás (megint) elmarad. A rendszer mégsem olyan tökéletes, mint amilyennek hittük.") Volt már ilyen korszak spleennel, Rousseauval, és a "vissza a természethez" szlogennel...azt kéne megérteni, hogy a természetnek mindig is a részei voltunk, akkor is, ha erről néha szerettünk elfelejtkezni...ezért írtam korábban, hogy szerintem egy csomó probléma eleve fel sem merülne, ha az ember tisztában lenne a saját helyével... :)
Minden tömegessé váló kezdeményezés elsekélyesedik. Nekem ne mondd, hogy milyen hülyék tudnak lenni a zöldek, GMO növényekkel foglalkozom. :) (Na, az megint egy jó kis vitatéma lenne...)
De ettől függetlenül szerintem a környezetért érzett felelősség minden ép érzésű emberben logikusan felmerül ("nem szarom össze a forrás környékét, mert legközelebb én is abból fogok inni"). A másik, ami miatt felerősödhetett ez a jelenség, az szerintem a jelenlegi világrendből való kiábrándultság. ("Bocs, a megváltás (megint) elmarad. A rendszer mégsem olyan tökéletes, mint amilyennek hittük.") Volt már ilyen korszak spleennel, Rousseauval, és a "vissza a természethez" szlogennel...azt kéne megérteni, hogy a természetnek mindig is a részei voltunk, akkor is, ha erről néha szerettünk elfelejtkezni...ezért írtam korábban, hogy szerintem egy csomó probléma eleve fel sem merülne, ha az ember tisztában lenne a saját helyével... :)
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 07. 00:57 | #29
Egyébként az 1992-ben Rioban megtartott ENSZ konferencia az "elővigyázatosság elvét" alapelvvé nyilvánította. (Egyébként a Maasctichti Szerződés is tartalmazza ezt az elvet). Idézem mit is jelent ez pontosan:
"...ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indoklásként a környzetrombolást megakadályozó, a hatékonysággal arányos költségekkel járó intézkedések elhalasztására."
Magyarán a tudományos bizonyosság hiánya nem jelent felmentést a környezetvédelmi problémákkal való foglalkozás alól.
"...ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indoklásként a környzetrombolást megakadályozó, a hatékonysággal arányos költségekkel járó intézkedések elhalasztására."
Magyarán a tudományos bizonyosság hiánya nem jelent felmentést a környezetvédelmi problémákkal való foglalkozás alól.
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 07. 00:56 | #28
Egyébként én is hajlok arra, hogy azt mondjam, ez az egész változás az ember nélkül is végbemenne, mi legfeljebb erősítünk rajta egy kicsit. Kezdjük azzal, hogy valószínűleg interglaciális elején (azon belül is interstadiálisban) vagyunk, és ez kb. 2000 - 10 000 évig így is marad még. Sőt, a hivatalos definíció szerint (állandó jégsapkák megléte a sarkokon) igazából még egy jégkorszak végén vagyunk, tehát természetes, hogy valamennyire folyamatosan melegedik a globális klíma az eddigi értékekhez képest.
Egy bolygó éghajlata a Naptól való távolságot leszámítva elsősorban a légkör összetételétől, a szárazföldek és tengerek arányától és elhelyezkedésétől, valamint a keringési pálya alakjától és a forgástengelytől függ. Ebből nyilván mi az elsőbe tudunk csak beleszólni.
Amúgy attól sem kell félni, hogy magunkkal rántjuk a földi életet a süllyesztőbe. Az a helyzet, hogy nálunk sokkal ellenállóbb fajok is vannak (bármilyen szempontból is nézzük), akik túl fogják élni, amibe mi kipusztulunk (akár mi okozzuk, akár nem). Magyarán előbb fogjuk saját magunkat kiirtani, mint hogy teljesen eltüntethessük az élet nyomait a Földről (ami amúgy sem lenne lehetséges). :)
Ettől függetlenül fenntartom, amit korábban írtam. Jobb félni, mint megijedni, illetve a környezettudatos életvitelnek más, pozitív társadalmi eredményei is lehetnek.
Egy bolygó éghajlata a Naptól való távolságot leszámítva elsősorban a légkör összetételétől, a szárazföldek és tengerek arányától és elhelyezkedésétől, valamint a keringési pálya alakjától és a forgástengelytől függ. Ebből nyilván mi az elsőbe tudunk csak beleszólni.
Amúgy attól sem kell félni, hogy magunkkal rántjuk a földi életet a süllyesztőbe. Az a helyzet, hogy nálunk sokkal ellenállóbb fajok is vannak (bármilyen szempontból is nézzük), akik túl fogják élni, amibe mi kipusztulunk (akár mi okozzuk, akár nem). Magyarán előbb fogjuk saját magunkat kiirtani, mint hogy teljesen eltüntethessük az élet nyomait a Földről (ami amúgy sem lenne lehetséges). :)
Ettől függetlenül fenntartom, amit korábban írtam. Jobb félni, mint megijedni, illetve a környezettudatos életvitelnek más, pozitív társadalmi eredményei is lehetnek.
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 07. 00:55 | #27
Hát majd fúrni fogja az oldalukat, megnézik, és ők is jól szórakoznak. Terjesszük hát az igét! :D
Juteszembe vallás, környezetvédelem, globális szauna, összefoglalva: A Zöldek Zöldségei, avagy párhuzamok a katolicizmus és az új világunk hite között
1. Bűnben születtél, eredendő bűn terhe, bűnös vagy egy életen át - Te tehetsz a Globális Felmelegedésről!
2. Ezen bűn alól nem nyerhetsz feloldozást, csakis az Úr által, aki elé járulhatsz ha az elszólít - Széndioxidot lélegzel ki b*meg, ami haláloddal abbamarad.
3. Isten egyszülött fiát küldte hozzánk megváltani bűneinket - Ne félj, itt prédikál köztünk már Al Gore! Csak látnám jelképként őt is megfeszítve >:}
4. A pokol vár rád ha nem követed az igaz hitet - Elönt az Óceán, sáskajárás, busójárás....
5. DE a bűneidet már itt is megválthatod, az intézmény teljes bűnbocsánatot biztosít az elveszett bárányoknak, akik bűnbocsánati cédulát vesznek náluk - Megveheted országodnak a Carbon Creditet, fizethetsz a levegőért.
Juteszembe vallás, környezetvédelem, globális szauna, összefoglalva: A Zöldek Zöldségei, avagy párhuzamok a katolicizmus és az új világunk hite között
1. Bűnben születtél, eredendő bűn terhe, bűnös vagy egy életen át - Te tehetsz a Globális Felmelegedésről!
2. Ezen bűn alól nem nyerhetsz feloldozást, csakis az Úr által, aki elé járulhatsz ha az elszólít - Széndioxidot lélegzel ki b*meg, ami haláloddal abbamarad.
3. Isten egyszülött fiát küldte hozzánk megváltani bűneinket - Ne félj, itt prédikál köztünk már Al Gore! Csak látnám jelképként őt is megfeszítve >:}
4. A pokol vár rád ha nem követed az igaz hitet - Elönt az Óceán, sáskajárás, busójárás....
5. DE a bűneidet már itt is megválthatod, az intézmény teljes bűnbocsánatot biztosít az elveszett bárányoknak, akik bűnbocsánati cédulát vesznek náluk - Megveheted országodnak a Carbon Creditet, fizethetsz a levegőért.
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 07. 00:43 | #25
Nekem semmi bajom a környezettudatossággal, de mikor látom, hogy már vallást alapítanak rá, melynek prófétája az Oscar-díjas Al bácsi:
http://1.bp.blogspot.com/_SZc9hEspn3c/Swa-hVwH4TI/AAAAAAAACK4/hDMpNuQaqAM/s1600/GOREAlHotAir.jpg
http://1.bp.blogspot.com/_hntojuBOgo0/SLivqJtaKMI/AAAAAAAADUk/DM4Ll-qrgng/s320/al-gore-fire.jpg
vagy az Isten(i) (O)Ba(r)ma, aki a hadviselést méltatja a béke-Nobel átadásán, akkor finoman szólva kérdések merülnek fel bennem.
http://1.bp.blogspot.com/_SZc9hEspn3c/Swa-hVwH4TI/AAAAAAAACK4/hDMpNuQaqAM/s1600/GOREAlHotAir.jpg
http://1.bp.blogspot.com/_hntojuBOgo0/SLivqJtaKMI/AAAAAAAADUk/DM4Ll-qrgng/s320/al-gore-fire.jpg
vagy az Isten(i) (O)Ba(r)ma, aki a hadviselést méltatja a béke-Nobel átadásán, akkor finoman szólva kérdések merülnek fel bennem.
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 07. 00:41 | #24
Ez nyilván csak annak poén, aki látta a sorozatot :)
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 07. 00:40 | #23
Ha meg elfogy a jégkocka, a fingás erejével eltérítjük a Földet a pályájáról,, távolabb a Naptól - mint tudjuk... :)
0
VÁLASZ
izébigyó 2010. 01. 07. 00:32 | #20
És Grönland?
http://www.origo.hu/tudomany/fold/20060223gyorsul.html
"Ha ez a hatalmas mennyiség elolvadna, 7 méterrel emelné meg a világtenger szintjét."
http://www.origo.hu/tudomany/fold/20060223gyorsul.html
"Ha ez a hatalmas mennyiség elolvadna, 7 méterrel emelné meg a világtenger szintjét."
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 07. 00:30 | #19
Azért használtam a globális "felmelegedés" kifejezést, mert kichi is ezt említette, és neki válaszoltam. Nyilván a klímaváltozás nem mindenhol konkrétan felmelegedést fog jelenteni, de jelenleg úgy néz ki, hogy ez a szegmense okozza majd a legtöbb problémát... :)
Szerintem a nevezéktan-váltásnak egyrészt az az oka, hogy jobban megismertük a jelenséget, és így árnyaltabb a róla alkotott képünk annál, hogy egyszerű felmelegedésnek hívjuk, másrészt viszont felelősségelhárító szerepe is van, hiszen a klíma"változás" elnevezés azt sugallja, hogy ez egy automatikus, tőlünk független folyamat, ami nem biztos, hogy így is van. Az ózonréteg elvékonyodása például egyértelműen összefüggésbe hozható a halogénszármazékok ipari mértékű használatának elterjedésével, és ennek a konkrét kémiai mechanizmusát is ismerjük.
Ez már csak úgy általánosságban jutott még eszembe:
A környezetvédelem tipikusan olyan társadalmi jelenség, amit még a szkeptikusoknak is teljesen felesleges támadni vagy a létjogosultságát megkérdőjelezni.
Ha - ad absurdum - kiderül, hogy semmi értelme (ami nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a környezetvédelem témakörébe nem csak az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése tartozik, hanem olyan problémák megoldása is, ami kimutathatóan a mi tevékenységünk eredménye...), akkor is legalább FELELŐSSÉGÉRZETET alakít ki az emberekben a szűkebb és tágabb környezetük, illetve a tetteik következményei iránt, ami szerintem mindannyiunknak csak hasznára válna... :)
Szerintem a nevezéktan-váltásnak egyrészt az az oka, hogy jobban megismertük a jelenséget, és így árnyaltabb a róla alkotott képünk annál, hogy egyszerű felmelegedésnek hívjuk, másrészt viszont felelősségelhárító szerepe is van, hiszen a klíma"változás" elnevezés azt sugallja, hogy ez egy automatikus, tőlünk független folyamat, ami nem biztos, hogy így is van. Az ózonréteg elvékonyodása például egyértelműen összefüggésbe hozható a halogénszármazékok ipari mértékű használatának elterjedésével, és ennek a konkrét kémiai mechanizmusát is ismerjük.
Ez már csak úgy általánosságban jutott még eszembe:
A környezetvédelem tipikusan olyan társadalmi jelenség, amit még a szkeptikusoknak is teljesen felesleges támadni vagy a létjogosultságát megkérdőjelezni.
Ha - ad absurdum - kiderül, hogy semmi értelme (ami nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a környezetvédelem témakörébe nem csak az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése tartozik, hanem olyan problémák megoldása is, ami kimutathatóan a mi tevékenységünk eredménye...), akkor is legalább FELELŐSSÉGÉRZETET alakít ki az emberekben a szűkebb és tágabb környezetük, illetve a tetteik következményei iránt, ami szerintem mindannyiunknak csak hasznára válna... :)
0
VÁLASZ
I. C. Wiener 2010. 01. 07. 00:29 | #18
- Fry: This snow is beautiful. I’m glad global warming never happened.
- Leela: Actually, it did. But thank God nuclear winter canceled it out.
(Futurama)
:)
- Leela: Actually, it did. But thank God nuclear winter canceled it out.
(Futurama)
:)
0
VÁLASZ
Tooni 2010. 01. 07. 00:04 | #14
Milyen elmaradott teóriákban hiszel :P
A "globális felmelegedés" már nem él. Felhívnám figyelmeteket a világszerte egyből elterjedt csúsztatásra: most már globális klímaváltozásnak hívják. Ugyanúgy csúsztattak most is, mint mikor rájöttek, hogy a "sertésinfluenza" kifejezéssel nem érik el céljaikat, lett belőle "újinfluenza". Ami minden évben "új" mert valamicskét mutálódik.
A "klímaváltozás" véletlenül pont egybeesik a Napban végbemenő ciklikus változással, kispisták vagyunk mi a bolygórendszerünk tömegének 99%-át kitevő plazmaóriással szemben, semminthogy a fingunkkal hozzájáruljunk. Mi egyszerűen csak a környezetünket emésztjük fel, mint a sáskák-ez csak hasonlat, nem borúlátás. A trükk az, hogy a hírekben elhangzottakat a cső másik végéről kell szemlélni: csökkenteni kell a CO2 kibocsájtást (kipufogócső) => vissza kell fogni a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását (benzincsap).
A "globális felmelegedés" már nem él. Felhívnám figyelmeteket a világszerte egyből elterjedt csúsztatásra: most már globális klímaváltozásnak hívják. Ugyanúgy csúsztattak most is, mint mikor rájöttek, hogy a "sertésinfluenza" kifejezéssel nem érik el céljaikat, lett belőle "újinfluenza". Ami minden évben "új" mert valamicskét mutálódik.
A "klímaváltozás" véletlenül pont egybeesik a Napban végbemenő ciklikus változással, kispisták vagyunk mi a bolygórendszerünk tömegének 99%-át kitevő plazmaóriással szemben, semminthogy a fingunkkal hozzájáruljunk. Mi egyszerűen csak a környezetünket emésztjük fel, mint a sáskák-ez csak hasonlat, nem borúlátás. A trükk az, hogy a hírekben elhangzottakat a cső másik végéről kell szemlélni: csökkenteni kell a CO2 kibocsájtást (kipufogócső) => vissza kell fogni a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását (benzincsap).
0
VÁLASZ
Nas 2010. 01. 06. 23:42 | #12
Abban igazad van, hogy a globális felmelegedést meg az egész, körülötte zajló hisztériát igyekeznek egyesek a saját érdekeik szerint kihasználni, de azért azt így kijelenteni, hogy semmi közünk a mostani felmelegedés elősegítéséhez, enyhén szólva elhamarkodott dolog. Erről még a klímakutatók is vitatkoznak.
A gond az, hogy egy ilyen globális és összetett jelenségnél mire megcáfolhatatlanul kiderül, hogy esetleg mi (is) felelősek vagyunk érte, addigra már nem sokat fogunk tudni tenni a következmények jóvátételéért. Szóval ebben a kérdésben én úgy gondolom, hogy jobb kicsit túlparázni a dolgot, mint utólag, tehetetlenül sopánkodni, hogy lehettünk volna okosabbak is...
Az sem baj, ha ezzel a "hisztériával" kicsit jobban ráterelődik a figyelem a környezetvédelem fontosságára (akkor is, ha konkrétan a globális felmelegedést esetleg nem elsősorban mi okozzuk), mert vannak olyan problémák a témában, amik viszont egyértelműen az emberi tevékenység káros következményei, és amik ellen tudnánk (és kötelességünk is lenne) tenni. A közvélemény figyelmét viszont könnyebb felhívni az ilyen dolgok fontosságára, ha kicsit eltúlozzák a jelentőségüket, mert máskülönben csak legyintenek rá (sokan így is ezt teszik sajnos...). Magának a globális felmelegedésnek viszont valóban jelentős következményei lesznek (vannak), függetlenül attól, hogy mi okozza.
A gond az, hogy egy ilyen globális és összetett jelenségnél mire megcáfolhatatlanul kiderül, hogy esetleg mi (is) felelősek vagyunk érte, addigra már nem sokat fogunk tudni tenni a következmények jóvátételéért. Szóval ebben a kérdésben én úgy gondolom, hogy jobb kicsit túlparázni a dolgot, mint utólag, tehetetlenül sopánkodni, hogy lehettünk volna okosabbak is...
Az sem baj, ha ezzel a "hisztériával" kicsit jobban ráterelődik a figyelem a környezetvédelem fontosságára (akkor is, ha konkrétan a globális felmelegedést esetleg nem elsősorban mi okozzuk), mert vannak olyan problémák a témában, amik viszont egyértelműen az emberi tevékenység káros következményei, és amik ellen tudnánk (és kötelességünk is lenne) tenni. A közvélemény figyelmét viszont könnyebb felhívni az ilyen dolgok fontosságára, ha kicsit eltúlozzák a jelentőségüket, mert máskülönben csak legyintenek rá (sokan így is ezt teszik sajnos...). Magának a globális felmelegedésnek viszont valóban jelentős következményei lesznek (vannak), függetlenül attól, hogy mi okozza.
0
VÁLASZ
kichi 2010. 01. 06. 23:00 | #11
A Nesönel Dzsiogrefik Cs'nel is egy kereskedelmi adó = szenzációhajhászás ezerrel
Néha feltesznek (fizetett) baromságokat is sajnos. A jónép meg elhiszi, hiszen a hangyás filmet és az elefántosat is megnézte és azok igazak voltak. Akkor ez is igaz (uh =_=)
Ami meg a globális felmelegedős dolgokat illeti, tiszta biznisz. Mármint félre ne értsétek, melegszik a bolygó. Csakhogy magától is és nem teljesen miattunk, mint ahogy sokan szeretik bizonygatni.
Spec most nem találom a hosszú videót és már nagyon este van nekem, de ez a lekurtított verzió:
http://www.youtube.com/watch?v=XwCqbzM-g_I
Aki ismeri hol van a hosszabb, kérem, linkelje be ^_^
Néha feltesznek (fizetett) baromságokat is sajnos. A jónép meg elhiszi, hiszen a hangyás filmet és az elefántosat is megnézte és azok igazak voltak. Akkor ez is igaz (uh =_=)
Ami meg a globális felmelegedős dolgokat illeti, tiszta biznisz. Mármint félre ne értsétek, melegszik a bolygó. Csakhogy magától is és nem teljesen miattunk, mint ahogy sokan szeretik bizonygatni.
Spec most nem találom a hosszú videót és már nagyon este van nekem, de ez a lekurtított verzió:
http://www.youtube.com/watch?v=XwCqbzM-g_I
Aki ismeri hol van a hosszabb, kérem, linkelje be ^_^
0
VÁLASZ
plantek 2010. 01. 06. 22:30 | #10
Jellemző, h a bolygó nevét a Csillagkapun keresztül is magyarázzákXDXD
Érdekes, h erről a "veszélyről" nem szól a fáma a TV-ben, nem mintha rendkívűl aktuális lenne. 20-30 év az iszonyatosan beláthatatlan szakasz, 1 év is nehezen belátható... Ugyan ez a hír mondjuk, hogy riadalomra adHATna okot, de a Natgeon láttam hasonló vészjóslást... Azt mondta egy tudós izgatottan, h naaaagy baj van, több mint valószínű, h egy óriási meteorit ki fogja írtani az emberiséget (ciklikusságot véltek felfedezni több a múltban történt makrókatasztrófa között) 1000 év múlva!!!! Nah hát erre mást nem is lehet reagálni, csakh aggódjon emiatt az akinek van rá ideje! 1000 év múlva? na ne már, még okunk sincs rá, h feltételezzük, h megéri az emberiség ezt a hihetetlen veszélyt (-.-)... arról a pánifélelmet okozó hírről már nem is beszélek, miszerint 4 milliárd év múlva a Nap felrobban... Azt akarom mondani, h ezen jóslatok többsége felesleges riogatás, még a célját sem értem.
Érdekes, h erről a "veszélyről" nem szól a fáma a TV-ben, nem mintha rendkívűl aktuális lenne. 20-30 év az iszonyatosan beláthatatlan szakasz, 1 év is nehezen belátható... Ugyan ez a hír mondjuk, hogy riadalomra adHATna okot, de a Natgeon láttam hasonló vészjóslást... Azt mondta egy tudós izgatottan, h naaaagy baj van, több mint valószínű, h egy óriási meteorit ki fogja írtani az emberiséget (ciklikusságot véltek felfedezni több a múltban történt makrókatasztrófa között) 1000 év múlva!!!! Nah hát erre mást nem is lehet reagálni, csakh aggódjon emiatt az akinek van rá ideje! 1000 év múlva? na ne már, még okunk sincs rá, h feltételezzük, h megéri az emberiség ezt a hihetetlen veszélyt (-.-)... arról a pánifélelmet okozó hírről már nem is beszélek, miszerint 4 milliárd év múlva a Nap felrobban... Azt akarom mondani, h ezen jóslatok többsége felesleges riogatás, még a célját sem értem.
0
VÁLASZ
Pubycsavo 2010. 01. 06. 12:30 | #3
előbb hal ki az emberiség, minthogy eljutnánk a költözésig. szépen kinyírjuk a földet oszt csá, ilyen műsort láttam a national geographic-on is, nagy sebességgel olvadnak a jégtáblák, és úgy saccolják, hogy még 1-2 évtized, és kb. 60 m-t emelkedhetnek a tengerek, mindegy is úgy is ez folyik a csapból állandóan, csak minden állam leszarja, amerika meg kína nem fog leállni, mert bajban van a föld, így előbb utóbb kinyírjuk magunkat is. költözni meg ha egyáltalán lesz lehetőség bárhova is, nem ingyen lesz, a gazdag réteg elmegy, mi meg belefulladunk a szarukba.
0
VÁLASZ
kukulkan 2010. 01. 06. 11:13 | #2
...különösen hogy
http://www.origo.hu/tudomany/20091231-apophis-kisbolygo-orosz-terv-az-utkozes-megelozesere.html
:)
http://www.origo.hu/tudomany/20091231-apophis-kisbolygo-orosz-terv-az-utkozes-megelozesere.html
:)
0
VÁLASZ
www.origo.hu/tudomany/20151112-exobolygo-legkor-csillagaszat-fold-urkutatas.html