ismeretlen 2008. 04. 14. 08:55 | #42
én nem hiszem, hogy Ábel ezt teljesen fotorealisztikus stílusnak gondolná, de ő tudja, amúgy azért küldtem be a post-ot mert nekem nagyon megtetszett, megfogott, hogy milyen helyeket fest le, és mennyire élethűen, még ha nincs is ott az a felüljáró, vagy a járda nem jó, akit érdekel maga Ábel is, az nézze a MTV-n (a zene mtv) a pixel c. műsort, én is ott láttam valamelyik nap.
0
VÁLASZ
M.agnus 2008. 04. 12. 23:53 | #40
Hogy tisztázzuk! Ezek itt olajfestmények, bármilyen nehéz is elhinni...
HA a németalföldi csendéletfestők meg tudták csinálni ezt a minőséget kb. 450 évvel ezelőtt, akkor miért ne lehetne ma is?
Megjegyzem a fickó egy ismerőse tanított engem egy ideig a fősulin, tehát van alapja annak amit mondok. Régen az ún. camera obscura-val csinálták meg a tökéletes arányokat. A jelenség lényege, hogy ha egy sötét dobozba (mely akár lehet egy szoba is) egy apró lyukon keresztül vezetjük be a fényt, akkor a kinti látvány képe fordított állásban (fejjel lefelé) vetül be. Így működik az analóg fényképezőgép és az emberi szem is többek között.
Egyébként ez a mostanában elburjánzó, ismét virágkorát élő hiperrealizmus kiváló példája. A képek többségükben a németalföldi festőkre reflektálnak, főleg a minimális tárgyakkal operáló csendéletek. ezek jellemzője, hogy kevés a tárgyak száma, de tökéletesen meg vannak festve és többnyire oldalról. (A Jó reggelt, jó munkát a kedvencem)
Egyértelmű előképnek lehet tekinteni Jan Vermeer Van Delft munkáit (őrá a városi látképek és a csendéletekben előforduló cakkos padlózat utal, mely jellemzője volt egy - néhány Vermeer alkotásnak), aki szintén camera obscura-val készítette képeit, persze többnyire enteriőröket, de akadt közöttük városi látkép is.
Persze le kell szögezni, hogy ilyen remek és arányos képet lehet csinálni úgy is, hogy diafilmen kivetítek egy fotót. Viszont lefesteni és tökéletes színekkel ellátni attól még a festőnek kell... tehát nem feltétlenül vonja le az ilyen alkotási metódus a kép vagy a munka értékét.
HA a németalföldi csendéletfestők meg tudták csinálni ezt a minőséget kb. 450 évvel ezelőtt, akkor miért ne lehetne ma is?
Megjegyzem a fickó egy ismerőse tanított engem egy ideig a fősulin, tehát van alapja annak amit mondok. Régen az ún. camera obscura-val csinálták meg a tökéletes arányokat. A jelenség lényege, hogy ha egy sötét dobozba (mely akár lehet egy szoba is) egy apró lyukon keresztül vezetjük be a fényt, akkor a kinti látvány képe fordított állásban (fejjel lefelé) vetül be. Így működik az analóg fényképezőgép és az emberi szem is többek között.
Egyébként ez a mostanában elburjánzó, ismét virágkorát élő hiperrealizmus kiváló példája. A képek többségükben a németalföldi festőkre reflektálnak, főleg a minimális tárgyakkal operáló csendéletek. ezek jellemzője, hogy kevés a tárgyak száma, de tökéletesen meg vannak festve és többnyire oldalról. (A Jó reggelt, jó munkát a kedvencem)
Egyértelmű előképnek lehet tekinteni Jan Vermeer Van Delft munkáit (őrá a városi látképek és a csendéletekben előforduló cakkos padlózat utal, mely jellemzője volt egy - néhány Vermeer alkotásnak), aki szintén camera obscura-val készítette képeit, persze többnyire enteriőröket, de akadt közöttük városi látkép is.
Persze le kell szögezni, hogy ilyen remek és arányos képet lehet csinálni úgy is, hogy diafilmen kivetítek egy fotót. Viszont lefesteni és tökéletes színekkel ellátni attól még a festőnek kell... tehát nem feltétlenül vonja le az ilyen alkotási metódus a kép vagy a munka értékét.
0
VÁLASZ
Kerlés 2008. 04. 11. 16:40 | #27
Nekem tetszenek a képek. Gondolkodásra inspirálnak. Nem mindegy mit gondolt, amikor készültek a képek?
(Arany János versét még a költő életében próbálták magyarázgatni. Arany tudomást szerzett a magyarázgatásról. Válasza: Gondolta a fene! Nem tudom, hogy igaz e az anekdota, de van benne valami.)
Nem hiszem, hogy Szabó Ábel lelki roncs lenne. Nekem szimpatikus. Furcsa paradigma, hogy az ember egyenlő lenne az élettel.
Nekem a magány, a gúny, a civilizáció jutott eszembe a képekről. A város ahol tkp. az emberek magányosabbak, mint falun. Miért baj az ha az alkotó nem él rózsaszín álomvilágban. A hallgatás mellett, az üresség is lehet beszédes.
Szépség a titokban rejlik. Ezek a képek hordozzák a titkot, csak meg kéne fejteni. :P
(Arany János versét még a költő életében próbálták magyarázgatni. Arany tudomást szerzett a magyarázgatásról. Válasza: Gondolta a fene! Nem tudom, hogy igaz e az anekdota, de van benne valami.)
Nem hiszem, hogy Szabó Ábel lelki roncs lenne. Nekem szimpatikus. Furcsa paradigma, hogy az ember egyenlő lenne az élettel.
Nekem a magány, a gúny, a civilizáció jutott eszembe a képekről. A város ahol tkp. az emberek magányosabbak, mint falun. Miért baj az ha az alkotó nem él rózsaszín álomvilágban. A hallgatás mellett, az üresség is lehet beszédes.
Szépség a titokban rejlik. Ezek a képek hordozzák a titkot, csak meg kéne fejteni. :P
0
VÁLASZ
Belkar 2008. 04. 11. 16:27 | #26
a postkép jobban festene ha be lenne nőve az út meg a környéke fűvel, az ablakok bedeszkázva, az épületek félig romokban lennének meg pár őz szaladgálna az úton az összetört autók melett ja és persze egy fekete férfi sétálna középen az kutyájával huppsz lehet kicsit másról beszélek már :D amúgy tényleg olyan mint csernobil
0
VÁLASZ
Purple 2008. 04. 11. 15:20 | #23
emberek nem tökmindegy hogyan csinálják???? ha festik, ha photosoppolják, nem az a lényege egy képnek, hogy vizuális élményt nyújtson???? dehogynem. mit kell keresni az okokat? ránézel, teccik, örülsz. ha meg nem, akkor nézel mást. és ha ps? akkor már nem is jó? láttatok már ps-t közelről? akkor nyissatok meg benne egy üres munkafelületet, és rajzoljatok jobbat. vagy legalább ugyan ilyet. vagy kész képet filterezzetek úgy, hogy maradjon is esztétikus.... soha nem azt kell nézni a művészetben, hogy hogy készült, pláne nem kritizálni vele, ha nem is értetek hozzá...
0
VÁLASZ
mekszamnojz 2008. 04. 11. 15:05 | #20
Iszonyat tehetseges az uriember! Gyonyoruen tudja hasznalni a szineket, nagyon erzi es latja is oket. Es a vonalakat es a formakat, tokeletes terlatas...Felelmetes. A pontossag, a finomsag, kirivoan kemeny es izzadsagos, es kitarto munka eredmenye ez! Emelem kalapom! Egy ujabb magyar buszkesegunk lett! Becsuljuk meg!
0
VÁLASZ
dénes 2008. 04. 11. 14:56 | #19
hogy mi benne az élethű? az hogy olyan mintha lefényképezték volna. nem értem miért nem lehet értékelni más munkáját és azonnal leszólni, ahelyett hogy végignéznétek és azt az elképesztő munkát figyelembe vennétek ami benne van. amúgy a youtubeon nem egy video van fent az élethű festmények, rajzok készítéséről
0
VÁLASZ
MikeSylver 2008. 04. 11. 10:34 | #8
"Amúgy meg a festészet nem a külső világ élethű utánzásáról, hanem a belső kifejezéséről szól. Főleg amióta van fényképezés is." Ezzel kita akarsz meggyőzni? Senki nem írta,h élethű utánzásról szól,arra ott van a fényképező,na de miért készíti akkor mégis "élethűre" a képeket?Nem ellentmondás ez?...
0
VÁLASZ
.::JunKieEQ::. 2008. 04. 11. 10:18 | #6
Olyan a forma mint Hitler... Ő se festett embereket..... talán mindketten félnek/féltek az emberektől... elgondolkodtató...
0
VÁLASZ
MikeSylver 2008. 04. 11. 10:12 | #5
egyes részeken ahol "festményszerűbb" hatást akarsz kijelölöd és egy akármilyen effektet paraméterezés mellett rá is dobhatsz
0
VÁLASZ
MikeSylver 2008. 04. 11. 10:08 | #3
Szerintem fotobótos munka.Én már készítettem ilyet PS-el.Ha nem fotobót akkor meg szar,mert egy festménynek,vagy rajznak az a lényege,h a szemlélő szemszögéből készül,és mivel nem túl élethű így adja vissza azt az egy pillanatot.Bár nehéz elhinni az informatika korában,h ez nem fotobót annak ellenére sem,h elég kezdetleges az oldal.
0
VÁLASZ