Eduardo Belga beteg képei, művei
Ha eleged van abból, hogy csak ezt hallod: Budapesten minden rossz, lepusztult és koszos. Szeretnéd megismerni, hogy mennyi minden érdekeset és szépet rejt ez a város, még olyanokat is, melyről eddig nem is tudtál? Szeretnéd tudni, hogy milyen belülről egy általad jól ismert épület? Akkor neked szól ez a blog!
Vincent Castiglia nemzetközileg elismert new york-i művész, valamennyi alkotását, amelyek az élet, a halál és az emberi felépítés monokróm ábrázolásai, saját vérével festi. Állítása szerint így a megfestett tárgy realizmusa nem pusztán a kidolgozottság által keltett optikai illúzió, hanem a hús és vér valós átvitele minden egyes munkájába - így oldva fel a művész és a művészet közötti határokat.
Kiállításait eddig többek között H.R. Giger svájci múzeumában, ezenkívül amerikai és angol galériákban tekinthették meg az érdeklődők. Alkotásai világszerte megtalálhatók számos magángyűjteményben.
"Személyes meglátásom szerint, a vér egyfajta szent kifejezőeszköz; mialatt alkotásaimhoz használom, úgy érzem, a legközelebbi szálon kapcsolódom az élet lényegéhez. Mert az élet azután is folytatódik majd, ha a testem már nem él; s ebben az értelemben... én soha nem fogok meghalni." (Vincent Castiglia)
Boulevard & brezsnyev kortárs galéria projektje, hogy a hazánkba látogató külföldiek ne csak a sztereotip magyarságképpel térjenek haza. Fontos, hogy megismerjék egy eddig kevésbé ismert, ennek ellenére izgalmas és értékes oldalát is hazánknak, és hazavigyék pezsgő kulturális és művészeti életünk egyes kézzelfogható darabjait. A projekt szeptember 15-ig tart.
nehgs | 2009.09.23. 14:58:17meghosszabítva 26-ig.
Az idei, eddig legnézettebb Flickr fotók
mephistto | 2009.09.10. 14:50:37Ezeket sem a minőség és szépség miatt nézték :D
Emlékeztek még Will Murrai-re? Akinek tetszett, az betekinthet hétköznapjaiba, meglesheti milyen fotósként, ill. eddig nem látott skicceket is nézegethet!
Kaja művészet. :]
Nekem nagyon bejött, remélem itt is lesz, akinek tetszik!AVIREX | 2009.03.23. 10:59:58szvsz nem biztos,hogy bicskával készültek..
Jégkorszak Írországban - újabb 3d-s járdarajz Edgar Muellertől.
Ihász Zoltán (édesapám) első fotós weblapja, remélem tetszik nektek is. :)
Purple | 2008.08.07. 10:29:24akkor légyszi csinálj már nekem egy 1024x768-ast. köszi :D
A kép felirata: "ez nem egy pipa".
A szürrealizmus egyik híres festője volt a belga René Magritte, azaz ő. Ahogy azt a linkelt galériában láthatjuk, minimalista eszközökkel is érdekes munkákat készített, mindenki megtalálhatja a kedvencét közte. (nekem pl. tetszik az Emlék , a Portré, de sok másikat is említhetnék)
Alapból nem Magritte-ról akartam anyagot küldeni, de megérdemli. A poszt pedig ezzel együtt is lehetne a kijelölt Nagy Izés Vitaposzt, ha egyetért ezzel a társaság. A kép elég jó gondolatébresztő, és a többi poszt helyett itt nyugodtan meg lehetne vitatni az élet dolgait. Ahogy eddig látom, a kedves közönség elég értelmes emberekből áll, és a máshol folytatott sokszor végtelenbe nyúló vitáknak itt teremthetünk egy helyet, ahol kulturált módon lehet filozofálni, hitvitázni, politizálni vagy ki éppen mit akar.
"Vagy ha nem, hát kisnyúl."mekszamnojz | 2008.08.01. 12:39:43Egy kisgyerek sír
A sötét szoba sarkában zokog
egy tehetetlen, guggoló gyerek.
Sír, mint a cipő alatt a homok.
Vergődik, mint a nehéz tengerek.
Könnyes, miként északra nyíló völgy.
Könnyes, mint könnyes a szem ürege.
Könnyes, miként a kő alatt a föld.
Könnyes, miként az ablak üvege.
Sír, mint ahogy a vízben sír a mész.
Sír, mint a víz sír a fedő alatt.
Sír, mint a holt fa, melyet tűz emészt.
Sír, mint csarnokban a futószalag.
Melybe az ember, állat és növény
belehelt minden élő meleget
s jegesen porlik sziklák peremén -
sír, mint a szél az Érchegység felett.
Sikolt, mint ölben újév malaca.
Sikolt, mint kés-él, ha köszörülik.
Sikolt, mint rozs, ha szeli a kasza.
A tepsiben a hús nyöszörög így.
... Mint könyvelő, ki csendben hazatér,
ruháját rendben székére teszi,
ágy szélén mereng, morog, útrakél -
puffannak apró, gyors lépései - -
egy síkra, havat kóstolva üget
a zöld holdfényben, merev éjszakán,
kotor, vakog, nyalná a sós eget, -
így vonít ő; a pusztán a magány...
Vinnyog, mint hántott kukoricacső.
Vinnyog, mint szalma az alvó alatt.
Vinnyog, mint hülye, kit nyom az idő.
Vinnyog, mint eb, mely ostorba harap.
A sötét szoba sarkában zokog
egy tehetetlen, guggoló gyerek.
Szaporáz, mint a könnyű mótorok,
ellustul, mint a nehéz tengerek.
1933. jan.
József Attila